145. Ady Endre – Bíró Lajosnak

[Párizs, 1904. ápr. 15. körül]

Édes Lajoskám, rosz fiu vagy. Minden, a mit tudok rólad, hogy egy tárcád jött a B. H.-ban, hogy ünnepelted Somogyit s fölolvastál valami héber egyletben. Mért nem írsz egy sort legalább. Én ugy élek Párisban, mint Mindszenten. Mióta künn vagyok, mindig beteg vagyok, sokat feküdtem is. Sokszor ugy képzelem, hogy nincs semmi bajom, csak egy szörnyű sulyos idegbaj, egy kis tuberkulózis, egy kis szifilis[!], egy kis véredényelmeszesedés s egy kis vesebaj. Ezeket mind érzem néha. Egyébként még jobban unok mindent s még kevesebb realitást látok az életben, mint eddig.

Édes Lajoskám, idemellékelek egy szamár verset. Hecc-vers, talán megsejted ki és kikre vonatkozik. Nem akartam Fehért kérni s megígértem, hogy egy váradi lapban megjelentetem. Persze tarkaságok között vagy szerk. üzenetekben értem, nem is lehetne másutt. Az első esetben azt írnád eléje, hogy Párisból jött s írójában a lap régi emberét s ismerőst sejtesz. Nem tudod, mit akar vele, a verssel, de teljék kedve, udvariasak vagytok s leadjátok. Másik esetben: „Páris. Versét csak itt közölhetjük.” Sic! Leadod ugy-e? Ostobaság, de megígértem. Egy példányt elküldesz özv. Brüllné Stern Cecília (Stern-ház, Főutca), egyet Ady Endre de Diósad, de Lelle et de Menyő Páris 92 Rue de Levis. És írj már te rosz fiu! Írj néhány érdekes dolgot s főképen írd meg, hogy élsz.

Szeretettel üdvözli Gézát, Szűcsöt s akiket te még érdemeseknek tartasz a te igaz ölelő és csókoló híved

Ady Endre



145. Ady Endre – Bíró Lajosnak

[Párizs, 1904. ápr. 15. körül.]

K: OSZK – Levelestár 1958/23/45. – Hajtott írópapír – 1 f. (r-v) – 210 x 267 mm – Restaurált papír – Tintaírás – Az írás átüt a túloldalra – Pr.: Bíró Lajosné ajándéka 1958.

M: AEvl 105. – Lengyel 354. – AEl I. 145.

A keltezés bizonytalan (AEvl: [1904 eleje], AEl I.: [ápr.–máj.]), Lengyel meg sem kísérli a pontosabb kronológiai meghatározást. A levél terjedelméből és az első bekezdés beszámolójából arra következtethetünk, hogy ez az első hosszabb levél Bírónak. (Egy korábbra datált pár mondatos levelezőlapját l. 142. sz. alatt.)

Az Ady által közölt adatok pontosításával kapott dátumok segítségével nem jutunk közelebb a levél keltének megfejtéséhez.

egy tárcád jött a B. H.-ban: a Budapesti Hírlapban nem jelent meg Bíró-tárca az év első három hónapjában. Nem valószínű, hogy ennek a konzervatív irányú lapnak valaha is írást adott. A B. H. elírás lehet B. N. helyett. E lap jan. 2. (2.) számában Bírónak A gyermek c. tárcanovellája jelent meg, s ezt követően a negyedév végéig még egész sor: jan. 21. (21. sz.), János, febr. 7. (38. sz.), Az örökség, febr. 14. (45. sz.), A japán, márc. 6. (66. sz.), Cseléd, márc. 20. (80. sz.), A párbaj. Így nem tudjuk, hogy Ady melyik tárcára gondolt.

ünnepelted Somogyit: A Sz 1904. febr. 13-i, 36. száma „Somogyi Károly jubileuma” címmel beszámol az előző nap lezajlott ünneplésről. A lap tárcarovata pedig közli a verses prológust a következő alcímmel: „A Szigligeti-Színház ünnepi előadására írta: Bíró Lajos.” Neve szerepel a banketten részt vevők névsorában is.

fölolvastál valami héber egyletben: a Sz 1904. márc. 29-i, 73. számában a következő hír olvasható: „Petőfi ünnep. Vasárnap [márc. 27-én] volt a kereskedelmi alkalmazottak szakegyletének Petőfi ünnepe. Wéber Lajos elnöki megnyitója után Bíró Lajos, a Szabadság szerkesztője mondott ünnepi beszédet.” A lap márc. 27-i számának napihírei között megvan az ünnepély műsora is, ennek 3. száma: „Petőfi életéből. Felolvasás. Tartja Bíró Lajos.” Valószínűleg erre a szereplésre gondolt Ady.

Az utolsó adat a levél áprilisi keltezését feltételezi. Az ápr. 15 körüli keletet bizonyítja a tartalmi azonosság az előző levéllel. Egészségi állapotát jellemezve Ady ötféle bajt nevez meg. Bölöninek ápr. 15-én ugyanúgy – felsorolás nélkül – „annyifajta betegség”-ről ír. (A „szifilis” említéséből arra lehet gondolni, hogy a levél a Bölöni által leírt máj. 13-i orvosi vizit után íródhatott a diagnózis alapján. De biztos jele van annak, hogy Ady azt megelőzően is tudott a betegségéről – l. a 144. sz. levél jegyzetét.) Mindkét helyen az idegeire panaszkodik: „szörnyű sulyos idegbaj” áll első helyen a felsorolásban, s meglazult „hitvány idegeim” a másik levélben. Az egymás után, ill. időben egymás közelében írt levelek azonos gondolatai és mondatformálásai a legfőbb indok az ápr. 15. körüli keltezésre.

idemellékelek egy szamár verset: a vers Dal az anyósról, a piripócsi kalapról és a sorsról. Az anyós: özv. Brüll Sámuelné legkisebb lányával, Brüll Bertával jan. 19-én utazott Nagyváradról Párizsba Diósiék látogatására (l. a 127., 129., 131., 132., 133. sz. levelet). Ott-tartózkodása valószínűleg január–februárra esett, mert Bölöni nem említi, hogy márciusi látogatása alkalmával Diósiéknál találkozott volna vele. Brüll Berta első emlékezésében (Dénes: Akkor 217.) megírja, hogy édesanyja vejével történt összetűzése miatt eredeti tervét feladva május helyett márciusban elutazott Párizsból. A nézeteltérés anyagiak miatt robbant ki: Diósi pénzt kért Brüllnétől vállalkozásához, ő azonban Adél figyelmeztetésére – okulva a szófiai csőd következményein – megtagadta ezt.

Ezután Diósi viselkedése tűrhetetlenné vált. Anyósával szembeni gorombáskodásainak egyik esete a Brüllné kalapjához fűződik. (A vers keletkezéstörténetét l. Lengyel 355.; AEÖV I–II. 514–515.) A levél megírásakor Brüllné már nem volt Párizsban. Bíró a verset nem lapjában, a Sz-ban közölte, hanem munkatársának Palásthy Marcellnek adta, aki Magyar Világ c. mindössze három számot megért, ma már fellelhetetlen lapocskájának 2. számában jelentette meg (l. AEÖV I–II. 142.; jegyzete: 514.). E szám megjelenési idejére is csak a napilapok kommünikéiből következtethetünk. E szerint a vers nyomtatásban máj. 1. körül láthatott napvilágot.

írj már: az unszolásból arra következtethetünk, hogy Bíró még nem írt barátjának Párizsba érkezése óta.

Gézát: Lengyel Gézát.

Szűcsöt: Szűts Dezsőt.




Hátra Kezdőlap Előre