214. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. júl. 29.]

Édes Jóm, Mindenem,

álmom, ébrenlétem, szenvedésem örömem te vagy. Lásd és érezd meg, mennyire szeretlek. S könyörülj, ha tudsz és akarsz. Soha ennyire testem-lelkem nem voltál. Egész gyötrelmem s betegségem te körötted vibrálnak. Ha ugy érzed, hogy igazságtalankodom, akkor is lásd meg az okát. Nagyon szeretlek, óhajtlak. Nagyon hamar el kell dölnie a sorsomnak, mert így nem bírom. Százszor jelensz meg nekem éjszakánként s én milliószor csókollak. Szeretlek, nagyon-nagyon, talán az elpusztulásig. Ha te ezt nem hiszed s ha így viselkedsz, tönkremegyek, vagy nagyon veszettet, bolondot csinálok. Csókollak, szorítlak, vágyammal bennedvagyok, te édes, egyetlen asszony.

Ady.

Szombat



214. Ady Endre – Diósi Ödönnének

[Budapest, 1905. júl. 29.]

K: OSZK – Fond 74/4/40 – Hajtott levélpapír (vízjel Millenium papír) – 2 f.: r – 111 x 176 mm – Tintaírás – Pr.: vétel dr. Nádor Henriktől 1966. – Brüll Berta másolata: OSZK Levelestár növn. 1946/21/44 – Pr.: Brüll Berta ajándéka.

M: RSle 74. – ADok 18. (faksz.) – RAöl 325., faksz.: 573–574. – AEvl 131. (1905. ősz) – AEl I. 177–178. (1905. júl.)

Révész keltezésként három évet ad meg (1905., 1906., 1907). A levél több helyre keltezhető. Keltezésünk azon alapul, hogy hiányzanak a távolságra utaló szavak, hiányzik az írásra való biztatás, és a levélért való könyörgés. Poste restante levelet nem szokott Ady aláírni. Az indokok alapján arra lehet következtetni, hogy Diósiné Budapestről Váradra kapta ezt a levelet, amely engesztelés az előző levélért.




Hátra Kezdőlap Előre