[Párizs, 1907. ápr. 4.]
Kedves Fenyő mester,
hála a Figyelő előfizetési ívének, tudom az Ön címét s írhatok egy levelet végre. Engedje meg mindenek előtt, hogy komoly üzletemberhez illően üzletről írjak. Kérem küldjenek reám hivatkozva dr. Both István kollégiumi tanár és szerkesztő Zilah címre egy ívet. Kérjék meg, hogy lapjában jelentesse meg, fizettessen elő az önképzőkörrel (ő az elnöke) s próbáljon egyébként is előfizetőket toborozni. Nem tudom, hogy Nagyváraddal hogyan bántak el. Az jó talaj s ügyesen csinálva 50–60 előfizetőt ad. Figyelmükbe ajánlom ott dr. Várady Zsigmondot, dr. Konrád Bélát, Nagy Mihály hírlapírót. Ide Párisba küldjenek egy ívet Mr. Joseph Fischer 4 rue Papillon. Esetleg Návay Aladárnak, akinek a címét Ignotus tudja.
Én sok bajjal élek Párisban s főképpen nagyon rossz egészséggel. Bizonytalanul, örökös izgatottságban. Révész mellettem van s ha könnyíteni nem tudunk egymás baján, hát legalább sikeresen keserítjük egymást. Ugy gondolom, hogy májusban, juniusban Budapestre visszamegyek. Persze muszájból s csak annyi hétre, hónapra, amennyi alatt megint kiszabadíthatom magam. Mikorra gondolják Önök a Figyelő megjelentetését? Írjon nekem erről okvetlenül. Lekötelezne (egy éve már, hogy semmi ítéletét nem hallottam), ha írna pár sort arról őszintén, hogy tudok-e én még valamit. Adja át üdvözletemet Osváthnak[!], Eleknek. Üdvözlöm a kis fiát, e majdnem egyetlen Ady-tisztelőt. Igaz barátsággal mindig szerető híve
Ady
15 Rue de Constantinople
Csütörtök.
[Címzés:]
Hongrie
Nagyságos
Fenyő Miksa urnak
Budapest
II. Tudor-utca 6.
[Párizs, 1907. ápr. 4.]
K: PIM – A. 205/1. – Levélpapír borítékkal – 2 f. (1. f.: r; 2. f.: r) – 155 x 200; 110 x 144 mm – Tintaírás – A boríték hiányos, a bélyeg kivágva, rajta Móricz Zsigmond írásával: 1907. IV. 4. – Pr.: vétel Fenyő Miksa hagyatékából.
Dat.: fpb: Paris Jouffroy 1830 4-4 07 – épb: Bp 907 ápr 6.
M: Feljegyzések 260. – AEl I. 241–242.
Fenyő Miksa írja: „Móricz Zsigmond egy időben azzal a gondolattal foglalkozott, hogy megírja Ady életét. Rendkívül izgatta ez a gondolat, délutánokat töltött nálam, tervéről beszélgetve, leveles ládámat rakosgatva. […] valamelyes rendet csinált benne. […] amennyire csak lehetett, megállapította az Ady-levelek dátumát, persze a postabélyegből, mert Ady nem írt dátumot leveleire. […] örültem, hogy az Ady-írások mellett ott látom Zsiga keze nyomát.” (Feljegyzések 77.)
Fenyő így emlékezik vissza a levélre, s kettőjük akkori kapcsolatára: „1905-ben beszűnik a Figyelő s azután: két esztendőn keresztül folyóirat nélkül vagyunk. Ady szeretné, ha újból megindulna, Párizsból küld buzdító leveleket, előfizetésgyűjtéssel törődik, úgy érzi, hogy ilyen folyóirat nélkül nincsen húrjainak hangládája, mellőzöttnek érzi magát, panaszolja, hogy egy éve már, hogy semmi ítéletet verseiről nem hallott.” (Ny 1923. dec. 1. XVI. évf. 23. sz. 546.). Fenyő biztosan megválaszolta a levelet, de az nem maradt fenn. Leveleit Ady csak 1908 végétől kezdve őrizte meg.
Figyelő: Fenyő Miksa, Ignotus és Osvát Ernő az 1905-ben tizenegy számot megélt folyóirat újraindítását tervezték. Az új folyóirat címe a Nyugat lett, de alcíme: „A Figyelő új folyama” – 1908. aug. 16-ig emlékeztetett az előzményre. Az előfizetési felhívást 1907. februárban adták ki.
Dr. Konrád Béla: nagyváradi orvos (l. EmlAE II. 491.).
Nagy Mihály (1884–1926): nagyváradi újságíró, ügyvéd, Ady rajongó híve. Emőd Tamás mellett ő volt legkedvesebb váradi embere (Kollányi Boldizsár nem volt nagyváradi), a holnapos mozgalom egyik oszlopa. Emlékeit az AM-ban írta meg (II. 132–146.). Pályafutását, Ady-kapcsolatát – a költő leveleinek közlésével – Scheiber Sándor és Zsoldos Jenő ismerteti: PIM Évk. 1960–1961. 107–117. L. még Hegedűs Nándor emlékezését (EmlAE IV. 280–288.; Kovalovszky jegyzeteit uo. 299–301.). Adyhoz írt levele nem maradt fenn.
Návay Aladár (1864–1937): miniszteri tanácsos, Ady párizsi éveiben (1907–1914 között) a magyar kormány kereskedelmi megbízottja. Kereskedelmi szaktudósítóként sokáig élt Párizsban. Az 1900. évi párizsi és az 1907. brüsszeli világkiállítás kormánybiztosa, ill. megbízott kormánybiztosa volt. Diósival hivatalos kapcsolatban volt, így ismerkedett meg vele Ady (l. EmlAE III. 202–204.).
Lekötelezne[…], ha írna pár sort arról őszintén, hogy tudok-e én még valamit: Révész Béla Párizsban volt, amikor Ady ezt a levelet írta. Így emlékszik erre vissza: „Ez a furcsa firtatás legkevésbé sem affektáció, sem hízelgő udvariaskodás, mert emlékszem Ady Endre párizsi hangulatára, állapotára, amikor ezt a levelet Fenyőnek elküldötte. Emlékezem letört, megcsalódott, tökéletesen bizalmatlan állapotára …” (Révész: Atril 232–233.) Fenyő írta Adyról az Új versek megjelenése után néhány nappal az első lelkes recenziót. Ővele volt a Ny vezetői közül a legbizalmasabb kapcsolatban időnkénti nézeteltéréseik ellenére is.