| Megcsókoltalak, megmutatni, |
| Hogyan kell nékem csókot adni. |
|
| Mutatni, hogy ölelj te meg. |
|
| És sírtam is, ölelve térded, |
| Mert tudtam, hittem, hogy megérted, |
|
| Bő könnyeim, a könnyü bért, |
| Mit értem ontsz, a könnyekért. |
|
| Eldobtam mindent – íme, lásd, |
| Hogyan lehet szeretni mást, |
|
| Kiért mindent százszor megadnál, |
| Ezerszer jobban önmagadnál. |
|
| Kész vagyok meghalni miattad, |
| Hogy élj, hogy meg ne halj miattam, |
| Ahogy hiszem, hiszen mutattad. |
|
| Ne tétovázz, ne félj, ne féltsd magad, |
| Csak az kap ingyen, aki ingyen ad. |
|
| Mondtam, szeretlek, mondd, szeretsz-e – |
| Mindössze ennyi volt a lecke, |
|
| De jaj neked, ha nem tudod. |
|
| Jaj néked, hogyha az egész |
| Szabály és példa kárbavész – |
|
| Jobb lett volna meg sem születni |
| Nékünk, mint egymást nem szeretni. |
|
|
