| És kérem, a poéta egyszer |
| Egy lányba szeretett beléje: |
| Mivel szerinte a leánynak |
| Vulkán-tűz égett a szemébe. |
|
| Május forró viharja égett: – |
| S fehér szoknyácskák suttogása |
| Töltötte bé a messzeséget. |
|
| És nézte, messziről sokáig – |
| Bolyongva eltünő nyomába: |
| De szólni nem mert a leányhoz, |
| És szólni nem tudott, hiába. |
|
| Mert a leány előkelő volt, |
| Míg a poéta senki, semmi: |
| „Tehát” – gondolta a poéta, |
| „Tehát gazdaggá kéne lenni”. |
|
| A gazdagsághoz persze pénz kell, |
| A pénzt, azt ingyen osztogatják: – |
| Kár, hogy kinek van már, csak annak: |
| Ezt másképp úgy hívják: kamatláb. |
|
| Kinek még nincs, próbál szerezni, |
| Ezt úgy hívják, hogy: pálya, pálya. |
| És abból áll, hogy minden ember |
| Amit csinálhat, azt csinálja. |
|
| Kötetnyi verset írt meg ottan: |
| A szerkesztőnek küldte őket |
| És aztán éhenhalt nyugodtan. |
|
| Később a versek is kijöttek: |
| És lett belőle szörnyű lárma, |
| ”Expresszionizmus”-t emlegettek, |
| „Új iskolá”-ról szólt a fáma. |
|
| Továbbá jött egy ifju stréber, |
| Ki abszolvált poétikából: |
| Ez könyvet írt felőle gyorsan, |
| Amelyben mindenről „beszámol”. |
|
| A könyvben az volt, hogy a versek |
| Egészen újak: „felfogás”-ban, |
| De tűz, erő van bennök annyi, |
| Amennyit nem találni másban. |
|
| Hogy panteista volt a költő: – |
| Az nagy dolog, a panteizmus, |
| Csudálja három emberöltő. |
|
| Végül tehát kimondja bátran, |
| „Uj korszak”-kal állunk mi szembe; |
| – És mindenfélét még: a többi |
| Valóban nem jut már eszembe. |
|
| A könyv nagyon szép volt: a tisztes |
| Professzorok mind hasraestek; |
|
| Ezért oszt' tanszéket kapott az |
| Ott tizezer forint a gázsi, |
| Lakbér külön van, kérem'ásson. |
|
| Mikor már rendbejött egészen |
| És minden dolgok megfeleltek: |
| Megtudta lakcímét a lánynak, |
|
| A leány elég jó színben volt még, |
| A versekkel meg egybevágott: |
| Kis képzelettel bárki még úgy |
| Foghatta föl, mint egy virágot. |
|
| Házasságuk elég boldog volt: |
| Aminthogy meg is érdemelték. |
| – Két gyermek származott belőle, |
| Ezeket szépen fölnevelték. |
|
| Az egyik mérnök a vasútnál: – |
| Már főnök is lehetne félig: – |
| Árul el hajlamot, beszélik. |
|
| Már két verset közölt le tőle, |
| Az apja tanittatni fogja, |
| Talán valami lesz belőle. |
|
|