Lim-lomos, rozzant hotelszobámba |
dől a hegyekről szüreti nóta. |
Lányos, kegyetlen, hajszálírásos |
levelet várok három nap óta. |
Roppan a szekrény százéves válla, |
búgó románcot locsog a kályha. |
Lázbeteg varjak serege károg… |
Három nap óta levelet várok. |
|
Fogd meg a tollat, empire-kisasszony! |
Lót-fut a szél, már rossz az idő. |
Potom öt percet lányos idődből |
vágj a szívembe! Üsse a kő! |
Zokog az utca, az eresz könnyez. |
A falak sírnak, ajtóm beteg. |
Lázas az ódon-divatú pamlag |
s vendéget várnak a képkeretek. |
|
Lim-lomos, rozzant hotelszobámba, |
Fesse az arcom halottfehérre |
s nyúljak el némán a rozzant vaságyon… |
Lássa a szekrény százéves válla, |
nézze a búgó, rőtszemű kályha; |
ezek az összeboronált párok |
vajj mire várnak?… Vajj mire várok?… |
|
|