| Éjféli percek gyengéden suhannak |
| Meglengetik vállad s nagy bársonyos bút |
|
| A hónod alatt két kezem tüzét |
| most sínyli két bimbós halom. – |
| Be szép lehetsz ma, ma be szép is lehetsz |
|
| Ma fölcicomázza a homlokodat |
| a nagy, sóhajos, távoli csend: |
| ma szebb vagyok én is, mert tőlem a szent, |
| a nagy szépség nagy-messzire ment. |
|
| És holnap remegve lobogsz majd felém |
| a vérembe bámulsz a szememen át |
| s a szívem megkoszorúzod. |
|
|
