| ----------------------------------------- |
| … S a napok szállnak, mint az álmodás |
| s a szavak sírnak és a szívek vernek, |
| mint reccsenése sudár tölgynek, csernek. |
| A napok szállnak, mint az álmodás… |
|
| Az idő nyúlik és az idő vész |
| s az eddig alvó, ránkleselgő árnyak |
| halottainkból föltámadva, járnak |
| és zöngve búgnak, mint a kelevéz. |
|
| És összefogva, kergetőzve jönnek, |
| mint hírnökei a halotti csöndnek |
| és csont az arcuk s a szemeik zöldek. |
|
| Így őrlödnek le a napok halomba; |
| a szavak sírnak s nevetnek naponta, |
| mint gyerekajkon napkeleti monda… |
|
|
