| ott gyöngyöznek a szívben és a szájban. |
| rápermetezve innyre, vérre, fogra. |
|
| ezek bennünk s a csönd és az igazság. |
| imáink forrva fojtott tüzeken. |
|
| mely percben lépnek szájunk lépcsőjére. |
| mikor szállnak fel bánatunk felett. |
|
| Nevetsz és szónokolsz az isten ellen |
| és papot, vallást hetykén eltörülsz. |
| Nevetsz és szónokolsz az isten ellen… |
| S holnap keresztet vetsz a gyönge mellen. |
|
| a gőgben ülsz te daccal, tagadással. |
| Hetven-kilencven éven át. |
| Egy éjjel haldokolsz s hivod a menny borát. |
|
| csak egy szeszélyes nő elé esel. |
| és esküre hajt a szerelmi harc. |
|
| s két biborajk felé a jó isten nevét. |
| mi tegnap semmi volt, minden az ma neked. |
|
| először szolgád, aztán úr fölötted. |
| minden szívben imakönyvet talál. |
|
|