|
1
| A szúvas, korhadt falépcsőkön, |
| míg estelenkint fel- és lemész, |
| kis gyönge vállad búban ingva |
| és mindig más-más férfi mellett: |
| szegény Miléva, gazdag szájú! |
| szegény leányka, rossz leány te! |
| Bár szégyellem, de néked írok |
|
| Az uccán, fényes délidőben |
| nem sétálnék veled, bevallom. |
| S miattad apró revolverrel |
| nem lőném szíven magamat. |
| Mert utálattal telve nézne |
| koporsóm után az a sok szem, |
| amely vörös köpenyed alját |
| most oly nagy áhítattal nézi. |
|
| S e verseket is, jaj, szégyellem |
| szégyencímedre küldözgetni; |
| ezért nyomtatva küldöm őket, |
| e könyvben, amely nem szégyelli, |
| hogy egy megvásárolható lány |
| egy árva harmincéves férfit |
| szent tiszteletre s hódolatra |
| tanít a tiszteletlen Pesten. |
|
| A többi könyvet, lásd, szemérmes |
| anyák olvassák kávé mellett. |
| Kis lányuk himezget ilyenkor |
| vérvörös színnel fehér selymet. |
| A vérvörös szín: ifjú vérük, |
| amely már indult ereikben. |
| A fehér selyem: lányos ágyuk, |
| amely már délután is álmos. |
|
| Ők jó leánykák. Szót fogadnak |
| az illemnek s a hazugságnak. |
| Te rossz leány vagy, mert szivedben |
| csak önnönmagadnak fogadsz szót. |
| Tehát ne akarj velük lenni |
| se kávénál, se olvasásnál… |
| E verseket én néked írtam, |
| de azért ők is olvashatják. |
|
|
2
| Az ember szeme szinte vérzik: |
| hát mi a szörnyű, nagy különbség? |
| Nyakad virágján épp oly illat, |
| S a könyököd fölött a vászon |
| úgy végződik s épp annyi ráncon |
| fullad az ajkam s térdeden |
| csókom épp annyit ér nekem. |
|
| A nőnek térde: szárnyas mákony |
| s a kicsi comb: tavaszi lomb. |
| S a batiszt forró vonalában |
| egy sziklacsúcs mindenik gomb. |
| Náluk e sziklacsúcson: felleg, |
| nálad – szivárvány – talmi bár – |
| de férfi szája csak miattuk |
|
| Mondjam: szeretlek? Vagy ne mondjam? |
| Valljam be, hogy csókoltalak? |
| Vagy legyek hallgatag? mint voltak |
| szobádban a szürke falak? |
| El úgyse hinnék, hogy szeretlek, |
| s hogy csókoltalak, kit se bánt… |
| A jó leánykát felköszöntöm |
| s – megcsókolom a rossz leányt! |
|
|
3
| Rossz leány, rossz leány, |
|
| Rossz leány, rossz leány, |
|
| Rossz leány, rossz leány, |
| Selyemszoknyád falon lóg, |
| benn szunnyad egy halom csók. |
|
| Rossz leány, rossz leány, |
| örök csók, örök magány. – |
|
|
|
