| Csavarokkal és tengelyekkel, |
| huzalokkal és hengerekkel, |
| telepekkel, szigetelőkkel, |
| szelepekkel, gőzös erőkkel, |
| szárnyakkal, zúgó motorokkal, |
| fém-tüdővel, acéltorokkal, |
| vas-szívvel, melyben nincs alázat: |
| szerelte fel magát e század! |
|
| Nagy útra készül… Messzi térre… |
| Nem szomjas borra már, csak vérre… |
| Zsákmányra felhők peremén les… |
| Már a szerelemre sem éhes… |
| A hideg ébrenlét királya, |
| már az álmokat sem kívánja… |
| Valóságban él, csak anyagban, |
| mely tapintható s csalhatatlan… |
|
| Siet e század!… És a tűz még, |
| mely bent zihál, minthogyha űznék: |
| árnyát kísérteties fénnyel |
| előbbre veti – rémes fény-jel!… |
| Hogy a Saturnusban s a Holdban |
| megláthassák, hogy merre, hol van?… |
| Célt mutat, mint a bamba állat?… |
|
| Rohanj: század, te külön bolygó! |
| Utánad nézni bús, de oly jó! |
| Látni magam: kis pontot benned |
| s tudom, hogy így kell tönkremenned… |
| Kis kalapáccsal én, te szörnyű |
| ágyúkkal, miknek röpte könnyű… |
| ahova én förtelmes félsszel: |
| te is csak oda, oda érsz el!… |
|
|
