| Hiába halt meg, aki meghalt! Zölden |
| csillog a friss rügy zsíros feje. |
| A napfény meg nem kérdi: vajjon |
| sötét-e a halottnak sírhelye! |
|
| Hiába ment el, aki elment! Fénylő |
| világgá lesz ez a sötét világ! |
| a mandolafa fehér köntöséből |
| csak sötét árnyék, mi a sírba vág. |
|
| Hiába múlt el, aki elmúlt! Itt fenn |
| a rosszaság vidáman szüretel! |
| S tavaszi gőzben és tavaszi vérben, |
| a szégyentől a szív nem süllyed el! |
|
| Hiába minden! Nagy úr ez az élet! |
| Nagy úr, mert süket és nagy úr, mert vak! |
| Már meg sem értik mások, csak az édes |
| xylofon-ladyk s hetyke jazz-urak! |
|
|
