30 A kiváló Fejedelemnek, Francesco Foscari Úrnak,+
Velence dózséjának, tiszteletreméltó Urunknak – János kormányzó

Kiváló Fejedelem!

Magasságtok régóta elővételezett s remélt jóindulatát napról napra erősebben zárjuk szívünkbe, miután a minap Itáliából hazatért tisztelendő atyánknak, Miklós krakkói dékánnak a beszámolójából értesültünk, mily nagy vonzalommal viseltetik Magasságtok személyünk iránt, amelyről igen gyakran és ismételten meleg, baráti szavakkal szokott megemlékezni. Hogy ezt milyen lelkülettel fogadtuk dicső Uraságtok részéről, azt ugyan tényekkel kívánjuk nyilvánvalóvá tenni, de arra, aki meghozta, rábíztuk, hogy mint ügyvivő* élőszóban is tolmácsolja. Köszönetünknek, hálás jóakaratunknak, baráti érzéseinknek magunk is kifejezést adunk; terveink bővebb részletezését illetően pedig elégedjék meg Uraságtok az említett hírnökkel, aki a hallottak s nem kevésbé a látottak alapján beszámol majd helyzetünkről és előrenyomulásunkról – hiszen őt épp avégett tartottuk itt vissza+ mind a mai napig, hogy ne annyira próbálkozásainkról, mint inkább cselekedeteinkről tanúskodhassék.

Mert bizony, Istennek meg a katolikus uralkodóknak a segítségében bízva, dicső tettbe kívántunk belevágni. Megyünk, üldözzük az ellenséget, és ama föld felé nyomulunk előre, amelyet lemészárolt keresztények temetetlen holttestei+ borítanak. Ami pedig kiváló Uraságtok iránti tiszteletünket illeti, teljes igyekezetünkkel méltóképp kívánjuk szolgálni, hogy miként barátjának nevezett, úgy méltán annak is tarthasson bennünket. Az említett Miklós úr majd bővebben fog szólni; szeretnők, ha szavait úgy fogadnátok, mint a miénket.

Kelt hadi szállásunkon Rácország+ földjén a Duna gázlójánál, amelyet köznyelven Kövesnek hívnak, az Úr 1448. esztendejében, szeptember hó 12-én.




Hátra Kezdőlap Előre