12 Egy főúri személynek+
V. László király nevében

Nagyságos és kedvelt Hívünk!

Harmadnapja ültük meg várva várt koronázásunk fényes ünnepét, amelyre országunk, Csehország kormányzójának+, báróinak, főurainak s valamennyi lakosának lángoló s hív óhaja által meghívatva, majd szerencsésen el is vezettetve atyánk és nagyatyánk+ jogán az országot is örökül nyertük a címmel együtt és amelyen a pompás külsőségek hathatósan hozzájárultak királyi méltóságunk öregbedéséhez. És bár ez a koronázás rangunk jelentős gyarapodását is meghozta, nem kevésbé szükséges volt az elintézendő ügyek tekintetében is, hiszen elnyerését megelőzően a reánk várakozó föladatok egész sorát kényszerített félbeszakítanunk, miután pedig az Úr adományaként végbement, szabadabb kezet kaptunk arra, hogy megnövekedett hatalommal ragadjunk meg minden kínálkozó lehetőséget.

Ezt a tényt tehát s koronázásunk szerencsés megtörténtét – mely az elmúlt vasárnapon, Szent Simon és Júdás apostolok ünnepén számos herceg, őrgróf, gróf és egyéb főember jelenlétében és segédletével, valamint ez ország báróinak, főurainak, lakosainak népes, ékes és egyetértő tömege előtt az összes megkívánt szertartás közepette zajlott le – különös jóindulatunk jeleként kívántuk tudatni Hűségtekkel udvari familiárisunk és hívünk, N. útján+. Életünk e mostani eseményének örömét annál is szívesebben osztjuk meg Hűségtekkel, mivel hisszük, hogy sóvárogva várjátok a rólunk szóló kedvező híreket, s nem kételkedünk abban, hogy minden sikerünk boldogsággal tölti el lelketeket.

Kelt Prágában, az Úr 1453. esztendejében, a Szent Simon és Júdás ünnepének harmadnapján+, magyarországi királyságunk tizennegyedik, a csehországinak pedig első évében.




Hátra Kezdőlap Előre