14 V. Miklós pápának+
V. László király nevében

Köteles alázattal csókolom szent lábait. – A legátust+ és az apostoli kegy látogatását, amivel Szentségtek e jeles időben pártfogó vigaszát nyújtotta nekünk, igen nagy hálával fogadtuk: az előbbinek tiszteletreméltó személyében, az utóbbinak pedig gyümölcsében találván örömünket. Tiszteletünk főképp ama férfiúnak szólt, aki méltó arra a hivatalra, hogy nagy tudásával az Apostoli Szentszék tanítását közvetítse, ékesszólásával pedig intelmeit hirdesse. Mert várakozásunknak és reményeinknek megfelelően képviselte előttünk a szeretve reánk mosolygó apostoli tekintetet, ugyanakkor pedig, méltó szavakba öltöztetvén az üzenet tartalmát, még kedvesebbé tette számunkra az e látogatásban megnyilvánuló kegyet. Ő ismertette meg velünk Szentségtek ama rendkívüli mértékű gondoskodását+ is, amellyel a keresztény szabadság megrendült épületét alátámogatni és újjáépíteni készül, továbbá azt, hogy tékozló bőkezűséggel nyitva meg mindkét kincstárat+, mely reá bízatott, emlékezetes és tiszteletet parancsoló példával és keggyel inti, buzdítja és ösztökéli a keresztény uralkodókat, hogy megtámadott hitünknek, melyet vallanak, fegyverrel és életükkel siessenek az oltalmára, fűtve attól a vágytól, hogy a nemtörődömség kérge, mely ezen ügy lagymatag kezelése folytán netán rájuk keményedett volna, eltávozzék róluk.

Mivel pedig említett legátus atyánk e szent vállalkozásra vonatkozólag eme uralkodók között hozzánk is határozott és az ügyhöz illő fölszólítást intézett, válaszoltunk neki, mégpedig amennyire körülményeink engedték, teljes odaadásunkról biztosítva őt. Éspedig nem csupán a fenyegető esemény szorításától, hanem közös hitünk érdekeitől is vezettetve a tőlünk telhető legkészségesebb szándékunkat ajánlottuk föl, hálát adván Istenünknek, amiért régtől fogva meglevő törekvéseinkkel az apostoli pásztor tekintélye és gondja is találkozott, és hogy kívánságainknak az vált legfőbb támogatójává, akinek az ítéletét a világ örömmel fogadja el, és tanúságának korlátlan hitelt ád. Márpedig azoknak az eredményeknek+, amelyeket el óhajtunk érni, már a megsejtése is gyönyörűséget okoz!

Ennek okáért hogy azokban a kérdésekben, amelyek nem kis jelentőségűek, s nem csekély fáradsággal járnak, alaposabb mérlegelés alapján adhassunk végleges választ Szentségteknek, szükséges volt ezekre vonatkozólag kikérni országaink és hercegségeink vezető embereinek, főpapjainak, mágnásainak, főurainak és városainak a tanácsát; kik is meghagyásunkból ez év február havában tartanak majd diétát+ ezen ügyek és a velük kapcsolatos megbeszélések tárgyában. Úgy döntöttünk továbbá, hogy miután a kölcsönös véleménycserék alapján megkaptuk az ő határozataikat, tanácsaikat és végzéseiket, mindezekről, valamint egyéb fontos kérdésekről saját megbízottaink útján fogjuk tájékoztatni Szentségteket, miként mind ezeket, mind válaszunk bővebb tartalmát illetően az említett legátus úr fog az eseményekről részletesebb beszámolóval szolgálni Szentségteknek – akit az Úr őrizzen meg boldog egészségben, hogy kívánságaink teljesüljenek, és szent egyházát kormányozhassa.

Kelt Prágában, az Úr 1454. esztendejében, január hó 26-án.




Hátra Kezdőlap Előre