24 II. Piusz pápának+
a főpapok és bárók nevében

Szentséges Atyánk!

Hódolattal ajánljuk magunkat szent lábai csókjára. – Nagyon jól ismeri Szentségtek a zágrábi egyház szánalmas állapotát, melyet hosszú ideje számtalan kéz marcangol, s az sem ismeretlen előtte, hogy fölszabadítására már mennyi hiábavaló kísérlet történt. Most azonban egyéb hasznos rendelkezések sorában, melyek e napokban születtek, király urunk őfelsége velünk egyetértésben megtalálta azt az egyetlen és egyedüli alkalmas megoldást, amelynek révén ez az egyház visszaszerezhető és helyreállítható; azt nevezetesen, hogy néhány személy áthelyezése révén megfelelő újjáépítő kapja kezéhez, akinek ellátását azonban eközben más forrásokból kell majd biztosítani, a többi pályázónak viszont meg kell parancsolni, hogy elégedjék meg érdeme szerint más, őt megillető ranggal. Minderről egyrészt király urunk leveléből, másrészt követeinek szóbeli közléséből kap Szentségtek alaposabb és részletesebb tájékoztatást.

Magunk is alázatosan és nagy buzgalommal kérjük azonban, hogy király urunk erre vonatkozó kívánságát s a mi óhajunkat ne hagyja Szentségtek támogatás nélkül, hanem tekintettel arra az egyházra, amely évről évre mind mélyebbre süllyed, királyunk s a magunk terveinek megfelelő formában méltóztassék hatékony intézkedést foganatosítani – mindenekelőtt arról gondoskodva, hogy az, aki e súlyos terhet vállalni fogja, eközben valamiféle rang és állás birtokában lehessen, nehogy azt a munkát, amelyet ezért az egyházért és Isten dicsőségéért vállalni kész, befejezni ne tudja. Ezáltal az emberek előtt is nagy mértékben, de Isten előtt még inkább kedvessé válik Szentségtek – kit a Mindenható őrizzen meg hosszan tartó boldog egészségben szent egyháza kormányzására.

[1462. május]




Hátra Kezdőlap Előre