Csikósok oltárja, juhász kápolnája, |
Betyárok barlangja, ringyóknak tanyája, |
Bolhák, egereknek, békák palotája, |
Dongólégy, darázsok, szúnyogok bárkája! |
|
Ki tett téged ide világnak csúfjára? |
Ki állíttatott fel sok gazdák kárára? |
Nem vagy te vendégház korcsma formájára, |
Sem jövő, sem menő utasok hasznára. |
|
Négy rongyos fal, kémény, egy csikorgó ajtó, |
Bogárhátú fedél, nyitva mint akasztó, |
Egy földlyuk melletted, ott van a csábító: |
Előtted leásva áll egy vastag bitó. |
|
Nem a kormos bogrács, ki büdös tűzéktől, |
Nem két szurkos fazék, ki zsíros dögbéltől, |
Hoz neked vendéget alsó-felső széltől, |
Ijesztenek ezek a te cégéredtől. |
|
De mikor fergeteg támad a fellegben, |
Zúz vagy havaseső áztat köpönyegben, |
Villámlás, csattanás rettent nyárközépben, |
Tehozzád sietünk, szállást kérünk szépen. |
|
Akkor nem cserélnénk az Aranyos Sasért, |
Nem perlünk gazdával a jobb numerusért,* |
Noha nem szaladnak eltévedt kulcsokért, |
Megnyugoszunk benned, nem adnánk egy várért. |
|
Bizony nagy hívság van a sok építésben, |
Az ország elmerült ezen betegségben, |
Aki lakni akar igaz csendességben, |
Szívét szorítsa be kisebb kerítésben. |
|
Egybenragadt falak hosszú menedéke, |
Sétáló folyosók, paloták mértéke |
Nem gyönyörűségnek sokszor a vidéke, |
Inkább gond és búnak széke vagy rejtéke. |
|
Együgyű eleink egy tálhoz ültenek |
Asztalnál, egy házban együtt megfértenek, |
Nem kárpitos ágyat, ponyvát kerestenek, |
Együtt feküdtenek, fel együtt keltenek. |
|
S akkor közelebb járt az igaz barátság, |
Atyafi szeretet, jókedv és nyájasság, |
Most hogy hozzánk béjött kölcsönös cifraság, |
A szín megmaradott, eltűnt a valóság. |
|
Sok vár, kastély vagyon már boldog hazánkban, |
Ahol patkós csizma nem hág palotában, |
Van ház, hol a gazda megáll pitvarában, |
S bémenni ha akar, öltözik kapcában. |
|
Sem haszon, sem szükség, sem alkalmatosság |
Az ilyen épület, ez csak merő hívság, |
Sem ház, sem kalitka, cifra nyomorúság, |
Minek készíttetett ilyen múlandóság? |
|
Ó csárda! becsesebb nálam te szegleted! |
Béfogadsz, negyven is sokszor a vendéged. |
Jobb szállásom vagyon nékem temelletted, |
Szükségben nyugovást király is lel benned. |
|
Maradj tehát békés puszta közepében, |
Kecskeméti kenyér süljön kemencédben, |
Kőrösi bor bőven keljen a pincében, |
Sok utas nyugodjon faladnak tövében. |
|
|