Rab szerecsen véres veríték-gyümölcse, |
Melyet, hogy ládájit arannyal megtöltse, |
Fösvény Anglus elküld messze nemzeteknek, |
Nádméz! mennyi kincsét olvasztod ezeknek. |
Hát te, rég csak Mokka táján termett kis bab, |
Mennyit szenved érted nyúgoton is a rab, |
A bölcs iszonyodik, látván, egy csészéből |
Mint hörpöl ő is részt Anglusok bűnéből. |
|