1012120.htm

Cimszó: Bényei István - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1835

Szócikk: Bényei István - a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. 1835-ben, Bátkán, (Gömörmegye), megh. 1908. január hó 29-én, Budapesten. Iskoláit Rimaszombaton, Rozsnyón és Kassán végezve, 1859-ben Lendvay rábeszélésére színész lett Baján, Molnár György társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában megfordult. 1868-ban Pesten hírlapíró lesz, majd 1874-től 1883. máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget 1896-ig, nyugdijaztatása idejéig töltötte be. 1883-ban megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »Színészek Lapjá«-t; az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy Kelemen Lászlónak, az első magyar színigazgatónak Csanádpalotán 1888. szept. 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért, melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította 1890-ben a színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét 1911. okt. 29-én leplezték le. Munkái: »A szerelmes kántor«, operett, zenéjét írta Allaga Géza. 1862. ápr. 21., Budán. »Szakállas farkas«, 1865., »Zeneszerű«, »Fonóház« és »Don Quihote«, operettek. »Ilonka«, népsz. Bem. 18791, nov. havában, Kecskeméten. »A kivándorlók« c. darabot átdolgozta. »Egérfogó«, népsz., 1863. (50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a Budai Népszínházban.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0198.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1012120 Bényei István a magyar színészet szervezetének egyik alapvetője, sz. yszuletesevey 1835§22§-ben, ytelepulesy Bátká§2§n, (ytelepulesy Gömörmegye§2§), megh. yhalalevy 1908§24§. január hó 29-én, ytelepulesy Budapest§2§en. Iskoláit ytelepulesy Rimaszombat§2§on, ytelepulesy Rozsnyó§2§n és ytelepulesy Kassá§2§n végezve, yevszamy 1859§20§-ben yszemelynevy Lendvay§6§ rábeszélésére színész lett ytelepulesy Bajá§2§n, yszemelynevy Molnár György§6§ társulatánál és mint vándorszínész, majd igazgató az ország több városában megfordult. yevszamy 1868§20§-ban Pesten hírlapíró lesz, majd yevszamy 1874§20§-től yevszamy 1883§20§. máj. haváig újra vidéken színészkedik. Ekkor a színészkongresszus az Egyesület központi irodájának igazgatójává választja, mely tisztséget yevszamy 1896§20§-ig, nyugdijaztatása idejéig töltötte be. yevszamy 1883§20§-ban megindítja az Egyesület hivatalos orgánumát, a »yintezmenyy Színészek Lapjá§8§«-t; az ő iniciativájára indul meg az a mozgalom, mellyel elértük, hogy yszemelynevy Kelemen László§6§nak, az első magyar színigazgatónak ytelepulesy Csanádpalotá§2§n yevszamy 1888§20§. szept. 8-án emlékoszlopot állítottak; ő fáradozott a legtöbbet a nyugdijpalota felépítéséért, melyhez 30 ezer frtot és sok anyagot szerzett be; megvalósította yevszamy 1890§20§-ben a színészeti-kiállítás eszméjét és rendezte a színészet százados jubileumát, a nyugdíjas színészek menházának is ő volt a megteremtője. A színész-egyesületi tagok gyámolítására segélyalapot létesített; a vidéki színtársulatok részére közel 50 színdarab előadatási jogát szerezte be, végül csinos kis könyvtárt állított össze. Síremlékét yevszamy 1911§20§. okt. 29-én leplezték le. Munkái: »ycimy A szerelmes kántor§10§«, operett, zenéjét írta yszemelynevy Allaga Géza§6§. yevszamy 1862§20§. ápr. 21., ytelepulesy Budá§2§n. »ycimy Szakállas farkas§10§«, yevszamy 1865§20§., »ycimy Zeneszerű§10§«, »ycimy Fonóház§10§« és »ycimy Don Quihote§10§«, operettek. »ycimy Ilonka§10§«, népsz. Bem. 18791, nov. havában, ytelepulesy Kecskemét§2§en. »ycimy A kivándorlók§10§« c. darabot átdolgozta. »ycimy Egérfogó§10§«, népsz., yevszamy 1863§20§. (50 arany jutalmat nyert.) Színrekerült a yintezmenyy Budai Népszínház§8§ban.

CSAKKOD 1012120 yszemelynevy Bényei István§6§ yszuletesevtizedy 183§32§ ytelepulesy Bátka§2§ ytelepulesy Gömörmegye§2§ yhalalevtizedy 190§34§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy Rimaszombat§2§ ytelepulesy Rozsnyó§2§ ytelepulesy Kassa§2§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Lendvay§6§ ytelepulesy Baja§2§ yszemelynevy Molnár György§6§ yevtizedy 186§30§ yevtizedy 187§30§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 188§30§ yintezmenyy Színészek Lapja§8§ yszemelynevy Kelemen László§6§ ytelepulesy Csanádpalota§2§ yevtizedy 188§30§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 191§30§ ycimy A szerelmes kántor§10§ yszemelynevy Allaga Géza§6§ yevtizedy 186§30§ ytelepulesy Buda§2§ ycimy Szakállas farkas§10§ yevtizedy 186§30§ ycimy Zeneszerű§10§ ycimy Fonóház§10§ ycimy Don Quihote§10§ ycimy Ilonka§10§ ytelepulesy Kecskemét§2§ ycimy A kivándorlók§10§ ycimy Egérfogó§10§ yevtizedy 186§30§ yintezmenyy Budai Népszínház§8§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1012120.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com