1032590.htm

Cimszó: Emlékek Budapest színházi múltjából - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Emlékek Budapest színházi múltjából - Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány 1838. »Kisasszony hava 30-ról«. Egy egyszázforintos Részvény-kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda polgársága Földváry Gábor nemes Pest Vármegye fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »pesti nemzeti magyar Színház« mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény-kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvénykönyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten Kisasszon hava' 30-n 1838. Gál János a' pesti nemzeti magyar Színház igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes Pest Vármegye által több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten épített nemzeti magyar Színház' igazgatását folyó 1837. évi Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest Vármegye' Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és 1838-ik évi Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének 1841. évi húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. évi húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti József napi vásár' vasárnapján, Pesten Nemes Pest Vármegye' Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvénytársaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »Ungarische Morgenröthe«. Politikai és szépirodalmi lap 1848. júl. 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német színjátszás a győzelmes verseci csata előtt, Pesten a »Pesther Deutscher Theaterban«. Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« értelmi alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház Donizetti »Lucia di Lammermoor« operája. Lucia, Donizettinek mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné asszony egy olyan városnak mint Pest, — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann urnák gyönyörű szép hangja van, — mely Wild tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház 1894. nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia estélye. Tanár: Császár Imre. Általános bérletben színre-kerül »A fösvény« — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti Akadémia anno 1894. Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi Ede, Bercsényi, Császár Imre, Alexander Bernát. Igazgató: dr. Váradi Antal. Tanítványok: Alszeghy Irma, Maróthy Margit, Almássy Endre, Sikorszky Kamilla, Vizváry Mariska, Góthné Kertész Ella, Varsányi Irén, Gazdy Aranka... Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György a »Népszínház Budapest színiéletében« c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« az. 1896-iki orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. — Gertrudis királynőt Jászai Mari játszotta, Újházi volt Tiborc, Bánk bán Ivánfi, Melindát Cs. Alszeghy Irma, az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, Palotai Mariska, Nagy Ibolya játszották. A halott Gertrudis királynő ravatalát jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak kellett volna, mint Gertrudis királynőnek befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi gyakran mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő? Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!« Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet« magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták fel. Az egyik Bánk bán előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát öltöztették fel Gertrudis királynő patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó Maróthy Margitnak: Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között Maróthy Margit. .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki Gertrudis királynő helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. cigányzenét szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis se mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, a Népszínház egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg Klárné Angyal Ilkát. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere Vidor Pál, a Népszínház későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál és Klárné. A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és Klárnénak a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket Vidor. Csak úgy befelé kuncogott Klárné, a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt Vidor Pál viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné se szó, se beszéd, Vidor öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné a folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0505.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1032590 Emlékek Budapest színházi múltjából Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány yevszamy 1838§20§. »ycimy Kisasszony hava 30-ról§10§«. Egy egyszázforintos Részvény-kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda polgársága yszemelynevy Földváry Gábor§6§ nemes ytelepulesy Pest Vármegye§2§ fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§« mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény-kötelezvény. A' yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§' fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. yszemelynevy Halbauer József§6§ Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke yszemelynevy Földváry Gábor§6§. Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvénykönyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten Kisasszon hava' 30-n yevszamy 1838§20§. yszemelynevy Gál János§6§ a' yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§ igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes ytelepulesy Pest Vármegye§2§ által több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten épített yintezmenyy nemzeti magyar Színház§8§' igazgatását folyó yevszamy 1837§20§. évi Augustus 1-sőjétől kezdve yevszamy 1841§20§. évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes ytelepulesy Pest Vármegye§2§' Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és yevszamy 1838§20§-ik évi Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének yevszamy 1841§20§. évi húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon yevszamy 1841§20§. évi húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti József napi vásár' vasárnapján, Pesten Nemes ytelepulesy Pest Vármegye§2§' Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvénytársaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az yevszamy 1848§20§—49-iki szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »yintezmenyy Ungarische Morgenröthe§8§«. Politikai és szépirodalmi lap yevszamy 1848§20§. júl. 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a ynemzetisegy német§4§ színjátszás a győzelmes ytelepulesy versec§2§i csata előtt, Pesten a »yintezmenyy Pesther Deutscher Theater§8§ban«. Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »yintezmenyy Morgenröthe§8§« értelmi alapon fordított kritikája: _ »yintezmenyy Pesti Német Színház§8§ yszemelynevy Donizetti§6§ »ycimy Lucia di Lammermoor§10§« operája. Lucia, yszemelynevy Donizetti§6§nek mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. yszemelynevy Lukácsiné§6§ asszony egy olyan városnak mint Pest, — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. yszemelynevy Wieselmann§6§ urnák gyönyörű szép hangja van, — mely yszemelynevy Wild§6§ tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: yintezmenyy Várszínház§8§ yevszamy 1894§20§. nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »yintezmenyy A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia§8§ estélye. Tanár: yszemelynevy Császár Imre§6§. Általános bérletben színre-kerül »ycimy A fösvény§10§« — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a yintezmenyy Városi Színház§8§ erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... yintezmenyy Országos m. kir. Színművészeti Akadémia§8§ anno yevszamy 1894§20§. Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: yszemelynevy Újházi Ede§6§, yszemelynevy Bercsényi§6§, yszemelynevy Császár Imre§6§, yszemelynevy Alexander Bernát§6§. Igazgató: yszemelynevy dr. Váradi Antal§6§. Tanítványok: yszemelynevy Alszeghy Irma§6§, yszemelynevy Maróthy Margit§6§, yszemelynevy Almássy Endre§6§, yszemelynevy Sikorszky Kamilla§6§, yszemelynevy Vizváry Mariska§6§, yszemelynevy Góthné Kertész Ella§6§, yszemelynevy Varsányi Irén§6§, yszemelynevy Gazdy Aranka§6§... Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el yszemelynevy Verő György§6§ a »ycimy Népszínház Budapest színiéletében§10§« c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »ycimy Bánk bán§10§« az. yevszamy 1896§20§-iki orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban. — yszerepy Gertrudis királynő§12§t yszemelynevy Jászai Mari§6§ játszotta, yszemelynevy Újházi§6§ volt yszerepy Tiborc§12§, yszerepy Bánk bán§12§ yszemelynevy Ivánfi§6§, yszerepy Melindá§12§t yszemelynevy Cs. Alszeghy Irma§6§, az udvarhölgyeket: yszemelynevy K. Maróthy Margit§6§, yszemelynevy Palotai Mariska§6§, yszemelynevy Nagy Ibolya§6§ játszották. A halott yszerepy Gertrudis királynő§12§ ravatalát jó magasan a szín közepére állították fel. yszemelynevy Jászai Mari§6§nak kellett volna, mint yszerepy Gertrudis királynő§12§nek befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron yszemelynevy Újházi§6§ gyakran mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő? Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!« Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet« magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták fel. Az egyik ycimy Bánk bán§10§ előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált yszemelynevy Sikorszky Kamillá§6§t öltöztették fel yszerepy Gertrudis királynő§12§ patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó yszemelynevy Maróthy Margit§6§nak: Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között yszemelynevy Maróthy Margit§6§. .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az yszemelynevy Újházi§6§ által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki yszerepy Gertrudis királynő§12§ helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno yevszamy 1800§20§. cigányzenét szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik yszerepy Gertrudis§12§ se mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit yszemelynevy Klárné Angyal Ilká§6§ról mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a ytelepulesy Komárom megye§2§i »kurta nemesek« kedves falucskája: ytelepulesy Kömlőd§2§. A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§, a yintezmenyy Népszínház§8§ egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg yszemelynevy Klárné Angyal Ilká§6§t. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§. Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. ytelepulesy Kömlőd§2§i nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a yintezmenyy Népszínház§8§ban játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. yszemelynevy Klárné§6§ komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere yszemelynevy Vidor Pál§6§, a yintezmenyy Népszínház§8§ későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: yszemelynevy Vidor Pál§6§ és yszemelynevy Klárné§6§. A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este yszemelynevy Vidor Pál§6§ az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és yszemelynevy Klárné§6§nak a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket yszemelynevy Vidor§6§. Csak úgy befelé kuncogott yszemelynevy Klárné§6§, a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is yszemelynevy Vidor§6§nak kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt yszemelynevy Vidor Pál§6§ viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. yszemelynevy Klárné§6§ se szó, se beszéd, yszemelynevy Vidor§6§ öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. yszemelynevy Vidor§6§ már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, yszemelynevy Klárné§6§ a folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi

CSAKKOD 1032590 yevtizedy 183§30§ ycimy Kisasszony hava 30-ról§10§ yszemelynevy Földváry Gábor§6§ ytelepulesy Pest Vármegye§2§ yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§ yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§ yszemelynevy Halbauer József§6§ yszemelynevy Földváry Gábor§6§ yevtizedy 183§30§ yszemelynevy Gál János§6§ yintezmenyy pesti nemzeti magyar Színház§8§ ytelepulesy Pest Vármegye§2§ yintezmenyy nemzeti magyar Színház§8§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Pest Vármegye§2§ yevtizedy 183§30§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 184§30§ ytelepulesy Pest Vármegye§2§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Ungarische Morgenröthe§8§ yevtizedy 184§30§ ynemzetisegy német§4§ ytelepulesy versec§2§ yintezmenyy Pesther Deutscher Theater§8§ yintezmenyy Morgenröthe§8§ yintezmenyy Pesti Német Színház§8§ yszemelynevy Donizetti§6§ ycimy Lucia di Lammermoor§10§ yszemelynevy Donizetti§6§ yszemelynevy Lukácsine§6§ yszemelynevy Wieselmann§6§ yszemelynevy Wild§6§ yintezmenyy Várszínház§8§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia§8§ yszemelynevy Császár Imre§6§ ycimy A fösvény§10§ yintezmenyy Városi Színház§8§ yintezmenyy Országos m. kir. Színművészeti Akadémia§8§ yevtizedy 189§30§ yszemelynevy Újházi Ede§6§ yszemelynevy Bercsényi§6§ yszemelynevy Császár Imre§6§ yszemelynevy Alexander Bernát§6§ yszemelynevy dr. Váradi Antal§6§ yszemelynevy Alszeghy Irma§6§ yszemelynevy Maróthy Margit§6§ yszemelynevy Almássy Endre§6§ yszemelynevy Sikorszky Kamilla§6§ yszemelynevy Vizváry Mariska§6§ yszemelynevy Góthné Kertész Ella§6§ yszemelynevy Varsányi Irén§6§ yszemelynevy Gazdy Aranka§6§ yszemelynevy Verő György§6§ ycimy Népszínház Budapest színiéletében§10§ ycimy Bánk bán§10§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszerepy Gertrudis királynő§12§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszemelynevy Újházi§6§ yszerepy Tiborc§12§ yszerepy Bánk bán§12§ yszemelynevy Ivánfi§6§ yszerepy Melinda§12§ yszemelynevy Cs. Alszeghy Irma§6§ yszemelynevy K. Maróthy Margit§6§ yszemelynevy Palotai Mariska§6§ yszemelynevy Nagy Ibolya§6§ yszerepy Gertrudis királynő§12§ yszemelynevy Jászai Mari§6§ yszerepy Gertrudis királynő§12§ yszemelynevy Újházi§6§ ycimy Bánk bán§10§ yszemelynevy Sikorszky Kamilla§6§ yszerepy Gertrudis királynő§12§ yszemelynevy Maróthy Margit§6§ yszemelynevy Maróthy Margit§6§ yszemelynevy Újházi§6§ yszerepy Gertrudis királynő§12§ yevtizedy 180§30§ yszerepy Gertrudis§12§ yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§ ytelepulesy Komárom megye§2§ ytelepulesy Kömlőd§2§ yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§ yszemelynevy Klárné Angyal Ilka§6§ ytelepulesy Kömlőd§2§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Klárne§6§ yszemelynevy Vidor Pál§6§ yintezmenyy Népszínház§8§ yszemelynevy Vidor Pál§6§ yszemelynevy Klárne§6§ yszemelynevy Vidor Pál§6§ yszemelynevy Klárne§6§ yszemelynevy Vidor§6§ yszemelynevy Klárne§6§ yszemelynevy Vidor§6§ yszemelynevy Vidor Pál§6§ yszemelynevy Klárne§6§ yszemelynevy Vidor§6§ yszemelynevy Vidor§6§ yszemelynevy Klárne§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1032590.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com