1034070.htm

Cimszó: Erdélyi színészet 1918. után - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

konkretszinhazcimszo

Szócikk: Erdélyi színészet 1918. után - A magyar színház az erdélyi magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az erdélyi színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról Romániához kapcsolt területen államilag támogatott színház csak egy működött, a kolozsvári Nemzeti Színház, dr.Janovics Jenő igazgatása alatt. Rajta kívül Erdélyi Miklós Nagyváradon, Róna Dezső Aradon, Sebestyén Géza Temesvárt, Szabó Pál Marosvásárhelyt, Szabadkay József Szatmáron, Fehér Imre Tordán, Gáspár Jenő Désen és Kovács Imre, Baróthy Jenő, Fenyvesy Gyula, Krasznay Ernő a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító Octavian Goga minisztersége alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó mozzanata az 1924.év.júl.havában kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.Kolozsvár, 2.Temesvár, Arad, Lugos, 3.Nagyenyed, Nagyszalonta, 4.Szatmár és környéke, 5.Marosvásárhely és környéke, 6.Nagyenyed és környéke, 7.Torda és környéke, 8.Brassó és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a kolozsvári magyar színház szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan tény, hogy Kolozsvár, mint a romániai magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a kolozsvári magyar színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. 1921.márc.12-én ünnepelte Erdély a Farkas-utcai színháznak, a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már 1919.május 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /Hamlet/ 1919.szept.30-án tartotta a kolozsvári magyar társulat a Nemzeti Színházban s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira a Sétatár elején épült Nyári Színkörbe, ahol 1919.okt.4-én kezdte meg előadásait /Lili bárónő/. Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak 1920.szept.-ig kapott játékengedélyt a Színkörben, majd 1921.nov.1-ig újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a Színkör használata 1927.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést dr.Janovics Jenő színigazgatótól, aki a kolozsvári magyar színészet megmentésével az erdélyi magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az erdélyi színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad/ megalakuló Színpártoló Egyesület, a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az erdélyi magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő kolozsvári magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /1919-20-21-22-23-24./ szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja 1070, idegen szerzőé 1090 alkalommal szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a Dante halála 600-ik, a Moli!é!re születése 300-ik évfodulójának, Katona József, Prielle Cornélia emlékezetének, a Petőfi centennáriumának megünneplését, Blaha Lujza, Herczeg Ferenc és a színház jubiláló művészeinek /Szentgyögyi István, Váradi Miklós, Szakács Andor, Laczkó Aranka, Janovics Jenő dr./ tiszteletére rendezett előadásokat, a Moli!é!re darabjainak állandó színen tartását, az 1923-24-iki szezonban a 20 estére terjedő Shakespeare-ciklus rendezését, az erdélyi magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a román szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a kolozsvári színház azzal is, hogy kiváló művészeket /Basilides Mária, Medek Anna, Sándor Erzsi, Szamosi Elza, Svardström Valborg, Nirschy Emilia, Burián Károly, Székelyhidy Ferenc, Márkus Emilia, Bartók Béla, Waldbauer Kerpely, stb./ hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes dr.Jankovics Jenőnek ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az erdélyi magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott Erdélyben az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /dr.György Lajos/

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0523.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1034070 Erdélyi színészet 1918. után A magyar színház az ytelepulesy erdély§2§i magyar kulturális életnek ma egyik legjelentősebb tényezője. A múltban betöltött hivatásának fontossága ma százszorosan megsúlyosbodott, de küzdelmei is abban a mértékben megsokszorozódtak. A magyar szónak irodalmi és művészi érvényesüléséért ma nehéz harcot kell vívnia, a legellentétesebb igényeket kell kielégítenie, ütközőpontok között kell vergődnie és súlyos anyagi megpróbáltatások között életlehetőséget kell találnia. Nagyjából ma ez a helyzete az ytelepulesy erdély§2§i színészetnek. Az imperium átvétele körüli időben a Magyarországról ytelepulesy Romániá§2§hoz kapcsolt területen államilag támogatott színház csak egy működött, a yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§, yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ igazgatása alatt. Rajta kívül yszemelynevy Erdélyi Miklós§6§ ytelepulesy Nagyvárad§2§on, yszemelynevy Róna Dezső§6§ ytelepulesy Arad§2§on, yszemelynevy Sebestyén Géza§6§ ytelepulesy Temesvár§2§t, yszemelynevy Szabó Pál§6§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§t, yszemelynevy Szabadkay József§6§ ytelepulesy Szatmár§2§on, yszemelynevy Fehér Imre§6§ ytelepulesy Tordá§2§n, yszemelynevy Gáspár Jenő§6§ ytelepulesy Dés§2§en és yszemelynevy Kovács Imre§6§, yszemelynevy Baróthy Jenő§6§, yszemelynevy Fenyvesy Gyula§6§, yszemelynevy Krasznay Ernő§6§ a vidék egy-egy fontosabb pontján teljesített jelentős kultúrmunkát. A kormányzó tanácsnak a magyar színészetet érintő első intézkedése az volt, hogy színikerületekre osztotta be a színészet működését, amelynek zavartalanságát biztosították a kultúrtörekvéseink iránt megértést tanusító yszemelynevy Octavian Goga§6§ minisztersége alatt kiadott játékengedélyek. A működési engedélyeknek időről-időre való meghosszabbítását célzó igyekezetek utolsó mozzanata az yevszamy 1924§20§.év.júl.havában kiadott koncesszió-rendelet volt, mely 8 színi kerületet állapított meg, /1.ytelepulesy Kolozsvár§2§, 2.ytelepulesy Temesvár§2§, ytelepulesy Arad§2§, ytelepulesy Lugos§2§, 3.ytelepulesy Nagyenyed§2§, ytelepulesy Nagyszalonta§2§, 4.ytelepulesy Szatmár§2§ és környéke, 5.ytelepulesy Marosvásárhely§2§ és környéke, 6.ytelepulesy Nagyenyed§2§ és környéke, 7.ytelepulesy Torda§2§ és környéke, 8.ytelepulesy Brassó§2§ és környéke/, pontosan határolt működési körrel és szigorúan megszabott feltételek mellett. Az eredeti keretek tehát egyelőre megvannak és működnek ma is, még pedig a yintezmenyy kolozsvári magyar színház§8§ szellemi irányítása alatt. Mert elvitathatatlan tény, hogy ytelepulesy Kolozsvár§2§, mint a ytelepulesy románia§2§i magyarság szellemi életének központja, a színházi élet terén is érvényesíti irányítói befolyását. Ehhez a szerephez a ytelepulesy kolozsvár§2§i magyar színháznak egyrészt hagyományokban gazdag múltjával, másrészt szellemi berendezettségénél foga hivatásszerű joga van. Hiszen ez a város nem csak az egész magyar színészet bölcsője, nemes művészeti tradíciók ébrentartója, hanem egészen a legújabb időkig a legkiválóbb magyar művészi generációknak is a nevelője volt. yevszamy 1921§20§.márc.12-én ünnepelte ytelepulesy Erdély§2§ a yintezmenyy Farkas-utcai színház§8§nak, a magyar színészet első állandó otthonának, 100 esztendős jubileumát. Ez az ünnep válságos időkben szerény keretek közt zajlott le, amikor a lelkekben még ott sajgott a nemes szívű ősök jótékonyságából felépített Hunyadi-téri díszes berendezkedésű színházunk elvesztésének fájdalma. Az imperium átvétele után csak egy félévig hangzott benne a magyar szó s már yevszamy 1919§20§.május 14-ike óta kormánybiztosi ellenőrzés és erős katonai cenzura alatt folytatta működését. Az utolsó előadást /ycimy Hamlet§10§/ yevszamy 1919§20§.szept.30-án tartotta a ytelepulesy kolozsvár§2§i magyar társulat a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban s másnap, október 1-jén, megtörtént a tényleges átvétel. Pazar kényelmességű, minden művészi terv megvalósítására alkalmas és egy évszázados gazdag felszerelésű otthonából kiszorult s balsorsában is vigasztalásul szolgált, hogy még sem maradt hajlék nélkül. Pár nap alatt átköltözött a szűkös, szellős, alig fűthető, primitív berendezésű, rossz akusztikájú, mozgófénykép előadások céljaira a Sétatár elején épült yintezmenyy Nyári Színkör§8§be, ahol yevszamy 1919§20§.okt.4-én kezdte meg előadásait /ycimy Lili bárónő§10§/. Okt.29-én a katonai parancsnokság itt is betiltotta az előadásokat, amelyek hosszas tárgyalások után csak nov.19-én kezdődtek meg újra. A magyar színtársulat egyelőre csak yevszamy 1920§20§.szept.-ig kapott játékengedélyt a yintezmenyy Színkör§8§ben, majd yevszamy 1921§20§.nov.1-ig újabb meghosszabbítást, amikor szerződésben biztosított részére a yintezmenyy Színkör§8§ használata yevszamy 1927§20§.nov.1-ig. E vázlatos áttekintésből is kitűnik, hogy az imperium átvételétől két esztendő a bizonytalanság és a feltornyosuló akadályokkal vívott heroikus küzdelem időszaka volt. Ennek csak az elmondása látszik simának, a valóságban azonban olyan válságos pillanatok voltak, amikor az erdélyi kulturális élet e fontos támasztékának végleges összeomlása miatt állandóan kellett remegni. A jövő sem tagadhatja meg az elismerést yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ színigazgatótól, aki a ytelepulesy kolozsvár§2§i magyar színészet megmentésével az ytelepulesy erdély§2§i magyar színészet jövőjét is biztosította. A hat esztendős harcnak örvendetes eredménye, hogy egyáltalában él és működik az ytelepulesy erdély§2§i színészet. Igaz, hogy kedvezőtlen kerületi beosztás, a játszási időtartam korlátozása /egy év helyett 10 hónap/ a magas adó /16 százalék/ elszivárgó erők pótlására az idegen állampolgárok szerződtetését tiltó rendelet, aggodalmas anyagi válsággal fenyegetik jövőjét, amelyen csak átmenetileg enyhít a némely helyen /ytelepulesy Kolozsvár§2§, ytelepulesy Marosvásárhely§2§, ytelepulesy Nagyvárad§2§/ megalakuló yintezmenyy Színpártoló Egyesület§8§, a magyar színművészet szeretetének ápolására és fennmaradásának anyagi biztosítására. De az élet, a küzdelem már magában véve is remény a jobb jövőre. Ilyen küzdelmes és anyagilag válságos helyzetben természetesen szirtes akadályokba ütközik a magasabb színvonalú irodalmi és művészi program megvalósítása. Hogy ebben a tekintetben is megbecsülésre érdemes munkát végzett az ytelepulesy erdély§2§i magyar színészet, azt a legmagasabb színvonalat képviselő ytelepulesy kolozsvár§2§i magyar színészet öt esztendejének adataival világíthatjuk meg. A kolozsvári magyar színház a lezajlott öt /yevszamy 1919§20§-20-21-22-23-24./ szezon alatt 2160 előadást tartott. Műfajok szerint ez a következőkben oszlik meg: dráma, vígjáték, népszínmű 915: opera 267: operett 893: egyéb /művészest, hangverseny stb./ 60: gyermekelőadás 25. Az ifjúság irodalmi tanulmányainak támogatására a fentiekből 52 előadás jutott. A premierek száma 167 volt. Magyar szerzők darabja yevszamy 1070§20§, idegen szerzőé yevszamy 1090§20§ alkalommal szerepelt a színen. Az idegen szerzők magasabb számát az első két év szabad mozgását megbénító cenzúra okozta. Ezek a száraz statisztikai adatok nehéz időkben, anyagilag válságos körülmények között s az ezerféle akadály folytonos elhárítgatása közben derekasan végzett munkáról beszélnek. A műsorok igazolják, hogy ennek a színháznak a közönsége ezekben a próbás időkben is élvezhette a világirodalom klasszikusait és a magyar irodalom jeleseit, az európai színpadok legjobb darabjait épp úgy, mint a magyar drámairodalom friss termékeit. Ha kényszerült is engedményeket tenni a közönség üres, élvezeteket hajszoló ízlésének, a magasabb művészi igényeket is igyekezett kielégíteni. Művészi eseményei közül megemlíthetjük a yszemelynevy Dante§6§ halála 600-ik, a yszemelynevy Moli!é!re§6§ születése 300-ik évfodulójának, yszemelynevy Katona József§6§, yszemelynevy Prielle Cornélia§6§ emlékezetének, a yszemelynevy Petőfi§6§ centennáriumának megünneplését, yszemelynevy Blaha Lujza§6§, yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ és a színház jubiláló művészeinek /yszemelynevy Szentgyögyi István§6§, yszemelynevy Váradi Miklós§6§, yszemelynevy Szakács Andor§6§, yszemelynevy Laczkó Aranka§6§, yszemelynevy Janovics Jenő dr.§6§/ tiszteletére rendezett előadásokat, a yszemelynevy Moli!é!re§6§ darabjainak állandó színen tartását, az yevszamy 1923§20§-24-iki szezonban a 20 estére terjedő yszemelynevy Shakespeare§6§-ciklus rendezését, az ytelepulesy erdély§2§i magyar irodalom érdekeit szolgáló írói Olimpiász keresztülvitelét, továbbá a proletáriátus kultúrtörekvéseinek támogatását szolgáló munkás-ciklus beállítását és a ynemzetisegy román§4§ szerzők darabjainak a kultúr-közeledést elősegítő bemutatását. A magasabb igények kielégítését szolgálta a ytelepulesy kolozsvár§2§i színház azzal is, hogy kiváló művészeket /yszemelynevy Basilides Mária§6§, yszemelynevy Medek Anna§6§, yszemelynevy Sándor Erzsi§6§, yszemelynevy Szamosi Elza§6§, yszemelynevy Svardström Valborg§6§, yszemelynevy Nirschy Emilia§6§, yszemelynevy Burián Károly§6§, yszemelynevy Székelyhidy Ferenc§6§, yszemelynevy Márkus Emilia§6§, yszemelynevy Bartók Béla§6§, yszemelynevy Waldbauer Kerpely§6§, stb./ hívott meg a vendégszereplésre. Ha ez a művészi munka elismerésre méltó, úgy minden méltánylásra érdemes yszemelynevy dr.Jankovics Jenő§6§nek ezekben az években kifejtett tevékenysége. Az ytelepulesy erdély§2§i magyar színészetnek – s itt természetesen első helyen a kolozsvári színháznak – érdemei közt azt is meg kell említenünk, hogy módot és ösztönzést adott ytelepulesy Erdély§2§ben az önálló magyar drámairodalom szárnybontogatására és érvényesülésére. /yszemelynevy dr.György Lajos§6§/

CSAKKOD 1034070 yintezmenyy Erdélyi színészet 1918. után§8§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy Románia§2§ yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ yszemelynevy Erdélyi Miklós§6§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ yszemelynevy Róna Dezső§6§ ytelepulesy Arad§2§ yszemelynevy Sebestyén Géza§6§ ytelepulesy Temesvár§2§ yszemelynevy Szabó Pál§6§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ yszemelynevy Szabadkay József§6§ ytelepulesy Szatmár§2§ yszemelynevy Fehér Imre§6§ ytelepulesy Torda§2§ yszemelynevy Gáspár Jenő§6§ ytelepulesy Dés§2§ yszemelynevy Kovács Imre§6§ yszemelynevy Baróthy Jenő§6§ yszemelynevy Fenyvesy Gyula§6§ yszemelynevy Krasznay Ernő§6§ yszemelynevy Octavian Goga§6§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Temesvár§2§ ytelepulesy Arad§2§ ytelepulesy Lugos§2§ ytelepulesy Nagyenyed§2§ ytelepulesy Nagyszalonta§2§ ytelepulesy Szatmár§2§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ ytelepulesy Nagyenyed§2§ ytelepulesy Torda§2§ ytelepulesy Brassó§2§ yintezmenyy kolozsvári magyar színház§8§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy románia§2§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yevtizedy 192§30§ ytelepulesy Erdély§2§ yintezmenyy Farkas-utcai színház§8§ yevtizedy 191§30§ ycimy Hamlet§10§ yevtizedy 191§30§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Nyári Színkör§8§ yevtizedy 191§30§ ycimy Lili bárónő§10§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Színkör§8§ yevtizedy 192§30§ yintezmenyy Színkör§8§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy dr.Janovics Jenő§6§ ytelepulesy kolozsvár§2§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ytelepulesy Marosvásárhely§2§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ yintezmenyy Színpártoló Egyesület§8§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yevtizedy 191§30§ yevtizedy 107§30§ yevtizedy 109§30§ yszemelynevy Dante§6§ yszemelynevy Moli!é!re§6§ yszemelynevy Katona József§6§ yszemelynevy Prielle Cornélia§6§ yszemelynevy Petőfi§6§ yszemelynevy Blaha Lujza§6§ yszemelynevy Herczeg Ferenc§6§ yszemelynevy Szentgyögyi István§6§ yszemelynevy Váradi Miklós§6§ yszemelynevy Szakács Andor§6§ yszemelynevy Laczkó Aranka§6§ yszemelynevy Janovics Jenő dr.§6§ yszemelynevy Moli!é!re§6§ yevtizedy 192§30§ yszemelynevy Shakespeare§6§ ytelepulesy erdély§2§ ynemzetisegy román§4§ ytelepulesy kolozsvár§2§ yszemelynevy Basilides Mária§6§ yszemelynevy Medek Anna§6§ yszemelynevy Sándor Erzsi§6§ yszemelynevy Szamosi Elza§6§ yszemelynevy Svardström Valborg§6§ yszemelynevy Nirschy Emilia§6§ yszemelynevy Burián Károly§6§ yszemelynevy Székelyhidy Ferenc§6§ yszemelynevy Márkus Emilia§6§ yszemelynevy Bartók Béla§6§ yszemelynevy Waldbauer Kerpely§6§ yszemelynevy dr.Jankovics Jenő§6§ ytelepulesy erdély§2§ ytelepulesy Erdély§2§ yszemelynevy dr.György Lajos§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1034070.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com