1036150.htm

Cimszó: Fáncsy Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1805

Szócikk: Fáncsy Lajos - színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége 1809. aug. 25-én született, Pécsen, ahol atyja, Fáncsy Imre, káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky-kastély nagytermében Balla Károly magyar játszótársasága tartotta előadásait. A fiatal Fáncsy addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát 1830-ban) kedvence lett a miskolci közönségnek. Miskolcról Pozsonyba ment a Komlóssy-féle társasághoz, 1833. szept. 12-én pedig Budán lépett fel. De Budán ekkor csak egy évig maradt. 1834-ben már Kassán találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát. Azután László Józseffel (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság Nagyváradon és Debrecenben játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836. májusában újra visszavonult Budára, ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az 1837. aug. 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. Fáncsy nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy mellett ő a legképzettebb magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben Lendvay Márton (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. Fáncsyt megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy előtt a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. Fáncsy nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, (a »Notre-Dame-i toronyőr«-ben), akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon jó volt Tartuffe-ben is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá tudta tenni Orgon hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt Wurm, az »Ármány és szerelem«-ben. Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni. Amikor pedig Lujzának a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – Takács Ádám (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban (Velencei kalmár), melyet Megyeritől (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott. Fáncsy u.i. Shylockban a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a Tuballal való. Öröme Antonio bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról hallott híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare »Athéni Timon«-ját. Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban (Lear király), a »Londoni koldusok«-ban, »Don Carlos«-ban (Il-ik Fülöp), »Don Caesar de Bazan«-ban (Don Jose de Santarem), a »Két pisztoly«-ban, a »Régi pénzek«ben (Kardos), »Violá«-ban (Macskaházy) stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« Biberachjában lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. Jágó-ja (Othelló-ban) már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József (l. o.) — volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben és Biberach-ban maradt Fáncsy mögött. Fáncsy Lajos és Tóth József összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy finomabb, volt. Tóth durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház igazgatásában. Már az 1843-ban megalakult igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész 1852-ig »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú Fáncsy, aki Egressy szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az osztrák cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. aug. 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után előlépett Fáncsy, a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József előfordult születési ünnepén a Nemzeti Színház összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek az osztrákok is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. Fáncsy nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, franciából több darabot fordított a Nemzeti Színház részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, »Cserháti levelek« című cikksorozata (1854-ben), melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát. 1854-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. Még egyszer — utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa hölgyek«-et vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg is halt, 45 éves korában. (1854. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti Színház 1855. jan. 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház. (Pataki József.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//I/szin_I.0561.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1036150 Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége yevszamy 1809§20§. aug. 25-én született, ytelepulesy Pécs§2§en, ahol atyja, yszemelynevy Fáncsy Imre§6§, káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal yszemelynevy Fáncsy§6§ egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő yintezmenyy Podmaniczky-kastély§8§ nagytermében yszemelynevy Balla Károly§6§ magyar játszótársasága tartotta előadásait. A fiatal yszemelynevy Fáncsy§6§ addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát yevszamy 1830§20§-ban) kedvence lett a ytelepulesy miskolc§2§i közönségnek. ytelepulesy Miskolc§2§ról ytelepulesy Pozsony§2§ba ment a yszemelynevy Komlóssy§6§-féle társasághoz, yevszamy 1833§20§. szept. 12-én pedig ytelepulesy Budá§2§n lépett fel. De ytelepulesy Budá§2§n ekkor csak egy évig maradt. yevszamy 1834§20§-ben már ytelepulesy Kassá§2§n találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette yszemelynevy Meszlényi Márthá§6§t. Azután yszemelynevy László József§6§fel (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság ytelepulesy Nagyvárad§2§on és ytelepulesy Debrecen§2§ben játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, yevszamy 1836§20§. májusában újra visszavonult ytelepulesy Budá§2§ra, ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az yevszamy 1837§20§. aug. 22-én megnyílt yintezmenyy Nemzeti Színház§8§nak. yszemelynevy Fáncsy§6§ nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. yszemelynevy Egressy§6§ mellett ő a legképzettebb magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben yszemelynevy Lendvay Márton§6§ (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. yszemelynevy Fáncsy§6§t megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. yszemelynevy Fáncsy§6§ előtt a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. yszemelynevy Fáncsy§6§ azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. yszemelynevy Fáncsy§6§ nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt yszerepy Claude Frollo§12§, (a »ycimy Notre-Dame-i toronyőr§10§«-ben), akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon jó volt ycimy Tartuffe§10§-ben is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá tudta tenni yszerepy Orgon§12§ hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt yszerepy Wurm§12§, az »ycimy Ármány és szerelem§10§«-ben. Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni. Amikor pedig yszerepy Lujzá§12§nak a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – yszemelynevy Takács Ádám§6§ (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni ycimy Shylock§10§ban (ycimy Velencei kalmár§10§), melyet yszemelynevy Megyeri§6§től (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott. yszemelynevy Fáncsy§6§ u.i. ycimy Shylock§10§ban a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a yszerepy Tubal§12§lal való. Öröme yszerepy Antonio§12§ bukásán és lesújtó fájdalma a yszerepy Jessicá§12§ról hallott híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy yszerepy Antonio§12§ testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta magyar színpadon először yszemelynevy Shakespeare§6§ »ycimy Athéni Timon§10§«-ját. Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt yszerepy Edgár§12§-ban (ycimy Lear király§10§), a »ycimy Londoni koldusok§10§«-ban, »ycimy Don Carlos§10§«-ban (yszerepy Il-ik Fülöp§12§), »ycimy Don Caesar de Bazan§10§«-ban (yszerepy Don Jose de Santarem§12§), a »ycimy Két pisztoly§10§«-ban, a »ycimy Régi pénzek§10§«ben (yszerepy Kardos§12§), »ycimy Violá§10§«-ban (yszerepy Macskaházy§12§) stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »ycimy Bánk bán§10§« yszerepy Biberach§12§jában lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. yszerepy Jágó§12§-ja (ycimy Othelló§10§-ban) már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — yszemelynevy Tóth József§6§ (l. o.) — volt a mester, aki viszont yszerepy Tartuffe§12§-ben és yszerepy Biberach§12§-ban maradt yszemelynevy Fáncsy§6§ mögött. yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§ és yszemelynevy Tóth József§6§ összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték be. yszemelynevy Fáncsy§6§ finomabb, volt. yszemelynevy Tóth§6§ durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. yszemelynevy Fáncsy§6§ a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. yszemelynevy Fáncsy§6§ nagy buzgalommal vett részt a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ igazgatásában. Már az yevszamy 1843§20§-ban megalakult igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész yevszamy 1852§20§-ig »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú yszemelynevy Fáncsy§6§, aki yszemelynevy Egressy§6§ szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az ynemzetisegy osztrák§4§ cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. yevszamy 1849§20§. aug. 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után előlépett yszemelynevy Fáncsy§6§, a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső yszemelynevy Ferenc József§6§ előfordult születési ünnepén a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek az ynemzetisegy osztrák§4§ok is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. yszemelynevy Fáncsy§6§ nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. ynyelvy Német§14§ből, ynyelvy franciá§14§ból több darabot fordított a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »yintezmenyy Pesti Napló§8§«-ban, »ycimy Cserháti levelek§10§« című cikksorozata (yevszamy 1854§20§-ben), melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor yszemelynevy gróf Festetics Leó§6§t nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát. yevszamy 1854§20§-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta yszerepy Tartuffe§12§-öt. Még egyszer — utoljára. December 18-án a »ycimy Windsori csalfa hölgyek§10§«-et vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg yszemelynevy Fáncsy§6§ ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg is halt, 45 éves korában. (yevszamy 1854§20§. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevszamy 1855§20§. jan. 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§. (yszemelynevy Pataki József§6§.)

CSAKKOD 1036150 yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§ yevtizedy 180§30§ ytelepulesy Pécs§2§ yszemelynevy Fáncsy Imre§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yintezmenyy Podmaniczky-kastély§8§ yszemelynevy Balla Károly§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy miskolc§2§ ytelepulesy Miskolc§2§ ytelepulesy Pozsony§2§ yszemelynevy Komlóssy§6§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Buda§2§ ytelepulesy Buda§2§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Kassa§2§ yszemelynevy Meszlényi Mártha§6§ yszemelynevy László József§6§ ytelepulesy Nagyvárad§2§ ytelepulesy Debrecen§2§ yevtizedy 183§30§ ytelepulesy Buda§2§ yevtizedy 183§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Egressy§6§ yszemelynevy Lendvay Márton§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszerepy Claude Frollo§12§ ycimy Notre-Dame-i toronyőr§10§ ycimy Tartuffe§10§ yszerepy Orgon§12§ yszerepy Wurm§12§ ycimy Ármány és szerelem§10§ yszerepy Lujza§12§ yszemelynevy Takács Ádám§6§ ycimy Shylock§10§ ycimy Velencei kalmár§10§ yszemelynevy Megyeri§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ ycimy Shylock§10§ yszerepy Tubal§12§ yszerepy Antonio§12§ yszerepy Jessica§12§ yszerepy Antonio§12§ yszemelynevy Shakespeare§6§ ycimy Athéni Timon§10§ yszerepy Edgár§12§ ycimy Lear király§10§ ycimy Londoni koldusok§10§ ycimy Don Carlos§10§ yszerepy Il-ik Fülöp§12§ ycimy Don Caesar de Bazan§10§ yszerepy Don Jose de Santarem§12§ ycimy Két pisztoly§10§ ycimy Régi pénzek§10§ yszerepy Kardos§12§ ycimy Viola§10§ yszerepy Macskaházy§12§ ycimy Bánk bán§10§ yszerepy Biberach§12§ yszerepy Jágó§12§ ycimy Othelló§10§ yszemelynevy Tóth József§6§ yszerepy Tartuffe§12§ yszerepy Biberach§12§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Fáncsy Lajos§6§ yszemelynevy Tóth József§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Tóth§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 184§30§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Egressy§6§ ynemzetisegy osztrák§4§ yevtizedy 184§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yszemelynevy Ferenc József§6§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ynemzetisegy osztrák§4§ yszemelynevy Fáncsy§6§ ynyelvy Német§14§ ynyelvy francia§14§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yintezmenyy Pesti Napló§8§ ycimy Cserháti levelek§10§ yevtizedy 185§30§ yszemelynevy gróf Festetics Leó§6§ yevtizedy 185§30§ yszerepy Tartuffe§12§ ycimy Windsori csalfa hölgyek§10§ yszemelynevy Fáncsy§6§ yevtizedy 185§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 185§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Pataki József§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1036150.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com