1043500.htm

Cimszó: Gabányi Árpád - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

ferfinevcimszo

szuletesievtized: 1855

Szócikk: Gabányi Árpád - (olysói és héthársi), a Nemzeti Színház örökös tagja, a Ferenc József lovagrend kitüntetettje, sz. 1855. aug. 18-án, Eperjesen, megh. 1915. okt. 23-án, Budapesten. Édes atyja Gabányi Sándor, édes anyja Kolbenhayer Apollónia, már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei Budapestre költöztek és édesatyja a főváros első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények Szatmárra vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. 1872-ben beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után 1875-ben Lászy Vilmos kassai igazgató szerződtette. 1876-ban vette nőül Lenkey Etelka naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a pesti színi-képezdét. A vándorpálya Kassán, Miskolcon, Ungváron stb. csak rövid ideig tartott. 1878-ban ugyanis meghívták a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, melynek mint színész és rendező 1884-ig közszeretetben álló tagja volt. Innen Paulay Ede szerződtette a budapesti Nemzeti Színházhoz, hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: Moli!é!re: »Fösvény«-ében: Harpagon; »Képzelt beteg«-ben: a címszerep; »Dandin György«-ben: a címszerep; Shakespeare: »Vízkereszt«-jében: Malvolio; a »Velencei kalmár«-ban: az öreg Lancelot Gobbo; Gárdonyi Géza: »Bor« Mihály bácsi, Csiky Gergely »Nagymamá«-jában: Koszta Sámuel. 1911. évben, mint a Nemzeti Színház örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől Gárdonyi Géza »Annuská«-jában mint János barát búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a Magyar Tudományos Akadémia is. Nevezetesebb színdarabjai: »Phaeton«, dráma 4 felv. 1874-ben adták Kassán. »Isole«, szmű 5 felv. 1875. Kassa. »Corneille szerelme«, szmű 2 felv. 1879, Kolozsvár. »János és János«, vj. 3 felv. Kolozsvár. »Munkácsi rabok«, népszmű 4 felv. 1879. Kolozsvár. »Riczinus halála«, boh. 4 felv. 1880. Kolozsvár. »Csák Máté«, trag. 5 felv. 1880. Kolozsvár. »Csak egy színdarab«, vj. 3 felv. Kolozsvár. »Jó módúak«, szmű 4 felv. 1880. Kolozsvár. »A sehonnai«, népszmű 3 felv. Népszínház, Budapest. 1881. »A grófné férjének felesége«, vj. 1 felv. Kolozsvár. »Tubarózsa«, népsz. 3 felv. 1883. Kolozsvár. »Furcsa parasztok«, boh. 4 felv. 1882. Kolozsvár. »Az őszinték«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest. 1886. »A kókai ház«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1887. »A Mumus«, vj. 4 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1889. »Az apósok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, Budapest, 1890. (Ugyanez: »Die Schwiegerväter«, vj. 3 felv.. Bécs, Carl Theater, 1892. Olaszul: »J svoceri«, vj. 3 felv. Rórna, 1894.) »A pogány magyarok«, szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Kóczán-díj) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, 1891. »A kapi vár«, tört. vj. 4 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal kitüntette. Bem. Nemzeti Színház, 1892. »A csehül jártak«, boh. 4 felv. Nemzeti Színház, 1893. »Sámuel király«, tört. szmű 5 felv. Nemzeti Színház, 1894. »Kisvárosi nagyságok«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, 1S95. »Az emberevő«, vj. 3 felv. Nemzeti Színház, 1900. »Caraffa«, tört. szmű 4 felv. »Az anyósok«, vj. 1 felv. Nemzeti Színház, 1899. »A fekete cár«, tört. szmű 5 felv. A Magy. Tud. Akad. (Teleki-díj) 100 arannyal jutalmazta, 1912. »A paraszt tromf«, népszmű 4 felv. Városligeti Színkör. »A hattyúdal«, dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »Miska biografiája«, 1881. Kolozsvár. »Egy krajcár emlékiratai«, 1882. Kolozsvár. »Sátán a földön« (verses regény), 1883. Budapest, Révai-kiadás. »A művészet nyomorultjai«, 1893. Budapest, Wodianer-kiadás. »Coeur dame«, Kolozsvár, 1884. »A rossz asszony«, Budapest, 1884. Révai Testv. »Két vén gyerek«, Budapest, 1885. Pallas Könyvtár. »Júlia«, Budapest, 1887. Révai Test. »Az asszony természetrajza«, 1890. Budapest. Singer és Wolfner. »Dolgozók és naplopók«, Budapest, 1889. Révai. »Sárga ház«, 1889. Budapest, Ország-Világ. »Burkus kutya«, regény. Budapest, 1899. Magyar Írók. »Az arcisme«, Budapest, Könyves Kálmán, 1892. — Monológok : »A kakasülőn«, »A levél«, »A szórakozott kisasszony«, »Desperat úr«, »Filippo«, »Egy baleset«, »A bányaszerencsétlenség«, »Az anya«, »Az új lakó«, »Egy kedves ember«, »A hipnotizmus«, »Egy ideges ember«, »A tolvaj«, »Az öngyilkos«, »Jer ide!«, »A föld és népei«, »A volapük«, »A potyajegy«, »A batyubál«, »Egy tót táncmester«, »Bajos Jeremiás«, stb. Móricz Zsigmond a következő méltatást írta róla lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. Gabányi Árpád tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »Sári bíró« próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. Gabányinál minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre építse ki.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0097.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1043500 Gabányi Árpád (ytelepulesy olysó§2§i és ytelepulesy héthárs§2§i), a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ örökös tagja, a yszemelynevy Ferenc József§6§ lovagrend kitüntetettje, sz. yszuletesevey 1855§22§. aug. 18-án, ytelepulesy Eperjes§2§en, megh. yhalalevy 1915§24§. okt. 23-án, ytelepulesy Budapest§2§en. Édes atyja yszemelynevy Gabányi Sándor§6§, édes anyja yszemelynevy Kolbenhayer Apollónia§6§, már a zsenge gyermeknek szívébe oltotta a haza szeretetét és a költészet iránt való rajongást. A színészet eszménye már egészen fiatal korában gyökeret vert keblében. A hatvanas évek elején szülei ytelepulesy Budapest§2§re költöztek és édesatyja a ytelepulesy főváros§2§ első kereskedői közé küzdötte fel magát. Iskoláit az ágostai evangélikusoknál kezdte, majd később a kegyesrendiek gimnáziumában folytatta. Szüleit később a körülmények ytelepulesy Szatmár§2§ra vezérelték, ahol is az ottani főgimnáziumban fejezte be iskolai tanulmányait. Eleintén gépészmérnök akart lenni, de a városba színtársulat jött és ez egészen lenyűgözte fogékony lelkét. yevszamy 1872§20§-ben beiratkozott a színészi-képezdébe. melynek sikeres végzése után yevszamy 1875§20§-ben yszemelynevy Lászy Vilmos§6§ ytelepulesy kassa§2§i igazgató szerződtette. yevszamy 1876§20§-ban vette nőül yszemelynevy Lenkey Etelka§6§ naiva színésznőt, akivel együtt végezték el sikeresen a pesti színi-képezdét. A vándorpálya ytelepulesy Kassá§2§n, ytelepulesy Miskolc§2§on, ytelepulesy Ungvár§2§on stb. csak rövid ideig tartott. yevszamy 1878§20§-ban ugyanis meghívták a yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§hoz, melynek mint színész és rendező yevszamy 1884§20§-ig közszeretetben álló tagja volt. Innen yszemelynevy Paulay Ede§6§ szerződtette a ytelepulesy budapest§2§i yintezmenyy Nemzeti Színház§8§hoz, hol 28 évig volt a színház büszkesége. Kedvesebb szerepei: yszemelynevy Moli!é!re§6§: »ycimy Fösvény§10§«-ében: yszerepy Harpagon§12§; »ycimy Képzelt beteg§10§«-ben: a címszerep; »ycimy Dandin György§10§«-ben: a címszerep; yszemelynevy Shakespeare§6§: »ycimy Vízkereszt§10§«-jében: yszerepy Malvolio§12§; a »ycimy Velencei kalmár§10§«-ban: az öreg yszerepy Lancelot Gobbo§12§; yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§: »ycimy Bor§10§« yszerepy Mihály bácsi§12§, yszemelynevy Csiky Gergely§6§ »ycimy Nagymamá§10§«-jában: yszerepy Koszta Sámuel§12§. yevszamy 1911§20§. évben, mint a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ örökös tagja nyugdíjba vonult s a közönségtől yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ »ycimy Annuská§10§«-jában mint yszerepy János barát§12§ búcsúzott el. Foglalkozott a színművészeten kívül az irodalommal is és számtalan színdarabot, regényt, monológot, verset és tárca-cikket írt. Darabjai közül többet koszorúzott meg a yintezmenyy Magyar Tudományos Akadémia§8§ is. Nevezetesebb színdarabjai: »ycimy Phaeton§10§«, dráma 4 felv. yevszamy 1874§20§-ben adták ytelepulesy Kassá§2§n. »ycimy Isole§10§«, szmű 5 felv. yevszamy 1875§20§. ytelepulesy Kassa§2§. »ycimy Corneille szerelme§10§«, szmű 2 felv. yevszamy 1879§20§, ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy János és János§10§«, vj. 3 felv. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Munkácsi rabok§10§«, népszmű 4 felv. yevszamy 1879§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Riczinus halála§10§«, boh. 4 felv. yevszamy 1880§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Csák Máté§10§«, trag. 5 felv. yevszamy 1880§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Csak egy színdarab§10§«, vj. 3 felv. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Jó módúak§10§«, szmű 4 felv. yevszamy 1880§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy A sehonnai§10§«, népszmű 3 felv. yintezmenyy Népszínház§8§, ytelepulesy Budapest§2§. yevszamy 1881§20§. »ycimy A grófné férjének felesége§10§«, vj. 1 felv. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Tubarózsa§10§«, népsz. 3 felv. yevszamy 1883§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Furcsa parasztok§10§«, boh. 4 felv. yevszamy 1882§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Az őszinték§10§«, vj. 3 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, ytelepulesy Budapest§2§. yevszamy 1886§20§. »ycimy A kókai ház§10§«, vj. 3 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1887§20§. »ycimy A Mumus§10§«, vj. 4 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1889§20§. »ycimy Az apósok§10§«, vj. 3 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1890§20§. (Ugyanez: »ycimy Die Schwiegerväter§10§«, vj. 3 felv.. ytelepulesy Bécs§2§, yintezmenyy Carl Theater§8§, yevszamy 1892§20§. ynyelvy Olasz§14§ul: »ycimy J svoceri§10§«, vj. 3 felv. ytelepulesy Rórna§2§, yevszamy 1894§20§.) »ycimy A pogány magyarok§10§«, szmű 5 felv. A yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ (yintezmenyy Kóczán-díj§8§) 100 arannyal kitüntette. Bem. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1891§20§. »ycimy A kapi vár§10§«, tört. vj. 4 felv. A yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ (yintezmenyy Teleki-díj§8§) 100 arannyal kitüntette. Bem. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1892§20§. »ycimy A csehül jártak§10§«, boh. 4 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1893§20§. »ycimy Sámuel király§10§«, tört. szmű 5 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1894§20§. »ycimy Kisvárosi nagyságok§10§«, vj. 3 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, 1S95. »ycimy Az emberevő§10§«, vj. 3 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1900§20§. »ycimy Caraffa§10§«, tört. szmű 4 felv. »ycimy Az anyósok§10§«, vj. 1 felv. yintezmenyy Nemzeti Színház§8§, yevszamy 1899§20§. »ycimy A fekete cár§10§«, tört. szmű 5 felv. A yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ (yintezmenyy Teleki-díj§8§) 100 arannyal jutalmazta, yevszamy 1912§20§. »ycimy A paraszt tromf§10§«, népszmű 4 felv. yintezmenyy Városligeti Színkör§8§. »ycimy A hattyúdal§10§«, dráma 2 felv. (Utolsó színdarabja). — Regényei: »ycimy Miska biografiája§10§«, yevszamy 1881§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Egy krajcár emlékiratai§10§«, yevszamy 1882§20§. ytelepulesy Kolozsvár§2§. »ycimy Sátán a földön§10§« (verses regény), yevszamy 1883§20§. ytelepulesy Budapest§2§, yszemelynevy Révai§6§-kiadás. »ycimy A művészet nyomorultjai§10§«, yevszamy 1893§20§. ytelepulesy Budapest§2§, yszemelynevy Wodianer§6§-kiadás. »ycimy Coeur dame§10§«, ytelepulesy Kolozsvár§2§, yevszamy 1884§20§. »ycimy A rossz asszony§10§«, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1884§20§. yszemelynevy Révai§6§ Testv. »ycimy Két vén gyerek§10§«, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1885§20§. Pallas Könyvtár. »ycimy Júlia§10§«, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1887§20§. yszemelynevy Révai§6§ Test. »ycimy Az asszony természetrajza§10§«, yevszamy 1890§20§. ytelepulesy Budapest§2§. yszemelynevy Singer§6§ és yszemelynevy Wolfner§6§. »ycimy Dolgozók és naplopók§10§«, ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1889§20§. yszemelynevy Révai§6§. »ycimy Sárga ház§10§«, yevszamy 1889§20§. ytelepulesy Budapest§2§, yintezmenyy Ország-Világ§8§. »ycimy Burkus kutya§10§«, regény. ytelepulesy Budapest§2§, yevszamy 1899§20§. yintezmenyy Magyar Írók§8§. »ycimy Az arcisme§10§«, ytelepulesy Budapest§2§, yszemelynevy Könyves Kálmán§6§, yevszamy 1892§20§. — Monológok : »ycimy A kakasülőn§10§«, »ycimy A levél§10§«, »ycimy A szórakozott kisasszony§10§«, »ycimy Desperat úr§10§«, »ycimy Filippo§10§«, »ycimy Egy baleset§10§«, »ycimy A bányaszerencsétlenség§10§«, »ycimy Az anya§10§«, »ycimy Az új lakó§10§«, »ycimy Egy kedves ember§10§«, »ycimy A hipnotizmus§10§«, »ycimy Egy ideges ember§10§«, »ycimy A tolvaj§10§«, »ycimy Az öngyilkos§10§«, »ycimy Jer ide!§10§«, »ycimy A föld és népei§10§«, »ycimy A volapük§10§«, »ycimy A potyajegy§10§«, »ycimy A batyubál§10§«, »ycimy Egy tót táncmester§10§«, »ycimy Bajos Jeremiás§10§«, stb. yszemelynevy Móricz Zsigmond§6§ a következő méltatást írta róla lexikonunk számára: Az alakító művésznek két típusa van: a szabad alakító, aki a pillanat ihletében látja meg a figurát s azután széles jókedvében rábízza magát a pillanatok ihletére s ha genie, akkor átrepül a szakadékokon, mint a madár. A másik a zárt alakító, aki hosszas tűnődés után állapodik meg a figura karakterében s aztán mély gonddal válogatja össze a jellemzés adalékait. Mind a két fajta művész egyenrangút teremthet. Az első nagy lehet abban az esetben, ha temperamentuma, kedélye, testi, lelki kvalitásai találkoznak a szereppel. A második akkor, ha az elmélyedő spekuláció nem öli ki az isteni tűz lobogását a munka alatt. yszemelynevy Gabányi Árpád§6§ tipikus s a legnagyobb volt mindazok közt, akiket ismertem, a második típusban. Ő egy valódi zárt-alakító művész volt. Ö valósággal bezárkózott a szereppel s azt élettani, pszichológiai, históriai s minden lehető szempont szerint végig gondolta, megrajzolta, nem csak lelkileg, hanem ceruzával kezében; a maszkot tökéletesre kiépítette, a kosztümöt kikereste, összeválogatta s egy szilárd figurát épített ki, amely végtelenségig tökéletes volt. Mikor aztán minden külsőség rendben volt és a figurának a darabban s a darabnak az életben való elhelyezkedésével tökéletesen tisztában volt, akkor megeresztette fantáziáját, megnyitotta a szívét s ezer új ötlettel gazdagította a szerep tartalmát. Legelőször a »ycimy Sári bíró§10§« próbáin találkoztam vele. Az első próbák alatt meg voltam ijedve, mert minduntalan félrehívott s a szövegről egy szót se szólt, hanem hol egy régi tarisznyát, hol egy ócska nadrágot mutatott. A maszkról készített rajza sem tetszett, egy nyírottbajszú kis fonnyadt arcocskát csinált, holott én a vén varnyut egy lobogós bajszú s szélesen hazudó, támadó, botot magasan emelő öreg bohónak ismertem. yszemelynevy Gabányi§6§nál minden úgy tünt fel, hogy visszahúzódik, befelé, kicsire, ártalmatlanra. Azután az utolsó próbákon, mikor már teljesen kész volt az alak minden legkisebb részletével, egyszerre csak nekieresztette a fantáziáját. Olyan részlet játékokat hozott, amelyek ma is benne vannak a darabban, pl. ahogy a Jóska gyerek dohányzacskóját eltulajdonítja, aztán kiejti s mikor az visszaveszi azt mondja: »Hát kell e' neked ?... No, sose legyen benne dohány!«... (A notabene s a szavak is, az ő író — tulajdona.) Valósággal kivirágzott a keze közt a száraz ág. Minden jelenésében egy sereg apró motívumot talált, amit belevitt, olyat, amit a szerep szövege semmi jelt nem adott s mégis egy pillanatra nem lépte túl szerepe határait. Megmaradt a maga keretében, csak tökéletesre hegedülte a nótát. Mikor aztán az utolsó jelenetben ő, a falu legutolsó szegénye megfenyegeti a hatalmas bíróékat, homerosi humor magasságába emelkedett. Ez a kis sovány csősz, aki azt mondja, hogy: »még az a dinnyemag is reszkessen az acskóba, akit jövőre vetnek a fődbe!« valami határtalan komikummal hatott. Nem nevetés volt az már, amit keltett, hanem valami különös fölemelkedés, étheri magasság. Minden szerepével így elbíbelődött s mindeniket így meg tudta tölteni isteni tartalommal. Húsz éves korától kezdve öregeket szeretett s tudott legjobban alakítani, ami szintén ennek a végtelen belemélyedő zárt munkának a következménye. A mesterkedő színészek ritkán tudnak életet teremteni: ő viszont egy teremtő zseni volt, aki semmi munkát s fáradságot nem kimélt, hogy a színpadi alakot tökéletesre építse ki.

CSAKKOD 1043500 yszemelynevy Gabányi Árpád§6§ ytelepulesy olysó§2§ ytelepulesy héthárs§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Ferenc József§6§ yszuletesevtizedy 185§32§ ytelepulesy Eperjes§2§ yhalalevtizedy 191§34§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Gabányi Sándor§6§ yszemelynevy Kolbenhayer Apollónia§6§ ytelepulesy Budapest§2§ ytelepulesy főváros§2§ ytelepulesy Szatmár§2§ yevtizedy 187§30§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Lászy Vilmos§6§ ytelepulesy kassa§2§ yevtizedy 187§30§ yszemelynevy Lenkey Etelka§6§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy Miskolc§2§ ytelepulesy Ungvár§2§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy kolozsvári Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Paulay Ede§6§ ytelepulesy budapest§2§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Moli!é!re§6§ ycimy Fösvény§10§ yszerepy Harpagon§12§ ycimy Képzelt beteg§10§ ycimy Dandin György§10§ yszemelynevy Shakespeare§6§ ycimy Vízkereszt§10§ yszerepy Malvolio§12§ ycimy Velencei kalmár§10§ yszerepy Lancelot Gobbo§12§ yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ ycimy Bor§10§ yszerepy Mihály bácsi§12§ yszemelynevy Csiky Gergely§6§ ycimy Nagymama§10§ yszerepy Koszta Sámuel§12§ yevtizedy 191§30§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yszemelynevy Gárdonyi Géza§6§ ycimy Annuska§10§ yszerepy János barát§12§ yintezmenyy Magyar Tudományos Akadémia§8§ ycimy Phaeton§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ycimy Isole§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ycimy Corneille szerelme§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy János és János§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Munkácsi rabok§10§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Riczinus halála§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Csák Máte§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Csak egy színdarab§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Jó módúak§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy A sehonnai§10§ yintezmenyy Népszínház§8§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy A grófné férjének felesége§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Tubarózsa§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Furcsa parasztok§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Az őszinték§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy A kókai ház§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy A Mumus§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy Az apósok§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 189§30§ ycimy Die Schwiegerväter§10§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy Carl Theater§8§ yevtizedy 189§30§ ynyelvy Olasz§14§ ycimy J svoceri§10§ ytelepulesy Rórna§2§ yevtizedy 189§30§ ycimy A pogány magyarok§10§ yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ yintezmenyy Kóczán-díj§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ycimy A kapi vár§10§ yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ yintezmenyy Teleki-díj§8§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ycimy A csehül jártak§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ycimy Sámuel király§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ycimy Kisvárosi nagyságok§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Az emberevő§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 190§30§ ycimy Caraffa§10§ ycimy Az anyósok§10§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ yevtizedy 189§30§ ycimy A fekete cár§10§ yintezmenyy Magy. Tud. Akad.§8§ yintezmenyy Teleki-díj§8§ yevtizedy 191§30§ ycimy A paraszt tromf§10§ yintezmenyy Városligeti Színkör§8§ ycimy A hattyúdal§10§ ycimy Miska biografiája§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Egy krajcár emlékiratai§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ ycimy Sátán a földön§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Révai§6§ ycimy A művészet nyomorultjai§10§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Wodianer§6§ ycimy Coeur dame§10§ ytelepulesy Kolozsvár§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy A rossz asszony§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Révai§6§ ycimy Két vén gyerek§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ ycimy Júlia§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Révai§6§ ycimy Az asszony természetrajza§10§ yevtizedy 189§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Singer§6§ yszemelynevy Wolfner§6§ ycimy Dolgozók és naplopók§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 188§30§ yszemelynevy Révai§6§ ycimy Sárga ház§10§ yevtizedy 188§30§ ytelepulesy Budapest§2§ yintezmenyy Ország-Világ§8§ ycimy Burkus kutya§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yevtizedy 189§30§ yintezmenyy Magyar Írók§8§ ycimy Az arcisme§10§ ytelepulesy Budapest§2§ yszemelynevy Könyves Kálmán§6§ yevtizedy 189§30§ ycimy A kakasülőn§10§ ycimy A levél§10§ ycimy A szórakozott kisasszony§10§ ycimy Desperat úr§10§ ycimy Filippo§10§ ycimy Egy baleset§10§ ycimy A bányaszerencsétlenség§10§ ycimy Az anya§10§ ycimy Az új lakó§10§ ycimy Egy kedves ember§10§ ycimy A hipnotizmus§10§ ycimy Egy ideges ember§10§ ycimy A tolvaj§10§ ycimy Az öngyilkos§10§ ycimy Jer ide!§10§ ycimy A föld és népei§10§ ycimy A volapük§10§ ycimy A potyajegy§10§ ycimy A batyubál§10§ ycimy Egy tót táncmester§10§ ycimy Bajos Jeremiás§10§ yszemelynevy Móricz Zsigmond§6§ yszemelynevy Gabányi Árpád§6§ ycimy Sári bíró§10§ yszemelynevy Gabányi§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1043500.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com