1046060.htm

Cimszó: Gerster Etelka - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szemelycimszo

noinevcimszo

szuletesievtized: 1855

Szócikk: Gerster Etelka - énekesnő, sz. 1855. jún. 25-én, Kassán, megh. 1920. aug. havában, a Bologna melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját Hellmesberger József, a bécsi konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és Marchesi asszony volt az első énektanárnője. 1872. márc. 26-án Kassán egy műkedvelő előadáson énekelt »Ernani«-ban, még mint föl nem fedezett csillag. 1875-ben a »Traviatá«-ban lépett fel először és egy csapásra meghódította a bécsi közönséget. Ezt az előadást maga Verdi is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták Gerster Etelkát Velencébe, a Fenice-színházba, ahol a »Rigoletto« Gildájában lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit Európa és Amerika nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. 1876-ban tűnt fel Párizsban, hol a »Mignon« és »Hamlet« operákban zajos tetszés mellett énekelt. A »Patrie« lelkesen írt róla s megemlítette, hogy Kassán született, még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a velencei Feniceben 20-szor egymásután énekelte a »Rigoletto« Gildáját, minek alapján a párizsi nagyoperához 6 évre szerződtették. 1876. őszén a madridi operaházban vendégszerepelt. (Nővére, Kauserné-Gerster Berta ugyanabban az időben a barcellonai színházban énekelt.) Dec. havában Marseilleben egészen meghódította a közönséget. A »Le Furet« c. lap lelkesedésében ezt írja: »Magyarország a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — Gerster Etelka hazája.« 1877. február havában Genuában a Teatro Carlo Felice-ben aratott diadalokat. Ez év márc. havában a berlini Krolltheaterben az olasz operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a Nemzeti Színházban lépett fel »Luciá«-ban, 17-én az »Alvajáró«-ban, 28-án »Hamlet« Oféliájában aratott sikert. Ekkor a »Fővárosi Lapok« ezeket a magasztaló sorokat írta: »Opheliája olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s Hamlettől hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig minden Ophéliánk úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.« 1879. január havában Newyorkban énekelt a »Lucia«, »Alvajáró«, »Talizmán« és »Varázsfuvola« c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, Berlinben énekiskolát nyitott. (1896. okt.) 1906-ban »Stimmführer« c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — Férje: Gardini Carlo, impresszárió. (L. o.)

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0143.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1046060 Gerster Etelka énekesnő, sz. yszuletesevey 1855§22§. jún. 25-én, ytelepulesy Kassá§2§n, megh. yhalalevy 1920§24§. aug. havában, a ytelepulesy Bologna§2§ melletti Ai cipressi birtokán. Édesapja jómódú mérnök volt. Tehetségét, pompás magas szopránját yszemelynevy Hellmesberger József§6§, a ytelepulesy bécs§2§i konzervatórium akkori igazgatója fedezte fel és yszemelynevy Marchesi§6§ asszony volt az első énektanárnője. yevszamy 1872§20§. márc. 26-án ytelepulesy Kassá§2§n egy műkedvelő előadáson énekelt »ycimy Ernani§10§«-ban, még mint föl nem fedezett csillag. yevszamy 1875§20§-ben a »ycimy Traviatá§10§«-ban lépett fel először és egy csapásra meghódította a ytelepulesy bécs§2§i közönséget. Ezt az előadást maga yszemelynevy Verdi§6§ is végighallgatta és a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott a magyar művésznőről. Még abban az esztendőben meghívták yszemelynevy Gerster Etelká§6§t ytelepulesy Velencé§2§be, a yintezmenyy Fenice-színház§8§ba, ahol a »ycimy Rigoletto§10§« yszerepy Gildájá§12§ban lépett fel. Ezután gyors egymásutánban aratta sikereit ytelepulesy Európa§2§ és ytelepulesy Amerika§2§ nagy városaiban. Internálásának ritka biztonsága, hangjának meleg csengése, brilliáns koloratur-tehetsége valósággal magával ragadta a hallgatókat. yevszamy 1876§20§-ban tűnt fel ytelepulesy Párizs§2§ban, hol a »ycimy Mignon§10§« és »ycimy Hamlet§10§« operákban zajos tetszés mellett énekelt. A »yintezmenyy Patrie§8§« lelkesen írt róla s megemlítette, hogy ytelepulesy Kassá§2§n született, még csak 19 éves, hangja teljesen egyenletes s a ytelepulesy velence§2§i yintezmenyy Fenice§8§ben 20-szor egymásután énekelte a »ycimy Rigoletto§10§« yszerepy Gildá§12§ját, minek alapján a yintezmenyy párizsi nagyoperá§8§hoz 6 évre szerződtették. yevszamy 1876§20§. őszén a yintezmenyy madridi operaház§8§ban vendégszerepelt. (Nővére, yszemelynevy Kauserné-Gerster Berta§6§ ugyanabban az időben a yintezmenyy barcellonai színház§8§ban énekelt.) Dec. havában ytelepulesy Marseille§2§ben egészen meghódította a közönséget. A »yintezmenyy Le Furet§8§« c. lap lelkesedésében ezt írja: »ytelepulesy Magyarország§2§ a smaragd, opál, topáz, ametiszt, gránát és — yszemelynevy Gerster Etelka§6§ hazája.« yevszamy 1877§20§. február havában ytelepulesy Genuá§2§ban a yintezmenyy Teatro Carlo Felice§8§-ben aratott diadalokat. Ez év márc. havában a yintezmenyy berlini Krolltheater§8§ben az ynemzetisegy olasz§4§ operatársulattal vendégszerepelt. Ápr. 14-én a yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ban lépett fel »ycimy Luciá§10§«-ban, 17-én az »ycimy Alvajáró§10§«-ban, 28-án »ycimy Hamlet§10§« yszerepy Oféliá§12§jában aratott sikert. Ekkor a »yintezmenyy Fővárosi Lapok§8§« ezeket a magasztaló sorokat írta: »yszerepy Opheliá§12§ja olyan ábrázolás volt, melyhez drámai művésznők is gratulálhatnának maguknak, ha e szerep lényegét: szűzies szerelmét, fájdalmát és megtébolyodását ily egyszerűen, nemesen és igazán ki tudnák fejezni. Róla van elég írni való akkor is, ha friss hangjáról, művészi énekéről, ragyogó koloraturájáról egy szót se szólunk. De a szerep drámáját még sohse láttuk oly egyszerű igazsággal kifejezve, mint e rokonszenves, fiatal leánytól. Nézésével, mozgásával, állásával, meghatólag ábrázolta a tébolybaesés első mozzanatait. Midőn boldogan, de egy sejtelem nyomása alatt lép be, hogy mennyegzőre induljon s yszerepy Hamlet§12§től hallja a váratlan szót, hogy »soha«; midőn oltár helyett kolostorba küldi: elámultan néz, hallgat, csodálkozik, megdöbben s a lelkiállapot mind ama zavarát (az egyszerűség különös érzékével) mutatja, mely a tébolyhoz vezet. Ugyanez a mesterkéletlen igazság jellemzi nála a téboly játszását is. A révedező lélek kuszált voltát, hirtelen változásait eleven képbe tudja foglalni. Az énekbravurja nem az egyedüli cél nála; eszközül használja azt is, hogy kifejezze vele még jobban bensejének megzavart világát. Bámulni való lenne egy fiatal leánynál a drámai érzék ily fejlettsége, ha a kiváló tehetségek istenadománya meg nem magyarázna mindent. A híres svéd dallamot eddig minden yszerepy Ophéliá§12§nk úgy énekelte, mint egy szomorú, szép népdalt. Ö balladát énekelt, benne, drámát egy dalban. A közönségre mély benyomást tett. Nemcsak áriáit tapsolták meg, hanem a tébolybaesés jelenete után, midőn énekrésze egészen jelentéktelen, többször tapsolták ki, kifejező játékát és végül számtalanszor kellett még a lámpák előtt megjelennie.« yevszamy 1879§20§. január havában ytelepulesy Newyork§2§ban énekelt a »ycimy Lucia§10§«, »ycimy Alvajáró§10§«, »ycimy Talizmán§10§« és »ycimy Varázsfuvola§10§« c. operákban. Amikor a színpadtól visszavonult, ytelepulesy Berlin§2§ben énekiskolát nyitott. (yevszamy 1896§20§. okt.) yevszamy 1906§20§-ban »ycimy Stimmführer§10§« c. alatt énekpedagógiai munkát írt. — 1046060.1 CSALADTAGKEZDODIK Férje: yszemelynevy Gardini Carlo§6§, impresszárió. (L. o.)

CSAKKOD 1046060 yszemelynevy Gerster Etelka§6§ yszuletesevtizedy 185§32§ ytelepulesy Kassa§2§ yhalalevtizedy 192§34§ ytelepulesy Bologna§2§ yszemelynevy Hellmesberger József§6§ ytelepulesy bécs§2§ yszemelynevy Marchesi§6§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Kassa§2§ ycimy Ernani§10§ yevtizedy 187§30§ ycimy Traviata§10§ ytelepulesy bécs§2§ yszemelynevy Verdi§6§ yszemelynevy Gerster Etelka§6§ ytelepulesy Velence§2§ yintezmenyy Fenice-színház§8§ ycimy Rigoletto§10§ yszerepy Gildája§12§ ytelepulesy Európa§2§ ytelepulesy Amerika§2§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Párizs§2§ ycimy Mignon§10§ ycimy Hamlet§10§ yintezmenyy Patrie§8§ ytelepulesy Kassa§2§ ytelepulesy velence§2§ yintezmenyy Fenice§8§ ycimy Rigoletto§10§ yszerepy Gilda§12§ yintezmenyy párizsi nagyopera§8§ yevtizedy 187§30§ yintezmenyy madridi operaház§8§ yszemelynevy Kauserné-Gerster Berta§6§ yintezmenyy barcellonai színház§8§ ytelepulesy Marseille§2§ yintezmenyy Le Furet§8§ ytelepulesy Magyarország§2§ yszemelynevy Gerster Etelka§6§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Genua§2§ yintezmenyy Teatro Carlo Felice§8§ yintezmenyy berlini Krolltheater§8§ ynemzetisegy olasz§4§ yintezmenyy Nemzeti Színház§8§ ycimy Lucia§10§ ycimy Alvajáró§10§ ycimy Hamlet§10§ yszerepy Ofélia§12§ yintezmenyy Fővárosi Lapok§8§ yszerepy Ophelia§12§ yszerepy Hamlet§12§ yszerepy Ophélia§12§ yevtizedy 187§30§ ytelepulesy Newyork§2§ ycimy Lucia§10§ ycimy Alvajáró§10§ ycimy Talizmán§10§ ycimy Varázsfuvola§10§ ytelepulesy Berlin§2§ yevtizedy 189§30§ yevtizedy 190§30§ ycimy Stimmführer§10§ yszemelynevy Gardini Carlo§6§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1046060.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com