1046890.htm

 Cimszó: Gombaszögi Frida - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

 szemelycimszo

 noinevcimszo

szuletesievtized: 1895

 

 Szócikk: Gombaszögi Frida - színésznő, sz. 1890. dec. 9-én, Budapesten. A Színművészeti Akadémiát végezte s innen 1909-ben a Magyar Színházhoz került, Beöthy László igazgatása alatt. Beöthy azonnal felismerte a fiatal színésznő képességeit és miután néhány kisebb szerepben sikerrel kipróbálta, azonnal elsőrendű drámai szerepeket bízott rá, Vivie Bemard, Shaw »Warrenné mestersége« c. darabjában, Hermann Bahr »Koncert«-jének fő női alakja voltak első nagy szerepei, amelyekben megmutatta, hogy ő a jövő nagy drámai színésznője. A természet is megáldotta hozzávaló fizikai adományokkal, szép, karcsú, mégis erőteljes termettel, kifejező szemmel, gazdag árnyalásokra képes hanggal, rugalmas és fogékony intelligenciával és ő ezeket az adományokat lelkiismeretes elmélyedéssel, a színészet technikai eszközeinek egyre teljesebb elsajátításával, művészi gondossággal fejlesztette. Peredy Judit szerepében (Sárga liliom) aratta döntő sikerét. Bíró Lajos darabjának ez érdekes fő női szerepének sokszínűségét, széles skáláját olyan művészettel játszotta, hogy a darab rendkívüli sikere igen nagy részben neki tulajdonítható. Ekkor már elvitathatatlanul övé lett az első hely a magánszínházak művésznői között s a Magyar Színháznak az ő játéka lett fővonzó ereje. Nagy szerepeket bíztak rá a színházban s ő minden feladatnak kitűnően megfelelt. Játszotta Maját Tolsztoj »Élő halottjá«-ban, Schnitzler »Az élet szava« főszerepét, a holland cselédet Bródy Sándor »Rembrandt«-jában, Natasát »A félkegyelmű«-ben (Dosztojevszkij), Lyon Leát, Vilmát Molnár Ferenc »A farkas«-ában, stb. Hang köre kiterjedt a legnehezebb és legbonyolultabb drámai szerepektől a vígjáték derült hangjáig. Amint tehetsége most már teljesen kiforrott, eszközei egyre egyszerűbbek lettek, játéka egyre bensőbb, de egyúttal egyre tudatosabb. A modern színjátszó stílusban, mely nem a szép szavalásban keresi a hatás titkát, hanem a beszéd természetes könnyedségével, a hang finom árnyalásával, a mozgás természetességével fejezi ki a drámai indulatokat s ezzel a stilizálatlan életet varázsolja a színpadra, ő az első teljesen modern drámai színésznő a magyar színpadon, aki hiánytalanul valósította meg az új stílus követelményeit s ezzel példaadó hatást tett színművészetünkre. Közben férjhez ment Rajnai Gábor színművészhez, akitől később elvált. Beöthy László társulatával a világháború alatt Bécsben is fellépett a Josephstädter Theaterben s a legkomolyabb bécsi kritikusok is nagy elismeréssel emlékeznek meg játékáról. Ezután a Vígszínházban játszott, melynek azóta Varsányi Irén mellett legfontosabb színésznője. Sokoldalú tehetsége itt még jobban megmutatkozott. A »Románc« főnői szerepe, Rita Cavallini volt itt első nagy szerepe, e regényes, színes alakban teljes diadalra jutott tehetségének minden nehézséget legyőző tudatossága. Couerik Teréz (Az asszony és a bábú) alakjában a nyers ösztönök által hajtott nőt mutatta be, Csehov »A három nővér«-ének Masa szerepében a nyugtalan, élvsóvárgó, fojtott, szenvedéllyel teli falusi orosz nőt, a John Gábriel Borkmannban a kemény, haragvó, őserejű asszonyt, — ez utóbbi szerepében mutatta meg legjobban a hősnő szerepére termett voltát. Emlékezetes szerepe Nagy Katalin Shaw darabjában, a nagy cárné bonyolult jellemét, ravaszságát, érzékiségét, zsarnokságát és asszonyiságát a kifejezés olyan gazdagságával játszotta, hogy e szerep pályája legjobb alkotásai közé tartozik. Hasonló sikere volt a »Glóriá«-ban (Szomory Dezső), a »Hat szerep keres egy szerzőt«-ben (Pirandello). A »Vadkan«-ban (Móricz Zsigmond) a történelmi múltba vetített szerelmes magyar főúri asszonyt jelenítette meg. Legutóbbi nagy drámai szerepe »A levél«-ben (Somerset Maugham) volt, de közben több szerepben, mint »Fanny és a cselédkérdés« (Jerome K. Jerome), »Az alvó férj«-ben (Szenes Béla) a könnyű, élces, derült vígjátéki hang mesterének mutatta magát. Közben más színházakban is vendégszerepelt, a Magyar Színházban »A menekülő asszony«, (Galsworthy), a Belvárosi Színházban a Calais-Dover szerepében, stb. Egyéb szerepei: Ágnes (A tükörfolyosó), Zaza, Tóth Etelka (A nagyvilági nő), Andrea (Sárga keztyű), Gregoriné (Mandarin), Marietta (A vörös szegfű), Gabi (Halló!), Nina (Különös közjáték), Constance (Ne váljunk el!), Lencsi (Kék róka), Olympia. Legutóbb Szomory Takács Alice-nek címszerepét alakította fényes sikerrel.

 

 

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

 https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0153.pdf

 Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

 A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

 HETJEGYUSORSZAM 1046890 Gombaszögi Frida színésznő, sz. yszuletesevey 1890§22§. dec. 9-én, ytelepulesy Budapest§2§en. A yintezmenyy Színművészeti Akadémiá§8§t végezte s innen yevszamy 1909§20§-ben a yintezmenyy Magyar Színház§8§hoz került, yszemelynevy Beöthy László§6§ igazgatása alatt. yszemelynevy Beöthy§6§ azonnal felismerte a fiatal színésznő képességeit és miután néhány kisebb szerepben sikerrel kipróbálta, azonnal elsőrendű drámai szerepeket bízott rá, yszerepy Vivie Bemard§12§, yszemelynevy Shaw§6§ »ycimy Warrenné mestersége§10§« c. darabjában, yszemelynevy Hermann Bahr§6§ »ycimy Koncert§10§«-jének fő női alakja voltak első nagy szerepei, amelyekben megmutatta, hogy ő a jövő nagy drámai színésznője. A természet is megáldotta hozzávaló fizikai adományokkal, szép, karcsú, mégis erőteljes termettel, kifejező szemmel, gazdag árnyalásokra képes hanggal, rugalmas és fogékony intelligenciával és ő ezeket az adományokat lelkiismeretes elmélyedéssel, a színészet technikai eszközeinek egyre teljesebb elsajátításával, művészi gondossággal fejlesztette. yszerepy Peredy Judit§12§ szerepében (ycimy Sárga liliom§10§) aratta döntő sikerét. yszemelynevy Bíró Lajos§6§ darabjának ez érdekes fő női szerepének sokszínűségét, széles skáláját olyan művészettel játszotta, hogy a darab rendkívüli sikere igen nagy részben neki tulajdonítható. Ekkor már elvitathatatlanul övé lett az első hely a magánszínházak művésznői között s a yintezmenyy Magyar Színház§8§nak az ő játéka lett fővonzó ereje. Nagy szerepeket bíztak rá a színházban s ő minden feladatnak kitűnően megfelelt. Játszotta yszerepy Majá§12§t yszemelynevy Tolsztoj§6§ »ycimy Élő halottjá§10§«-ban, yszemelynevy Schnitzler§6§ »ycimy Az élet szava§10§« főszerepét, a ynemzetisegy holland§4§ cselédet yszemelynevy Bródy Sándor§6§ »ycimy Rembrandt§10§«-jában, yszerepy Natasá§12§t »ycimy A félkegyelmű§10§«-ben (yszemelynevy Dosztojevszkij§6§), yszerepy Lyon Leá§12§t, yszerepy Vilmá§12§t yszemelynevy Molnár Ferenc§6§ »ycimy A farkas§10§«-ában, stb. Hang köre kiterjedt a legnehezebb és legbonyolultabb drámai szerepektől a vígjáték derült hangjáig. Amint tehetsége most már teljesen kiforrott, eszközei egyre egyszerűbbek lettek, játéka egyre bensőbb, de egyúttal egyre tudatosabb. A modern színjátszó stílusban, mely nem a szép szavalásban keresi a hatás titkát, hanem a beszéd természetes könnyedségével, a hang finom árnyalásával, a mozgás természetességével fejezi ki a drámai indulatokat s ezzel a stilizálatlan életet varázsolja a színpadra, ő az első teljesen modern drámai színésznő a magyar színpadon, aki hiánytalanul valósította meg az új stílus követelményeit s ezzel példaadó hatást tett színművészetünkre. Közben férjhez ment yszemelynevy Rajnai Gábor§6§ színművészhez, akitől később elvált. yszemelynevy Beöthy László§6§ társulatával a világháború alatt ytelepulesy Bécs§2§ben is fellépett a yintezmenyy Josephstädter Theater§8§ben s a legkomolyabb ytelepulesy bécs§2§i kritikusok is nagy elismeréssel emlékeznek meg játékáról. Ezután a yintezmenyy Vígszínház§8§ban játszott, melynek azóta yszemelynevy Varsányi Irén§6§ mellett legfontosabb színésznője. Sokoldalú tehetsége itt még jobban megmutatkozott. A »ycimy Románc§10§« főnői szerepe, yszerepy Rita Cavallini§12§ volt itt első nagy szerepe, e regényes, színes alakban teljes diadalra jutott tehetségének minden nehézséget legyőző tudatossága. yszerepy Couerik Teréz§12§ (ycimy Az asszony és a bábú§10§) alakjában a nyers ösztönök által hajtott nőt mutatta be, yszemelynevy Csehov§6§ »ycimy A három nővér§10§«-ének yszerepy Masa§12§ szerepében a nyugtalan, élvsóvárgó, fojtott, szenvedéllyel teli falusi ynemzetisegy orosz§4§ nőt, a yszerepy John Gábriel Borkmann§12§ban a kemény, haragvó, őserejű asszonyt, — ez utóbbi szerepében mutatta meg legjobban a hősnő szerepére termett voltát. Emlékezetes szerepe yszerepy Nagy Katalin§12§ yszemelynevy Shaw§6§ darabjában, a nagy cárné bonyolult jellemét, ravaszságát, érzékiségét, zsarnokságát és asszonyiságát a kifejezés olyan gazdagságával játszotta, hogy e szerep pályája legjobb alkotásai közé tartozik. Hasonló sikere volt a »ycimy Glóriá§10§«-ban (yszemelynevy Szomory Dezső§6§), a »ycimy Hat szerep keres egy szerzőt§10§«-ben (yszemelynevy Pirandello§6§). A »ycimy Vadkan§10§«-ban (yszemelynevy Móricz Zsigmond§6§) a történelmi múltba vetített szerelmes magyar főúri asszonyt jelenítette meg. Legutóbbi nagy drámai szerepe »ycimy A levél§10§«-ben (yszemelynevy Somerset Maugham§6§) volt, de közben több szerepben, mint »ycimy Fanny és a cselédkérdés§10§« (yszemelynevy Jerome K. Jerome§6§), »ycimy Az alvó férj§10§«-ben (yszemelynevy Szenes Béla§6§) a könnyű, élces, derült vígjátéki hang mesterének mutatta magát. Közben más színházakban is vendégszerepelt, a yintezmenyy Magyar Színház§8§ban »ycimy A menekülő asszony§10§«, (yszemelynevy Galsworthy§6§), a yintezmenyy Belvárosi Színház§8§ban a yszerepy Calais-Dover§12§ szerepében, stb. Egyéb szerepei: yszerepy Ágnes§12§ (ycimy A tükörfolyosó§10§), yszerepy Zaza§12§, yszerepy Tóth Etelka§12§ (ycimy A nagyvilági nő§10§), yszerepy Andrea§12§ (ycimy Sárga keztyű§10§), yszerepy Gregoriné§12§ (ycimy Mandarin§10§), yszerepy Marietta§12§ (ycimy A vörös szegfű§10§), yszerepy Gabi§12§ (ycimy Halló!§10§), yszerepy Nina§12§ (ycimy Különös közjáték§10§), yszerepy Constance§12§ (ycimy Ne váljunk el!§10§), yszerepy Lencsi§12§ (ycimy Kék róka§10§), yszerepy Olympia§12§. Legutóbb yszerepy Szomory Takács Alice§12§-nek címszerepét alakította fényes sikerrel.

CSAKKOD 1046890 yszemelynevy Gombaszögi Frida§6§ yszuletesevtizedy 189§32§ ytelepulesy Budapest§2§ yintezmenyy Színművészeti Akadémia§8§ yevtizedy 190§30§ yintezmenyy Magyar Színház§8§ yszemelynevy Beöthy László§6§ yszemelynevy Beöthy§6§ yszerepy Vivie Bemard§12§ yszemelynevy Shaw§6§ ycimy Warrenné mestersége§10§ yszemelynevy Hermann Bahr§6§ ycimy Koncert§10§ yszerepy Peredy Judit§12§ ycimy Sárga liliom§10§ yszemelynevy Bíró Lajos§6§ yintezmenyy Magyar Színház§8§ yszerepy Maja§12§ yszemelynevy Tolsztoj§6§ ycimy Élő halottja§10§ yszemelynevy Schnitzler§6§ ycimy Az élet szava§10§ ynemzetisegy holland§4§ yszemelynevy Bródy Sándor§6§ ycimy Rembrandt§10§ yszerepy Natasa§12§ ycimy A félkegyelmű§10§ yszemelynevy Dosztojevszkij§6§ yszerepy Lyon Lea§12§ yszerepy Vilma§12§ yszemelynevy Molnár Ferenc§6§ ycimy A farkas§10§ yszemelynevy Rajnai Gábor§6§ yszemelynevy Beöthy László§6§ ytelepulesy Bécs§2§ yintezmenyy Josephstädter Theater§8§ ytelepulesy bécs§2§ yintezmenyy Vígszínház§8§ yszemelynevy Varsányi Irén§6§ ycimy Románc§10§ yszerepy Rita Cavallini§12§ yszerepy Couerik Teréz§12§ ycimy Az asszony és a bábú§10§ yszemelynevy Csehov§6§ ycimy A három nővér§10§ yszerepy Masa§12§ ynemzetisegy orosz§4§ yszerepy John Gábriel Borkmann§12§ yszerepy Nagy Katalin§12§ yszemelynevy Shaw§6§ ycimy Glória§10§ yszemelynevy Szomory Dezső§6§ ycimy Hat szerep keres egy szerzőt§10§ yszemelynevy Pirandello§6§ ycimy Vadkan§10§ yszemelynevy Móricz Zsigmond§6§ ycimy A levél§10§ yszemelynevy Somerset Maugham§6§ ycimy Fanny és a cselédkérdés§10§ yszemelynevy Jerome K. Jerome§6§ ycimy Az alvó férj§10§ yszemelynevy Szenes Béla§6§ yintezmenyy Magyar Színház§8§ ycimy A menekülő asszony§10§ yszemelynevy Galsworthy§6§ yintezmenyy Belvárosi Színház§8§ yszerepy Calais-Dover§12§ yszerepy Ágnes§12§ ycimy A tükörfolyosó§10§ yszerepy Zaza§12§ yszerepy Tóth Etelka§12§ ycimy A nagyvilági nő§10§ yszerepy Andrea§12§ ycimy Sárga keztyű§10§ yszerepy Gregorine§12§ ycimy Mandarin§10§ yszerepy Marietta§12§ ycimy A vörös szegfű§10§ yszerepy Gabi§12§ ycimy Halló!§10§ yszerepy Nina§12§ ycimy Különös közjáték§10§ yszerepy Constance§12§ ycimy Ne váljunk el!§10§ yszerepy Lencsi§12§ ycimy Kék róka§10§ yszerepy Olympia§12§ yszerepy Szomory Takács Alice§12§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1046890.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com