1047720.htm

Cimszó: Görögtűz - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

szinhazifogalom

Szócikk: Görögtűz - A görögtüzet a kínaiak találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a németek, azután a magyar színészek is. Nálunk különösen az 1820-as évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a Bach-korszakban is alkalmazták a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (Aradon Rozsnyay Mátyás (megh. 1895. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll.

Ez a címszó a Magyar Színművészeti Lexikonban (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulhatnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet!

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html//II/szin_II.0168.pdf

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF, Budapest, 2013) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont „19-20. századi magyar elitek" c. kutatás (kutatásvezető Nagy Péter Tibor) keretében folyó "Az 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében megjelent Magyar Színművészeti Lexikon internetes változata" c projekt keretében. Projektvezető, szerkesztő: B. Kádár Zsuzsanna

A szöveg kódokkal ellátott változata: Az adatbázis kódja: 1357986421928

HETJEGYUSORSZAM 1047720 Görögtűz A görögtüzet a ynemzetisegy kínai§4§ak találták fel és arra használták, hogy megvilágították hajóikat; a fénye hatásos lévén, a színházban is felhasználták az előadások csinosítására, az effektusok emelésére. Az újítás bevált és a többi nemzet is átvette, így például a ynemzetisegy német§4§ek, azután a magyar színészek is. Nálunk különösen az yevszamy 1820§20§-as évektől kezdve sűrűn alkalmazzák a bengálifényt, de legnagyobb hódítását a 48-as időkben éri el, midőn úgyszólván naponta szerepelnek a színházak műsorán hazafias darabok, — azután a yszemelynevy Bach§6§-korszakban is alkalmazták a hazafias érzés ápolására, — és hogy a közönség nagyon megkedvelte az új világítószert, erről a régi színlapok tanúskodnak, amelyek sűrűn hirdetik, hogy az »előadást tableau rekeszti be, bengáli-fénnyel megvilágítva«. Amint azonban a gázt és villanyt bevezették a színházakba, a görögtűz elveszti régi hatását és egészen leszorul színpadjainkról, úgy, hogy ma már csak a faluzó színészek — daltársulatok — használják. (ytelepulesy Arad§2§on yszemelynevy Rozsnyay Mátyás§6§ (megh. yhalalevy 1895§24§. szept. 5-én) gyógyszerész készítette a 80-as években, mely szagtalan, intenzív fényű, fehér és vörös színű volt.) Salétrom, szénpor és kénkeverékből áll.

CSAKKOD 1047720 ynemzetisegy kínai§4§ ynemzetisegy német§4§ yevtizedy 182§30§ yszemelynevy Bach§6§ ytelepulesy Arad§2§ yszemelynevy Rozsnyay Mátyás§6§ yhalalevtizedy 189§34§ https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/1047720.htm

Ha hibát talál, keressen meg minket: elit.project.2010s@gmail.com