Címszó: Abonyi Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1833

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20027.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Abonyi Lajos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520027.htm

 

Szócikk: Abonyi Lajos (zsarolányi és mándi Márton Ferenc), (személy) író, színműíró, sz. 1833. (születés éve) jan. 9-én, Kisterenyén, (megye) megh. 1898. ápr. ápr. 28-án, Abonyban. (megye) Vagyonos földbirtokos szülei voltak. Iskoláit Kecskeméten (megye) és Pesten (Budapest) végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd a pestmegyei (Budapest) Abonyban (megye) gazdálkodott saját birtokán. Az alföldi magyar nép között élt és irodalmi munkásságát is ennek szentelte. Népies tárgyú regényei, elbeszélései révén nagyon népszerű író volt, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság (intézmény) tagja. A betyár kendője (cím) című népszínműve (1873. (időpont) szept. 24. Nemzeti Színház) (intézmény) (információ)  egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek, vidéken itt-ott ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna asszony leánya, (cím) népsz. (1875. (időpont) ápr. 16., Nemzeti Színház.) (intézmény) (információ)  Felújítottak 1908. (időpont) szept. 20. U. o.). Ambrus bácsi, (cím) (információ)  népsz. (1878. (időpont) márc. 1. Népszínház). (intézmény) (információ)  Magduska öröksége, (cím) népsz. (1880.). (időpont) Siroki románc, (cím) népsz. (1894. (időpont) nov. 14.). Leányasszony, (cím) (információ)  népsz. (1893. (időpont) Népszínház). (intézmény) (információ)  Utolsó színre került műve: A férfi sorsa az asszony, (cím) népsz. (1897. (időpont) ápr. 30.). 1905. (időpont) ápr. 30-án Abonyban (megye) szobrot állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Abonyi Lajos címszóvég 20027 Szócikk: Abonyi Lajos (zsarolányi és mándi Márton Ferenc), yszemelynevy zsarolányi és mándi márton ferenc yszemelynevy zsarolányi és mándi Márton Ferenc yszemelynevy zsarolányi yszemelynevy és yszemelynevy mándi yszemelynevy márton yszemelynevy ferenc yszemel író, színműíró, sz. 1833. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 9-én, Kisterenyén, ytelepulesy kisterenye ytelepulesy Kisterenyé ymegyey nógrád megye ykodvegy megh. 1898. ápr. ápr. 28-án, Abonyban. ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Vagyonos földbirtokos szülei voltak. Iskoláit Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd a pestmegyei pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy gazdálkodott saját birtokán. Az alföldi magyar nép között élt és irodalmi munkásságát is ennek szentelte. Népies tárgyú regényei, elbeszélései révén nagyon népszerű író volt, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság yintezmenyy kisfaludy- és petőfi társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy- yintezmenyy és yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagja. A betyár kendője ycimy a betyár kendője ycimy A betyár kendője ycimy ycimy a ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy ycimy A ycimy betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy című népszínműve (1873. xevtizedx 1875 szept. 24. Nemzeti Színház) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek, vidéken itt-ott ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna asszony leánya, ycimy anna asszony leánya ycimy Anna asszony leánya ycimy anna ycimy asszony ycimy leánya ycimy ycimy Anna ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. (1875. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16., Nemzeti Színház.) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Felújítottak 1908. xevtizedx 1905 szept. 20. U. o.). Ambrus bácsi, ycimy ambrus bácsi ycimy Ambrus bácsi ycimy ambrus ycimy bácsi ycimy ycimy Ambrus ycimy bácsi ycimy ykodvegy népsz. (1878. xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 1. Népszínház). yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Magduska öröksége, ycimy magduska öröksége ycimy Magduska öröksége ycimy magduska ycimy öröksége ycimy ycimy Magduska ycimy öröksége ycimy ykodvegy népsz. (1880.). xevtizedx 1885 Siroki xtalanevtizedx 1895 románc, ycimy siroki románc ycimy Siroki románc ycimy siroki ycimy románc ycimy ycimy Siroki ycimy románc ycimy ykodvegy népsz. (1894. xevtizedx 1895 nov. 14.). Leányasszony, ycimy leányasszony ycimy Leányasszony ycimy leányasszony ycimy ycimy Leányasszony ycimy ykodvegy népsz. (1893. Népszínház). yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy Utolsó színre került műve: A férfi sorsa az asszony, ycimy a férfi sorsa az asszony ycimy A férfi sorsa az asszony ycimy a ycimy férfi ycimy sorsa ycimy az ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy férfi ycimy sorsa ycimy az ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz. (1897. ápr. 30.). 1905. xevtizedx 1905 ápr. 30-án Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy szobrot állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Abonyi Lajos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1833

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20027.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Abonyi Lajos

Szócikk: Abonyi Lajos (zsarolányi és mándi Márton Ferenc), író, színműíró, sz. 1833. jan. 9-én, Kisterenyén, megh. 1898. ápr. ápr. 28-án, Abonyban. Vagyonos földbirtokos szülei voltak. Iskoláit Kecskeméten és Pesten végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd a pestmegyei Abonyban gazdálkodott saját birtokán. Az alföldi magyar nép között élt és irodalmi munkásságát is ennek szentelte. Népies tárgyú regényei, elbeszélései révén nagyon népszerű író volt, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagja. A betyár kendője című népszínműve (1873. szept. 24. Nemzeti Színház) egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek, vidéken itt-ott ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna asszony leánya, népsz. (1875. ápr. 16., Nemzeti Színház.) Felújítottak 1908. szept. 20. U. o.). Ambrus bácsi, népsz. (1878. márc. 1. Népszínház). Magduska öröksége, népsz. (1880.). Siroki románc, népsz. (1894. nov. 14.). Leányasszony, népsz. (1893. Népszínház). Utolsó színre került műve: A férfi sorsa az asszony, népsz. (1897. ápr. 30.). 1905. ápr. 30-án Abonyban szobrot állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf I