Címszó: Abonyi Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1833
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20027.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Abonyi
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520027.htm
Szócikk: Abonyi Lajos (zsarolányi és mándi Márton
Ferenc), (személy)
író, színműíró, sz. 1833. (születés
éve) jan. 9-én, Kisterenyén, (megye) megh.
1898. ápr. ápr. 28-án, Abonyban. (megye) Vagyonos
földbirtokos szülei voltak. Iskoláit Kecskeméten (megye) és Pesten
(Budapest)
végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd a pestmegyei (Budapest)
Abonyban (megye)
gazdálkodott saját birtokán. Az alföldi magyar nép között élt és irodalmi munkásságát
is ennek szentelte. Népies tárgyú regényei, elbeszélései révén nagyon népszerű író
volt, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság (intézmény)
tagja. A betyár kendője (cím) című népszínműve
(1873. (időpont)
szept. 24. Nemzeti Színház) (intézmény)
(információ)
egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek,
vidéken itt-ott ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna
asszony leánya, (cím)
népsz. (1875. (időpont) ápr.
16., Nemzeti Színház.) (intézmény)
(információ)
Felújítottak 1908. (időpont) szept.
20. U. o.). Ambrus bácsi, (cím) (információ)
népsz. (1878. (időpont) márc.
1. Népszínház). (intézmény)
(információ)
Magduska öröksége, (cím) népsz. (1880.).
(időpont)
Siroki románc, (cím)
népsz. (1894. (időpont) nov.
14.). Leányasszony, (cím) (információ)
népsz. (1893. (időpont) Népszínház).
(intézmény)
(információ)
Utolsó színre került műve: A férfi sorsa
az asszony, (cím)
népsz. (1897. (időpont) ápr.
30.). 1905. (időpont)
ápr. 30-án Abonyban (megye) szobrot
állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Abonyi Lajos címszóvég 20027 Szócikk: Abonyi
Lajos (zsarolányi és mándi Márton Ferenc), yszemelynevy zsarolányi és mándi márton
ferenc yszemelynevy zsarolányi és mándi Márton Ferenc yszemelynevy zsarolányi
yszemelynevy és yszemelynevy mándi yszemelynevy márton yszemelynevy ferenc
yszemel író, színműíró, sz. 1833. jan. xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 9-én,
Kisterenyén, ytelepulesy kisterenye ytelepulesy Kisterenyé ymegyey nógrád megye
ykodvegy megh. 1898. ápr. ápr. 28-án, Abonyban. ytelepulesy abony ytelepulesy
Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Vagyonos földbirtokos szülei
voltak. Iskoláit Kecskeméten ytelepulesy kecskemét ytelepulesy Kecskemét
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Pesten pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr
volt, majd a pestmegyei pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy gazdálkodott saját birtokán. Az alföldi magyar
nép között élt és irodalmi munkásságát is ennek szentelte. Népies tárgyú regényei,
elbeszélései révén nagyon népszerű író volt, a Kisfaludy- és Petőfi Társaság yintezmenyy
kisfaludy- és petőfi társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy-
yintezmenyy és yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Kisfalud yintezmenyy ykodvegy tagja. A betyár kendője ycimy a betyár kendője
ycimy A betyár kendője ycimy ycimy a ycimy betyár ycimy kendője ycimy ycimy ycimy
A ycimy betyár ycimy kendője ycimy ykodvegy című népszínműve (1873. xevtizedx
1875 szept. 24. Nemzeti Színház) yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy
Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek, vidéken itt-ott
ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna asszony leánya,
ycimy anna asszony leánya ycimy Anna asszony leánya ycimy anna ycimy asszony
ycimy leánya ycimy ycimy Anna ycimy asszony ycimy leánya ycimy ykodvegy népsz. (1875.
ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16., Nemzeti Színház.) yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Felújítottak 1908. xevtizedx
1905 szept. 20. U. o.). Ambrus bácsi, ycimy ambrus bácsi ycimy Ambrus bácsi
ycimy ambrus ycimy bácsi ycimy ycimy Ambrus ycimy bácsi ycimy ykodvegy népsz. (1878.
xevtizedx 1875 márc. xtalanevtizedx 1885 1. Népszínház). yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy Magduska öröksége, ycimy magduska öröksége ycimy Magduska
öröksége ycimy magduska ycimy öröksége ycimy ycimy Magduska ycimy öröksége
ycimy ykodvegy népsz. (1880.). xevtizedx 1885 Siroki xtalanevtizedx 1895 románc,
ycimy siroki románc ycimy Siroki románc ycimy siroki ycimy románc ycimy ycimy
Siroki ycimy románc ycimy ykodvegy népsz. (1894. xevtizedx 1895 nov. 14.). Leányasszony,
ycimy leányasszony ycimy Leányasszony ycimy leányasszony ycimy ycimy
Leányasszony ycimy ykodvegy népsz. (1893. Népszínház). yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy Utolsó színre került műve: A férfi sorsa az asszony, ycimy
a férfi sorsa az asszony ycimy A férfi sorsa az asszony ycimy a ycimy férfi
ycimy sorsa ycimy az ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy férfi ycimy sorsa ycimy
az ycimy asszony ycimy ykodvegy népsz. (1897. ápr. 30.). 1905. xevtizedx 1905 ápr.
30-án Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy szobrot állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Abonyi Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1833
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20027.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Abonyi
Lajos
Szócikk: Abonyi Lajos (zsarolányi és mándi Márton
Ferenc), író, színműíró, sz. 1833. jan. 9-én, Kisterenyén, megh. 1898. ápr. ápr.
28-án, Abonyban. Vagyonos földbirtokos szülei voltak. Iskoláit Kecskeméten és Pesten
végezte. A szabadságharc alatt nemzetőr volt, majd a pestmegyei Abonyban gazdálkodott
saját birtokán. Az alföldi magyar nép között élt és irodalmi munkásságát is ennek
szentelte. Népies tárgyú regényei, elbeszélései révén nagyon népszerű író volt,
a Kisfaludy- és Petőfi Társaság tagja. A betyár kendője című népszínműve (1873.
szept. 24. Nemzeti Színház) egyike volt a legnépszerűbb népszínműveknek, vidéken
itt-ott ma is játszák színtársulatok és műkedvelők. Egyéb színművei: Anna asszony
leánya, népsz. (1875. ápr. 16., Nemzeti Színház.) Felújítottak 1908. szept. 20.
U. o.). Ambrus bácsi, népsz. (1878. márc. 1. Népszínház). Magduska öröksége, népsz.
(1880.). Siroki románc, népsz. (1894. nov. 14.). Leányasszony, népsz. (1893. Népszínház).
Utolsó színre került műve: A férfi sorsa az asszony, népsz. (1897. ápr. 30.). 1905.
ápr. 30-án Abonyban szobrot állítottak emlékének. szin_I.0024.pdf I