Címszó: Abonyi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20030.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

A szöveg linkekkel ellátott változata:

Abonyi színészet

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520027.htm

Szócikk: Abonyi színészet Abony (megye) nagyközség régi mezőváros Pest (Budapest) vármegyében, egykor hatalmas uradalom központja, amely a múlt század elején már számos birtokos kezén oszlott meg. Jobbára túladunai eredetű művelt birtokossága, egyéb kulturális mozgalmak mellett, a magyar színművészet támogatásából is korán kivette a részét. Valószínű, hogy a körében többször időző Kazinczy Ferenccel (személy) (információ) és a szomszéd Törtelen (megye) birtokos Vida Lászlóval (személy) (információ) való érintkezés eredménye volt ez és egyszersmind kezdete annak a színművészetet kedvelő szellemnek, amelyet később Megyeri Károly (személy) (információ) és Kassai Vidor (személy) (információ) családjának kapcsolata a kis várossal és lakói közül Abonyi Lajosnak (személy) (információ) összeköttetése a színműirodalommal, Abonyi Gyula (személy) (információ) színész volta állandóan ébrentartott. A múlt század elején az uradalmi nagy szállóban (ma Kossuth szálló) (intézmény) (információ) tartották az előadásokat. Mint Keszynek Abonyi Lajossal (személy) közölt adataiból tudjuk (Abonyi Lajos; (személy) (információ) Az Abonyi régi társaságról) a színtársulatot a birtokosság hívta meg és megállapított belépő dijak helyett önkéntesen felajánlott adományokkal támogatták és pedig oly bőkezűen, hogy Kolozsváron (megye) kívül alig volt máshol olyan jó dolga színjátszó társulatnak, mint a kis Abonyban. (megye) A színművészet pártolói élén Szily István (személy) kir.tanácsos állott, aki a színtársulat számára, amelynél Keszy (személy) (információ) működött, Kotzebue (személy) (információ) húsz vígjátékát fordította magyarra és maga is írt egy »Kódorgó ékes« (cím) e. színdarabot, amelyet Abonyban (megye) elő is adtak. A szabadságharc leveretése utáni időből nincs adatunk arról, hogy Abonyban (megye) színtársulatok fordultak volna meg, valószínű azonban, hogy Keszynek (személy) (információ) a környék községeiben játszó társulata nem kerülte el, hiszen őt fiatalkori emlékek fűzték Abonyhoz. (megye) A város fiatalsága szervezkedett 1850-ben (időpont) műkedvelő társulattá, Batternay Imre (személy) 1848—49. (időpont) országgyűlési képviselő igazgatósága alatt, a magyar nyelv ápolásán kívül honvéd árvák és özvegyek és az oroszok által fölégetett Losonc városa károsultjainak segítése volt a céljuk, amelyeken a közönség hathatósan támogatta őket. Báró Orczy György (személy) (információ) 1851-ben (időpont) az abonyi (megye) műkedvelőknek ajándékozta újszászi (megye) kastélyának régi, házi színpadát összes díszleteivel. 1863-ban (időpont) Antos János (személy) (információ) 1848 (időpont) —49-es vezérkari alezredes igazgatása alatt 24 előadásra szervezkednek az abonyi (megye) műkedvelők. Új díszleteket festetnek a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) festőjével. A társulat rendezője Abonyi Lajos, (személy) (információ) legjobb erői gróf Szapáry Istvánné sz. Ráday Biri grófnő (személy) (információ) és Molnár Pál (személy) (információ) abonyi ref. tanító voltak, több előadásukat végignézte Lendvay, (személy) (információ) Szerdahelyi Kálmán, (személy) (információ) Bognár Vilma (személy) (információ) (később Balázs Sándorné), (személy) (információ) Bognár Adél (személy) (információ) pedig közreműködésükkel tüntették ki az abonyi (megye) műkedvelő színpadot. A mult század hetvenes éveiben épült föl az első színkör Abonyban. (megye) Laczkó Bertalan (személy) (információ) építtette kis vendéglője udvarán, a csinos kis színkört teljesen körülzárták a vendéglő és melléképületei; ez döntötte el sorsát, mintegy húsz évi fönnállás után a hatóság tűzveszélyessége miatt lebonttatta. Színpadán az itt időző társulatoknál Újházi Ede, (személy) Tamássy József, (személy) (információ) Németh József (személy) (információ) és Tollagi Adolf (személy) (információ) vendégszerepeltek. A színház nélkül maradt művészetkedvelő kis városnak a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) művészei jöttek páratlanul álló önzetlenséggel segítségére, ugyanis az 1893-ban (időpont) Lukács Gyula (személy) (információ) kezdeményezésére Abonyi Lajos (személy) (információ) elnöklete alatt megalakult szinpártoló egyesület meghívására, Abonyi Gyula (személy) (információ) buzdítására a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) több tagja, június végén, a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) szezonjának lezárása után Mihályfi Károly (személy) (információ) igazgatása alatt lerándult Abonyba (megye) és három előadást tartott. A résztvevők fellépti díjakra való igényükről is lemondottak és előadásaik összes bevételét a felépítendő színkör költségeire ajánlották föl. A színművek csaknem ugyanazon szereposztásban kerültek színre, mint Budapesten. (Budapest) A mellékszerepekben pedig a színítanoda jelesebb növendékeinek engedtek érvényesülési teret, akik közül szintén többen állanak ma legjelesebb művészeink sorában. Az 1897-ig (időpont) évente megismételt előadásokon Csillag Teréz, (személy) (információ) Lánczy Ilka, (személy) (információ) Helvey Laura, (személy) (információ) Szacsvayné, (személy) (információ) Palotai Piroska, Keczeri Irón, Maróthy Margit, Meszlényi Adrienne, V. Molnár Rózsi, Nógrády Jolán, Györgyné, Baróthy Irma, (személy) (információ) Abonyi B. Aranka, (személy) (információ) Náday Ferenc (személy) (információ) és Béla, Mihályfi Károly, (személy) (információ) Dezső József, (személy) (információ) Zilahy Gyula, (személy) (információ) Császár Imre, (személy) (információ) Odry Árpád, (személy) Hetényi Béla, (személy) (információ) Körösmezey Gusztáv, (személy) (információ) Pálffy György, (személy) (információ) Faludi Antal, (személy) (információ) Paulay Ede, (személy) (információ) Nárcisz, (személy) Latabár Kálmán (személy) (információ) és még mások vettek részt. Lukács Gyula (személy) (információ) és a színpártoló egyesület agilis titkára, Véli Miksa (személy) (információ) fáradoztak azt előadások technikai nehézségeinek elhárításán. Az első évben még a városháza udvarán vert hatalmas sátor volt az előadások színhelye, a második évben készen állott az egyszerű, de tágas színkör, téres színpadával, a harmadik évben öltözők, páholyok készültek és zártszékülések, ugyanezen évben vásárolta meg az abonyi színpártoló egyesület egy történelmi élőképeket bemutató budapesti (Budapest) főúri műkedvelőelőadás művészi díszleteit, ezek megfelelő felhasználására zsinórpadlást emelt a színpad fölé, amelynek gerendázatáról a harmadik előadás zárójelenetében az abonyi közönség hálája jeléül rózsaeső hullott a közreműködő művészekre. A díszleteket még két polgári és egy parasztszoba díszletének beszerzésével tették teljessé. A Nemzeti Színház (intézmény) (információ) művészein kívül Kiss Pál, (személy) (információ) Pesti Ihász Lajos (személy) (információ) és Rakodczay Pál (személy) (információ) társulata játszott a színkörben az 1894— (időpont) 1902. (időpont) években. Rakodczay (személy) (információ) kivált nagyon kedvelte Abonyt, (megye) drámák, történelmi tárgyú színművek előadásába alkalmas miliőt nyújtó színpada és megértő közönsége miatt, amelyet a Nemzeti Színház (intézmény) (információ) itteni előadásai fogékonnyá tettek a dráma élvezetére; 1902. (időpont) után sűrűn változnak a társulatok. 1902—1903-ban (időpont) Kunhegyi Miklós, (személy) (információ) 1903-ban (időpont) Palotai Antal, (személy) (információ) 1905- (időpont) ben Tóváry Antal, (személy) (információ) 1906—1910-ig (időpont) dr. Farkas Ferenc, (személy) 1911—1913-ig (időpont) Könyves Jenő, (személy) (információ) ugyanezen években és még egészen 1915-ig (időpont) Miklóssy Gábor, (személy) (információ) 1906-ban (időpont) Farkas Béla (személy) (információ) játszott a színházban, 1917-ben (időpont) nem játszott benne társulat, 1918-ban (időpont) Radó Béla (személy) (információ) társulata töltött pár hetet Abonyban, (megye) 1919-ben (időpont) a direktórium foglalta le kommunista propaganda előadások és a néphygiene és egyéb hasznos ismeretek mellett főleg az új »jogrendről« fölvilágosító előadások számára. A románok (nemzetiség) (információ) egy géppuskásosztagot helyeztek el benne, ezek elpusztították a zártszékekeket és páholyokat, leszerelték a zsinórpadlást, elpusztították a díszletek azon részét, amelyhez hozzáférhettek, annyira megrongálták az épületet, hogy annak helyreállítására gondolni már nem lehetett, a viszonyok új épület emelésére még kevésbé voltak alkalmasak, ezért a színpártoló egyesület lebonttatta a színkört, az épületanyag és telek eladásából eredő összeget bankban helyezte el és gondoskodott arról, hogy még mindig értéket képviselő díszletei méltó kézbe kerüljenek. Szerencsére került Abonyban (megye) olyan ember, az abonyi (megye) kerület akkori nemzetgyűlési képviselője, Fábián István, (személy) (információ) aki nem tekintette azt, hogy a színházépítés nem mutatkozik jó üzletnek, a tulajdonát képező Kossuth-szálló (intézmény) udvarán szilárd anyagból tágas színkört emelt, amelyben télen is lehet előadásokat tartani. Fábián (személy) (információ) utóbb igen méltányos árért a községnek adta el a színkört, a község azt mozgóképek előadására rendezte be, kibővítette és átalakította, de egyszersmind biztosította azt, hogy az bármely időszakban rendelkezésre álljon színielőadások számlára. Évente föl is keresik azt a színtársulatok, Abony (megye) intelligenciája. és intelligens iparosai pedig szintén híven ápolják színpadán a műkedvelő színjátszás helyi tradícióját, egyet azonban nem találnak föl a színházban, a színművészetért oly melegen lelkesülő régi abonyi (megye) közönséget. (Dr. Márton Lajos) (személy) szin_I.0024.pdf I

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Abonyi színészet címszóvég 20030 Szócikk: Abonyi színészet Abony ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy nagyközség régi mezőváros Pest pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy vármegyében, egykor hatalmas uradalom központja, amely a múlt század elején már számos birtokos kezén oszlott meg. Jobbára túladunai eredetű művelt birtokossága, egyéb kulturális mozgalmak mellett, a magyar színművészet támogatásából is korán kivette a részét. Valószínű, hogy a körében többször időző Kazinczy Ferenccel yszemelynevy kazinczy ferenc yszemelynevy Kazinczy Ferenc yszemelynevy kazinczy yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Kazinczy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és a szomszéd Törtelen ytelepulesy törtel ytelepulesy Törtel ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy birtokos Vida Lászlóval yszemelynevy vida lászló yszemelynevy Vida László yszemelynevy vida yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Vida yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy való érintkezés eredménye volt ez és egyszersmind kezdete annak a színművészetet kedvelő szellemnek, amelyet később Megyeri Károly yszemelynevy megyeri károly yszemelynevy Megyeri Károly yszemelynevy megyeri yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Megyeri yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy és Kassai Vidor yszemelynevy kassai vidor yszemelynevy Kassai Vidor yszemelynevy kassai yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy családjának kapcsolata a kis várossal és lakói közül Abonyi Lajosnak yszemelynevy abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy összeköttetése a színműirodalommal, Abonyi Gyula yszemelynevy abonyi gyula yszemelynevy Abonyi Gyula yszemelynevy abonyi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy színész volta állandóan ébrentartott. A múlt század elején az uradalmi nagy szállóban (ma Kossuth szálló) yintezmenyy kossuth szálló yintezmenyy Kossuth yintezmenyy kossuth yintezmenyy szálló yintezmenyy yintezmenyy Kossuth yintezmenyy ykodvegy tartották az előadásokat. Mint Keszynek Abonyi Lajossal yszemelynevy keszynek abonyi lajos yszemelynevy Keszynek Abonyi Lajos yszemelynevy keszynek yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Keszynek yszemelynevy Abonyi yszemelynevy L közölt adataiból tudjuk (Abonyi Lajos; yszemelynevy abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy Az Abonyi régi társaságról) a színtársulatot a birtokosság hívta meg és megállapított belépő dijak helyett önkéntesen felajánlott adományokkal támogatták és pedig oly bőkezűen, hogy Kolozsváron ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy kívül alig volt máshol olyan jó dolga színjátszó társulatnak, mint a kis Abonyban. ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A színművészet pártolói élén Szily István yszemelynevy szily istván yszemelynevy Szily István yszemelynevy szily yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szily yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy kir.tanácsos állott, aki a színtársulat számára, amelynél Keszy yszemelynevy keszy yszemelynevy Keszy yszemelynevy keszy yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy ykodvegy működött, Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy kotzebue yszemelynevy yszemelynevy Kotzebue yszemelynevy ykodvegy húsz vígjátékát fordította magyarra és maga is írt egy »Kódorgó ékes« ycimy kódorgó ékes ycimy Kódorgó ékes ycimy kódorgó ycimy ékes ycimy ycimy Kódorgó ycimy ékes ycimy ykodvegy e. színdarabot, amelyet Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy elő is adtak. A szabadságharc leveretése utáni időből nincs adatunk arról, hogy Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy színtársulatok fordultak volna meg, valószínű azonban, hogy Keszynek yszemelynevy keszy yszemelynevy Keszy yszemelynevy keszy yszemelynevy yszemelynevy Keszy yszemelynevy ykodvegy a környék községeiben játszó társulata nem kerülte el, hiszen őt fiatalkori emlékek fűzték Abonyhoz. ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy A város fiatalsága szervezkedett 1850-ben műkedvelő társulattá, Batternay Imre yszemelynevy batternay imre yszemelynevy Batternay Imre yszemelynevy batternay yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Batternay yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy 1848—49. xevtizedx 1845 országgyűlési xtalanevtizedx 1855 képviselő igazgatósága alatt, a magyar nyelv ápolásán kívül honvéd árvák és özvegyek és az oroszok által fölégetett Losonc városa károsultjainak segítése volt a céljuk, amelyeken a közönség hathatósan támogatta őket. Báró Orczy György yszemelynevy báró orczy györgy yszemelynevy Báró Orczy György yszemelynevy báró yszemelynevy orczy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Báró yszemelynevy Orczy yszemelynevy György yszemelynev 1851-ben xevtizedx 1855 az xtalanevtizedx 1865 abonyi ytelepulesy abony ytelepulesy abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy műkedvelőknek ajándékozta újszászi ytelepulesy újszász ytelepulesy újszász ymegyey jász-nagy-kun-szolnok megye ykodvegy kastélyának régi, házi színpadát összes díszleteivel. 1863-ban xevtizedx 1865 Antos János yszemelynevy antos jános yszemelynevy Antos János yszemelynevy antos yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Antos yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy 1848 xevtizedx 1845 —49-es xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 vezérkari alezredes igazgatása alatt 24 előadásra szervezkednek az abonyi ytelepulesy abony ytelepulesy abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy műkedvelők. Új díszleteket festetnek a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy festőjével. A társulat rendezője Abonyi Lajos, yszemelynevy abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy legjobb erői gróf Szapáry Istvánné sz. Ráday Biri grófnő yszemelynevy gróf szapáry istvánné sz. ráday biri grófnő yszemelynevy gróf Szapáry Istvánné sz. Ráday Biri grófnő yszemelynevy gróf yszemelynevy szapáry yszemelynevy istvánné yszemelynevy sz. yszemely és Molnár Pál yszemelynevy molnár pál yszemelynevy Molnár Pál yszemelynevy molnár yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy abonyi ref. tanító voltak, több előadásukat végignézte Lendvay, yszemelynevy lendvay yszemelynevy Lendvay yszemelynevy lendvay yszemelynevy yszemelynevy Lendvay yszemelynevy ykodvegy Szerdahelyi Kálmán, yszemelynevy szerdahelyi kálmán yszemelynevy Szerdahelyi Kálmán yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Bognár Vilma yszemelynevy bognár vilma yszemelynevy Bognár Vilma yszemelynevy bognár yszemelynevy vilma yszemelynevy yszemelynevy Bognár yszemelynevy Vilma yszemelynevy ykodvegy (később Balázs Sándorné), yszemelynevy balázs sándorne yszemelynevy Balázs Sándorné yszemelynevy balázs yszemelynevy sándorne yszemelynevy yszemelynevy Balázs yszemelynevy Sándorné yszemelynevy ykodvegy Bognár Adél yszemelynevy bognár adél yszemelynevy Bognár Adél yszemelynevy bognár yszemelynevy adél yszemelynevy yszemelynevy Bognár yszemelynevy Adél yszemelynevy ykodvegy pedig közreműködésükkel tüntették ki az abonyi ytelepulesy abony ytelepulesy abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy műkedvelő színpadot. A mult század hetvenes éveiben épült föl az első színkör Abonyban. ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Laczkó Bertalan yszemelynevy laczkó bertalan yszemelynevy Laczkó Bertalan yszemelynevy laczkó yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy Laczkó yszemelynevy Bertalan yszemelynevy ykodvegy építtette kis vendéglője udvarán, a csinos kis színkört teljesen körülzárták a vendéglő és melléképületei; ez döntötte el sorsát, mintegy húsz évi fönnállás után a hatóság tűzveszélyessége miatt lebonttatta. Színpadán az itt időző társulatoknál Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Tamássy József, yszemelynevy tamássy józsef yszemelynevy Tamássy József yszemelynevy tamássy yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tamássy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Németh József yszemelynevy németh józsef yszemelynevy Németh József yszemelynevy németh yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Németh yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Tollagi Adolf yszemelynevy tollagi adolf yszemelynevy Tollagi Adolf yszemelynevy tollagi yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Tollagi yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy vendégszerepeltek. A színház nélkül maradt művészetkedvelő kis városnak a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészei jöttek páratlanul álló önzetlenséggel segítségére, ugyanis az 1893-ban xevtizedx 1895 Lukács Gyula yszemelynevy lukács gyula yszemelynevy Lukács Gyula yszemelynevy lukács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy kezdeményezésére Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi lajos yszemelynevy Abonyi Lajos yszemelynevy abonyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy elnöklete alatt megalakult szinpártoló egyesület meghívására, Abonyi Gyula yszemelynevy abonyi gyula yszemelynevy Abonyi Gyula yszemelynevy abonyi yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy buzdítására a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy több tagja, június végén, a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szezonjának lezárása után Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt lerándult Abonyba ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és három előadást tartott. A résztvevők fellépti díjakra való igényükről is lemondottak és előadásaik összes bevételét a felépítendő színkör költségeire ajánlották föl. A színművek csaknem ugyanazon szereposztásban kerültek színre, mint Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A mellékszerepekben pedig a színítanoda jelesebb növendékeinek engedtek érvényesülési teret, akik közül szintén többen állanak ma legjelesebb művészeink sorában. Az 1897-ig évente megismételt előadásokon Csillag Teréz, yszemelynevy csillag teréz yszemelynevy Csillag Teréz yszemelynevy csillag yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Csillag yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy Lánczy Ilka, yszemelynevy lánczy ilka yszemelynevy Lánczy Ilka yszemelynevy lánczy yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Lánczy yszemelynevy Ilka yszemelynevy ykodvegy Helvey Laura, yszemelynevy helvey laura yszemelynevy Helvey Laura yszemelynevy helvey yszemelynevy laura yszemelynevy yszemelynevy Helvey yszemelynevy Laura yszemelynevy ykodvegy Szacsvayné, yszemelynevy szacsvayne yszemelynevy Szacsvayné yszemelynevy szacsvayne yszemelynevy yszemelynevy Szacsvayné yszemelynevy ykodvegy Palotai Piroska, Keczeri Irón, Maróthy Margit, Meszlényi Adrienne, V. Molnár Rózsi, Nógrády Jolán, Györgyné, Baróthy Irma, yszemelynevy palotai piroska, keczeri irón, maróthy margit, meszlényi adrienne, v. molnár rózsi, nógrády jolán, g yszemelynevy Palotai Piroska, Keczeri Irón, Maróthy Margit, Meszlényi Adrienne, V. Mol Abonyi B. Aranka, yszemelynevy abonyi b. aranka yszemelynevy Abonyi B. Aranka yszemelynevy abonyi yszemelynevy b. yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Abonyi yszemelynevy B. yszemelynevy Aranka yszemelynevy yk Náday Ferenc yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Béla, Mihályfi Károly, yszemelynevy mihályfi károly yszemelynevy Mihályfi Károly yszemelynevy mihályfi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mihályfi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Dezső József, yszemelynevy dezső józsef yszemelynevy Dezső József yszemelynevy dezső yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dezső yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Zilahy Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Császár Imre, yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Odry Árpád, yszemelynevy odry árpád yszemelynevy Odry Árpád yszemelynevy odry yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Odry yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Hetényi Béla, yszemelynevy hetényi béla yszemelynevy Hetényi Béla yszemelynevy hetényi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Körösmezey Gusztáv, yszemelynevy körösmezey gusztáv yszemelynevy Körösmezey Gusztáv yszemelynevy körösmezey yszemelynevy gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Körösmezey yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy ykodvegy Pálffy György, yszemelynevy pálffy györgy yszemelynevy Pálffy György yszemelynevy pálffy yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Pálffy yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Faludi Antal, yszemelynevy faludi antal yszemelynevy Faludi Antal yszemelynevy faludi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Faludi yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy Paulay Ede, yszemelynevy paulay ede yszemelynevy Paulay Ede yszemelynevy paulay yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Paulay yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Nárcisz, yszemelynevy nárcisz yszemelynevy Nárcisz yszemelynevy nárcisz yszemelynevy yszemelynevy Nárcisz yszemelynevy ykodvegy Latabár Kálmán yszemelynevy latabár kálmán yszemelynevy Latabár Kálmán yszemelynevy latabár yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Latabár yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy és még mások vettek részt. Lukács Gyula yszemelynevy lukács gyula yszemelynevy Lukács Gyula yszemelynevy lukács yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Lukács yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy és a színpártoló egyesület agilis titkára, Véli Miksa yszemelynevy véli miksa yszemelynevy Véli Miksa yszemelynevy véli yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Véli yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy fáradoztak azt előadások technikai nehézségeinek elhárításán. Az első évben még a városháza udvarán vert hatalmas sátor volt az előadások színhelye, a második évben készen állott az egyszerű, de tágas színkör, téres színpadával, a harmadik évben öltözők, páholyok készültek és zártszékülések, ugyanezen évben vásárolta meg az abonyi színpártoló egyesület egy történelmi élőképeket bemutató budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy főúri műkedvelőelőadás művészi díszleteit, ezek megfelelő felhasználására zsinórpadlást emelt a színpad fölé, amelynek gerendázatáról a harmadik előadás zárójelenetében az abonyi közönség hálája jeléül rózsaeső hullott a közreműködő művészekre. A díszleteket még két polgári és egy parasztszoba díszletének beszerzésével tették teljessé. A Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy művészein kívül Kiss Pál, yszemelynevy kiss pál yszemelynevy Kiss Pál yszemelynevy kiss yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Kiss yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy Pesti Ihász Lajos yszemelynevy pesti ihász lajos yszemelynevy Pesti Ihász Lajos yszemelynevy pesti yszemelynevy ihász yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Pesti yszemelynevy Ihász yszemelynevy Lajos yszemelynev és Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy társulata játszott a színkörben az 1894— 1902. xevtizedx 1905 években. Rakodczay yszemelynevy rakodczay yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy rakodczay yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy ykodvegy kivált nagyon kedvelte Abonyt, ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy drámák, történelmi tárgyú színművek előadásába alkalmas miliőt nyújtó színpada és megértő közönsége miatt, amelyet a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy itteni előadásai fogékonnyá tettek a dráma élvezetére; 1902. után sűrűn változnak a társulatok. 1902—1903-ban Kunhegyi Miklós, yszemelynevy kunhegyi miklós yszemelynevy Kunhegyi Miklós yszemelynevy kunhegyi yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Kunhegyi yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1903-ban Palotai Antal, yszemelynevy palotai antal yszemelynevy Palotai Antal yszemelynevy palotai yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Palotai yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1905- ben xtalanevtizedx 1915 Tóváry Antal, yszemelynevy tóváry antal yszemelynevy Tóváry Antal yszemelynevy tóváry yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Tóváry yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy 1906—1910-ig xevtizedx 1915 dr. Farkas Ferenc, yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev 1911—1913-ig Könyves Jenő, yszemelynevy könyves jenő yszemelynevy Könyves Jenő yszemelynevy könyves yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Könyves yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy ugyanezen években és még egészen 1915-ig Miklóssy Gábor, yszemelynevy miklóssy gábor yszemelynevy Miklóssy Gábor yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy 1906-ban xevtizedx 1905 Farkas xtalanevtizedx 1915 Béla yszemelynevy farkas béla yszemelynevy Farkas Béla yszemelynevy farkas yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy játszott a színházban, 1917-ben xevtizedx 1915 nem játszott benne társulat, 1918-ban Radó Béla yszemelynevy radó béla yszemelynevy Radó Béla yszemelynevy radó yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy társulata töltött pár hetet Abonyban, ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 1919-ben a xtalanevtizedx 1925 xtalanevtizedx 1935 direktórium foglalta le kommunista propaganda előadások és a néphygiene és egyéb hasznos ismeretek mellett főleg az új »jogrendről« fölvilágosító előadások számára. A románok ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy egy géppuskásosztagot helyeztek el benne, ezek elpusztították a zártszékekeket és páholyokat, leszerelték a zsinórpadlást, elpusztították a díszletek azon részét, amelyhez hozzáférhettek, annyira megrongálták az épületet, hogy annak helyreállítására gondolni már nem lehetett, a viszonyok új épület emelésére még kevésbé voltak alkalmasak, ezért a színpártoló egyesület lebonttatta a színkört, az épületanyag és telek eladásából eredő összeget bankban helyezte el és gondoskodott arról, hogy még mindig értéket képviselő díszletei méltó kézbe kerüljenek. Szerencsére került Abonyban ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy olyan ember, az abonyi ytelepulesy abony ytelepulesy abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy kerület akkori nemzetgyűlési képviselője, Fábián István, yszemelynevy fábián istván yszemelynevy Fábián István yszemelynevy fábián yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Fábián yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy aki nem tekintette azt, hogy a színházépítés nem mutatkozik jó üzletnek, a tulajdonát képező Kossuth-szálló yintezmenyy kossuth-szálló yintezmenyy Kossuth- yintezmenyy kossuth-szálló yintezmenyy yintezmenyy Kossuth- yintezmenyy ykodvegy udvarán szilárd anyagból tágas színkört emelt, amelyben télen is lehet előadásokat tartani. Fábián yszemelynevy fábián yszemelynevy Fábián yszemelynevy fábián yszemelynevy yszemelynevy Fábián yszemelynevy ykodvegy utóbb igen méltányos árért a községnek adta el a színkört, a község azt mozgóképek előadására rendezte be, kibővítette és átalakította, de egyszersmind biztosította azt, hogy az bármely időszakban rendelkezésre álljon színielőadások számlára. Évente föl is keresik azt a színtársulatok, Abony ytelepulesy abony ytelepulesy Abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy intelligenciája. és intelligens iparosai pedig szintén híven ápolják színpadán a műkedvelő színjátszás helyi tradícióját, egyet azonban nem találnak föl a színházban, a színművészetért oly melegen lelkesülő régi abonyi ytelepulesy abony ytelepulesy abony ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy közönséget. (Dr. Márton Lajos) yszemelynevy dr. márton lajos yszemelynevy Dr. Márton Lajos yszemelynevy dr. yszemelynevy márton yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Dr. yszemelynevy Márton yszemelynevy Lajos yszemelynevy yszocikkszerzoy dr. márton lajos szin_I.0024.pdf I

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Abonyi színészet - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0024.png

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20030.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

Abonyi színészet

Szócikk: Abonyi színészet Abony nagyközség régi mezőváros Pest vármegyében, egykor hatalmas uradalom központja, amely a múlt század elején már számos birtokos kezén oszlott meg. Jobbára túladunai eredetű művelt birtokossága, egyéb kulturális mozgalmak mellett, a magyar színművészet támogatásából is korán kivette a részét. Valószínű, hogy a körében többször időző Kazinczy Ferenccel és a szomszéd Törtelen birtokos Vida Lászlóval való érintkezés eredménye volt ez és egyszersmind kezdete annak a színművészetet kedvelő szellemnek, amelyet később Megyeri Károly és Kassai Vidor családjának kapcsolata a kis várossal és lakói közül Abonyi Lajosnak összeköttetése a színműirodalommal, Abonyi Gyula színész volta állandóan ébrentartott. A múlt század elején az uradalmi nagy szállóban (ma Kossuth szálló) tartották az előadásokat. Mint Keszynek Abonyi Lajossal közölt adataiból tudjuk (Abonyi Lajos; Az Abonyi régi társaságról) a színtársulatot a birtokosság hívta meg és megállapított belépő dijak helyett önkéntesen felajánlott adományokkal támogatták és pedig oly bőkezűen, hogy Kolozsváron kívül alig volt máshol olyan jó dolga színjátszó társulatnak, mint a kis Abonyban. A színművészet pártolói élén Szily István kir.tanácsos állott, aki a színtársulat számára, amelynél Keszy működött, Kotzebue húsz vígjátékát fordította magyarra és maga is írt egy »Kódorgó ékes« e. színdarabot, amelyet Abonyban elő is adtak. A szabadságharc leveretése utáni időből nincs adatunk arról, hogy Abonyban színtársulatok fordultak volna meg, valószínű azonban, hogy Keszynek a környék községeiben játszó társulata nem kerülte el, hiszen őt fiatalkori emlékek fűzték Abonyhoz. A város fiatalsága szervezkedett 1850-ben műkedvelő társulattá, Batternay Imre 1848—49. országgyűlési képviselő igazgatósága alatt, a magyar nyelv ápolásán kívül honvéd árvák és özvegyek és az oroszok által fölégetett Losonc városa károsultjainak segítése volt a céljuk, amelyeken a közönség hathatósan támogatta őket. Báró Orczy György 1851-ben az abonyi műkedvelőknek ajándékozta újszászi kastélyának régi, házi színpadát összes díszleteivel. 1863-ban Antos János 1848 —49-es vezérkari alezredes igazgatása alatt 24 előadásra szervezkednek az abonyi műkedvelők. Új díszleteket festetnek a Nemzeti Színház festőjével. A társulat rendezője Abonyi Lajos, legjobb erői gróf Szapáry Istvánné sz. Ráday Biri grófnő és Molnár Pál abonyi ref. tanító voltak, több előadásukat végignézte Lendvay, Szerdahelyi Kálmán, Bognár Vilma (később Balázs Sándorné), Bognár Adél pedig közreműködésükkel tüntették ki az abonyi műkedvelő színpadot. A mult század hetvenes éveiben épült föl az első színkör Abonyban. Laczkó Bertalan építtette kis vendéglője udvarán, a csinos kis színkört teljesen körülzárták a vendéglő és melléképületei; ez döntötte el sorsát, mintegy húsz évi fönnállás után a hatóság tűzveszélyessége miatt lebonttatta. Színpadán az itt időző társulatoknál Újházi Ede, Tamássy József, Németh József és Tollagi Adolf vendégszerepeltek. A színház nélkül maradt művészetkedvelő kis városnak a Nemzeti Színház művészei jöttek páratlanul álló önzetlenséggel segítségére, ugyanis az 1893-ban Lukács Gyula kezdeményezésére Abonyi Lajos elnöklete alatt megalakult szinpártoló egyesület meghívására, Abonyi Gyula buzdítására a Nemzeti Színház több tagja, június végén, a Nemzeti Színház szezonjának lezárása után Mihályfi Károly igazgatása alatt lerándult Abonyba és három előadást tartott. A résztvevők fellépti díjakra való igényükről is lemondottak és előadásaik összes bevételét a felépítendő színkör költségeire ajánlották föl. A színművek csaknem ugyanazon szereposztásban kerültek színre, mint Budapesten. A mellékszerepekben pedig a színítanoda jelesebb növendékeinek engedtek érvényesülési teret, akik közül szintén többen állanak ma legjelesebb művészeink sorában. Az 1897-ig évente megismételt előadásokon Csillag Teréz, Lánczy Ilka, Helvey Laura, Szacsvayné, Palotai Piroska, Keczeri Irón, Maróthy Margit, Meszlényi Adrienne, V. Molnár Rózsi, Nógrády Jolán, Györgyné, Baróthy Irma, Abonyi B. Aranka, Náday Ferenc és Béla, Mihályfi Károly, Dezső József, Zilahy Gyula, Császár Imre, Odry Árpád, Hetényi Béla, Körösmezey Gusztáv, Pálffy György, Faludi Antal, Paulay Ede, Nárcisz, Latabár Kálmán és még mások vettek részt. Lukács Gyula és a színpártoló egyesület agilis titkára, Véli Miksa fáradoztak azt előadások technikai nehézségeinek elhárításán. Az első évben még a városháza udvarán vert hatalmas sátor volt az előadások színhelye, a második évben készen állott az egyszerű, de tágas színkör, téres színpadával, a harmadik évben öltözők, páholyok készültek és zártszékülések, ugyanezen évben vásárolta meg az abonyi színpártoló egyesület egy történelmi élőképeket bemutató budapesti főúri műkedvelőelőadás művészi díszleteit, ezek megfelelő felhasználására zsinórpadlást emelt a színpad fölé, amelynek gerendázatáról a harmadik előadás zárójelenetében az abonyi közönség hálája jeléül rózsaeső hullott a közreműködő művészekre. A díszleteket még két polgári és egy parasztszoba díszletének beszerzésével tették teljessé. A Nemzeti Színház művészein kívül Kiss Pál, Pesti Ihász Lajos és Rakodczay Pál társulata játszott a színkörben az 1894— 1902. években. Rakodczay kivált nagyon kedvelte Abonyt, drámák, történelmi tárgyú színművek előadásába alkalmas miliőt nyújtó színpada és megértő közönsége miatt, amelyet a Nemzeti Színház itteni előadásai fogékonnyá tettek a dráma élvezetére; 1902. után sűrűn változnak a társulatok. 1902—1903-ban Kunhegyi Miklós, 1903-ban Palotai Antal, 1905- ben Tóváry Antal, 1906—1910-ig dr. Farkas Ferenc, 1911—1913-ig Könyves Jenő, ugyanezen években és még egészen 1915-ig Miklóssy Gábor, 1906-ban Farkas Béla játszott a színházban, 1917-ben nem játszott benne társulat, 1918-ban Radó Béla társulata töltött pár hetet Abonyban, 1919-ben a direktórium foglalta le kommunista propaganda előadások és a néphygiene és egyéb hasznos ismeretek mellett főleg az új »jogrendről« fölvilágosító előadások számára. A románok egy géppuskásosztagot helyeztek el benne, ezek elpusztították a zártszékekeket és páholyokat, leszerelték a zsinórpadlást, elpusztították a díszletek azon részét, amelyhez hozzáférhettek, annyira megrongálták az épületet, hogy annak helyreállítására gondolni már nem lehetett, a viszonyok új épület emelésére még kevésbé voltak alkalmasak, ezért a színpártoló egyesület lebonttatta a színkört, az épületanyag és telek eladásából eredő összeget bankban helyezte el és gondoskodott arról, hogy még mindig értéket képviselő díszletei méltó kézbe kerüljenek. Szerencsére került Abonyban olyan ember, az abonyi kerület akkori nemzetgyűlési képviselője, Fábián István, aki nem tekintette azt, hogy a színházépítés nem mutatkozik jó üzletnek, a tulajdonát képező Kossuth-szálló udvarán szilárd anyagból tágas színkört emelt, amelyben télen is lehet előadásokat tartani. Fábián utóbb igen méltányos árért a községnek adta el a színkört, a község azt mozgóképek előadására rendezte be, kibővítette és átalakította, de egyszersmind biztosította azt, hogy az bármely időszakban rendelkezésre álljon színielőadások számlára. Évente föl is keresik azt a színtársulatok, Abony intelligenciája. és intelligens iparosai pedig szintén híven ápolják színpadán a műkedvelő színjátszás helyi tradícióját, egyet azonban nem találnak föl a színházban, a színművészetért oly melegen lelkesülő régi abonyi közönséget. (Dr. Márton Lajos) szin_I.0024.pdf I