Címszó: Ábrányi Kornél - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20048.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Ábrányi Kornél

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520045.htm

 

Szócikk: Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus, sz. 1822. (születés éve) okt. 15. Szentgyörgyábrányban (megye) (Szabolcsm.), megh. 1903. dec. 20. Budapesten. (Budapest) Atyja Ábrányi Eördög Alajos, (személy) (információ)  nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig élt házuknál Lavotta János (személy) (információ)  (l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius - hegedűjét. Lavottán kívül Bihari János, (személy) (információ)  a magyar cigánykirály és Boka András (személy) is sokszor megfordult náluk. Hajlama a szép iránt már zsenge éveiben megnyilatkozott. Első zenetanára Kirch János (személy) volt. Tanulmányait Nagyváradon (megye) fejezte be. 1841. (időpont) jogot hallgatott. 1843. (időpont) külföldön utazgatott és bejárta Németországot, (ország) Franciaországot, (ország) Olaszországot, (ország) Belgiumot (ország) és Hollandiát, (ország) végül Párizsban (ország) telepedett le egy évre. 1845. (időpont) hazajött, de egy év múlva ismét külföldre ment és Bécsben (ország) tanult, Fischofnál. (személy) 1847-ben (időpont) a pesti (Budapest) Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  tartotta hangversenyét, nagy sikerrel. A szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott, több politikai misszióban is résztvett és az 1849. (időpont) független magyar kormány igazságügyminisztériumában titkári állást töltött be. Ekkortájt nősült meg, majd atyja halála után örökségéből nekilátott, hogy kiképezze magát a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos tanulás után jelentkezett, mint zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első lépéseknél nagy megbecsüléssel fogadták. 1860. (időpont) okt. 1-én megindította a Zenészeti Lapokat, (intézmény) amelyet kevés megszakítással 1882-ig (időpont) szerkesztett. 1868—1872. (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operabírálója volt és 1868—69. (időpont) a színház dramaturg - »enquéte«-jében tevékenykedett. Zenei munkásságának 50 éves jubileumát a Petőfi - Társaság (intézmény) (információ)  rendezte 1897.máj.23. (időpont) A hazai zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető, hogy a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek, (intézmény) (információ)  majd a Zenetanárok országos egyesületének (intézmény) és az Állami felső zeneiskolának, (intézmény) (információ)  a későbbi Akadémiának (intézmény) (információ)  alapítója volt. Az ő közbenjárására jött haza Liszt Ferenc (személy) (információ)  a Zenei Főiskola (intézmény) (információ)  élére. A magyar zenei irodalom úttörője, 1875—87. (időpont) zeneakadémiai tanár volt és mint elsőrangú zenekritikus, a zenei közvéleményt ő irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Ábrányi Kornél címszóvég 20048 Szócikk: Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus, sz. 1822. okt. xtalanevtizedx 1835 xtalanevtizedx 1845 15. Szentgyörgyábrányban ytelepulesy szentgyörgyábrány ytelepulesy Szentgyörgyábrány ymegyey szabolcs megye ykodvegy (Szabolcsm.), megh. 1903. dec. 20. Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Ábrányi Eördög Alajos, yszemelynevy ábrányi eördög alajos yszemelynevy Ábrányi Eördög Alajos yszemelynevy ábrányi yszemelynevy eördög yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy Eördög yszemelynevy Al nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig élt házuknál Lavotta János yszemelynevy lavotta jános yszemelynevy Lavotta János yszemelynevy lavotta yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lavotta yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius - hegedűjét. Lavottán kívül Bihari János, yszemelynevy bihari jános yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Bihari yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a magyar cigánykirály és Boka András yszemelynevy boka andrás yszemelynevy Boka András yszemelynevy boka yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Boka yszemelynevy András yszemelynevy ykodvegy is sokszor megfordult náluk. Hajlama a szép iránt már zsenge éveiben megnyilatkozott. Első zenetanára Kirch János yszemelynevy kirch jános yszemelynevy Kirch János yszemelynevy kirch yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kirch yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt. Tanulmányait Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy fejezte be. 1841. xevtizedx 1845 jogot hallgatott. 1843. külföldön utazgatott és bejárta Németországot, ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy Franciaországot, ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy Olaszországot, ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy Belgiumot ytelepulesy belgium ytelepulesy Belgium yorszagy Belgium ykodvegy és Hollandiát, ytelepulesy hollandia ytelepulesy Hollandiá yorszagy Hollandia ykodvegy végül Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy telepedett le egy évre. 1845. hazajött, de egy év múlva ismét külföldre ment és Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult, Fischofnál. yszemelynevy fischof yszemelynevy Fischof yszemelynevy fischof yszemelynevy yszemelynevy Fischof yszemelynevy ykodvegy 1847-ben a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tartotta hangversenyét, nagy sikerrel. A szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott, több politikai misszióban is résztvett és az 1849. független xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 magyar kormány igazságügyminisztériumában titkári állást töltött be. Ekkortájt nősült meg, majd atyja halála után örökségéből nekilátott, hogy kiképezze magát a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos tanulás után jelentkezett, mint zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első lépéseknél nagy megbecsüléssel fogadták. 1860. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 1-én megindította a Zenészeti Lapokat, yintezmenyy zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy amelyet kevés megszakítással 1882-ig xevtizedx 1885 szerkesztett. 1868—1872. xevtizedx 1875 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operabírálója volt és 1868—69. xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 színház dramaturg - »enquéte«-jében tevékenykedett. Zenei munkásságának 50 éves jubileumát a Petőfi - Társaság yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy rendezte 1897.máj.23. xevtizedx 1895 A hazai zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető, hogy a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek, yintezmenyy országos zenészsegélyező egyesület yintezmenyy országos yintezmenyy országos yintezmenyy zenészsegélyező yintezmenyy egyesület yintezmenyy yintezmenyy országos yintezmenyy ykodvegy majd a Zenetanárok országos egyesületének yintezmenyy zenetanárok országos egyesülete yintezmenyy Zenetaná yintezmenyy zenetanárok yintezmenyy országos yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy Zenetaná yintezmenyy ykodvegy és az Állami felső zeneiskolának, yintezmenyy állami felső zeneiskola yintezmenyy Állami f yintezmenyy állami yintezmenyy felső yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy yintezmenyy Állami yintezmenyy f yintezmenyy ykodvegy a későbbi Akadémiának yintezmenyy akadémia yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy ykodvegy alapítója volt. Az ő közbenjárására jött haza Liszt Ferenc yszemelynevy liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a Zenei Főiskola yintezmenyy zenei főiskola yintezmenyy Zenei Fő yintezmenyy zenei yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zenei yintezmenyy Fő yintezmenyy ykodvegy élére. A magyar zenei irodalom úttörője, 1875—87. xevtizedx 1875 zeneakadémiai xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 tanár volt és mint elsőrangú zenekritikus, a zenei közvéleményt ő irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Ábrányi Kornél - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1822

SZULETESIEVTIZED 1825

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20048.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Ábrányi Kornél

Szócikk: Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus, sz. 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrányban (Szabolcsm.), megh. 1903. dec. 20. Budapesten. Atyja Ábrányi Eördög Alajos, nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig élt házuknál Lavotta János (l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius - hegedűjét. Lavottán kívül Bihari János, a magyar cigánykirály és Boka András is sokszor megfordult náluk. Hajlama a szép iránt már zsenge éveiben megnyilatkozott. Első zenetanára Kirch János volt. Tanulmányait Nagyváradon fejezte be. 1841. jogot hallgatott. 1843. külföldön utazgatott és bejárta Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot és Hollandiát, végül Párizsban telepedett le egy évre. 1845. hazajött, de egy év múlva ismét külföldre ment és Bécsben tanult, Fischofnál. 1847-ben a pesti Nemzeti Színházban tartotta hangversenyét, nagy sikerrel. A szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott, több politikai misszióban is résztvett és az 1849. független magyar kormány igazságügyminisztériumában titkári állást töltött be. Ekkortájt nősült meg, majd atyja halála után örökségéből nekilátott, hogy kiképezze magát a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos tanulás után jelentkezett, mint zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első lépéseknél nagy megbecsüléssel fogadták. 1860. okt. 1-én megindította a Zenészeti Lapokat, amelyet kevés megszakítással 1882-ig szerkesztett. 1868—1872. a Nemzeti Színház operabírálója volt és 1868—69. a színház dramaturg - »enquéte«-jében tevékenykedett. Zenei munkásságának 50 éves jubileumát a Petőfi - Társaság rendezte 1897.máj.23. A hazai zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető, hogy a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek, majd a Zenetanárok országos egyesületének és az Állami felső zeneiskolának, a későbbi Akadémiának alapítója volt. Az ő közbenjárására jött haza Liszt Ferenc a Zenei Főiskola élére. A magyar zenei irodalom úttörője, 1875—87. zeneakadémiai tanár volt és mint elsőrangú zenekritikus, a zenei közvéleményt ő irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf I