Címszó: Ábrányi Kornél - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1822
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20048.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Ábrányi
Kornél
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520045.htm
Szócikk: Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus,
sz. 1822. (születés
éve) okt. 15. Szentgyörgyábrányban (megye) (Szabolcsm.),
megh. 1903. dec. 20. Budapesten. (Budapest)
Atyja Ábrányi Eördög Alajos, (személy) (információ)
nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig
élt házuknál Lavotta János (személy) (információ)
(l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius
- hegedűjét. Lavottán kívül Bihari János, (személy) (információ)
a magyar cigánykirály és Boka András (személy) is
sokszor megfordult náluk. Hajlama a szép iránt már zsenge éveiben megnyilatkozott.
Első zenetanára Kirch János (személy) volt.
Tanulmányait Nagyváradon (megye) fejezte
be. 1841. (időpont)
jogot hallgatott. 1843. (időpont) külföldön
utazgatott és bejárta Németországot, (ország) Franciaországot,
(ország)
Olaszországot, (ország) Belgiumot
(ország)
és Hollandiát, (ország) végül
Párizsban (ország)
telepedett le egy évre. 1845. (időpont) hazajött,
de egy év múlva ismét külföldre ment és Bécsben (ország) tanult,
Fischofnál. (személy)
1847-ben (időpont)
a pesti (Budapest)
Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
tartotta hangversenyét, nagy sikerrel. A
szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott, több politikai misszióban is résztvett
és az 1849. (időpont)
független magyar kormány igazságügyminisztériumában titkári állást töltött be. Ekkortájt
nősült meg, majd atyja halála után örökségéből nekilátott, hogy kiképezze magát
a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos tanulás után jelentkezett, mint
zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első lépéseknél nagy megbecsüléssel
fogadták. 1860. (időpont) okt.
1-én megindította a Zenészeti Lapokat, (intézmény)
amelyet kevés megszakítással 1882-ig (időpont) szerkesztett.
1868—1872. (időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operabírálója volt és 1868—69. (időpont) a
színház dramaturg - »enquéte«-jében tevékenykedett. Zenei munkásságának 50 éves
jubileumát a Petőfi - Társaság (intézmény)
(információ)
rendezte 1897.máj.23. (időpont) A
hazai zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető,
hogy a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek,
(intézmény)
(információ)
majd a Zenetanárok országos egyesületének
(intézmény)
és az Állami felső zeneiskolának, (intézmény)
(információ)
a későbbi Akadémiának (intézmény)
(információ)
alapítója volt. Az ő közbenjárására jött
haza Liszt Ferenc (személy) (információ)
a Zenei Főiskola (intézmény)
(információ)
élére. A magyar zenei irodalom úttörője,
1875—87. (időpont)
zeneakadémiai tanár volt és mint elsőrangú zenekritikus, a zenei közvéleményt ő
irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Ábrányi Kornél címszóvég 20048 Szócikk:
Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus, sz. 1822. okt. xtalanevtizedx
1835 xtalanevtizedx 1845 15. Szentgyörgyábrányban ytelepulesy szentgyörgyábrány
ytelepulesy Szentgyörgyábrány ymegyey szabolcs megye ykodvegy (Szabolcsm.), megh.
1903. dec. 20. Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy Atyja Ábrányi Eördög Alajos, yszemelynevy ábrányi eördög
alajos yszemelynevy Ábrányi Eördög Alajos yszemelynevy ábrányi yszemelynevy
eördög yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Ábrányi yszemelynevy
Eördög yszemelynevy Al nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig élt házuknál
Lavotta János yszemelynevy lavotta jános yszemelynevy Lavotta János
yszemelynevy lavotta yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Lavotta
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy (l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius
- hegedűjét. Lavottán kívül Bihari János, yszemelynevy bihari jános
yszemelynevy Bihari János yszemelynevy bihari yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Bihari yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a magyar cigánykirály
és Boka András yszemelynevy boka andrás yszemelynevy Boka András yszemelynevy
boka yszemelynevy andrás yszemelynevy yszemelynevy Boka yszemelynevy András
yszemelynevy ykodvegy is sokszor megfordult náluk. Hajlama a szép iránt már zsenge
éveiben megnyilatkozott. Első zenetanára Kirch János yszemelynevy kirch jános
yszemelynevy Kirch János yszemelynevy kirch yszemelynevy jános yszemelynevy
yszemelynevy Kirch yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy volt. Tanulmányait Nagyváradon
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy fejezte
be. 1841. xevtizedx 1845 jogot hallgatott. 1843. külföldön utazgatott és bejárta
Németországot, ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy
Németország ykodvegy Franciaországot, ytelepulesy franciaország ytelepulesy
Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy Olaszországot, ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy Belgiumot ytelepulesy
belgium ytelepulesy Belgium yorszagy Belgium ykodvegy és Hollandiát, ytelepulesy
hollandia ytelepulesy Hollandiá yorszagy Hollandia ykodvegy végül Párizsban ytelepulesy
párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy telepedett le egy évre.
1845. hazajött, de egy év múlva ismét külföldre ment és Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult, Fischofnál. yszemelynevy
fischof yszemelynevy Fischof yszemelynevy fischof yszemelynevy yszemelynevy
Fischof yszemelynevy ykodvegy 1847-ben a pesti pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy tartotta hangversenyét, nagy sikerrel.
A szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott, több politikai misszióban is résztvett
és az 1849. független xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 magyar kormány igazságügyminisztériumában
titkári állást töltött be. Ekkortájt nősült meg, majd atyja halála után örökségéből
nekilátott, hogy kiképezze magát a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos
tanulás után jelentkezett, mint zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első
lépéseknél nagy megbecsüléssel fogadták. 1860. xevtizedx 1865 okt. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 1-én megindította a Zenészeti Lapokat, yintezmenyy
zenészeti lapok yintezmenyy Zenészet yintezmenyy zenészeti yintezmenyy lapok
yintezmenyy yintezmenyy Zenészet yintezmenyy ykodvegy amelyet kevés megszakítással
1882-ig xevtizedx 1885 szerkesztett. 1868—1872. xevtizedx 1875 a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy operabírálója volt
és 1868—69. xevtizedx 1865 a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 színház dramaturg
- »enquéte«-jében tevékenykedett. Zenei munkásságának 50 éves jubileumát a Petőfi
- Társaság yintezmenyy petőfi - társaság yintezmenyy Petőfi - yintezmenyy
petőfi yintezmenyy - yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi
yintezmenyy - yintezmenyy ykodvegy rendezte 1897.máj.23. xevtizedx 1895 A hazai
zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető, hogy
a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek,
yintezmenyy országos zenészsegélyező egyesület yintezmenyy országos yintezmenyy
országos yintezmenyy zenészsegélyező yintezmenyy egyesület yintezmenyy
yintezmenyy országos yintezmenyy ykodvegy majd a Zenetanárok országos egyesületének
yintezmenyy zenetanárok országos egyesülete yintezmenyy Zenetaná yintezmenyy
zenetanárok yintezmenyy országos yintezmenyy egyesülete yintezmenyy yintezmenyy
Zenetaná yintezmenyy ykodvegy és az Állami felső zeneiskolának, yintezmenyy
állami felső zeneiskola yintezmenyy Állami f yintezmenyy állami yintezmenyy
felső yintezmenyy zeneiskola yintezmenyy yintezmenyy Állami yintezmenyy f
yintezmenyy ykodvegy a későbbi Akadémiának yintezmenyy akadémia yintezmenyy
Akadémiá yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Akadémiá yintezmenyy
ykodvegy alapítója volt. Az ő közbenjárására jött haza Liszt Ferenc yszemelynevy
liszt ferenc yszemelynevy Liszt Ferenc yszemelynevy liszt yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Liszt yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy a Zenei
Főiskola yintezmenyy zenei főiskola yintezmenyy Zenei Fő yintezmenyy zenei
yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zenei yintezmenyy Fő yintezmenyy
ykodvegy élére. A magyar zenei irodalom úttörője, 1875—87. xevtizedx 1875 zeneakadémiai
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 tanár volt és mint elsőrangú zenekritikus,
a zenei közvéleményt ő irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Ábrányi Kornél - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1822
SZULETESIEVTIZED 1825
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0028.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20048.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Ábrányi
Kornél
Szócikk: Ábrányi Kornél idősebb zeneszerző és zenekritikus,
sz. 1822. okt. 15. Szentgyörgyábrányban (Szabolcsm.), megh. 1903. dec. 20. Budapesten.
Atyja Ábrányi Eördög Alajos, nagy vagyonához méltóan neveltette. Tíz évig élt házuknál
Lavotta János (l. o.), aki neki ajándékozta Stradivárius - hegedűjét. Lavottán kívül
Bihari János, a magyar cigánykirály és Boka András is sokszor megfordult náluk.
Hajlama a szép iránt már zsenge éveiben megnyilatkozott. Első zenetanára Kirch János
volt. Tanulmányait Nagyváradon fejezte be. 1841. jogot hallgatott. 1843. külföldön
utazgatott és bejárta Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot és
Hollandiát, végül Párizsban telepedett le egy évre. 1845. hazajött, de egy év múlva
ismét külföldre ment és Bécsben tanult, Fischofnál. 1847-ben a pesti Nemzeti Színházban
tartotta hangversenyét, nagy sikerrel. A szabadságharc alatt hírlapírással foglalkozott,
több politikai misszióban is résztvett és az 1849. független magyar kormány igazságügyminisztériumában
titkári állást töltött be. Ekkortájt nősült meg, majd atyja halála után örökségéből
nekilátott, hogy kiképezze magát a zeneszerzésben. Három évi szorgalmas és alapos
tanulás után jelentkezett, mint zeneköltő, író és zenekritikus és mindjárt az első
lépéseknél nagy megbecsüléssel fogadták. 1860. okt. 1-én megindította a Zenészeti
Lapokat, amelyet kevés megszakítással 1882-ig szerkesztett. 1868—1872. a Nemzeti
Színház operabírálója volt és 1868—69. a színház dramaturg - »enquéte«-jében tevékenykedett.
Zenei munkásságának 50 éves jubileumát a Petőfi - Társaság rendezte 1897.máj.23.
A hazai zenekultúra kifejlesztésében elmúlhatatlan érdemei vannak. Neki köszönhető,
hogy a zenekari hangversenyek meghonosodtak. Az országos zenészsegélyező egyesületnek,
majd a Zenetanárok országos egyesületének és az Állami felső zeneiskolának, a későbbi
Akadémiának alapítója volt. Az ő közbenjárására jött haza Liszt Ferenc a Zenei Főiskola
élére. A magyar zenei irodalom úttörője, 1875—87. zeneakadémiai tanár volt és mint
elsőrangú zenekritikus, a zenei közvéleményt ő irányította évtizedeken át. szin_I.0028.pdf
I
