Címszó: Agorasztó Tivadar - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0039.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0039.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20130.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Agorasztó
Tivadar
Szócikk: Agorasztó Tivadar Pest - Pilis - Solt
- Kiskún vármegye (megye) alispánja,
sz. 1870. (születés
éve) szept. 16-án és 1918. (időpont) nov.
25-ike óta feje, vezetője az ország első vármegyéjének. A. amellett, hogy kiváló
szaktekintély a közigazgatás kérdéseiben, minden olyan téren, amely a vármegye szellemi
és anyagi fejlődésére jelentős, megértő és áldozatkész munkás!. A vármegye iskolánkívüli
népoktatása — ami voltaképen alapot van hivatva adni a nép nagy rétegének arra,
hogy megértője legyen a színészetnek — benne a leglelkesebb apostolát bírja, aki
erre a magasztos nemzeti célra évente körülbelül tízezer pengőt áldoz, aminek eredménye
már ma is jelentkezik, de olyan reményekre jogosít, amelyek beláthatatlanok. A vármegyében
előforduló színészeti ügyeket is lelkesen támogatja s ahol szükségét látja, ott
határozott fellépésével viszi döntőre az ügyet, Ilyen eset volt az utóbbi időben
a kétesjövőjű újpesti színház (intézmény)
karbahozásának kérdésében. A vármegye, mely már csaknem másfél százada óta áll a
magyar színészet pártfogói között az első sor élén, mindig igyekszik hű maradni
e nemes tradíciókhoz. 1923-ban, (időpont) amikor
Petőfi (személy)
(információ)
születésének évszázados ünnepét ülte a magyar
nemzet, Pest - Pilis - Solt - Kiskún vármegye (megye) három
könyvet adott ki nagy fia dicső emlékére, melynek egyikében bőségesen szólott Petőfinek
(személy)
(információ)
a vármegye területén lefolyt színészkedéséről.
1927-ben, (időpont)
amikor a vármegye által emelt Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
fennállásának kilencvenedik esztendejét élvén,
a színház megteremtőinek emléket ünnepelte, akkor Pestmegye (megye) maradandóan
óhajtotta ezt az ünnepet megülni és egy pompás, gazdagon illusztrált könyvben kiadta
a színház megnyitásának hányattatásokban oly gazdag történetét. Ugy, mint a Petőfi
- emlékkönyvnek (személy) (információ)
kiadása A. kultúrérzékéről és áldozatkészségéről
tanúskodott, épen úgy hirdeti a »Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
megnyitásának története« című monográfia
A. megértő, elődöket tisztelő szellemét és azt a gondolkozást, amely a magyar Thália
nagy nemzeti, nemzetemelő és nemzeterősítő jelentőségének első helyet ád. A.-ban
a magyar vidéki színészet lelkes támogatóját bírja és nem rajta múlik, ha a nemzeti
színészet a vármegye területén nem emelkedhet arra a magaslatra, amelyen Pestvármegye
(Budapest)
jelenlegi alispánja — elődéihez méltóan — tudni szeretné. szin_I.0039.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Agorasztó Tivadar címszóvég 20130 Szócikk:
Agorasztó Tivadar Pest - Pilis - Solt - Kiskún vármegye ytelepulesy pest -
pilis - solt - kiskún vármegye ytelepulesy Pest - Pilis - Solt - Kiskún
vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy alispánja, sz. 1870. szept.
xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16-án és 1918. xevtizedx 1915 nov. xtalanevtizedx
1925 25-ike óta feje, vezetője az ország első vármegyéjének. A. amellett, hogy kiváló
szaktekintély a közigazgatás kérdéseiben, minden olyan téren, amely a vármegye szellemi
és anyagi fejlődésére jelentős, megértő és áldozatkész munkás!. A vármegye iskolánkívüli
népoktatása — ami voltaképen alapot van hivatva adni a nép nagy rétegének arra,
hogy megértője legyen a színészetnek — benne a leglelkesebb apostolát bírja, aki
erre a magasztos nemzeti célra évente körülbelül tízezer pengőt áldoz, aminek eredménye
már ma is jelentkezik, de olyan reményekre jogosít, amelyek beláthatatlanok. A vármegyében
előforduló színészeti ügyeket is lelkesen támogatja s ahol szükségét látja, ott
határozott fellépésével viszi döntőre az ügyet, Ilyen eset volt az utóbbi időben
a kétesjövőjű újpesti színház yintezmenyy újpesti színház yintezmenyy újpesti
yintezmenyy újpesti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy újpesti
yintezmenyy ykodvegy karbahozásának kérdésében. A vármegye, mely már csaknem másfél
százada óta áll a magyar színészet pártfogói között az első sor élén, mindig igyekszik
hű maradni e nemes tradíciókhoz. 1923-ban, xevtizedx 1925 amikor Petőfi yszemelynevy
petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi
yszemelynevy ykodvegy születésének évszázados ünnepét ülte a magyar nemzet, Pest
- Pilis - Solt - Kiskún vármegye ytelepulesy pest - pilis - solt - kiskún
vármegye ytelepulesy Pest - Pilis - Solt - Kiskún vármegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy három könyvet adott ki nagy fia dicső emlékére,
melynek egyikében bőségesen szólott Petőfinek yszemelynevy petőfi yszemelynevy
Petőfi yszemelynevy petőfi yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy
ykodvegy a vármegye területén lefolyt színészkedéséről. 1927-ben, amikor xtalanevtizedx
1935 a vármegye által emelt Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy fennállásának kilencvenedik esztendejét
élvén, a színház megteremtőinek emléket ünnepelte, akkor Pestmegye ytelepulesy
pestmegye ytelepulesy Pestmegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy maradandóan
óhajtotta ezt az ünnepet megülni és egy pompás, gazdagon illusztrált könyvben kiadta
a színház megnyitásának hányattatásokban oly gazdag történetét. Ugy, mint a Petőfi
- emlékkönyvnek yszemelynevy petőfi yszemelynevy Petőfi yszemelynevy petőfi
yszemelynevy yszemelynevy Petőfi yszemelynevy ykodvegy kiadása A. kultúrérzékéről
és áldozatkészségéről tanúskodott, épen úgy hirdeti a »Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy megnyitásának története« című
monográfia A. megértő, elődöket tisztelő szellemét és azt a gondolkozást, amely
a magyar Thália nagy nemzeti, nemzetemelő és nemzeterősítő jelentőségének első helyet
ád. A.-ban a magyar vidéki színészet lelkes támogatóját bírja és nem rajta múlik,
ha a nemzeti színészet a vármegye területén nem emelkedhet arra a magaslatra, amelyen
Pestvármegye pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy jelenlegi
alispánja — elődéihez méltóan — tudni szeretné. szin_I.0039.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Agorasztó Tivadar - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1870
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0039.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0039.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20130.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Agorasztó
Tivadar
Szócikk: Agorasztó Tivadar Pest - Pilis - Solt
- Kiskún vármegye alispánja, sz. 1870. szept. 16-án és 1918. nov. 25-ike óta feje,
vezetője az ország első vármegyéjének. A. amellett, hogy kiváló szaktekintély a
közigazgatás kérdéseiben, minden olyan téren, amely a vármegye szellemi és anyagi
fejlődésére jelentős, megértő és áldozatkész munkás!. A vármegye iskolánkívüli népoktatása
— ami voltaképen alapot van hivatva adni a nép nagy rétegének arra, hogy megértője
legyen a színészetnek — benne a leglelkesebb apostolát bírja, aki erre a magasztos
nemzeti célra évente körülbelül tízezer pengőt áldoz, aminek eredménye már ma is
jelentkezik, de olyan reményekre jogosít, amelyek beláthatatlanok. A vármegyében
előforduló színészeti ügyeket is lelkesen támogatja s ahol szükségét látja, ott
határozott fellépésével viszi döntőre az ügyet, Ilyen eset volt az utóbbi időben
a kétesjövőjű újpesti színház karbahozásának kérdésében. A vármegye, mely már csaknem
másfél százada óta áll a magyar színészet pártfogói között az első sor élén, mindig
igyekszik hű maradni e nemes tradíciókhoz. 1923-ban, amikor Petőfi születésének
évszázados ünnepét ülte a magyar nemzet, Pest - Pilis - Solt - Kiskún vármegye három
könyvet adott ki nagy fia dicső emlékére, melynek egyikében bőségesen szólott Petőfinek
a vármegye területén lefolyt színészkedéséről. 1927-ben, amikor a vármegye által
emelt Nemzeti Színház fennállásának kilencvenedik esztendejét élvén, a színház megteremtőinek
emléket ünnepelte, akkor Pestmegye maradandóan óhajtotta ezt az ünnepet megülni
és egy pompás, gazdagon illusztrált könyvben kiadta a színház megnyitásának hányattatásokban
oly gazdag történetét. Ugy, mint a Petőfi - emlékkönyvnek kiadása A. kultúrérzékéről
és áldozatkészségéről tanúskodott, épen úgy hirdeti a »Nemzeti Színház megnyitásának
története« című monográfia A. megértő, elődöket tisztelő szellemét és azt a gondolkozást,
amely a magyar Thália nagy nemzeti, nemzetemelő és nemzeterősítő jelentőségének
első helyet ád. A.-ban a magyar vidéki színészet lelkes támogatóját bírja és nem
rajta múlik, ha a nemzeti színészet a vármegye területén nem emelkedhet arra a magaslatra,
amelyen Pestvármegye jelenlegi alispánja — elődéihez méltóan — tudni szeretné. szin_I.0039.pdf
I