Címszó: Anthes György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20346.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Anthes
György
Szócikk: Anthes György operaénekes, hőstenor sz.
1863. (születés
éve) márc. 12-én, a majnai Frankfurt (ország) melletti
Homburgban (ország)
(Németország), (ország) megh.
1922. febr. 23-án, Budapesten. (Budapest)
Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban (időpont) lépett
fel először a freiburgi színházban, (intézmény)
egy év múlva már a drezdai operához (intézmény)
szerződtették. 1894-ben (időpont) szász
(nemzetiség)
(információ)
kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban,
(ország)
Münchenben, (ország)
Londonban, (ország)
Oroszországban (ország) és
Amerikában. (ország)
1903-ban (időpont)
Máder Rezső (személy)
az Operaházhoz (intézmény)
(információ)
szerződtette Budapestre, (Budapest)
ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin« (cím) (információ)
címszerepében. Akkor még frissen csengő hangjával,
nagy muzikalitásával, főkép pedig plasztikusan gondos, stílszerű magatartásával,
tetszetős, délceg külsejével nyomban meghódította a budapesti (Budapest)
közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz (nyelv) (információ)
szöveggel énekelni s ez a körülmény a lelkiismeretes,
de ízig-vérig német (nemzetiség)
(információ)
szellemű művésznek nem kis nehézséget okozott.
Főbb szerepei voltak: Tannhauser, (szerep) (információ)
Des Grieux, (szerep) Cavaradossi,
(szerep)
a Wagner-operák (személy) (információ)
teorhősei voltak ugyan, de számos más szerepet
is nagy sikerrel játszott, így a többi közt »Bajazzók« (cím) (információ)
Canió-ját, (szerep) Sámson
és Delila (cím)
(információ)
férficímszerepét és »Hunyadi László« (cím) (információ)
királyát magyar szöveggel is megtanulta.
Tíz évi működés után egy időre eltávozott a M. Kir. Operaház (intézmény)
kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. (időpont) dec.
31-én ő volt az első magyar Parsifal (szerep) (információ)
a Népoperában. (intézmény)
(információ)
A következő évben a Zeneművészeti Főiskola
(intézmény)
énektanárává nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült az Operaházhoz
(intézmény)
(információ)
is, ahol a fiatal generáció sokat tanult
tőle. Rendkivül szeretetreméltó egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot
és tisztelőt szerzett meg számára Budapesten, (Budapest)
ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben díszsírhelyen
temették el. (Vidor Dezső). (személy) (információ)
szin_I.0062.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Anthes György címszóvég 20346 Szócikk: Anthes
György operaénekes, hőstenor sz. 1863. márc. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 12-én, a majnai Frankfurt ytelepulesy frankfurt ytelepulesy Frankfurt
yorszagy Németország ykodvegy melletti Homburgban ytelepulesy homburg
ytelepulesy Homburg yorszagy Németország ykodvegy (Németország), ytelepulesy
németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy megh. 1922. febr.
23-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban xevtizedx
1885 lépett xtalanevtizedx 1895 fel először a freiburgi színházban, yintezmenyy
freiburgi színház yintezmenyy freiburg yintezmenyy freiburgi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy freiburg yintezmenyy ykodvegy egy év múlva már a
drezdai operához yintezmenyy drezdai opera yintezmenyy drezdai yintezmenyy
drezdai yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy szerződtették.
1894-ben xevtizedx 1895 szász xtalanevtizedx 1905 ynemzetisegy szász
ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy
ykodvegy kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban, ytelepulesy
bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy Münchenben, ytelepulesy
münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Londonban, ytelepulesy
london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Oroszországban ytelepulesy
oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy és Amerikában.
ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy 1903-ban
xevtizedx 1905 Máder xtalanevtizedx 1915 Rezső yszemelynevy máder rezső
yszemelynevy Máder Rezső yszemelynevy máder yszemelynevy rezső yszemelynevy
yszemelynevy Máder yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy az Operaházhoz yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház
yintezmenyy ykodvegy szerződtette Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin«
ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy
ykodvegy címszerepében. Akkor még frissen csengő hangjával, nagy muzikalitásával,
főkép pedig plasztikusan gondos, stílszerű magatartásával, tetszetős, délceg külsejével
nyomban meghódította a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz ynyelvy olasz
ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy szöveggel énekelni
s ez a körülmény a lelkiismeretes, de ízig-vérig német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy szellemű művésznek nem kis nehézséget okozott. Főbb szerepei
voltak: Tannhauser, yszerepy tannhauser yszerepy Tannhauser yszerepy tannhauser
yszerepy yszerepy Tannhauser yszerepy ykodvegy Des Grieux, yszerepy des grieux
yszerepy Des Grieux yszerepy des yszerepy grieux yszerepy yszerepy Des yszerepy
Grieux yszerepy ykodvegy Cavaradossi, yszerepy cavaradossi yszerepy Cavaradossi
yszerepy cavaradossi yszerepy yszerepy Cavaradossi yszerepy ykodvegy a Wagner-operák
yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy
yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy teorhősei voltak ugyan, de számos más
szerepet is nagy sikerrel játszott, így a többi közt »Bajazzók« ycimy bajazzók
ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Canió-ját, yszerepy
canió yszerepy Canió yszerepy canió yszerepy yszerepy Canió yszerepy ykodvegy Sámson
és Delila ycimy sámson és delila ycimy Sámson és Delila ycimy sámson ycimy és
ycimy delila ycimy ycimy Sámson ycimy és ycimy Delila ycimy ykodvegy férficímszerepét
és »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi
ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy királyát magyar szöveggel
is megtanulta. Tíz évi működés után egy időre eltávozott a M. Kir. Operaház yintezmenyy
m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir.
yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy
ykodvegy kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. xevtizedx 1915 dec. xtalanevtizedx
1925 31-én ő volt az első magyar Parsifal yszerepy parsifal yszerepy Parsifal
yszerepy parsifal yszerepy yszerepy Parsifal yszerepy ykodvegy a Népoperában. yintezmenyy
népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy
Népoperá yintezmenyy ykodvegy A következő évben a Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy
zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti
yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy énektanárává
nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült az Operaházhoz yintezmenyy
operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy
Operaház yintezmenyy ykodvegy is, ahol a fiatal generáció sokat tanult tőle. Rendkivül
szeretetreméltó egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot és tisztelőt
szerzett meg számára Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben
díszsírhelyen temették el. (Vidor Dezső). yszemelynevy vidor dezső yszemelynevy
Vidor Dezső yszemelynevy vidor yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy
Vidor yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy vidor dezső szin_I.0062.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Anthes György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20346.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Anthes
György
Szócikk: Anthes György operaénekes, hőstenor sz.
1863. márc. 12-én, a majnai Frankfurt melletti Homburgban (Németország), megh. 1922.
febr. 23-án, Budapesten. Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban
lépett fel először a freiburgi színházban, egy év múlva már a drezdai operához szerződtették.
1894-ben szász kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban, Münchenben,
Londonban, Oroszországban és Amerikában. 1903-ban Máder Rezső az Operaházhoz szerződtette
Budapestre, ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin« címszerepében.
Akkor még frissen csengő hangjával, nagy muzikalitásával, főkép pedig plasztikusan
gondos, stílszerű magatartásával, tetszetős, délceg külsejével nyomban meghódította
a budapesti közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz szöveggel énekelni s ez a
körülmény a lelkiismeretes, de ízig-vérig német szellemű művésznek nem kis nehézséget
okozott. Főbb szerepei voltak: Tannhauser, Des Grieux, Cavaradossi, a Wagner-operák
teorhősei voltak ugyan, de számos más szerepet is nagy sikerrel játszott, így a
többi közt »Bajazzók« Canió-ját, Sámson és Delila férficímszerepét és »Hunyadi László«
királyát magyar szöveggel is megtanulta. Tíz évi működés után egy időre eltávozott
a M. Kir. Operaház kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. dec. 31-én
ő volt az első magyar Parsifal a Népoperában. A következő évben a Zeneművészeti
Főiskola énektanárává nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült
az Operaházhoz is, ahol a fiatal generáció sokat tanult tőle. Rendkivül szeretetreméltó
egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot és tisztelőt szerzett meg
számára Budapesten, ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben
díszsírhelyen temették el. (Vidor Dezső). szin_I.0062.pdf I