Címszó: Anthes György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20346.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Anthes György

Szócikk: Anthes György operaénekes, hőstenor sz. 1863. (születés éve) márc. 12-én, a majnai Frankfurt (ország) melletti Homburgban (ország) (Németország), (ország) megh. 1922. febr. 23-án, Budapesten. (Budapest) Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban (időpont) lépett fel először a freiburgi színházban, (intézmény) egy év múlva már a drezdai operához (intézmény) szerződtették. 1894-ben (időpont) szász (nemzetiség) (információ)  kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban, (ország) Münchenben, (ország) Londonban, (ország) Oroszországban (ország) és Amerikában. (ország) 1903-ban (időpont) Máder Rezső (személy) az Operaházhoz (intézmény) (információ)  szerződtette Budapestre, (Budapest) ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin« (cím) (információ)  címszerepében. Akkor még frissen csengő hangjával, nagy muzikalitásával, főkép pedig plasztikusan gondos, stílszerű magatartásával, tetszetős, délceg külsejével nyomban meghódította a budapesti (Budapest) közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz (nyelv) (információ)  szöveggel énekelni s ez a körülmény a lelkiismeretes, de ízig-vérig német (nemzetiség) (információ)  szellemű művésznek nem kis nehézséget okozott. Főbb szerepei voltak: Tannhauser, (szerep) (információ)  Des Grieux, (szerep) Cavaradossi, (szerep) a Wagner-operák (személy) (információ)  te­orhősei voltak ugyan, de számos más szerepet is nagy sikerrel játszott, így a többi közt »Bajazzók« (cím) (információ)  Canió-ját, (szerep) Sámson és Delila (cím) (információ)  férficímszerepét és »Hunyadi László« (cím) (információ)  királyát magyar szöveggel is megtanulta. Tíz évi működés után egy időre eltávozott a M. Kir. Operaház (intézmény) kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. (időpont) dec. 31-én ő volt az első magyar Parsifal (szerep) (információ)  a Népoperában. (intézmény) (információ)  A következő évben a Zeneművészeti Főiskola (intézmény) énektanárává nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült az Operaházhoz (intézmény) (információ)  is, ahol a fiatal generáció sokat tanult tőle. Rendkivül szeretetreméltó egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot és tisztelőt szerzett meg számára Budapesten, (Budapest) ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben díszsírhelyen temették el. (Vidor Dezső). (személy) (információ)  szin_I.0062.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Anthes György címszóvég 20346 Szócikk: Anthes György operaénekes, hőstenor sz. 1863. márc. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 12-én, a majnai Frankfurt ytelepulesy frankfurt ytelepulesy Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy melletti Homburgban ytelepulesy homburg ytelepulesy Homburg yorszagy Németország ykodvegy (Németország), ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy megh. 1922. febr. 23-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban xevtizedx 1885 lépett xtalanevtizedx 1895 fel először a freiburgi színházban, yintezmenyy freiburgi színház yintezmenyy freiburg yintezmenyy freiburgi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy freiburg yintezmenyy ykodvegy egy év múlva már a drezdai operához yintezmenyy drezdai opera yintezmenyy drezdai yintezmenyy drezdai yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy drezdai yintezmenyy ykodvegy szerződtették. 1894-ben xevtizedx 1895 szász xtalanevtizedx 1905 ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy szász ynemzetisegy ynemzetisegy szász ynemzetisegy ykodvegy kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban, ytelepulesy bayreuth ytelepulesy Bayreuth yorszagy Németország ykodvegy Münchenben, ytelepulesy münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Oroszországban ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy és Amerikában. ytelepulesy amerika ytelepulesy Ameriká yorszagy Észak Amerika ykodvegy 1903-ban xevtizedx 1905 Máder xtalanevtizedx 1915 Rezső yszemelynevy máder rezső yszemelynevy Máder Rezső yszemelynevy máder yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Máder yszemelynevy Rezső yszemelynevy ykodvegy az Operaházhoz yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy szerződtette Budapestre, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin« ycimy lohengrin ycimy Lohengrin ycimy lohengrin ycimy ycimy Lohengrin ycimy ykodvegy címszerepében. Akkor még frissen csengő hangjával, nagy muzikalitásával, főkép pedig plasztikusan gondos, stílszerű magatartásával, tetszetős, délceg külsejével nyomban meghódította a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy szöveggel énekelni s ez a körülmény a lelkiismeretes, de ízig-vérig német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy szellemű művésznek nem kis nehézséget okozott. Főbb szerepei voltak: Tannhauser, yszerepy tannhauser yszerepy Tannhauser yszerepy tannhauser yszerepy yszerepy Tannhauser yszerepy ykodvegy Des Grieux, yszerepy des grieux yszerepy Des Grieux yszerepy des yszerepy grieux yszerepy yszerepy Des yszerepy Grieux yszerepy ykodvegy Cavaradossi, yszerepy cavaradossi yszerepy Cavaradossi yszerepy cavaradossi yszerepy yszerepy Cavaradossi yszerepy ykodvegy a Wagner-operák yszemelynevy wagner yszemelynevy Wagner yszemelynevy wagner yszemelynevy yszemelynevy Wagner yszemelynevy ykodvegy te­orhősei voltak ugyan, de számos más szerepet is nagy sikerrel játszott, így a többi közt »Bajazzók« ycimy bajazzók ycimy Bajazzók ycimy bajazzók ycimy ycimy Bajazzók ycimy ykodvegy Canió-ját, yszerepy canió yszerepy Canió yszerepy canió yszerepy yszerepy Canió yszerepy ykodvegy Sámson és Delila ycimy sámson és delila ycimy Sámson és Delila ycimy sámson ycimy és ycimy delila ycimy ycimy Sámson ycimy és ycimy Delila ycimy ykodvegy férficímszerepét és »Hunyadi László« ycimy hunyadi lászló ycimy Hunyadi László ycimy hunyadi ycimy lászló ycimy ycimy Hunyadi ycimy László ycimy ykodvegy királyát magyar szöveggel is megtanulta. Tíz évi működés után egy időre eltávozott a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. xevtizedx 1915 dec. xtalanevtizedx 1925 31-én ő volt az első magyar Parsifal yszerepy parsifal yszerepy Parsifal yszerepy parsifal yszerepy yszerepy Parsifal yszerepy ykodvegy a Népoperában. yintezmenyy népopera yintezmenyy Népoperá yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népoperá yintezmenyy ykodvegy A következő évben a Zeneművészeti Főiskola yintezmenyy zeneművészeti főiskola yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy zeneművészeti yintezmenyy főiskola yintezmenyy yintezmenyy Zeneművé yintezmenyy ykodvegy énektanárává nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült az Operaházhoz yintezmenyy operaház yintezmenyy Operaház yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy Operaház yintezmenyy ykodvegy is, ahol a fiatal generáció sokat tanult tőle. Rendkivül szeretetreméltó egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot és tisztelőt szerzett meg számára Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben díszsírhelyen temették el. (Vidor Dezső). yszemelynevy vidor dezső yszemelynevy Vidor Dezső yszemelynevy vidor yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Dezső yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy vidor dezső szin_I.0062.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Anthes György - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1863

SZULETESIEVTIZED 1865

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0062.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20346.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Anthes György

Szócikk: Anthes György operaénekes, hőstenor sz. 1863. márc. 12-én, a majnai Frankfurt melletti Homburgban (Németország), megh. 1922. febr. 23-án, Budapesten. Zenésznek készült, mig hangját fel nem fedezték. 1888-ban lépett fel először a freiburgi színházban, egy év múlva már a drezdai operához szerződtették. 1894-ben szász kir. kamaraénekes lett. Vendégszerepelt Bayreuthban, Münchenben, Londonban, Oroszországban és Amerikában. 1903-ban Máder Rezső az Operaházhoz szerződtette Budapestre, ahol ugyanezen év szept. 19-én mutatkozott be a »Lohengrin« címszerepében. Akkor még frissen csengő hangjával, nagy muzikalitásával, főkép pedig plasztikusan gondos, stílszerű magatartásával, tetszetős, délceg külsejével nyomban meghódította a budapesti közönséget. Szerepeit kénytelen volt olasz szöveggel énekelni s ez a körülmény a lelkiismeretes, de ízig-vérig német szellemű művésznek nem kis nehézséget okozott. Főbb szerepei voltak: Tannhauser, Des Grieux, Cavaradossi, a Wagner-operák te­orhősei voltak ugyan, de számos más szerepet is nagy sikerrel játszott, így a többi közt »Bajazzók« Canió-ját, Sámson és Delila férficímszerepét és »Hunyadi László« királyát magyar szöveggel is megtanulta. Tíz évi működés után egy időre eltávozott a M. Kir. Operaház kötelékéből és énektanítással foglalkozott. 1913. dec. 31-én ő volt az első magyar Parsifal a Népoperában. A következő évben a Zeneművészeti Főiskola énektanárává nevezték ki, majd mint rendező és játékmester visszakerült az Operaházhoz is, ahol a fiatal generáció sokat tanult tőle. Rendkivül szeretetreméltó egyénisége, finom modora, jókedélye tömérdek jóbarátot és tisztelőt szerzett meg számára Budapesten, ahol halála napjáig állandó otthonra talált, A Kerepesi-temetőben díszsírhelyen temették el. (Vidor Dezső). szin_I.0062.pdf I