Címszó: Aradi színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20379.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Aradi
színészet
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520372.htm
Szócikk: Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális
szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes
színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban (időpont) tart
először színielőadást Sándorffy József dr. (személy) nagyváradi
(megye) színtársulata.
Két évvel később Wándza Mihály (személy) jár
itt, 1818. (időpont)
jún. 16-án pedig Kilényi Dávid (személy) (információ)
igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat,
Pestről. (Budapest)
Az Első Mátyás király választása (cím) (információ)
c. színművet mutatták be az első előadáson,
amelyről a »Hazai tudósítások« (intézmény)
(információ)
akkor így ír: »Német, (nemzetiség)
(információ)
rác, (nemzetiség)
örmény, (nemzetiség)
román, (nemzetiség)
(információ)
előkelők, választottabbak, a logékat kétszeresen
fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni. Örömkönnyek
lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek sokaságot
a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet a Játszók
padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is érzettek«
Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban (időpont) új
színház nyílik meg német (nemzetiség)
(információ)
színészekkel. A világosságot gyertyafény
szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi
Dávid, (személy)
(információ)
úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné
(személy)
(információ)
volt a főerőssége. 1826-ban (időpont) Horváth
József (személy)
(információ)
az igazgató itt, de egy év múlva ismét Kilényit
(személy)
(információ)
hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő
társulattal rendelkezik. 1832. (időpont) nyarán
a kassai dal- és színjátszó társaság (intézmény)
(információ)
kap itt hajlékot. 1838. (időpont) júl.
havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti bizottságot
szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin (személy) (információ)
lesz az igazgató, akinek részben sikerül,
a német (nemzetiség)
(információ)
színészet mellett, a magyar színészetet is
megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben (időpont) Latábár
Endre (személy)
társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat
is. Ezután Szerdahelyi József, (személy) (információ)
majd ismét Kilényi Dávid (személy) (információ)
igazgató nevével találkozunk. 1843-ban (időpont) nyári
színkört építenek a városban; előbb németek, (nemzetiség)
(információ)
majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi
József (személy)
(információ)
és Havi Mihály (személy) (információ)
társasigazgatók. 1846-ban (időpont) Veszter
Sándor, (személy)
(információ)
majd Szerdahelyi társulatának (intézmény)
(információ)
15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy
Samu (személy)
(információ)
és Mátray István (személy) (információ)
színigazgatók váltanak fel. Nemsokára ismét
Kilényi Dávid (személy) (információ)
és Csabay, (személy) (információ)
később pedig Kőrössy Ferenc (személy) (információ)
és Gócs Ede (személy) (információ)
társulatát találjuk a városban. 1847-ben
(időpont)
ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos (személy) és
Végsey Sándor. (személy) 1848-ban
(időpont)
ismét Gócs Ede (személy) (információ)
áll a színház élén, azután Feleky Miklós,
(személy)
(információ)
1849-ben (időpont) Philippovits
István, (személy)
akit 1850-ben (időpont) Szabó
József (személy)
(információ)
követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő
évben is, 1853-ban (időpont) Havi
Mihályt (személy)
(információ)
veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig
(időpont)
fáklyahordozói a nemzeti színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József (személy) (információ)
váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig (időpont) Szabó
(személy)
(információ)
és Philippovits (személy) állanak
a színház élén, akiket Szilágyi Béla (személy) (információ)
követ egy évre, majd az 1865—66-os (időpont) szezont
Hubay Gusztáv (személy) (információ)
játssza végig. 1866. (időpont) okt.
havától 1873. (időpont) virágvasárnapig
Follinusz János (személy) (információ)
híres társulata működött a nagymultú színházi
városban. — 1868-ban (időpont) báró
Bánhidy Béla (személy)
(információ)
mozgalmat indít egy új színház építése ügyében.
1872. (időpont)
aug. 3-án a város Atzél Péter (személy) polgármester
indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. (időpont) szept.21-én
felavatták a Skalnitzky (személy) (információ)
építész által emelt új színházat. A színház
90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége 36 láb; 3 emelete,
25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati ülése volt.) Az
ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, (cím) (információ)
Szász Károly (személy) (információ)
prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) (személy) (információ)
és a Hymnus (cím) (információ)
eléneklése (aradi dalárda) (intézmény)
(információ)
után A mátrai vadászat (cím) c. eredeti
3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt
e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A
képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos
égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt.
Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány,
véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség,
s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik
alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian,
Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort
suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna
itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot
lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes
mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden
művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben,
S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi
szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe
hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím
a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre
lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek
Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket
e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327
forint volt a bevétel. 1874—75-iki (időpont) szezonban
Aradi Gerő (személy)
(információ)
az igazgató, 1875—76-iki (időpont) évben
Bogyó Alajos (személy)
(információ)
és Mándoky Béla (személy) (információ)
(ez utóbbi társas alapon) ; őket követi a
következő évben Sztupa Andor, (személy) (információ)
1877-ben (időpont) megalakul
a színügygyámolító egyesület. (intézmény)
— Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly (személy) az
igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig. (időpont) Ez
év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra
rúgott. Az esti előadásra a Stomfai - család (cím) volt kitűzve.
A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. (időpont) rnárc.
14-én ,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt
megállapítva. 1884. (időpont) febr.
15-én fogott hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához és ez év máj.
30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly (személy) a
nyári színkört nyitotta meg. 1885. (időpont) okt.
1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, (személy) (információ)
aradi (megye) (információ)
építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket
Gyöngyösi Rezső (személy) (információ)
aradi (megye) (információ)
festő készítette, a szobrászmunkákat pedig
Máhr Lajos (személy)
aradi (megye)
(információ)
szobrász. Férőképessége: 1200 (időpont) néző.
A földszinten 200 ülőhely van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten
14 páholy, a két emeleten 150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely,
a karzaton 400 ülőhely. Az első igazgató: Krecsányi Ignác (személy) (információ)
volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky
Gergely prológusa, (cím) (információ)
2. Csikós (cím) (információ)
I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, (cím) 4. Koldusdiák
(cím) (információ)
I. felv. változása. A következő szezon igazgatója
Krecsányi Ignác, (személy) (információ)
1888-ig, (időpont) azután
újra Mansberger (személy) kap
koncessziót. Őt követi: Leszkay András; (személy) (információ)
1902-ben (időpont) Zilahy
Gyula, (személy)
(információ)
végül Szendrey Mihály. (személy) (információ)
Újabban Róna Dezső (személy) (információ)
és ismét Szendrey Mihály. (személy) (információ)
— Aradon (megye) (információ)
elhunyt színészek: Spányi Lenke, (személy) (információ)
Nyilasi Mátyás, (személy) (információ)
Várai Mariska, (személy) (információ)
Zöldy Miklós, (személy) (információ)
Kulinyi Márton, (személy) (információ)
Fóriss István (személy) (információ)
stb. 1924. (időpont) márc.
5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett. szin_I.0071.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Aradi színészet címszóvég 20379 Szócikk:
Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális szempontból is egyik számottevő
középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes színházi és színészeti múltja van
a városnak. 1813-ban tart először színielőadást Sándorffy József dr. yszemelynevy
sándorffy józsef dr. yszemelynevy Sándorffy József dr. yszemelynevy sándorffy
yszemelynevy józsef yszemelynevy dr. yszemelynevy yszemelynevy Sándorffy
yszemelynevy József yszemelynevy dr. nagyváradi ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy
nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály
yszemelynevy wándza mihály yszemelynevy Wándza Mihály yszemelynevy wándza yszemelynevy
mihály yszemelynevy yszemelynevy Wándza yszemelynevy Mihály yszemelynevy
ykodvegy jár itt, 1818. jún. xtalanevtizedx 1825 16-án pedig Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy
dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy
ykodvegy igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat, Pestről. pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Az Első Mátyás király választása
ycimy első mátyás király választása ycimy Első Mátyás király választása ycimy
első ycimy mátyás ycimy király ycimy választása ycimy ycimy Első ycimy Mátyás
ycimy király ycimy választása ycimy ykodvegy c. színművet mutatták be az első előadáson,
amelyről a »Hazai tudósítások« yintezmenyy hazai tudósítások yintezmenyy Hazai
tu yintezmenyy hazai yintezmenyy tudósítások yintezmenyy yintezmenyy Hazai
yintezmenyy tu yintezmenyy ykodvegy akkor így ír: »Német, ynemzetisegy német
ynemzetisegy Német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy Német
ynemzetisegy ykodvegy rác, ynemzetisegy rác ynemzetisegy rác ynemzetisegy rác
ynemzetisegy ynemzetisegy rác ynemzetisegy ykodvegy örmény, ynemzetisegy örmény
ynemzetisegy örmény ynemzetisegy örmény ynemzetisegy ynemzetisegy örmény
ynemzetisegy ykodvegy román, ynemzetisegy román ynemzetisegy román ynemzetisegy
román ynemzetisegy ynemzetisegy román ynemzetisegy ykodvegy előkelők, választottabbak,
a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban büszkén vetélkedni.
Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében, midőn a temérdek
sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany honnyi nyelvet
a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották és igen is
érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban xevtizedx 1825 új
színház nyílik meg német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészekkel. A világosságot
gyertyafény szolgáltatta és szabad volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt
Kilényi Dávid, yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid
yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi
yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy úgylehet azért, mert a társulatnak Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy volt a főerőssége. 1826-ban Horváth xtalanevtizedx
1835 József yszemelynevy horváth józsef yszemelynevy Horváth József
yszemelynevy horváth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Horváth
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy az igazgató itt, de egy év múlva ismét
Kilényit yszemelynevy kilényi yszemelynevy Kilényi yszemelynevy kilényi
yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy ykodvegy hívják meg, aki akkor különösképen
kitűnő társulattal rendelkezik. 1832. xevtizedx 1835 nyarán a kassai dal- és színjátszó
társaság yintezmenyy kassai dal- és színjátszó társaság yintezmenyy kassai d
yintezmenyy kassai yintezmenyy dal- yintezmenyy és yintezmenyy színjátszó
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy kassai yintez kap itt hajlékot. 1838.
júl. xtalanevtizedx 1845 havában a színház művészi színvonalának emelése céljából
szépművészeti bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő
Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin
yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő
yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy lesz az igazgató, akinek részben sikerül,
a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színészet mellett, a magyar színészetet
is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben xevtizedx 1845 Latábár Endre yszemelynevy
latábár endre yszemelynevy Latábár Endre yszemelynevy latábár yszemelynevy
endre yszemelynevy yszemelynevy Latábár yszemelynevy Endre yszemelynevy
ykodvegy társasága keresi fel a várost, ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat
is. Ezután Szerdahelyi József, yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy
Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy majd ismét Kilényi
Dávid yszemelynevy kilényi dávid yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy
kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid
yszemelynevy ykodvegy igazgató nevével találkozunk. 1843-ban nyári színkört építenek
a városban; előbb németek, ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy majd magyarok játszanak
itt, Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi józsef yszemelynevy
Szerdahelyi József yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és Havi Mihály
yszemelynevy havi mihály yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi
yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály
yszemelynevy ykodvegy társasigazgatók. 1846-ban Veszter Sándor, yszemelynevy
veszter sándor yszemelynevy Veszter Sándor yszemelynevy veszter yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Veszter yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy majd Szerdahelyi társulatának yintezmenyy szerdahelyi társulata
yintezmenyy Szerdahe yintezmenyy szerdahelyi yintezmenyy társulata yintezmenyy
yintezmenyy Szerdahe yintezmenyy ykodvegy 15 tagja tart itt előadásokat, akiket
Komáromy Samu yszemelynevy komáromy samu yszemelynevy Komáromy Samu
yszemelynevy komáromy yszemelynevy samu yszemelynevy yszemelynevy Komáromy
yszemelynevy Samu yszemelynevy ykodvegy és Mátray István yszemelynevy mátray
istván yszemelynevy Mátray István yszemelynevy mátray yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Mátray yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színigazgatók
váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi dávid
yszemelynevy Kilényi Dávid yszemelynevy kilényi yszemelynevy dávid yszemelynevy
yszemelynevy Kilényi yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Csabay, yszemelynevy
csabay yszemelynevy Csabay yszemelynevy csabay yszemelynevy yszemelynevy Csabay
yszemelynevy ykodvegy később pedig Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy ferenc
yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy és Gócs
Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede yszemelynevy gócs yszemelynevy
ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy társulatát
találjuk a városban. 1847-ben ismét társigazgatók kapják meg a színházat, Szöllőssy-Szabó
Lajos yszemelynevy szöllőssy-szabó lajos yszemelynevy Szöllőssy-Szabó Lajos
yszemelynevy szöllőssy-szabó yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy
Szöllőssy-Szabó yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy és Végsey Sándor. yszemelynevy
végsey sándor yszemelynevy Végsey Sándor yszemelynevy végsey yszemelynevy
sándor yszemelynevy yszemelynevy Végsey yszemelynevy Sándor yszemelynevy
ykodvegy 1848-ban ismét Gócs Ede yszemelynevy gócs ede yszemelynevy Gócs Ede
yszemelynevy gócs yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Gócs yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy áll a színház élén, azután Feleky Miklós, yszemelynevy
feleky miklós yszemelynevy Feleky Miklós yszemelynevy feleky yszemelynevy miklós
yszemelynevy yszemelynevy Feleky yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy 1849-ben
Philippovits xtalanevtizedx 1855 István, yszemelynevy philippovits istván
yszemelynevy Philippovits István yszemelynevy philippovits yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Philippovits yszemelynevy István yszemelynevy
ykodvegy akit 1850-ben xevtizedx 1855 Szabó József yszemelynevy szabó józsef
yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy követ. Ez utóbbi kap
engedélyt a következő évben is, 1853-ban Havi Mihályt yszemelynevy havi mihály
yszemelynevy Havi Mihály yszemelynevy havi yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Havi yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy veszi maga mellé társigazgatónak
és ők 1859-ig fáklyahordozói xtalanevtizedx 1865 a nemzeti színészet ügyének. Őket
rövid ideig Budai József yszemelynevy budai józsef yszemelynevy Budai József
yszemelynevy budai yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Budai
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig
xevtizedx 1865 Szabó yszemelynevy szabó yszemelynevy Szabó yszemelynevy szabó
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy ykodvegy és Philippovits yszemelynevy
philippovits yszemelynevy Philippovits yszemelynevy philippovits yszemelynevy
yszemelynevy Philippovits yszemelynevy ykodvegy állanak a színház élén, akiket Szilágyi
Béla yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy
szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla
yszemelynevy ykodvegy követ egy évre, majd az 1865—66-os szezont Hubay Gusztáv yszemelynevy
hubay gusztáv yszemelynevy Hubay Gusztáv yszemelynevy hubay yszemelynevy
gusztáv yszemelynevy yszemelynevy Hubay yszemelynevy Gusztáv yszemelynevy
ykodvegy játssza végig. 1866. okt. xtalanevtizedx 1875 havától 1873. xevtizedx
1875 virágvasárnapig Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy
Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy
Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy híres társulata működött a nagymultú
színházi városban. — 1868-ban xevtizedx 1865 báró xtalanevtizedx 1875 Bánhidy Béla
yszemelynevy báró bánhidy béla yszemelynevy báró Bánhidy Béla yszemelynevy báró
yszemelynevy bánhidy yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy báró yszemelynevy
Bánhidy yszemelynevy Béla yszemelynev mozgalmat indít egy új színház építése ügyében.
1872. xevtizedx 1875 aug. 3-án a város Atzél Péter yszemelynevy atzél péter
yszemelynevy Atzél Péter yszemelynevy atzél yszemelynevy péter yszemelynevy
yszemelynevy Atzél yszemelynevy Péter yszemelynevy ykodvegy polgármester indítványára
a színházépítésre a Földhitelintézetnél kölcsönt vett fel, 1874. szept.21-én felavatták
a Skalnitzky yszemelynevy skalnitzky yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy
skalnitzky yszemelynevy yszemelynevy Skalnitzky yszemelynevy ykodvegy építész által
emelt új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb,
szélessége 36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és
110 karzati ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, ycimy
hunyadi lászló-nyitány ycimy Hunyadi László-nyitány ycimy hunyadi ycimy
lászló-nyitány ycimy ycimy Hunyadi ycimy László-nyitány ycimy ykodvegy Szász Károly
yszemelynevy szász károly yszemelynevy Szász Károly yszemelynevy szász
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szász yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy prológusa (szavalta: Prielle Cornélia) yszemelynevy
prielle cornélia yszemelynevy Prielle Cornélia yszemelynevy prielle
yszemelynevy cornélia yszemelynevy yszemelynevy Prielle yszemelynevy Cornélia
yszemelynevy ykodvegy és a Hymnus ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy hymnus ycimy
ycimy Hymnus ycimy ykodvegy eléneklése (aradi dalárda) yintezmenyy aradi
dalárda yintezmenyy aradi da yintezmenyy aradi yintezmenyy dalárda yintezmenyy
yintezmenyy aradi yintezmenyy da yintezmenyy ykodvegy után A mátrai vadászat ycimy
a mátrai vadászat ycimy A mátrai vadászat ycimy a ycimy mátrai ycimy vadászat
ycimy ycimy A ycimy mátrai ycimy vadászat ycimy ykodvegy c. eredeti 3 felv. vj.
került színre. A prológus szövege ez volt: Először szólalnak meg itt e lakban A
játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült alakban, A képzelet szép
tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve a varázsos égi fényt,
S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá emelt. Itt jő elől,
setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca halvány, véres tőr kezében,
És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a dicsőség, s a szégyen, Az elbukott
nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a
Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség
és tévely Az életben s világban ami van. Majd könnyű ostort suhogtat kezével, S
megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség nélkül ki volna itt? Nevetve sújt
s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi körbe', Víg táncot lejt a tündérek
kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút s gondot ölve édes mámora. A festészet
szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge sátora. Kezet minden művészet arra fog:
Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki lép elő komoly fenségben, S irányt a többi
játékának ad? A lelkesülés lángja ég szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat,
Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek:
— nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek,
Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal én szerényen félre lépek, Mert érezzük:
istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett
hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje meg Szíveteket e hely tündérinek! A
megnyitón a király is megjelent. Az első két előadáson 4327 forint volt a bevétel.
1874—75-iki szezonban Aradi Gerő yszemelynevy aradi gerő yszemelynevy Aradi
Gerő yszemelynevy aradi yszemelynevy gerő yszemelynevy yszemelynevy Aradi
yszemelynevy Gerő yszemelynevy ykodvegy az igazgató, 1875—76-iki évben Bogyó Alajos
yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó
yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos
yszemelynevy ykodvegy és Mándoky Béla yszemelynevy mándoky béla yszemelynevy
Mándoky Béla yszemelynevy mándoky yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy
Mándoky yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy (ez utóbbi társas alapon) ; őket
követi a következő évben Sztupa Andor, yszemelynevy sztupa andor yszemelynevy
Sztupa Andor yszemelynevy sztupa yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy
Sztupa yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy 1877-ben megalakul xtalanevtizedx
1885 a színügygyámolító egyesület. yintezmenyy színügygyámolító egyesület
yintezmenyy színügyg yintezmenyy színügygyámolító yintezmenyy egyesület
yintezmenyy yintezmenyy színügyg yintezmenyy ykodvegy — Ugyanez évben Mansberger
Mosonyi Károly yszemelynevy mansberger mosonyi károly yszemelynevy Mansberger
Mosonyi Károly yszemelynevy mansberger yszemelynevy mosonyi yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Mansberger yszemelynevy Mosonyi az igazgató és ő vezeti
a színházat 1883-ig. xevtizedx 1885 Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a
színházban. A színház kára 300.000 írtra rúgott. Az esti előadásra a Stomfai -
család ycimy stomfai - család ycimy Stomfai - család ycimy stomfai ycimy -
ycimy család ycimy ycimy Stomfai ycimy - ycimy család ycimy ykodvegy volt kitűzve.
A színház, összes berendezésével, 172.000 frtra volt biztosítva. 1883. rnárc. 14-én
,új színház felépítését határozták el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva.
1884. febr. 15-én fogott hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához
és ez év máj. 30-án megindult az építkezés. Másnap Mansberger Károly yszemelynevy
mansberger károly yszemelynevy Mansberger Károly yszemelynevy mansberger
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Mansberger yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy a nyári színkört nyitotta meg. 1885. okt. 1-én megnyílt az
új színház. Építette: Halmai Andor, yszemelynevy halmai andor yszemelynevy
Halmai Andor yszemelynevy halmai yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy
Halmai yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad
ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy építész; költsége: 170.000 frt, a festményeket
Gyöngyösi Rezső yszemelynevy gyöngyösi rezső yszemelynevy Gyöngyösi Rezső yszemelynevy
gyöngyösi yszemelynevy rezső yszemelynevy yszemelynevy Gyöngyösi yszemelynevy
Rezső yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy arad ytelepulesy arad ymegyey
arad megye ykodvegy festő készítette, a szobrászmunkákat pedig Máhr Lajos yszemelynevy
máhr lajos yszemelynevy Máhr Lajos yszemelynevy máhr yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Máhr yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy aradi ytelepulesy
arad ytelepulesy arad ymegyey arad megye ykodvegy szobrász. Férőképessége: 1200
xevtizedx 1205 néző. xtalanevtizedx 1215 xtalanevtizedx 1225 A földszinten 200 ülőhely
van és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten
150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az
első igazgató: Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy
Krecsányi Ignác yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy
yszemelynevy Krecsányi yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy volt; a megnyitó
előadás műsora: 1. Csiky Gergely prológusa, ycimy csiky gergely prológusa ycimy
Csiky Gergely prológusa ycimy csiky ycimy gergely ycimy prológusa ycimy ycimy
Csiky ycimy Gergely ycimy prológusa ycimy ykodvegy 2. Csikós ycimy csikós ycimy
Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy I. felv. változása, 3. Bálkirálynő,
ycimy bálkirálynő ycimy Bálkirálynő ycimy bálkirálynő ycimy ycimy Bálkirálynő
ycimy ykodvegy 4. Koldusdiák ycimy koldusdiák ycimy Koldusdiák ycimy koldusdiák
ycimy ycimy Koldusdiák ycimy ykodvegy I. felv. változása. A következő szezon igazgatója
Krecsányi Ignác, yszemelynevy krecsányi ignác yszemelynevy Krecsányi Ignác
yszemelynevy krecsányi yszemelynevy ignác yszemelynevy yszemelynevy Krecsányi
yszemelynevy Ignác yszemelynevy ykodvegy 1888-ig, xevtizedx 1885 azután xtalanevtizedx
1895 xtalanevtizedx 1905 újra Mansberger yszemelynevy mansberger yszemelynevy
Mansberger yszemelynevy mansberger yszemelynevy yszemelynevy Mansberger
yszemelynevy ykodvegy kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; yszemelynevy
leszkay andrás yszemelynevy Leszkay András yszemelynevy leszkay yszemelynevy
andrás yszemelynevy yszemelynevy Leszkay yszemelynevy András yszemelynevy
ykodvegy 1902-ben xevtizedx 1905 Zilahy xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925
Gyula, yszemelynevy zilahy gyula yszemelynevy Zilahy Gyula yszemelynevy zilahy
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Zilahy yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy végül Szendrey Mihály. yszemelynevy szendrey mihály
yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Újabban
Róna Dezső yszemelynevy róna dezső yszemelynevy Róna Dezső yszemelynevy róna
yszemelynevy dezső yszemelynevy yszemelynevy Róna yszemelynevy Dezső
yszemelynevy ykodvegy és ismét Szendrey Mihály. yszemelynevy szendrey mihály
yszemelynevy Szendrey Mihály yszemelynevy szendrey yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Szendrey yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy — Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy elhunyt színészek:
Spányi Lenke, yszemelynevy spányi lenke yszemelynevy Spányi Lenke yszemelynevy
spányi yszemelynevy lenke yszemelynevy yszemelynevy Spányi yszemelynevy Lenke
yszemelynevy ykodvegy Nyilasi Mátyás, yszemelynevy nyilasi mátyás yszemelynevy
Nyilasi Mátyás yszemelynevy nyilasi yszemelynevy mátyás yszemelynevy
yszemelynevy Nyilasi yszemelynevy Mátyás yszemelynevy ykodvegy Várai Mariska, yszemelynevy
várai mariska yszemelynevy Várai Mariska yszemelynevy várai yszemelynevy
mariska yszemelynevy yszemelynevy Várai yszemelynevy Mariska yszemelynevy
ykodvegy Zöldy Miklós, yszemelynevy zöldy miklós yszemelynevy Zöldy Miklós
yszemelynevy zöldy yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Zöldy
yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Kulinyi Márton, yszemelynevy kulinyi
márton yszemelynevy Kulinyi Márton yszemelynevy kulinyi yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Kulinyi yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Fóriss
István yszemelynevy fóriss istván yszemelynevy Fóriss István yszemelynevy
fóriss yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Fóriss yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy stb. 1924. xevtizedx 1925 márc. xtalanevtizedx 1935 5-én éjjel
a színház színpadja és zsinórpadlása leégett. szin_I.0071.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Aradi színészet - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0071.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20379.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Aradi
színészet
Szócikk: Aradi színészet A vidéki színészetnek kulturális
szempontból is egyik számottevő középpontja volt az aradi. Tartalmas és érdekes
színházi és színészeti múltja van a városnak. 1813-ban tart először színielőadást
Sándorffy József dr. nagyváradi színtársulata. Két évvel később Wándza Mihály jár
itt, 1818. jún. 16-án pedig Kilényi Dávid igazgató vezetésével megy le egy kis színészcsapat,
Pestről. Az Első Mátyás király választása c. színművet mutatták be az első előadáson,
amelyről a »Hazai tudósítások« akkor így ír: »Német, rác, örmény, román, előkelők,
választottabbak, a logékat kétszeresen fizetve a magyarokkal látszottak az adakozásban
büszkén vetélkedni. Örömkönnyek lobogtak a mágnásaink, főuraink, nemeseink szemében,
midőn a temérdek sokaságot a Játszószínben és díszes magyar ruházatot áldott arany
honnyi nyelvet a Játszók padolattján hangzani elfogódva szívekben, látták, hallották
és igen is érzettek« Az előadásokat a Simonyi uccábán tartották; 1820-ban új színház
nyílik meg német színészekkel. A világosságot gyertyafény szolgáltatta és szabad
volt dohányozni. Ezt a színházat kapja meg ezidőtájt Kilényi Dávid, úgylehet azért,
mert a társulatnak Déryné volt a főerőssége. 1826-ban Horváth József az igazgató
itt, de egy év múlva ismét Kilényit hívják meg, aki akkor különösképen kitűnő társulattal
rendelkezik. 1832. nyarán a kassai dal- és színjátszó társaság kap itt hajlékot.
1838. júl. havában a színház művészi színvonalának emelése céljából szépművészeti
bizottságot szerveztek és színházi alapot létesítettek. Ekkor Pergő Celesztin lesz
az igazgató, akinek részben sikerül, a német színészet mellett, a magyar színészetet
is megkedveltetni a közönséggel. 1844-ben Latábár Endre társasága keresi fel a várost,
ugyanebben az évben alakul meg az első műkedvelő-társulat is. Ezután Szerdahelyi
József, majd ismét Kilényi Dávid igazgató nevével találkozunk. 1843-ban nyári színkört
építenek a városban; előbb németek, majd magyarok játszanak itt, Szerdahelyi József
és Havi Mihály társasigazgatók. 1846-ban Veszter Sándor, majd Szerdahelyi társulatának
15 tagja tart itt előadásokat, akiket Komáromy Samu és Mátray István színigazgatók
váltanak fel. Nemsokára ismét Kilényi Dávid és Csabay, később pedig Kőrössy Ferenc
és Gócs Ede társulatát találjuk a városban. 1847-ben ismét társigazgatók kapják
meg a színházat, Szöllőssy-Szabó Lajos és Végsey Sándor. 1848-ban ismét Gócs Ede
áll a színház élén, azután Feleky Miklós, 1849-ben Philippovits István, akit 1850-ben
Szabó József követ. Ez utóbbi kap engedélyt a következő évben is, 1853-ban Havi
Mihályt veszi maga mellé társigazgatónak és ők 1859-ig fáklyahordozói a nemzeti
színészet ügyének. Őket rövid ideig Budai József váltja fel az igazgatásban. 1861—64-ig
Szabó és Philippovits állanak a színház élén, akiket Szilágyi Béla követ egy évre,
majd az 1865—66-os szezont Hubay Gusztáv játssza végig. 1866. okt. havától 1873.
virágvasárnapig Follinusz János híres társulata működött a nagymultú színházi városban.
— 1868-ban báró Bánhidy Béla mozgalmat indít egy új színház építése ügyében. 1872.
aug. 3-án a város Atzél Péter polgármester indítványára a színházépítésre a Földhitelintézetnél
kölcsönt vett fel, 1874. szept.21-én felavatták a Skalnitzky építész által emelt
új színházat. A színház 90 ezer forintba került. (A színház hossza 35 láb, szélessége
36 láb; 3 emelete, 25 páholya, 276 földszinti, 72 emeleti zártszéke és 110 karzati
ülése volt.) Az ünnepi megnyitón a Hunyadi László-nyitány, Szász Károly prológusa
(szavalta: Prielle Cornélia) és a Hymnus eléneklése (aradi dalárda) után A mátrai
vadászat c. eredeti 3 felv. vj. került színre. A prológus szövege ez volt: Először
szólalnak meg itt e lakban A játszi múzsák, ihletök szerént Égből leszállva, eszményült
alakban, A képzelet szép tüneményeként. Lehozva mind, mi bennök halhatatlan, Széthintve
a varázsos égi fényt, S betöltve azzal fönt s alant e helyt: Mit buzgóságtok templommá
emelt. Itt jő elől, setétlő gyászmezében Komoly léptekkel a Tragédia. Dúlt arca
halvány, véres tőr kezében, És szenvedélytől szaggatott szava. A bűn s erény, a
dicsőség, s a szégyen, Az elbukott nagyság diadala: Szívrendítő és kiengesztelő
Játékba tűnik alakján elő. Nyomán a Vígjáték múzsája lép fel, Szétbontva tündér-fátylát
játszian, Tükrébe fogja, — ferdeség és tévely Az életben s világban ami van. Majd
könnyű ostort suhogtat kezével, S megérezzük súlyát mindannyian, Mert gyöngeség
nélkül ki volna itt? Nevetve sújt s nevettetve javít. És kettéjök közül ím' játszi
körbe', Víg táncot lejt a tündérek kara. Dal, zene ringat ábrándos gyönyörbe, Bút
s gondot ölve édes mámora. A festészet szemetek' ejti tőrbe S légvárakat rak lenge
sátora. Kezet minden művészet arra fog: Hogy édes ámulatba ringjatok. De ha! ki
lép elő komoly fenségben, S irányt a többi játékának ad? A lelkesülés lángja ég
szemében, Pajzsán egy ősi szent címert mutat, Ajkán a szó zendülve égi szépen, Velőket
oszlat, míg szívekbe hat... Ismeritek: — nem idegen jő — A Nemzetiség szent nemtője
ő. Itt vannak ím a várva-várt vendégek, Nekik rakatok e ház boltjait, S társinmal
én szerényen félre lépek, Mert érezzük: istenek járnak itt! De nem! — nekünk kell
tolmácsolni néktek Ez égi lények ihlett hangjait... Oh, vajha gyönge hangunk nyerje
meg Szíveteket e hely tündérinek! A megnyitón a király is megjelent. Az első két
előadáson 4327 forint volt a bevétel. 1874—75-iki szezonban Aradi Gerő az igazgató,
1875—76-iki évben Bogyó Alajos és Mándoky Béla (ez utóbbi társas alapon) ; őket
követi a következő évben Sztupa Andor, 1877-ben megalakul a színügygyámolító egyesület.
— Ugyanez évben Mansberger Mosonyi Károly az igazgató és ő vezeti a színházat 1883-ig.
Ez év február 18-án, délután tűz ütött ki a színházban. A színház kára 300.000 írtra
rúgott. Az esti előadásra a Stomfai - család volt kitűzve. A színház, összes berendezésével,
172.000 frtra volt biztosítva. 1883. rnárc. 14-én ,új színház felépítését határozták
el, előleges költségül 150.000 forint volt megállapítva. 1884. febr. 15-én fogott
hozzá a színházépítő - bizottság a felépítés munkájához és ez év máj. 30-án megindult
az építkezés. Másnap Mansberger Károly a nyári színkört nyitotta meg. 1885. okt.
1-én megnyílt az új színház. Építette: Halmai Andor, aradi építész; költsége: 170.000
frt, a festményeket Gyöngyösi Rezső aradi festő készítette, a szobrászmunkákat pedig
Máhr Lajos aradi szobrász. Férőképessége: 1200 néző. A földszinten 200 ülőhely van
és 10 páholy, az I. emeleten 16 páholy, a II. emeleten 14 páholy, a két emeleten
150 ülőhely, a III,. emeleten 2 páholy és 150 ülőhely, a karzaton 400 ülőhely. Az
első igazgató: Krecsányi Ignác volt; a megnyitó előadás műsora: 1. Csiky Gergely
prológusa, 2. Csikós I. felv. változása, 3. Bálkirálynő, 4. Koldusdiák I. felv.
változása. A következő szezon igazgatója Krecsányi Ignác, 1888-ig, azután újra Mansberger
kap koncessziót. Őt követi: Leszkay András; 1902-ben Zilahy Gyula, végül Szendrey
Mihály. Újabban Róna Dezső és ismét Szendrey Mihály. — Aradon elhunyt színészek:
Spányi Lenke, Nyilasi Mátyás, Várai Mariska, Zöldy Miklós, Kulinyi Márton, Fóriss
István stb. 1924. márc. 5-én éjjel a színház színpadja és zsinórpadlása leégett.
szin_I.0071.pdf I