Címszó: Arany László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Arany János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20393.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Arany
László
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/520390.htm
Szócikk: Arany László költő és műfordító. A. János
(személy)
fia, sz. 1844. (születés
éve) márc. 24-én, Nagyszalontán, (megye) megh.
1898. aug. 1-én, Budapesten. (Budapest)
A gimnáziumot Nagykőrösön (megye) végezte,
hol apja a kollégium tanára volt. A pesti (Budapest)
egyetemen jogot hallgatott, s 1866-ban (időpont) ügyvéd
lett. Mint tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe, (intézmény)
(információ)
amelynek 1880-ban (időpont) igazgatója
lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányokat írt apja lapjába,
a Koszoru-ban. (intézmény)
Irt a Pesti Napló-ba, (intézmény)
(információ)
és később a Budapesti Szemlé-be. (intézmény)
(információ)
Lefordította Shakespeare-nek (személy) (információ)
és Moliére-nek (személy) több
színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar népmeséket, amelyekből később Gyulai
Pál-lal (személy)
(információ)
(l. o.) együtt három kötetnyit a Magyar Népköltési
Gyűjtemény (intézmény)
(információ)
(1872., (időpont) 1873.,
(időpont)
1883.) (időpont)
tett közzé. Mikor a Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
tagjává választotta, székfoglaló értekezését
is magyar népmeséinkről tartotta. Elfrida (cím) (információ)
c. költői elbeszélésével első nagy sikerét
aratta. Ezt és Délibábok hőse (cím) c. verses
regényét, a Kisfaludy Tásaság (intézmény)
(információ)
megjutalmazta. Ez a verses regény A. legnevezetesebb
alkotása. A hunok harca (cím) c. nagyobb
költeményét Kaulbach-nak, (személy) a
híres német (nemzetiség)
(információ)
festőnek, ugyanilyen c. műve inspirálta.
Drámai műfordításai: A két veronai ifjú (cím) (1865.),
(időpont)
Tévedések játéka (cím)
(1866.), (időpont)
Sok hűhó semmiért (cím) (információ)
(1871. (időpont) Shakespeare),
(személy)
(információ)
A tudós nők (cím) (1869. (időpont) Moliére).
(személy)
szin_I.0075.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Arany László címszóvég 20393 Szócikk: Arany
László költő és műfordító. A. János yszemelynevy a. jános yszemelynevy A. János
yszemelynevy a. yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy A. yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy fia, sz. 1844. márc. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 24-én, Nagyszalontán, ytelepulesy nagyszalonta ytelepulesy Nagyszalontá
ymegyey bihar megye ykodvegy megh. 1898. aug. 1-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy A gimnáziumot Nagykőrösön
ytelepulesy nagykőrös ytelepulesy Nagykőrös ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun
megye ykodvegy végezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen jogot hallgatott,
s 1866-ban xevtizedx 1865 ügyvéd xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 lett. Mint
tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe, yintezmenyy magyar
földhitelintézet yintezmenyy Magyar F yintezmenyy magyar yintezmenyy
földhitelintézet yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy F yintezmenyy
ykodvegy amelynek 1880-ban xevtizedx 1885 igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket,
bírálatokat, tanulmányokat írt apja lapjába, a Koszoru-ban. yintezmenyy koszoru
yintezmenyy Koszoru yintezmenyy koszoru yintezmenyy yintezmenyy Koszoru
yintezmenyy ykodvegy Irt a Pesti Napló-ba, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy
Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy és később a Budapesti Szemlé-be. yintezmenyy
budapesti szemle yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy Lefordította Shakespeare-nek
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy és Moliére-nek yszemelynevy
moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére yszemelynevy yszemelynevy
Moliére yszemelynevy ykodvegy több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte a magyar
népmeséket, amelyekből később Gyulai Pál-lal yszemelynevy gyulai pál
yszemelynevy Gyulai Pál yszemelynevy gyulai yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Gyulai yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy (l. o.) együtt három
kötetnyit a Magyar Népköltési Gyűjtemény yintezmenyy magyar népköltési
gyűjtemény yintezmenyy Magyar N yintezmenyy magyar yintezmenyy népköltési
yintezmenyy gyűjtemény yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy N yintezmenyy
ykodvegy (1872., xevtizedx 1875 1873., 1883.) xevtizedx 1885 tett közzé. Mikor a
Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud
yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud
yintezmenyy ykodvegy tagjává választotta, székfoglaló értekezését is magyar népmeséinkről
tartotta. Elfrida ycimy elfrida ycimy Elfrida ycimy elfrida ycimy ycimy Elfrida
ycimy ykodvegy c. költői elbeszélésével első nagy sikerét aratta. Ezt és Délibábok
hőse ycimy délibábok hőse ycimy Délibábok hőse ycimy délibábok ycimy hőse ycimy
ycimy Délibábok ycimy hőse ycimy ykodvegy c. verses regényét, a Kisfaludy Tásaság
yintezmenyy kisfaludy tásaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy
yintezmenyy tásaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy megjutalmazta.
Ez a verses regény A. legnevezetesebb alkotása. A hunok harca ycimy a hunok
harca ycimy A hunok harca ycimy a ycimy hunok ycimy harca ycimy ycimy A ycimy
hunok ycimy harca ycimy ykodvegy c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, yszemelynevy
kaulbach yszemelynevy Kaulbach yszemelynevy kaulbach yszemelynevy yszemelynevy
Kaulbach yszemelynevy ykodvegy a híres német ynemzetisegy német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy festőnek,
ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú ycimy a
két veronai ifjú ycimy A két veronai ifjú ycimy a ycimy két ycimy veronai ycimy
ifjú ycimy ycimy A ycimy két ycimy veronai ycimy ifjú ycimy ykodvegy (1865.), xevtizedx
1865 Tévedések játéka ycimy tévedések játéka ycimy Tévedések játéka ycimy
tévedések ycimy játéka ycimy ycimy Tévedések ycimy játéka ycimy ykodvegy (1866.),
Sok xtalanevtizedx 1875 hűhó semmiért ycimy sok hűhó semmiért ycimy Sok hűhó semmiért
ycimy sok ycimy hűhó ycimy semmiért ycimy ycimy Sok ycimy hűhó ycimy semmiért
ycimy ykodvegy (1871. xevtizedx 1875 Shakespeare), yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy A tudós nők ycimy a tudós nők ycimy A tudós
nők ycimy a ycimy tudós ycimy nők ycimy ycimy A ycimy tudós ycimy nők ycimy
ykodvegy (1869. xevtizedx 1865 Moliére). xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 yszemelynevy moliére yszemelynevy Moliére yszemelynevy moliére
yszemelynevy yszemelynevy Moliére yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy moliére
szin_I.0075.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Arany László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1844
SZULETESIEVTIZED 1845
CSALADTAGJA Arany János
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0075.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/20/20393.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Arany
László
Szócikk: Arany László költő és műfordító. A. János
fia, sz. 1844. márc. 24-én, Nagyszalontán, megh. 1898. aug. 1-én, Budapesten. A
gimnáziumot Nagykőrösön végezte, hol apja a kollégium tanára volt. A pesti egyetemen
jogot hallgatott, s 1866-ban ügyvéd lett. Mint tisztviselő belépett a Magyar Földhitelintézetbe,
amelynek 1880-ban igazgatója lett. Már egész fiatalon verseket, bírálatokat, tanulmányokat
írt apja lapjába, a Koszoru-ban. Irt a Pesti Napló-ba, és később a Budapesti Szemlé-be.
Lefordította Shakespeare-nek és Moliére-nek több színművét és nagy buzgósággal gyűjtötte
a magyar népmeséket, amelyekből később Gyulai Pál-lal (l. o.) együtt három kötetnyit
a Magyar Népköltési Gyűjtemény (1872., 1873., 1883.) tett közzé. Mikor a Kisfaludy
Társaság tagjává választotta, székfoglaló értekezését is magyar népmeséinkről tartotta.
Elfrida c. költői elbeszélésével első nagy sikerét aratta. Ezt és Délibábok hőse
c. verses regényét, a Kisfaludy Tásaság megjutalmazta. Ez a verses regény A. legnevezetesebb
alkotása. A hunok harca c. nagyobb költeményét Kaulbach-nak, a híres német festőnek,
ugyanilyen c. műve inspirálta. Drámai műfordításai: A két veronai ifjú (1865.),
Tévedések játéka (1866.), Sok hűhó semmiért (1871. Shakespeare), A tudós nők (1869.
Moliére). szin_I.0075.pdf I