Címszó: Beőthy László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21229.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Beőthy László

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521231.htm

 

Szócikk: Beőthy László (szlováni) (megye) Beöthy Zsolt (személy) (információ)  és Rákosi Szidi (személy) (információ)  fia, színházigazgató, sz. 1873. (születés éve) ápr. 13-án, Budapesten. (Budapest) Iskoláit a budapesti (Budapest) piaristáknál járta, aztán jogot hallgatott a budapesti (Budapest) egyetemen. 1891-ben (időpont) a »Budapesti Hirlap« (intézmény) (információ)  szerkesztőségében kezdte hírlapírói munkásságát. 1896. (időpont) januárjában adták elő a Népszínházban (intézmény) (információ)  »A három Kázmér« (cím) c. énekes bohózatát, Szabados Károly (személy) (információ)  zenéjével. Még ugyanebben az évben a Vígszínházban (intézmény) (információ)  került színre »Béni bácsi« (cím) (információ)  c. vígjátéka. 1897-ben (időpont) nőül vette Soldos Sárit, (személy) (információ)  Blaháné (személy) leányát, kitől később elvált. Színházigazgatói pályáját 1898. (időpont) májusában kezdte, amikor átvette a Magyar Színház (intézmény) (információ)  igazgatóságát. A színház az ő darabjával: »Az aranylakodalom«-mal (cím) nyílt meg. 1900-ban (időpont) a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója lett. Igazgatása alatt számos magyar írót vont be a drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, (személy) (információ)  Bródy Sándort (személy) (információ)  stb. 1902-ben (időpont) megvált a Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatóságától, Párizsba (ország) ment és ott írta meg »Kovácsné« (cím) (információ)  c. 3 felv. bohózatát, mely a következő évben a Vígszínházban (intézmény) (információ)  került színre. (1923-ban (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  is felújította.) 1903-ban (időpont) megnyitotta a Király Színházat (intézmény) (információ)  és ezzel új hajlékot teremtett az operettnek. A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar szerzőt foglalkoztatott és 1904. (időpont) novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh Pongrác (személy) (információ)  »János vitéz«-ével. (cím) (információ)  1907-ben (időpont) átvette a Magyar Színházat (intézmény) (információ)  is, átalakította drámai színházzá, Számos magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek, az ő keze alatt vált híressé. Ezek között van Fedák Sári, (személy) (információ)  Rózsahegyi Kálmán, (személy) (információ)  Törzs Jenő, (személy) (információ)  Rátkai Márton, (személy) (információ)  Király Ernő, (személy) (információ)  Forrai Róza, (személy) (információ)  Fényes Annuska (személy) (információ)  stb. Hatalmas vállalkozása volt, mikor 1911-ben (időpont) a Magyar Színház (intézmény) (információ)  tagjaival a Fővárosi (Budapest) Cirkuszban eljátszatta Sophokles (személy) (információ)  tragédiáját, az »Ödipus király«-t. (cím) 1913. (időpont) tavaszán Bécsben (ország) vendégszerepelt színházával, nyáron pedig Kolozsvárott. (megye) 1913-ban (időpont) megalapította a Magyar Színház (intézmény) (információ)  nyugdíjintézetét. 1916-ban (időpont) a főváros (Budapest) Ő rá bízta a Népopera (intézmény) (információ)  vezetését is, amelyet azonban csak másfél évig tartott kezében. 1918-ban (időpont) megszervezte az Unió részvénytársaságot, (intézmény) az első magyar színházi trösztöt, amely a Király Színházon (intézmény) (információ)  és a Magyar Színházon (intézmény) (információ)  kívül a Belvárosi Színházat, (intézmény) (információ)  az Andrássy-úti Színházat, (intézmény) (információ)  majd a Blaha Lujza Színházat (intézmény) (információ)  is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar színházi élet legjelentősebb tényezője lett s 1923-ban (időpont) mikor 25 éves jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel vette körül. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége (intézmény) (információ)  elnökévé, az Országos Színészegyesület (intézmény) (információ)  örökös tiszteletbeli tagjává választotta, a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki és kinevezte a Színművészeti Akadémia (intézmény) tiszteletbeli tanárává. (204 magyar és 179 külföldi darabot adatott elő 126 külföldi és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben (időpont) az Unió elnökigazgatója lett, erről a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor, 1926-ban, (időpont) lemondott. Még ezévben átvette a Belvárosi Színház (intézmény) (információ)  igazgatását. Színpadi művei (az említetteken kívül): »A rózsaleány« (cím) operett 3 felv. Zen. szerz.: Weisz Jenő. (személy) Bem.: 1893. (időpont) szept. 9. Budai Színkör. (intézmény) (információ)  — »Fölösleges férjek« (cím) boh. 3 felv. (fordítás). 1897. (időpont) Vígszínház. (intézmény) (információ)  A Király Színház (intézmény) is műsorába iktatta 1904. (időpont) június 24-én. »Aranylakodalom«, (cím) (információ)  történeti színmű, Rákosi Viktorral. (személy) (információ)  Bem. 1898. (időpont) márc. 15. Magyar Színház, (intézmény) (információ)  — (Ezt a darabot szerte az országban adták.) »Sulamith«, (cím) keleti opera. Átdolgozta Makai Emillel. (személy) (információ)  Bem. (Kisfaludy Színház (intézmény) (információ)  után); Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1899. (időpont) szept. 28-án. — »A barack«, (cím) boh. 1 felv. Irta: Georges Courteline. (személy) Magyar Színház, (intézmény) (információ)  1899. (időpont) szept. 16. és 1904. (időpont) június 25. Király Színház, (intézmény) (információ)  — »A csillag fia«, (cím) keleti daljáték 4 felv. Zen. szerz.: Goldfaden Ábrahám. (személy) (információ)  Átdolgozta Pásztor Árpáddal. (személy) (információ)  Bem. 1900. (időpont) ápr. 6. Népszínház. (intézmény) (információ)  — »Farsang utólja« (cím) (Rosenmontag), (személy) dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; (személy) (információ)  Bem, 1901. (időpont) ápr. 29. Nemzeti Színház. (intézmény) (információ)  — »Kovácsné«, (cím) (információ)  boh, 3 felv. Bem. Vígszínház, (intézmény) (információ)  1903. (időpont) — »Forgószélkisasszony«, (cím) énekes boh. 3 felv. Irta: Kraatz (személy) (információ)  és Stobitzer. (személy) U. o. 1903, (időpont) máj. 8. 1903. (időpont) nyarán egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád (ország) uccáin végig azt a kordét, amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe (ország) vitt az út, oda szállították Obrenovics Sándor (személy) és Draga Masin (személy) kegyetlenül összevagdalt holttesteit szerb (nemzetiség) (információ)  csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött Beöthy László (személy) (információ)  és e sorok írója lépdelt. A szomorú és kegyetlen temetésről visszatérve szállodánkba, Beöthynek (személy) (információ)  egy táviratot kézbesítettek: Marton Sándor (személy) (információ)  értesítette barátját, hogy Budapest (Budapest) székesfőváros (Budapest) tanácsa engedélyezte a Király Színház (intézmény) (információ)  építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan elbarrikádoztam, mintha nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a villanykörtére kendőt borítottam, nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy Lászlót. (személy) (információ)  Hajnalig beszélt nekem az épülő Király Színházról (intézmény) (információ)  és terveiről. — Programmom, — kezdte elgondolkozva egy kissé, — programmom... Fedák Sári... (személy) (információ)  És amikor hajnal felé befejezte, ez volt az utolsó mondata: »Játszani fogunk mindent, ami jó és mindent jól fogunk játszani ...« E két pillér közé fektette le programmját és e két pillér között maradt művészi működése huszonöt esztendő alatt. Valóban Fedák Sári (személy) (információ)  volt az az egyéniség, az a tehetség és tudás, akire színházat lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez volt az első programmpontja: Beöthy László (személy) (információ)  életrekeltette a magyar daljátékot, magyar zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, (személy) (információ)  Kacsóh Pongrác, (személy) (információ)  Buttykay Ákos, (személy) (információ)  Jacoby Viktor, (személy) Szirmai Albert, (személy) (információ)  Kálmán Imre, (személy) (információ)  Nádor Mihály, (személy) (információ)  Vincze Zsigmond (személy) (információ)  — magyar operettszínészeket fedezett fel és tanított, istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát kreált — Bokor József, (személy) (információ)  Mérei Adolf, (személy) (információ)  Stoll Károly, (személy) Tihanyi Vilmos (személy) (információ)  — régi és új színpadi szerzőket szólaltatott meg — Gárdonyi Géza, (személy) (információ)  Heltai Jenő, (személy) (információ)  Verő György, (személy) (információ)  Bródy Miksa, (személy) (információ)  Bródy István, (személy) (információ)  Bakonyi Károly, (személy) (információ)  Martos Ferenc, (személy) (információ)  Pásztor Árpád, (személy) (információ)  Zágon István, (személy) (információ)  Faragó Jenő (személy) (információ)  és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte. Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban, hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek Beöthy László. (személy) (információ)  És a másik lista: a két-, három-, négy- és ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta programra jának másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot jól!« Európai hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király Színházból (intézmény) (információ)  indultak hódító útjukra a nagy operettek és ez a tradicionális nívó, amelyet ez a színház ma is képvisel: tőle indult ki. (Faragó Jenő.) (személy) (információ)  szin_I.0201.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Beőthy László címszóvég 21229 Szócikk: Beőthy László (szlováni) ytelepulesy szlován ytelepulesy szlován ymegyey turóc megye ykodvegy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy és Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy fia, színházigazgató, sz. 1873. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 13-án, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy piaristáknál járta, aztán jogot hallgatott a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen. 1891-ben xevtizedx 1895 a »Budapesti Hirlap« yintezmenyy budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében kezdte hírlapírói munkásságát. 1896. januárjában adták elő a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy »A három Kázmér« ycimy a három kázmér ycimy A három Kázmér ycimy a ycimy három ycimy kázmér ycimy ycimy A ycimy három ycimy Kázmér ycimy ykodvegy c. énekes bohózatát, Szabados Károly yszemelynevy szabados károly yszemelynevy Szabados Károly yszemelynevy szabados yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenéjével. Még ugyanebben az évben a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került színre »Béni bácsi« ycimy béni bácsi ycimy Béni bácsi ycimy béni ycimy bácsi ycimy ycimy Béni ycimy bácsi ycimy ykodvegy c. vígjátéka. 1897-ben nőül vette Soldos Sárit, yszemelynevy soldos sári yszemelynevy Soldos Sári yszemelynevy soldos yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Soldos yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné yszemelynevy ykodvegy leányát, kitől később elvált. Színházigazgatói pályáját 1898. májusában xtalanevtizedx 1905 kezdte, amikor átvette a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy igazgatóságát. A színház az ő darabjával: »Az aranylakodalom«-mal ycimy az aranylakodalom ycimy Az aranylakodalom ycimy az ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Az ycimy aranylakodalom ycimy ykodvegy nyílt meg. 1900-ban xevtizedx 1905 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. Igazgatása alatt számos magyar írót vont be a drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Gézá yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Gézá yszemelynevy ykodvegy Bródy Sándort yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy stb. 1902-ben megvált xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatóságától, Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment és ott írta meg »Kovácsné« ycimy kovácsne ycimy Kovácsné ycimy kovácsne ycimy ycimy Kovácsné ycimy ykodvegy c. 3 felv. bohózatát, mely a következő évben a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy került színre. (1923-ban xevtizedx 1925 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is felújította.) 1903-ban xevtizedx 1905 megnyitotta a Király Színházat yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és ezzel új hajlékot teremtett az operettnek. A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar szerzőt foglalkoztatott és 1904. novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy »János vitéz«-ével. ycimy jános vitéz ycimy János vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy 1907-ben átvette xtalanevtizedx 1915 a Magyar Színházat yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, átalakította drámai színházzá, Számos magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek, az ő keze alatt vált híressé. Ezek között van Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Rózsahegyi Kálmán, yszemelynevy rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán yszemelynevy ykodvegy Törzs Jenő, yszemelynevy törzs jenő yszemelynevy Törzs Jenő yszemelynevy törzs yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Törzs yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Rátkai Márton, yszemelynevy rátkai márton yszemelynevy Rátkai Márton yszemelynevy rátkai yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Rátkai yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Király Ernő, yszemelynevy király ernő yszemelynevy Király Ernő yszemelynevy király yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Király yszemelynevy Ernő yszemelynevy ykodvegy Forrai Róza, yszemelynevy forrai róza yszemelynevy Forrai Róza yszemelynevy forrai yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Forrai yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Fényes Annuska yszemelynevy fényes annuska yszemelynevy Fényes Annuska yszemelynevy fényes yszemelynevy annuska yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Annuska yszemelynevy ykodvegy stb. Hatalmas vállalkozása volt, mikor 1911-ben xevtizedx 1915 a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagjaival a Fővárosi Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Cirkuszban eljátszatta Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy tragédiáját, az »Ödipus király«-t. ycimy ödipus király ycimy Ödipus király ycimy ödipus ycimy király ycimy ycimy Ödipus ycimy király ycimy ykodvegy 1913. tavaszán Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt színházával, nyáron pedig Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1913-ban megalapította a Magyar Színház yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy nyugdíjintézetét. 1916-ban a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ő rá bízta a Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy vezetését is, amelyet azonban csak másfél évig tartott kezében. 1918-ban megszervezte xtalanevtizedx 1925 az Unió részvénytársaságot, yintezmenyy unió részvénytársaság yintezmenyy Unió rés yintezmenyy unió yintezmenyy részvénytársaság yintezmenyy yintezmenyy Unió yintezmenyy rés yintezmenyy ykodvegy az első magyar színházi trösztöt, amely a Király Színházon yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és a Magyar Színházon yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy kívül a Belvárosi Színházat, yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy az Andrássy-úti Színházat, yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy majd a Blaha Lujza Színházat yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar színházi élet legjelentősebb tényezője lett s 1923-ban xevtizedx 1925 mikor 25 éves jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel vette körül. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége yintezmenyy budapesti színigazgatók szövetsége yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színigazgatók yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy elnökévé, az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagjává választotta, a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki és kinevezte a Színművészeti Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy ykodvegy tiszteletbeli tanárává. (204 magyar és 179 külföldi darabot adatott elő 126 külföldi és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben az Unió elnökigazgatója lett, erről a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor, 1926-ban, lemondott. Még ezévben átvette a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy igazgatását. Színpadi művei (az említetteken kívül): »A rózsaleány« ycimy a rózsaleány ycimy A rózsaleány ycimy a ycimy rózsaleány ycimy ycimy A ycimy rózsaleány ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz.: Weisz Jenő. yszemelynevy weisz jenő yszemelynevy Weisz Jenő yszemelynevy weisz yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Weisz yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem.: 1893. xevtizedx 1895 szept. 9. Budai Színkör. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy — »Fölösleges férjek« ycimy fölösleges férjek ycimy Fölösleges férjek ycimy fölösleges ycimy férjek ycimy ycimy Fölösleges ycimy férjek ycimy ykodvegy boh. 3 felv. (fordítás). 1897. Vígszínház. xtalanevtizedx 1905 yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy A Király Színház yintezmenyy a király színház yintezmenyy A Király yintezmenyy a yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Király yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta 1904. xevtizedx 1905 június 24-én. »Aranylakodalom«, ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Aranylakodalom ycimy ykodvegy történeti színmű, Rákosi Viktorral. yszemelynevy rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1898. xevtizedx 1895 márc. 15. Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy — (Ezt a darabot szerte az országban adták.) »Sulamith«, ycimy sulamith ycimy Sulamith ycimy sulamith ycimy ycimy Sulamith ycimy ykodvegy keleti opera. Átdolgozta Makai Emillel. yszemelynevy makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. (Kisfaludy Színház yintezmenyy kisfaludy színház yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy után); Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1899. szept. 28-án. — »A barack«, ycimy a barack ycimy A barack ycimy a ycimy barack ycimy ycimy A ycimy barack ycimy ykodvegy boh. 1 felv. Irta: Georges Courteline. yszemelynevy georges courteline yszemelynevy Georges Courteline yszemelynevy georges yszemelynevy courteline yszemelynevy yszemelynevy Georges yszemelynevy Courteline yszemelynevy ykodvegy Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1899. szept. xtalanevtizedx 1905 16. és 1904. xevtizedx 1905 június 25. Király Színház, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy — »A csillag fia«, ycimy a csillag fia ycimy A csillag fia ycimy a ycimy csillag ycimy fia ycimy ycimy A ycimy csillag ycimy fia ycimy ykodvegy keleti daljáték 4 felv. Zen. szerz.: Goldfaden Ábrahám. yszemelynevy goldfaden ábrahám yszemelynevy Goldfaden Ábrahám yszemelynevy goldfaden yszemelynevy ábrahám yszemelynevy yszemelynevy Goldfaden yszemelynevy Ábrahám yszemelynevy ykodvegy Átdolgozta Pásztor Árpáddal. yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem. 1900. ápr. 6. Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — »Farsang utólja« ycimy farsang utólja ycimy Farsang utólja ycimy farsang ycimy utólja ycimy ycimy Farsang ycimy utólja ycimy ykodvegy (Rosenmontag), yszemelynevy rosenmontag yszemelynevy Rosenmontag yszemelynevy rosenmontag yszemelynevy yszemelynevy Rosenmontag yszemelynevy ykodvegy dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; yszemelynevy hartleben 0. f. yszemelynevy Hartleben 0. F. yszemelynevy hartleben yszemelynevy 0. yszemelynevy f. yszemelynevy yszemelynevy Hartleben yszemelynevy 0. yszemelynevy F. yszemelynevy ykod Bem, 1901. ápr. 29. Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — »Kovácsné«, ycimy kovácsne ycimy Kovácsné ycimy kovácsne ycimy ycimy Kovácsné ycimy ykodvegy boh, 3 felv. Bem. Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1903. — »Forgószélkisasszony«, ycimy forgószélkisasszony ycimy Forgószélkisasszony ycimy forgószélkisasszony ycimy ycimy Forgószélkisasszony ycimy ykodvegy énekes boh. 3 felv. Irta: Kraatz yszemelynevy kraatz yszemelynevy Kraatz yszemelynevy kraatz yszemelynevy yszemelynevy Kraatz yszemelynevy ykodvegy és Stobitzer. yszemelynevy stobitzer yszemelynevy Stobitzer yszemelynevy stobitzer yszemelynevy yszemelynevy Stobitzer yszemelynevy ykodvegy U. o. 1903, máj. 8. 1903. nyarán xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád ytelepulesy belgrád ytelepulesy Belgrád yorszagy Szerbia ykodvegy uccáin végig azt a kordét, amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe ytelepulesy topcsider ytelepulesy Topcsider . . yorszagy Horvátország ykodvegy vitt az út, oda szállították Obrenovics Sándor yszemelynevy obrenovics sándor yszemelynevy Obrenovics Sándor yszemelynevy obrenovics yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Obrenovics yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Draga Masin yszemelynevy draga masin yszemelynevy Draga Masin yszemelynevy draga yszemelynevy masin yszemelynevy yszemelynevy Draga yszemelynevy Masin yszemelynevy ykodvegy kegyetlenül összevagdalt holttesteit szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ykodvegy csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy és e sorok írója lépdelt. A szomorú és kegyetlen temetésről visszatérve szállodánkba, Beöthynek yszemelynevy beöthy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy beöthy yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy ykodvegy egy táviratot kézbesítettek: Marton Sándor yszemelynevy marton sándor yszemelynevy Marton Sándor yszemelynevy marton yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Marton yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy értesítette barátját, hogy Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy székesfőváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa engedélyezte a Király Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan elbarrikádoztam, mintha nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a villanykörtére kendőt borítottam, nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy Lászlót. yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy Hajnalig beszélt nekem az épülő Király Színházról yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és terveiről. — Programmom, — kezdte elgondolkozva egy kissé, — programmom... Fedák Sári... yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy És amikor hajnal felé befejezte, ez volt az utolsó mondata: »Játszani fogunk mindent, ami jó és mindent jól fogunk játszani ...« E két pillér közé fektette le programmját és e két pillér között maradt művészi működése huszonöt esztendő alatt. Valóban Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy volt az az egyéniség, az a tehetség és tudás, akire színházat lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez volt az első programmpontja: Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy életrekeltette a magyar daljátékot, magyar zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, yszemelynevy huszka jenő yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Kacsóh Pongrác, yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy ykodvegy Buttykay Ákos, yszemelynevy buttykay ákos yszemelynevy Buttykay Ákos yszemelynevy buttykay yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Buttykay yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy Jacoby Viktor, yszemelynevy jacoby viktor yszemelynevy Jacoby Viktor yszemelynevy jacoby yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Jacoby yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy Szirmai Albert, yszemelynevy szirmai albert yszemelynevy Szirmai Albert yszemelynevy szirmai yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy Kálmán Imre, yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Nádor Mihály, yszemelynevy nádor mihály yszemelynevy Nádor Mihály yszemelynevy nádor yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Nádor yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Vincze Zsigmond yszemelynevy vincze zsigmond yszemelynevy Vincze Zsigmond yszemelynevy vincze yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy — magyar operettszínészeket fedezett fel és tanított, istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát kreált — Bokor József, yszemelynevy bokor józsef yszemelynevy Bokor József yszemelynevy bokor yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bokor yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Mérei Adolf, yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei Adolf yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Stoll Károly, yszemelynevy stoll károly yszemelynevy Stoll Károly yszemelynevy stoll yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Tihanyi Vilmos yszemelynevy tihanyi vilmos yszemelynevy Tihanyi Vilmos yszemelynevy tihanyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy Vilmos yszemelynevy ykodvegy — régi és új színpadi szerzőket szólaltatott meg — Gárdonyi Géza, yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő, yszemelynevy §heltai jenő yszemelynevy §Heltai Jenő yszemelynevy §heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy §Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Verő György, yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Bródy Miksa, yszemelynevy bródy miksa yszemelynevy Bródy Miksa yszemelynevy bródy yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Miksa yszemelynevy ykodvegy Bródy István, yszemelynevy bródy istván yszemelynevy Bródy István yszemelynevy bródy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Bakonyi Károly, yszemelynevy bakonyi károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Martos Ferenc, yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Pásztor Árpád, yszemelynevy pásztor árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Zágon István, yszemelynevy zágon istván yszemelynevy Zágon István yszemelynevy zágon yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Zágon yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Faragó Jenő yszemelynevy faragó jenő yszemelynevy Faragó Jenő yszemelynevy faragó yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte. Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban, hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek Beöthy László. yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy És a másik lista: a két-, három-, négy- és ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta programra jának másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot jól!« Európai hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király Színházból yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy indultak hódító útjukra a nagy operettek és ez a tradicionális nívó, amelyet ez a színház ma is képvisel: tőle indult ki. (Faragó Jenő.) yszemelynevy faragó jenő yszemelynevy Faragó Jenő yszemelynevy faragó yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Faragó yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy faragó jenő szin_I.0201.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Beőthy László - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1873

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21229.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Beőthy László

Szócikk: Beőthy László (szlováni) Beöthy Zsolt és Rákosi Szidi fia, színházigazgató, sz. 1873. ápr. 13-án, Budapesten. Iskoláit a budapesti piaristáknál járta, aztán jogot hallgatott a budapesti egyetemen. 1891-ben a »Budapesti Hirlap« szerkesztőségében kezdte hírlapírói munkásságát. 1896. januárjában adták elő a Népszínházban »A három Kázmér« c. énekes bohózatát, Szabados Károly zenéjével. Még ugyanebben az évben a Vígszínházban került színre »Béni bácsi« c. vígjátéka. 1897-ben nőül vette Soldos Sárit, Blaháné leányát, kitől később elvált. Színházigazgatói pályáját 1898. májusában kezdte, amikor átvette a Magyar Színház igazgatóságát. A színház az ő darabjával: »Az aranylakodalom«-mal nyílt meg. 1900-ban a Nemzeti Színház igazgatója lett. Igazgatása alatt számos magyar írót vont be a drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, Bródy Sándort stb. 1902-ben megvált a Nemzeti Színház igazgatóságától, Párizsba ment és ott írta meg »Kovácsné« c. 3 felv. bohózatát, mely a következő évben a Vígszínházban került színre. (1923-ban a Magyar Színház is felújította.) 1903-ban megnyitotta a Király Színházat és ezzel új hajlékot teremtett az operettnek. A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar szerzőt foglalkoztatott és 1904. novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh Pongrác »János vitéz«-ével. 1907-ben átvette a Magyar Színházat is, átalakította drámai színházzá, Számos magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek, az ő keze alatt vált híressé. Ezek között van Fedák Sári, Rózsahegyi Kálmán, Törzs Jenő, Rátkai Márton, Király Ernő, Forrai Róza, Fényes Annuska stb. Hatalmas vállalkozása volt, mikor 1911-ben a Magyar Színház tagjaival a Fővárosi Cirkuszban eljátszatta Sophokles tragédiáját, az »Ödipus király«-t. 1913. tavaszán Bécsben vendégszerepelt színházával, nyáron pedig Kolozsvárott. 1913-ban megalapította a Magyar Színház nyugdíjintézetét. 1916-ban a főváros Ő rá bízta a Népopera vezetését is, amelyet azonban csak másfél évig tartott kezében. 1918-ban megszervezte az Unió részvénytársaságot, az első magyar színházi trösztöt, amely a Király Színházon és a Magyar Színházon kívül a Belvárosi Színházat, az Andrássy-úti Színházat, majd a Blaha Lujza Színházat is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar színházi élet legjelentősebb tényezője lett s 1923-ban mikor 25 éves jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel vette körül. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége elnökévé, az Országos Színészegyesület örökös tiszteletbeli tagjává választotta, a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki és kinevezte a Színművészeti Akadémia tiszteletbeli tanárává. (204 magyar és 179 külföldi darabot adatott elő 126 külföldi és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben az Unió elnökigazgatója lett, erről a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor, 1926-ban, lemondott. Még ezévben átvette a Belvárosi Színház igazgatását. Színpadi művei (az említetteken kívül): »A rózsaleány« operett 3 felv. Zen. szerz.: Weisz Jenő. Bem.: 1893. szept. 9. Budai Színkör. — »Fölösleges férjek« boh. 3 felv. (fordítás). 1897. Vígszínház. A Király Színház is műsorába iktatta 1904. június 24-én. »Aranylakodalom«, történeti színmű, Rákosi Viktorral. Bem. 1898. márc. 15. Magyar Színház, — (Ezt a darabot szerte az országban adták.) »Sulamith«, keleti opera. Átdolgozta Makai Emillel. Bem. (Kisfaludy Színház után); Magyar Színház, 1899. szept. 28-án. — »A barack«, boh. 1 felv. Irta: Georges Courteline. Magyar Színház, 1899. szept. 16. és 1904. június 25. Király Színház, — »A csillag fia«, keleti daljáték 4 felv. Zen. szerz.: Goldfaden Ábrahám. Átdolgozta Pásztor Árpáddal. Bem. 1900. ápr. 6. Népszínház. — »Farsang utólja« (Rosenmontag), dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; Bem, 1901. ápr. 29. Nemzeti Színház. — »Kovácsné«, boh, 3 felv. Bem. Vígszínház, 1903. — »Forgószélkisasszony«, énekes boh. 3 felv. Irta: Kraatz és Stobitzer. U. o. 1903, máj. 8. 1903. nyarán egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád uccáin végig azt a kordét, amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe vitt az út, oda szállították Obrenovics Sándor és Draga Masin kegyetlenül összevagdalt holttesteit szerb csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött Beöthy László és e sorok írója lépdelt. A szomorú és kegyetlen temetésről visszatérve szállodánkba, Beöthynek egy táviratot kézbesítettek: Marton Sándor értesítette barátját, hogy Budapest székesfőváros tanácsa engedélyezte a Király Színház építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan elbarrikádoztam, mintha nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a villanykörtére kendőt borítottam, nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy Lászlót. Hajnalig beszélt nekem az épülő Király Színházról és terveiről. — Programmom, — kezdte elgondolkozva egy kissé, — programmom... Fedák Sári... És amikor hajnal felé befejezte, ez volt az utolsó mondata: »Játszani fogunk mindent, ami jó és mindent jól fogunk játszani ...« E két pillér közé fektette le programmját és e két pillér között maradt művészi működése huszonöt esztendő alatt. Valóban Fedák Sári volt az az egyéniség, az a tehetség és tudás, akire színházat lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez volt az első programmpontja: Beöthy László életrekeltette a magyar daljátékot, magyar zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Buttykay Ákos, Jacoby Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre, Nádor Mihály, Vincze Zsigmond — magyar operettszínészeket fedezett fel és tanított, istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát kreált — Bokor József, Mérei Adolf, Stoll Károly, Tihanyi Vilmos — régi és új színpadi szerzőket szólaltatott meg — Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Verő György, Bródy Miksa, Bródy István, Bakonyi Károly, Martos Ferenc, Pásztor Árpád, Zágon István, Faragó Jenő és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte. Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban, hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek Beöthy László. És a másik lista: a két-, három-, négy- és ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta programra jának másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot jól!« Európai hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király Színházból indultak hódító útjukra a nagy operettek és ez a tradicionális nívó, amelyet ez a színház ma is képvisel: tőle indult ki. (Faragó Jenő.) szin_I.0201.pdf I