Címszó: Beőthy László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21229.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Beőthy
László
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521231.htm
Szócikk: Beőthy László (szlováni) (megye) Beöthy
Zsolt (személy)
(információ)
és Rákosi Szidi (személy) (információ)
fia, színházigazgató, sz. 1873. (születés
éve) ápr. 13-án, Budapesten. (Budapest)
Iskoláit a budapesti (Budapest)
piaristáknál járta, aztán jogot hallgatott a budapesti (Budapest)
egyetemen. 1891-ben (időpont) a
»Budapesti Hirlap« (intézmény)
(információ)
szerkesztőségében kezdte hírlapírói munkásságát.
1896. (időpont)
januárjában adták elő a Népszínházban (intézmény)
(információ)
»A három Kázmér« (cím) c. énekes
bohózatát, Szabados Károly (személy) (információ)
zenéjével. Még ugyanebben az évben a Vígszínházban
(intézmény)
(információ)
került színre »Béni bácsi« (cím) (információ)
c. vígjátéka. 1897-ben (időpont) nőül
vette Soldos Sárit, (személy) (információ)
Blaháné (személy) leányát,
kitől később elvált. Színházigazgatói pályáját 1898. (időpont) májusában
kezdte, amikor átvette a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
igazgatóságát. A színház az ő darabjával:
»Az aranylakodalom«-mal (cím) nyílt meg.
1900-ban (időpont)
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatója lett. Igazgatása alatt számos
magyar írót vont be a drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, (személy) (információ)
Bródy Sándort (személy) (információ)
stb. 1902-ben (időpont) megvált
a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
igazgatóságától, Párizsba (ország) ment
és ott írta meg »Kovácsné« (cím) (információ)
c. 3 felv. bohózatát, mely a következő évben
a Vígszínházban (intézmény)
(információ)
került színre. (1923-ban (időpont) a
Magyar Színház (intézmény)
(információ)
is felújította.) 1903-ban (időpont) megnyitotta
a Király Színházat (intézmény)
(információ)
és ezzel új hajlékot teremtett az operettnek.
A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar szerzőt foglalkoztatott
és 1904. (időpont)
novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh Pongrác (személy) (információ)
»János vitéz«-ével. (cím) (információ)
1907-ben (időpont) átvette
a Magyar Színházat (intézmény)
(információ)
is, átalakította drámai színházzá, Számos
magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek, az ő keze alatt vált
híressé. Ezek között van Fedák Sári, (személy) (információ)
Rózsahegyi Kálmán, (személy) (információ)
Törzs Jenő, (személy) (információ)
Rátkai Márton, (személy) (információ)
Király Ernő, (személy) (információ)
Forrai Róza, (személy) (információ)
Fényes Annuska (személy) (információ)
stb. Hatalmas vállalkozása volt, mikor 1911-ben
(időpont)
a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
tagjaival a Fővárosi (Budapest)
Cirkuszban eljátszatta Sophokles (személy) (információ)
tragédiáját, az »Ödipus király«-t. (cím) 1913. (időpont) tavaszán
Bécsben (ország)
vendégszerepelt színházával, nyáron pedig Kolozsvárott. (megye) 1913-ban
(időpont)
megalapította a Magyar Színház (intézmény)
(információ)
nyugdíjintézetét. 1916-ban (időpont) a
főváros (Budapest)
Ő rá bízta a Népopera (intézmény)
(információ)
vezetését is, amelyet azonban csak másfél
évig tartott kezében. 1918-ban (időpont) megszervezte
az Unió részvénytársaságot, (intézmény)
az első magyar színházi trösztöt, amely a Király Színházon (intézmény)
(információ)
és a Magyar Színházon (intézmény)
(információ)
kívül a Belvárosi Színházat, (intézmény)
(információ)
az Andrássy-úti Színházat, (intézmény)
(információ)
majd a Blaha Lujza Színházat (intézmény)
(információ)
is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar színházi
élet legjelentősebb tényezője lett s 1923-ban (időpont) mikor
25 éves jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel vette körül.
A Budapesti Színigazgatók Szövetsége (intézmény)
(információ)
elnökévé, az Országos Színészegyesület (intézmény)
(információ)
örökös tiszteletbeli tagjává választotta,
a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki és kinevezte a Színművészeti
Akadémia (intézmény)
tiszteletbeli tanárává. (204 magyar és 179 külföldi darabot adatott elő 126 külföldi
és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben (időpont) az
Unió elnökigazgatója lett, erről a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor, 1926-ban,
(időpont)
lemondott. Még ezévben átvette a Belvárosi Színház (intézmény)
(információ)
igazgatását. Színpadi művei (az említetteken
kívül): »A rózsaleány« (cím) operett 3
felv. Zen. szerz.: Weisz Jenő. (személy) Bem.:
1893. (időpont)
szept. 9. Budai Színkör. (intézmény)
(információ)
— »Fölösleges férjek« (cím) boh. 3 felv.
(fordítás). 1897. (időpont) Vígszínház.
(intézmény)
(információ)
A Király Színház (intézmény)
is műsorába iktatta 1904. (időpont) június
24-én. »Aranylakodalom«, (cím) (információ)
történeti színmű, Rákosi Viktorral. (személy) (információ)
Bem. 1898. (időpont) márc.
15. Magyar Színház, (intézmény)
(információ)
— (Ezt a darabot szerte az országban adták.)
»Sulamith«, (cím)
keleti opera. Átdolgozta Makai Emillel. (személy) (információ)
Bem. (Kisfaludy Színház (intézmény)
(információ)
után); Magyar Színház, (intézmény)
(információ)
1899. (időpont) szept.
28-án. — »A barack«, (cím) boh. 1 felv.
Irta: Georges Courteline. (személy) Magyar
Színház, (intézmény)
(információ)
1899. (időpont) szept.
16. és 1904. (időpont)
június 25. Király Színház, (intézmény)
(információ)
— »A csillag fia«, (cím) keleti daljáték
4 felv. Zen. szerz.: Goldfaden Ábrahám. (személy) (információ)
Átdolgozta Pásztor Árpáddal. (személy) (információ)
Bem. 1900. (időpont) ápr.
6. Népszínház. (intézmény)
(információ)
— »Farsang utólja« (cím) (Rosenmontag),
(személy)
dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; (személy) (információ)
Bem, 1901. (időpont) ápr.
29. Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
— »Kovácsné«, (cím) (információ)
boh, 3 felv. Bem. Vígszínház, (intézmény)
(információ)
1903. (időpont) —
»Forgószélkisasszony«, (cím) énekes boh.
3 felv. Irta: Kraatz (személy) (információ)
és Stobitzer. (személy) U.
o. 1903, (időpont)
máj. 8. 1903. (időpont) nyarán
egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád (ország) uccáin
végig azt a kordét, amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe
(ország)
vitt az út, oda szállították Obrenovics Sándor (személy) és
Draga Masin (személy)
kegyetlenül összevagdalt holttesteit szerb (nemzetiség)
(információ)
csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött
Beöthy László (személy) (információ)
és e sorok írója lépdelt. A szomorú és kegyetlen
temetésről visszatérve szállodánkba, Beöthynek (személy) (információ)
egy táviratot kézbesítettek: Marton Sándor
(személy)
(információ)
értesítette barátját, hogy Budapest (Budapest)
székesfőváros (Budapest)
tanácsa engedélyezte a Király Színház (intézmény)
(információ)
építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan
elbarrikádoztam, mintha nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a
villanykörtére kendőt borítottam, nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába
és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy Lászlót. (személy) (információ)
Hajnalig beszélt nekem az épülő Király Színházról
(intézmény)
(információ)
és terveiről. — Programmom, — kezdte elgondolkozva
egy kissé, — programmom... Fedák Sári... (személy) (információ)
És amikor hajnal felé befejezte, ez volt
az utolsó mondata: »Játszani fogunk mindent, ami jó és mindent jól fogunk játszani
...« E két pillér közé fektette le programmját és e két pillér között maradt művészi
működése huszonöt esztendő alatt. Valóban Fedák Sári (személy) (információ)
volt az az egyéniség, az a tehetség és tudás,
akire színházat lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez volt az
első programmpontja: Beöthy László (személy) (információ)
életrekeltette a magyar daljátékot, magyar
zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, (személy) (információ)
Kacsóh Pongrác, (személy) (információ)
Buttykay Ákos, (személy) (információ)
Jacoby Viktor, (személy) Szirmai
Albert, (személy)
(információ)
Kálmán Imre, (személy) (információ)
Nádor Mihály, (személy) (információ)
Vincze Zsigmond (személy) (információ)
— magyar operettszínészeket fedezett fel
és tanított, istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát kreált
— Bokor József, (személy) (információ)
Mérei Adolf, (személy) (információ)
Stoll Károly, (személy) Tihanyi
Vilmos (személy)
(információ)
— régi és új színpadi szerzőket szólaltatott
meg — Gárdonyi Géza, (személy) (információ)
Heltai Jenő, (személy) (információ)
Verő György, (személy) (információ)
Bródy Miksa, (személy) (információ)
Bródy István, (személy) (információ)
Bakonyi Károly, (személy) (információ)
Martos Ferenc, (személy) (információ)
Pásztor Árpád, (személy) (információ)
Zágon István, (személy) (információ)
Faragó Jenő (személy) (információ)
és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte.
Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban, hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek
Beöthy László. (személy) (információ)
És a másik lista: a két-, három-, négy- és
ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta programra jának
másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot jól!« Európai
hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király Színházból
(intézmény)
(információ)
indultak hódító útjukra a nagy operettek
és ez a tradicionális nívó, amelyet ez a színház ma is képvisel: tőle indult ki.
(Faragó Jenő.) (személy) (információ)
szin_I.0201.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Beőthy László címszóvég 21229 Szócikk: Beőthy
László (szlováni) ytelepulesy szlován ytelepulesy szlován ymegyey turóc megye
ykodvegy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt
yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy és Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi
szidi yszemelynevy Rákosi Szidi yszemelynevy rákosi yszemelynevy szidi
yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Szidi yszemelynevy ykodvegy fia, színházigazgató,
sz. 1873. ápr. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 13-án, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Iskoláit a budapesti Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy piaristáknál járta, aztán
jogot hallgatott a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy
budapest ykodvegy egyetemen. 1891-ben xevtizedx 1895 a »Budapesti Hirlap« yintezmenyy
budapesti hirlap yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy hirlap
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy szerkesztőségében kezdte hírlapírói
munkásságát. 1896. januárjában adták elő a Népszínházban yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy »A három Kázmér« ycimy a három kázmér ycimy A három Kázmér
ycimy a ycimy három ycimy kázmér ycimy ycimy A ycimy három ycimy Kázmér ycimy
ykodvegy c. énekes bohózatát, Szabados Károly yszemelynevy szabados károly
yszemelynevy Szabados Károly yszemelynevy szabados yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Szabados yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenéjével.
Még ugyanebben az évben a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy került színre »Béni bácsi« ycimy béni bácsi ycimy Béni bácsi ycimy
béni ycimy bácsi ycimy ycimy Béni ycimy bácsi ycimy ykodvegy c. vígjátéka. 1897-ben
nőül vette Soldos Sárit, yszemelynevy soldos sári yszemelynevy Soldos Sári
yszemelynevy soldos yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Soldos
yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Blaháné yszemelynevy blaháne
yszemelynevy Blaháné yszemelynevy blaháne yszemelynevy yszemelynevy Blaháné
yszemelynevy ykodvegy leányát, kitől később elvált. Színházigazgatói pályáját 1898.
májusában xtalanevtizedx 1905 kezdte, amikor átvette a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy igazgatóságát.
A színház az ő darabjával: »Az aranylakodalom«-mal ycimy az aranylakodalom
ycimy Az aranylakodalom ycimy az ycimy aranylakodalom ycimy ycimy Az ycimy
aranylakodalom ycimy ykodvegy nyílt meg. 1900-ban xevtizedx 1905 a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatója lett. Igazgatása
alatt számos magyar írót vont be a drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, yszemelynevy
gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Gézá yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy
géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi yszemelynevy Gézá yszemelynevy ykodvegy
Bródy Sándort yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy
bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy stb. 1902-ben megvált xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy igazgatóságától, Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy
Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy ment és ott írta meg »Kovácsné« ycimy
kovácsne ycimy Kovácsné ycimy kovácsne ycimy ycimy Kovácsné ycimy ykodvegy c. 3
felv. bohózatát, mely a következő évben a Vígszínházban yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy került színre. (1923-ban xevtizedx 1925 a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is felújította.)
1903-ban xevtizedx 1905 megnyitotta a Király Színházat yintezmenyy király
színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és ezzel új hajlékot teremtett
az operettnek. A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar
szerzőt foglalkoztatott és 1904. novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh
Pongrác yszemelynevy kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy
kacsóh yszemelynevy pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy
Pongrác yszemelynevy ykodvegy »János vitéz«-ével. ycimy jános vitéz ycimy János
vitéz ycimy jános ycimy vitéz ycimy ycimy János ycimy vitéz ycimy ykodvegy 1907-ben
átvette xtalanevtizedx 1915 a Magyar Színházat yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy is, átalakította drámai színházzá,
Számos magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek, az ő keze alatt
vált híressé. Ezek között van Fedák Sári, yszemelynevy fedák sári yszemelynevy
Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák
yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy Rózsahegyi Kálmán, yszemelynevy
rózsahegyi kálmán yszemelynevy Rózsahegyi Kálmán yszemelynevy rózsahegyi
yszemelynevy kálmán yszemelynevy yszemelynevy Rózsahegyi yszemelynevy Kálmán
yszemelynevy ykodvegy Törzs Jenő, yszemelynevy törzs jenő yszemelynevy Törzs
Jenő yszemelynevy törzs yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Törzs
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Rátkai Márton, yszemelynevy rátkai
márton yszemelynevy Rátkai Márton yszemelynevy rátkai yszemelynevy márton
yszemelynevy yszemelynevy Rátkai yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy Király
Ernő, yszemelynevy király ernő yszemelynevy Király Ernő yszemelynevy király
yszemelynevy ernő yszemelynevy yszemelynevy Király yszemelynevy Ernő
yszemelynevy ykodvegy Forrai Róza, yszemelynevy forrai róza yszemelynevy Forrai
Róza yszemelynevy forrai yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Forrai
yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy Fényes Annuska yszemelynevy fényes
annuska yszemelynevy Fényes Annuska yszemelynevy fényes yszemelynevy annuska
yszemelynevy yszemelynevy Fényes yszemelynevy Annuska yszemelynevy ykodvegy stb.
Hatalmas vállalkozása volt, mikor 1911-ben xevtizedx 1915 a Magyar Színház yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy tagjaival a Fővárosi
Főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Cirkuszban eljátszatta
Sophokles yszemelynevy sophokles yszemelynevy Sophokles yszemelynevy sophokles
yszemelynevy yszemelynevy Sophokles yszemelynevy ykodvegy tragédiáját, az »Ödipus
király«-t. ycimy ödipus király ycimy Ödipus király ycimy ödipus ycimy király
ycimy ycimy Ödipus ycimy király ycimy ykodvegy 1913. tavaszán Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy vendégszerepelt színházával, nyáron
pedig Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs
megye ykodvegy 1913-ban megalapította a Magyar Színház yintezmenyy magyar
színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy nyugdíjintézetét. 1916-ban
a főváros főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Ő rá bízta
a Népopera yintezmenyy népopera yintezmenyy Népopera yintezmenyy népopera
yintezmenyy yintezmenyy Népopera yintezmenyy ykodvegy vezetését is, amelyet azonban
csak másfél évig tartott kezében. 1918-ban megszervezte xtalanevtizedx 1925 az Unió
részvénytársaságot, yintezmenyy unió részvénytársaság yintezmenyy Unió rés
yintezmenyy unió yintezmenyy részvénytársaság yintezmenyy yintezmenyy Unió
yintezmenyy rés yintezmenyy ykodvegy az első magyar színházi trösztöt, amely a Király
Színházon yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy és a Magyar Színházon yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy kívül a Belvárosi Színházat, yintezmenyy
belvárosi színház yintezmenyy Belváros yintezmenyy belvárosi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros yintezmenyy ykodvegy az Andrássy-úti Színházat,
yintezmenyy andrássy-úti színház yintezmenyy Andrássy yintezmenyy andrássy-úti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Andrássy yintezmenyy ykodvegy majd a
Blaha Lujza Színházat yintezmenyy blaha lujza színház yintezmenyy Blaha Lu
yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy
Blaha yintezmenyy Lu yintezmenyy ykodvegy is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar
színházi élet legjelentősebb tényezője lett s 1923-ban xevtizedx 1925 mikor 25 éves
jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel vette körül. A Budapesti
Színigazgatók Szövetsége yintezmenyy budapesti színigazgatók szövetsége
yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy színigazgatók
yintezmenyy szövetsége yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy elnökévé,
az Országos Színészegyesület yintezmenyy országos színészegyesület yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy örökös tiszteletbeli tagjává választotta,
a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki és kinevezte a Színművészeti
Akadémia yintezmenyy színművészeti akadémia yintezmenyy Színművé yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Színművé yintezmenyy
ykodvegy tiszteletbeli tanárává. (204 magyar és 179 külföldi darabot adatott elő
126 külföldi és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben az Unió elnökigazgatója lett, erről
a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor, 1926-ban, lemondott. Még ezévben átvette
a Belvárosi Színház yintezmenyy belvárosi színház yintezmenyy Belváros
yintezmenyy belvárosi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Belváros
yintezmenyy ykodvegy igazgatását. Színpadi művei (az említetteken kívül): »A rózsaleány«
ycimy a rózsaleány ycimy A rózsaleány ycimy a ycimy rózsaleány ycimy ycimy A
ycimy rózsaleány ycimy ykodvegy operett 3 felv. Zen. szerz.: Weisz Jenő. yszemelynevy
weisz jenő yszemelynevy Weisz Jenő yszemelynevy weisz yszemelynevy jenő
yszemelynevy yszemelynevy Weisz yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Bem.: 1893.
xevtizedx 1895 szept. 9. Budai Színkör. yintezmenyy budai színkör yintezmenyy
Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai
yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy — »Fölösleges férjek« ycimy fölösleges
férjek ycimy Fölösleges férjek ycimy fölösleges ycimy férjek ycimy ycimy
Fölösleges ycimy férjek ycimy ykodvegy boh. 3 felv. (fordítás). 1897. Vígszínház.
xtalanevtizedx 1905 yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy A Király Színház
yintezmenyy a király színház yintezmenyy A Király yintezmenyy a yintezmenyy
király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Király
yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta 1904. xevtizedx 1905 június 24-én. »Aranylakodalom«,
ycimy aranylakodalom ycimy Aranylakodalom ycimy aranylakodalom ycimy ycimy
Aranylakodalom ycimy ykodvegy történeti színmű, Rákosi Viktorral. yszemelynevy
rákosi viktor yszemelynevy Rákosi Viktor yszemelynevy rákosi yszemelynevy
viktor yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy Viktor yszemelynevy
ykodvegy Bem. 1898. xevtizedx 1895 márc. 15. Magyar Színház, yintezmenyy magyar
színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy — (Ezt a darabot szerte az
országban adták.) »Sulamith«, ycimy sulamith ycimy Sulamith ycimy sulamith
ycimy ycimy Sulamith ycimy ykodvegy keleti opera. Átdolgozta Makai Emillel. yszemelynevy
makai emil yszemelynevy Makai Emil yszemelynevy makai yszemelynevy emil
yszemelynevy yszemelynevy Makai yszemelynevy Emil yszemelynevy ykodvegy Bem. (Kisfaludy
Színház yintezmenyy kisfaludy színház yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
kisfaludy yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy
ykodvegy után); Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1899. szept. 28-án. — »A barack«, ycimy a
barack ycimy A barack ycimy a ycimy barack ycimy ycimy A ycimy barack ycimy
ykodvegy boh. 1 felv. Irta: Georges Courteline. yszemelynevy georges courteline
yszemelynevy Georges Courteline yszemelynevy georges yszemelynevy courteline
yszemelynevy yszemelynevy Georges yszemelynevy Courteline yszemelynevy ykodvegy
Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy 1899. szept. xtalanevtizedx 1905 16. és 1904. xevtizedx
1905 június 25. Király Színház, yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S
yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy — »A csillag fia«, ycimy a csillag fia ycimy
A csillag fia ycimy a ycimy csillag ycimy fia ycimy ycimy A ycimy csillag ycimy
fia ycimy ykodvegy keleti daljáték 4 felv. Zen. szerz.: Goldfaden Ábrahám. yszemelynevy
goldfaden ábrahám yszemelynevy Goldfaden Ábrahám yszemelynevy goldfaden
yszemelynevy ábrahám yszemelynevy yszemelynevy Goldfaden yszemelynevy Ábrahám
yszemelynevy ykodvegy Átdolgozta Pásztor Árpáddal. yszemelynevy pásztor árpád
yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád yszemelynevy
yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Bem. 1900. ápr. 6.
Népszínház. yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy — »Farsang utólja« ycimy
farsang utólja ycimy Farsang utólja ycimy farsang ycimy utólja ycimy ycimy
Farsang ycimy utólja ycimy ykodvegy (Rosenmontag), yszemelynevy rosenmontag
yszemelynevy Rosenmontag yszemelynevy rosenmontag yszemelynevy yszemelynevy
Rosenmontag yszemelynevy ykodvegy dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; yszemelynevy
hartleben 0. f. yszemelynevy Hartleben 0. F. yszemelynevy hartleben
yszemelynevy 0. yszemelynevy f. yszemelynevy yszemelynevy Hartleben
yszemelynevy 0. yszemelynevy F. yszemelynevy ykod Bem, 1901. ápr. 29. Nemzeti Színház.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — »Kovácsné«, ycimy
kovácsne ycimy Kovácsné ycimy kovácsne ycimy ycimy Kovácsné ycimy ykodvegy boh,
3 felv. Bem. Vígszínház, yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy 1903.
— »Forgószélkisasszony«, ycimy forgószélkisasszony ycimy Forgószélkisasszony
ycimy forgószélkisasszony ycimy ycimy Forgószélkisasszony ycimy ykodvegy énekes
boh. 3 felv. Irta: Kraatz yszemelynevy kraatz yszemelynevy Kraatz yszemelynevy
kraatz yszemelynevy yszemelynevy Kraatz yszemelynevy ykodvegy és Stobitzer. yszemelynevy
stobitzer yszemelynevy Stobitzer yszemelynevy stobitzer yszemelynevy
yszemelynevy Stobitzer yszemelynevy ykodvegy U. o. 1903, máj. 8. 1903. nyarán xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád
ytelepulesy belgrád ytelepulesy Belgrád yorszagy Szerbia ykodvegy uccáin végig azt
a kordét, amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe ytelepulesy
topcsider ytelepulesy Topcsider . . yorszagy Horvátország ykodvegy vitt az út, oda
szállították Obrenovics Sándor yszemelynevy obrenovics sándor yszemelynevy
Obrenovics Sándor yszemelynevy obrenovics yszemelynevy sándor yszemelynevy
yszemelynevy Obrenovics yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Draga Masin
yszemelynevy draga masin yszemelynevy Draga Masin yszemelynevy draga
yszemelynevy masin yszemelynevy yszemelynevy Draga yszemelynevy Masin yszemelynevy
ykodvegy kegyetlenül összevagdalt holttesteit szerb ynemzetisegy szerb
ynemzetisegy szerb ynemzetisegy szerb ynemzetisegy ynemzetisegy szerb
ynemzetisegy ykodvegy csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött Beöthy László
yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy beöthy
yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy és e sorok írója lépdelt. A szomorú és kegyetlen temetésről
visszatérve szállodánkba, Beöthynek yszemelynevy beöthy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy beöthy yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy ykodvegy egy táviratot
kézbesítettek: Marton Sándor yszemelynevy marton sándor yszemelynevy Marton
Sándor yszemelynevy marton yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Marton
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy értesítette barátját, hogy Budapest Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy székesfőváros főváros
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tanácsa engedélyezte a Király
Színház yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy
ykodvegy építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan elbarrikádoztam, mintha
nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a villanykörtére kendőt borítottam,
nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy
Lászlót. yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László yszemelynevy
beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy László
yszemelynevy ykodvegy Hajnalig beszélt nekem az épülő Király Színházról yintezmenyy
király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy és terveiről.
— Programmom, — kezdte elgondolkozva egy kissé, — programmom... Fedák Sári... yszemelynevy
fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák yszemelynevy sári
yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári yszemelynevy ykodvegy És amikor
hajnal felé befejezte, ez volt az utolsó mondata: »Játszani fogunk mindent, ami
jó és mindent jól fogunk játszani ...« E két pillér közé fektette le programmját
és e két pillér között maradt művészi működése huszonöt esztendő alatt. Valóban
Fedák Sári yszemelynevy fedák sári yszemelynevy Fedák Sári yszemelynevy fedák
yszemelynevy sári yszemelynevy yszemelynevy Fedák yszemelynevy Sári
yszemelynevy ykodvegy volt az az egyéniség, az a tehetség és tudás, akire színházat
lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez volt az első programmpontja:
Beöthy László yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László
yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy életrekeltette a magyar daljátékot, magyar
zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, yszemelynevy huszka jenő
yszemelynevy Huszka Jenő yszemelynevy huszka yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Huszka yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Kacsóh Pongrác, yszemelynevy
kacsóh pongrác yszemelynevy Kacsóh Pongrác yszemelynevy kacsóh yszemelynevy
pongrác yszemelynevy yszemelynevy Kacsóh yszemelynevy Pongrác yszemelynevy
ykodvegy Buttykay Ákos, yszemelynevy buttykay ákos yszemelynevy Buttykay Ákos
yszemelynevy buttykay yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Buttykay
yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy Jacoby Viktor, yszemelynevy jacoby
viktor yszemelynevy Jacoby Viktor yszemelynevy jacoby yszemelynevy viktor
yszemelynevy yszemelynevy Jacoby yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy Szirmai
Albert, yszemelynevy szirmai albert yszemelynevy Szirmai Albert yszemelynevy
szirmai yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy Szirmai yszemelynevy
Albert yszemelynevy ykodvegy Kálmán Imre, yszemelynevy kálmán imre yszemelynevy
Kálmán Imre yszemelynevy kálmán yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy
Kálmán yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Nádor Mihály, yszemelynevy nádor
mihály yszemelynevy Nádor Mihály yszemelynevy nádor yszemelynevy mihály
yszemelynevy yszemelynevy Nádor yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Vincze
Zsigmond yszemelynevy vincze zsigmond yszemelynevy Vincze Zsigmond yszemelynevy
vincze yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Vincze yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy — magyar operettszínészeket fedezett fel és tanított,
istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát kreált — Bokor József,
yszemelynevy bokor józsef yszemelynevy Bokor József yszemelynevy bokor
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Bokor yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Mérei Adolf, yszemelynevy mérei adolf yszemelynevy Mérei
Adolf yszemelynevy mérei yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Mérei
yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy Stoll Károly, yszemelynevy stoll
károly yszemelynevy Stoll Károly yszemelynevy stoll yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Stoll yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy Tihanyi
Vilmos yszemelynevy tihanyi vilmos yszemelynevy Tihanyi Vilmos yszemelynevy
tihanyi yszemelynevy vilmos yszemelynevy yszemelynevy Tihanyi yszemelynevy
Vilmos yszemelynevy ykodvegy — régi és új színpadi szerzőket szólaltatott meg —
Gárdonyi Géza, yszemelynevy gárdonyi géza yszemelynevy Gárdonyi Géza
yszemelynevy gárdonyi yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Gárdonyi
yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy Heltai Jenő, yszemelynevy §heltai jenő
yszemelynevy §Heltai Jenő yszemelynevy §heltai yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy §Heltai yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy Verő György, yszemelynevy
verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy Bródy Miksa,
yszemelynevy bródy miksa yszemelynevy Bródy Miksa yszemelynevy bródy
yszemelynevy miksa yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Miksa
yszemelynevy ykodvegy Bródy István, yszemelynevy bródy istván yszemelynevy
Bródy István yszemelynevy bródy yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy
Bródy yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Bakonyi Károly, yszemelynevy
bakonyi károly yszemelynevy Bakonyi Károly yszemelynevy bakonyi yszemelynevy
károly yszemelynevy yszemelynevy Bakonyi yszemelynevy Károly yszemelynevy
ykodvegy Martos Ferenc, yszemelynevy martos ferenc yszemelynevy Martos Ferenc
yszemelynevy martos yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Martos
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Pásztor Árpád, yszemelynevy pásztor
árpád yszemelynevy Pásztor Árpád yszemelynevy pásztor yszemelynevy árpád
yszemelynevy yszemelynevy Pásztor yszemelynevy Árpád yszemelynevy ykodvegy Zágon
István, yszemelynevy zágon istván yszemelynevy Zágon István yszemelynevy zágon
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Zágon yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy Faragó Jenő yszemelynevy faragó jenő yszemelynevy Faragó
Jenő yszemelynevy faragó yszemelynevy jenő yszemelynevy yszemelynevy Faragó
yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte.
Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban, hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek
Beöthy László. yszemelynevy beöthy lászló yszemelynevy Beöthy László
yszemelynevy beöthy yszemelynevy lászló yszemelynevy yszemelynevy Beöthy
yszemelynevy László yszemelynevy ykodvegy És a másik lista: a két-, három-, négy-
és ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta programra
jának másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot jól!« Európai
hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király Színházból
yintezmenyy király színház yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy indultak
hódító útjukra a nagy operettek és ez a tradicionális nívó, amelyet ez a színház
ma is képvisel: tőle indult ki. (Faragó Jenő.) yszemelynevy faragó jenő
yszemelynevy Faragó Jenő yszemelynevy faragó yszemelynevy jenő yszemelynevy
yszemelynevy Faragó yszemelynevy Jenő yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy
faragó jenő szin_I.0201.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Beőthy László - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1873
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0201.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21229.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Beőthy
László
Szócikk: Beőthy László (szlováni) Beöthy Zsolt és
Rákosi Szidi fia, színházigazgató, sz. 1873. ápr. 13-án, Budapesten. Iskoláit a
budapesti piaristáknál járta, aztán jogot hallgatott a budapesti egyetemen. 1891-ben
a »Budapesti Hirlap« szerkesztőségében kezdte hírlapírói munkásságát. 1896. januárjában
adták elő a Népszínházban »A három Kázmér« c. énekes bohózatát, Szabados Károly
zenéjével. Még ugyanebben az évben a Vígszínházban került színre »Béni bácsi« c.
vígjátéka. 1897-ben nőül vette Soldos Sárit, Blaháné leányát, kitől később elvált.
Színházigazgatói pályáját 1898. májusában kezdte, amikor átvette a Magyar Színház
igazgatóságát. A színház az ő darabjával: »Az aranylakodalom«-mal nyílt meg. 1900-ban
a Nemzeti Színház igazgatója lett. Igazgatása alatt számos magyar írót vont be a
drámaírás körébe, Gárdonyi Gézát, Bródy Sándort stb. 1902-ben megvált a Nemzeti
Színház igazgatóságától, Párizsba ment és ott írta meg »Kovácsné« c. 3 felv. bohózatát,
mely a következő évben a Vígszínházban került színre. (1923-ban a Magyar Színház
is felújította.) 1903-ban megnyitotta a Király Színházat és ezzel új hajlékot teremtett
az operettnek. A színház hamar felvirágzott, nagy sikerei voltak, számos új magyar
szerzőt foglalkoztatott és 1904. novemberében elérte a legnagyobb sikerét Kacsóh
Pongrác »János vitéz«-ével. 1907-ben átvette a Magyar Színházat is, átalakította
drámai színházzá, Számos magyar színész, akik azóta színpadunknak kiválóságai lettek,
az ő keze alatt vált híressé. Ezek között van Fedák Sári, Rózsahegyi Kálmán, Törzs
Jenő, Rátkai Márton, Király Ernő, Forrai Róza, Fényes Annuska stb. Hatalmas vállalkozása
volt, mikor 1911-ben a Magyar Színház tagjaival a Fővárosi Cirkuszban eljátszatta
Sophokles tragédiáját, az »Ödipus király«-t. 1913. tavaszán Bécsben vendégszerepelt
színházával, nyáron pedig Kolozsvárott. 1913-ban megalapította a Magyar Színház
nyugdíjintézetét. 1916-ban a főváros Ő rá bízta a Népopera vezetését is, amelyet
azonban csak másfél évig tartott kezében. 1918-ban megszervezte az Unió részvénytársaságot,
az első magyar színházi trösztöt, amely a Király Színházon és a Magyar Színházon
kívül a Belvárosi Színházat, az Andrássy-úti Színházat, majd a Blaha Lujza Színházat
is kezében tartotta. Ezzel B. a magyar színházi élet legjelentősebb tényezője lett
s 1923-ban mikor 25 éves jubileumát ünnepelte, az egész színházi világ nagy ünnepléssel
vette körül. A Budapesti Színigazgatók Szövetsége elnökévé, az Országos Színészegyesület
örökös tiszteletbeli tagjává választotta, a kormányzó pedig kormányfőtanácsosi címmel
tüntette ki és kinevezte a Színművészeti Akadémia tiszteletbeli tanárává. (204 magyar
és 179 külföldi darabot adatott elő 126 külföldi és 116 magyar szerzőtől.) 1924-ben
az Unió elnökigazgatója lett, erről a tisztéről a részvénytársaság felbomlásakor,
1926-ban, lemondott. Még ezévben átvette a Belvárosi Színház igazgatását. Színpadi
művei (az említetteken kívül): »A rózsaleány« operett 3 felv. Zen. szerz.: Weisz
Jenő. Bem.: 1893. szept. 9. Budai Színkör. — »Fölösleges férjek« boh. 3 felv. (fordítás).
1897. Vígszínház. A Király Színház is műsorába iktatta 1904. június 24-én. »Aranylakodalom«,
történeti színmű, Rákosi Viktorral. Bem. 1898. márc. 15. Magyar Színház, — (Ezt
a darabot szerte az országban adták.) »Sulamith«, keleti opera. Átdolgozta Makai
Emillel. Bem. (Kisfaludy Színház után); Magyar Színház, 1899. szept. 28-án. — »A
barack«, boh. 1 felv. Irta: Georges Courteline. Magyar Színház, 1899. szept. 16.
és 1904. június 25. Király Színház, — »A csillag fia«, keleti daljáték 4 felv. Zen.
szerz.: Goldfaden Ábrahám. Átdolgozta Pásztor Árpáddal. Bem. 1900. ápr. 6. Népszínház.
— »Farsang utólja« (Rosenmontag), dráma 5 felv. Irta: Hartleben 0. F.; Bem, 1901.
ápr. 29. Nemzeti Színház. — »Kovácsné«, boh, 3 felv. Bem. Vígszínház, 1903. — »Forgószélkisasszony«,
énekes boh. 3 felv. Irta: Kraatz és Stobitzer. U. o. 1903, máj. 8. 1903. nyarán
egy viharos éjszakán két magyar újságíró kísérte Belgrád uccáin végig azt a kordét,
amelyen egy király és egy királyné holtteste hevert. Topcsiderbe vitt az út, oda
szállították Obrenovics Sándor és Draga Masin kegyetlenül összevagdalt holttesteit
szerb csendőrök, egy kis eszkorttal, amely mögött Beöthy László és e sorok írója
lépdelt. A szomorú és kegyetlen temetésről visszatérve szállodánkba, Beöthynek egy
táviratot kézbesítettek: Marton Sándor értesítette barátját, hogy Budapest székesfőváros
tanácsa engedélyezte a Király Színház építését... A szállodai szoba ajtaját gondosan
elbarrikádoztam, mintha nekem is félni valóm lett volna a király gyilkosoktól, a
villanykörtére kendőt borítottam, nehogy fénye kiszűrődjék a belgrádi éjszakába
és az ágy szélén ülve hallgattam Beöthy Lászlót. Hajnalig beszélt nekem az épülő
Király Színházról és terveiről. — Programmom, — kezdte elgondolkozva egy kissé,
— programmom... Fedák Sári... És amikor hajnal felé befejezte, ez volt az utolsó
mondata: »Játszani fogunk mindent, ami jó és mindent jól fogunk játszani ...« E
két pillér közé fektette le programmját és e két pillér között maradt művészi működése
huszonöt esztendő alatt. Valóban Fedák Sári volt az az egyéniség, az a tehetség
és tudás, akire színházat lehetett és színházat kellett alapítani. Azzal, hogy ez
volt az első programmpontja: Beöthy László életrekeltette a magyar daljátékot, magyar
zeneszerzőket nevelt nagyra — Huszka Jenő, Kacsóh Pongrác, Buttykay Ákos, Jacoby
Viktor, Szirmai Albert, Kálmán Imre, Nádor Mihály, Vincze Zsigmond — magyar operettszínészeket
fedezett fel és tanított, istápolt, segített a Parnasszus felé; nagyszerű rendezőgárdát
kreált — Bokor József, Mérei Adolf, Stoll Károly, Tihanyi Vilmos — régi és új színpadi
szerzőket szólaltatott meg — Gárdonyi Géza, Heltai Jenő, Verő György, Bródy Miksa,
Bródy István, Bakonyi Károly, Martos Ferenc, Pásztor Árpád, Zágon István, Faragó
Jenő és mások dolgoztak vele és dolgoztak érte. Ez a névsor mutatja és hirdeti legjobban,
hogy mit és mennyit adott a magyar operettnek Beöthy László. És a másik lista: a
két-, három-, négy- és ötszáz előadásokat megért darabok listája mutatja, hogy betartotta
programra jának másik pontját is: »Adni fogunk minden jó darabot és minden darabot
jól!« Európai hírűvé tette a magyar operettet és a magyar operettszínpadot; a Király
Színházból indultak hódító útjukra a nagy operettek és ez a tradicionális nívó,
amelyet ez a színház ma is képvisel: tőle indult ki. (Faragó Jenő.) szin_I.0201.pdf
I