Címszó: Bessenyei György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1742
SZULETESIEVTIZED 1745
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0218.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0218.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21352.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bessenyei
György
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521352.htm
Szócikk: Bessenyei György (nagy - besenyői) (megye) költő,
m. kir. testőr, a báró Orczy Lőrinc, (személy) (információ)
Barcsay Ábrahám, (személy) (információ)
Báróczy Sándor (személy) és
Ányos Pál (személy)
(információ)
társaságában a »francia iskola« megalapítója
és vezére, sz. 1742-ben, (születés
éve) Bercelen, (megye) megh.
1811. jan. 28-án, Berettyókovácson. (megye) Nyolcéves
korában a sárospataki (megye) kollégiumban
tanult, majd atyja oldala mellett a latin (nyelv) nyelvet
sajátítja el. 1765— (időpont) ben
Bécsbe (ország)
ment a m. kir. testőrséghez. Itt kezdett tanulni és évekig tartó szorgalommal foglalkozott
a tudományokkal és megtanulta a német (nyelv) (információ)
és francia (nyelv) (információ)
nyelvet is; 1768. (időpont) év
végén és 1769:. (időpont) elején
Olaszországba (ország)
utazott. Betegsége miatt mint gárdahadnagy vált meg a testőrségtől, de továbbra
is Bécsben (ország)
maradt és az irodalomnak élt, a magyarországi négy ref. superintendentiának ügynöke
lett 2000 frt fizetéssel. 1779. (időpont) aug.
15-én a református vallásról a kath. hitre tért át és az udvari könyvtárnál tiszteletbeli
másodőri hivatalt kapott, majd József császár (személy) megvonván
tőle a kegyelemdíjat, 1782-ben (időpont) szüleihez
költözött Bercelre, (megye) onnan
Berettyókovácsra (megye) és ott
hunyt el. Színművei: »Ágis tragédiája«, (cím) színmű 5
felv-ban, Bécs, (ország) 1772,
(időpont)
»Agiáris keserve«, (cím) (az előbbinek
folytatása), színikép, »Hunyady László«, (cím) (információ)
trag. 3 játékban, (versben), Bécs, (ország) 1772;
(időpont)
»A philosophus«, (cím)
(L. o.) vj. 5 felv., Destouches (személy) nyomán,
színre került 1792-ben. (időpont) Nyomtatásban
megjelent 1777-ben; (időpont) (A
kolozsvári színtársulat (intézmény)
(információ)
a Magyar Színházban (intézmény)
(információ)
bemutatta 1912. (időpont) máj.
3-án); »A hármas vitézek« (cím) (Voltaire:
(személy)
»Le triumvirat«-ja (cím) után, ford.
1779-ben), (időpont)
»Attila és Buda (Budapest)
tragédiája«, (cím)
trag. Pozsony, (megye)
1787. (időpont)
»Laisz vagy az erkölcsi makacs«, (cím) verses vj.
5 felv., 1799. (időpont) (L.
o.) Emlékszobrát 1899. (időpont) máj.
9-én leplezték le ünnepélyesen, Nyíregyházán. (megye) Az emlékmű
Kallós Ede (személy)
(információ)
alkotása. szin_I.0218.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bessenyei György címszóvég 21352 Szócikk:
Bessenyei György (nagy - besenyői) ytelepulesy nagybesenyő ytelepulesy nagy -
besenyő ymegyey bihar megye ykodvegy költő, m. kir. testőr, a báró Orczy Lőrinc,
yszemelynevy báró orczy lőrinc yszemelynevy báró Orczy Lőrinc yszemelynevy báró
yszemelynevy orczy yszemelynevy lőrinc yszemelynevy yszemelynevy báró
yszemelynevy Orczy yszemelynevy Lőrinc yszemelynev Barcsay Ábrahám, yszemelynevy
barcsay ábrahám yszemelynevy Barcsay Ábrahám yszemelynevy barcsay yszemelynevy
ábrahám yszemelynevy yszemelynevy Barcsay yszemelynevy Ábrahám yszemelynevy
ykodvegy Báróczy Sándor yszemelynevy báróczy sándor yszemelynevy Báróczy Sándor
yszemelynevy báróczy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Báróczy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy és Ányos Pál yszemelynevy ányos pál
yszemelynevy Ányos Pál yszemelynevy ányos yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Ányos yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy társaságában a »francia
iskola« megalapítója és vezére, sz. 1742-ben, Bercelen, xtalanevtizedx 1755 xtalanevtizedx
1765 ytelepulesy bercel ytelepulesy Bercel ymegyey szabolcs megye ykodvegy megh.
1811. jan. 28-án, Berettyókovácson. ytelepulesy berettyókovács ytelepulesy
Berettyókovács ymegyey bihar megye ykodvegy Nyolcéves korában a sárospataki ytelepulesy
sárospatak ytelepulesy sárospatak ymegyey zemplén megye ykodvegy kollégiumban tanult,
majd atyja oldala mellett a latin ynyelvy latin ynyelvy latin ynyelvy latin
ynyelvy ynyelvy latin ynyelvy ykodvegy nyelvet sajátítja el. 1765— xevtizedx
1765 ben Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy ment
a m. kir. testőrséghez. Itt kezdett tanulni és évekig tartó szorgalommal foglalkozott
a tudományokkal és megtanulta a német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és francia ynyelvy francia ynyelvy
francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy nyelvet is; 1768.
év végén és 1769:. elején xtalanevtizedx 1775 Olaszországba ytelepulesy
olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy utazott. Betegsége
miatt mint gárdahadnagy vált meg a testőrségtől, de továbbra is Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy maradt és az irodalomnak élt, a
magyarországi négy ref. superintendentiának ügynöke lett 2000 frt fizetéssel. 1779.
xevtizedx 1775 aug. xtalanevtizedx 1785 15-én a református vallásról a kath. hitre
tért át és az udvari könyvtárnál tiszteletbeli másodőri hivatalt kapott, majd József
császár yszemelynevy józsef császár yszemelynevy József császár yszemelynevy
józsef yszemelynevy császár yszemelynevy yszemelynevy József yszemelynevy
császár yszemelynevy ykodvegy megvonván tőle a kegyelemdíjat, 1782-ben xevtizedx
1785 szüleihez költözött Bercelre, ytelepulesy bercel ytelepulesy Bercel
ymegyey szabolcs megye ykodvegy onnan Berettyókovácsra ytelepulesy
berettyókovács ytelepulesy Berettyókovács ymegyey bihar megye ykodvegy és ott hunyt
el. Színművei: »Ágis tragédiája«, ycimy ágis tragédiája ycimy Ágis tragédiája
ycimy ágis ycimy tragédiája ycimy ycimy Ágis ycimy tragédiája ycimy ykodvegy színmű
5 felv-ban, Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1772,
xevtizedx 1775 »Agiáris keserve«, ycimy agiáris keserve ycimy Agiáris keserve
ycimy agiáris ycimy keserve ycimy ycimy Agiáris ycimy keserve ycimy ykodvegy (az
előbbinek folytatása), színikép, »Hunyady László«, ycimy hunyady lászló ycimy
Hunyady László ycimy hunyady ycimy lászló ycimy ycimy Hunyady ycimy László
ycimy ykodvegy trag. 3 játékban, (versben), Bécs, ytelepulesy bécs ytelepulesy
Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy 1772; »A xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx
1795 philosophus«, ycimy a philosophus ycimy A philosophus ycimy a ycimy
philosophus ycimy ycimy A ycimy philosophus ycimy ykodvegy (L. o.) vj. 5 felv.,
Destouches yszemelynevy destouches yszemelynevy Destouches yszemelynevy
destouches yszemelynevy yszemelynevy Destouches yszemelynevy ykodvegy nyomán, színre
került 1792-ben. xevtizedx 1795 Nyomtatásban megjelent 1777-ben; xevtizedx 1775
(A xtalanevtizedx 1785 xtalanevtizedx 1795 kolozsvári színtársulat yintezmenyy
kolozsvári színtársulat yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy
színtársulat yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy a Magyar Színházban
yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy bemutatta
1912. xevtizedx 1915 máj. 3-án); »A hármas vitézek« ycimy a hármas vitézek
ycimy A hármas vitézek ycimy a ycimy hármas ycimy vitézek ycimy ycimy A ycimy
hármas ycimy vitézek ycimy ykodvegy (Voltaire: yszemelynevy voltaire
yszemelynevy Voltaire yszemelynevy voltaire yszemelynevy yszemelynevy Voltaire
yszemelynevy ykodvegy »Le triumvirat«-ja ycimy le triumvirat ycimy Le
triumvirat ycimy le ycimy triumvirat ycimy ycimy Le ycimy triumvirat ycimy
ykodvegy után, ford. 1779-ben), xevtizedx 1775 »Attila xtalanevtizedx 1785 és Buda
buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy tragédiája«, ycimy
attila és buda tragédiája ycimy Attila és Buda tragédiája ycimy attila ycimy és
ycimy buda ycimy tragédiája ycimy ycimy Attila ycimy és ycimy Buda ycimy
tragédiája ycimy ykodvegy trag. Pozsony, ytelepulesy pozsony ytelepulesy
Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy 1787. xevtizedx 1785 »Laisz xtalanevtizedx
1795 vagy az erkölcsi makacs«, ycimy laisz vagy az erkölcsi makacs ycimy Laisz
vagy az erkölcsi makacs ycimy laisz ycimy vagy ycimy az ycimy erkölcsi ycimy
makacs ycimy ycimy Laisz ycimy vagy ycimy az ycimy erkölcsi ycimy makacs yc verses
vj. 5 felv., 1799. xevtizedx 1795 (L. xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 o.)
Emlékszobrát 1899. xevtizedx 1895 máj. 9-én leplezték le ünnepélyesen, Nyíregyházán.
ytelepulesy nyíregyháza ytelepulesy Nyíregyházá ymegyey szabolcs megye ykodvegy
Az emlékmű Kallós Ede yszemelynevy kallós ede yszemelynevy Kallós Ede
yszemelynevy kallós yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Kallós yszemelynevy
Ede yszemelynevy ykodvegy alkotása. szin_I.0218.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bessenyei György - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1742
SZULETESIEVTIZED 1745
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0218.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0218.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21352.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bessenyei
György
Szócikk: Bessenyei György (nagy - besenyői) költő,
m. kir. testőr, a báró Orczy Lőrinc, Barcsay Ábrahám, Báróczy Sándor és Ányos Pál
társaságában a »francia iskola« megalapítója és vezére, sz. 1742-ben, Bercelen,
megh. 1811. jan. 28-án, Berettyókovácson. Nyolcéves korában a sárospataki kollégiumban
tanult, majd atyja oldala mellett a latin nyelvet sajátítja el. 1765— ben Bécsbe
ment a m. kir. testőrséghez. Itt kezdett tanulni és évekig tartó szorgalommal foglalkozott
a tudományokkal és megtanulta a német és francia nyelvet is; 1768. év végén és 1769:.
elején Olaszországba utazott. Betegsége miatt mint gárdahadnagy vált meg a testőrségtől,
de továbbra is Bécsben maradt és az irodalomnak élt, a magyarországi négy ref. superintendentiának
ügynöke lett 2000 frt fizetéssel. 1779. aug. 15-én a református vallásról a kath.
hitre tért át és az udvari könyvtárnál tiszteletbeli másodőri hivatalt kapott, majd
József császár megvonván tőle a kegyelemdíjat, 1782-ben szüleihez költözött Bercelre,
onnan Berettyókovácsra és ott hunyt el. Színművei: »Ágis tragédiája«, színmű 5 felv-ban,
Bécs, 1772, »Agiáris keserve«, (az előbbinek folytatása), színikép, »Hunyady László«,
trag. 3 játékban, (versben), Bécs, 1772; »A philosophus«, (L. o.) vj. 5 felv., Destouches
nyomán, színre került 1792-ben. Nyomtatásban megjelent 1777-ben; (A kolozsvári színtársulat
a Magyar Színházban bemutatta 1912. máj. 3-án); »A hármas vitézek« (Voltaire: »Le
triumvirat«-ja után, ford. 1779-ben), »Attila és Buda tragédiája«, trag. Pozsony,
1787. »Laisz vagy az erkölcsi makacs«, verses vj. 5 felv., 1799. (L. o.) Emlékszobrát
1899. máj. 9-én leplezték le ünnepélyesen, Nyíregyházán. Az emlékmű Kallós Ede alkotása.
szin_I.0218.pdf I
