Címszó: Bródy Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21798.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Bródy
Sándor
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521798.htm
Szócikk: Bródy Sándor író, színműíró, sz. 1863,
(születés
éve) jún. 23-án, Egerben, (megye) megh.
1924. aug. 12-én, Budapesten. (Budapest)
Középiskoláit részben szülővárosában, részben Budapesten (Budapest)
végezte. A német (nemzetiség)
(információ)
naturalista és verista-írók hatása alatt
írta regényeit és színdarabjait. Ő is, mint a német (nemzetiség)
(információ)
naturalista és verista-írók, regényeiben
kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban jellemezte és beszéltette
regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt Hauptmannak, (személy) a
nagy német (nemzetiség)
(információ)
író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann,
(személy)
a naturalista és verista iránynak úgyszólván előharcosa volt Németországban (ország) és
akinek regény- és színdarab-alakjai hús- és véremberek voltak és a kor szellemének
megfelelőleg szembehelyezkedtek a társadalmi renddel, éppen úgy Bródy Sándor (személy) (információ)
nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak (személy) szociális
világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek karakterei a mának cselekvő és dolgozó
emberei. Különösen darabjainak életbölcselete egyformán haladó a nagy német (nemzetiség)
(információ)
íróéval. Gerhardt Hauptmann (személy) támadja
a kapitalizmust és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek. Bródy Sándor (személy) (információ)
írásainak is ez a célja, csak más formában,
mert amit a német (nemzetiség)
(információ)
író nyíltan meg mer mondani, azt Bródy Sándor
(személy)
(információ)
a sorok között sejteti. Ő is a szegényeknek,
az elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak demokratikus formában és nem oly radikális
eredménnyel, mint Hauptmann. (személy) (információ)
Színdarabjai közül a legnagyobb sikert a
»Tanítónő« (cím)
c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor világfelfogásához.
Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé romantikus-stílű, mert
az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább Sudermann-i, (személy) (információ)
de az, hogy ő magában a magyar parasztságban
állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak fia nem a paraszttal, hanem
egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez elveszi a darabnak romantikus
levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben (cím) Bródy (személy) (információ)
azt akarja bizonyítani, hogy az ember, ha
pénzt, vagy hatalmat érez kezében, akkor egyaránt visszaél vele, akár paraszt, akár
úriember. Színdarabjaiban sokat foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi felfogásával.
Szerinte a világ nem változott, a mai ember épen úgy gondolkozik, mint a régi romantikus
ember gondolkozott az erkölcsök felfogásáról. Az akkori gazdag ember sem tudta,
nem akarta erkölcsösnek hinni a szegényt; aki gazdag, még ha paraszti sorból is
küzdötte fel magát gazdagnak, az is különbséget keres az ő erkölcse és a szegény
erkölcse között. Írásainak lírája akár színdarab, vagy regény, igaz és mély, emberi.
Stílusa is teljesen egyéni, nem kedveli a hosszú mondatokat, ellenben sok a befejezetlen,
csonka mondat. Sok színdarabot és regényt írt. Színművei: »Hófehérke«, (cím) regényes
színjáték 3 felv. Bem. 1901. (időpont) jan.
18-án, Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»A dada«, (cím) erkölcsrajz
3 felv. Bem. 1902. (időpont) jan.
19-én, Vígszínház. (intézmény)
(információ)
Felújítása 1907. (időpont) dec.
17-én, Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
1917. (időpont) okt.
5-én, Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Király - idillek«, (cím) (információ)
színjáték 3 felv. (egy-egy felvonásos mű,
összefoglaló címmel). Bem. 1902. (időpont) dec.
5-én, Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
»Tanítónő«, (cím) falusi életkép,
3 felv. Bem. 1908. (időpont) márc.
21-én, Vígszínház. (cím) (információ)
100-ik előadása: 1917. (időpont) okt.
18-án. Idegen színpadon játszották: 1910. (időpont) febr.
5-én Münchenben; (ország) — Bécsben
(ország)
és Nürnbergben (ország) ápr.
végén, Brémában (ország) nov.
elején, Zágrábban (ország) 1915.
(időpont)
szept. 21-én »Ucsiteljica« (cím) c. alatt,
fordította dr. Lulic. (személy) »A
medikus«, (cím)
életkép 3 felv. Bem. 1911. (időpont) jan.
27-én, Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»Királyok«, (cím) 3 egyfelv.
Bem. 1913. (időpont)
márc. 15-én, Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
»Prometheus«, (cím) mithologiai
ballet 3 képben, zen. szerz. Beethoven. (személy) (információ)
Bem. 1913. (időpont) márc.
19-én. M. Kir. Operaház. (intézmény)
»Timár Liza«, (cím)
(információ)
szmű 3 felv. Bem. 1914. (időpont) márc.
19-én, Vígszínház. (intézmény)
(információ)
50-szer 1914. (időpont) dec.
21-én, felújítása 1915.. (időpont) okt.
9-én. »Lyon Lea«, (cím) szmű 3 felv.
Bem. 1915. (időpont)
szept. 4-én, Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
1918. (időpont) jún.
havában Teplitzschönau-ban (ország) is
előadták, Korff Arnolddal (személy) a
főszerepben. 1921. (időpont) szept.
havában Bécsben (ország) játszották.
1929. (időpont)
április 17-én az Uj Színház (intézmény)
(információ)
is műsorába iktatta, »A szerető«, (cím) dráma 3 felvonásban.
— Bem. 1917. (időpont)
okt. 25-én, Magyar Színház. (intézmény)
(információ)
100-ik előadás 1918. (időpont) jan.
17-én. 1925. (időpont)
okt. 27-én Bécsben (ország) a Roland
Bühne (intézmény)
(információ)
is bemutatta. »A nap lovagja«, (cím) szmű 3 felv.
Társszerző: Hajó Sándor. (személy) (információ)
Bem. 1916. (időpont) febr.
11-én, Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»Körbe - körbe«, (cím) képsorozat.
Irta: Schnitzler Artúr. (személy) (információ)
(Fordította Bródy Sándor.) (személy) (információ)
Bem. 1912. (időpont) okt.
12-én, Uj Színpad. (intézmény)
(információ)
(Kövessy Albert (személy) (információ)
igazgatása alatt.) Betiltották okt. 15-én;
»Szenvedély«, (cím)
szmű felv. Irta: Arcübasev. (személy) (információ)
(Átdolgozta: Bródy S.) (személy) (információ)
Bem. 1918. (időpont) nov.23-án,
Vígszínház. (intézmény)
(információ)
»Orgonavirág«, (cím) májusi játék
1 képben. Egyidőben előadta a Nemzeti Színház, (intézmény)
(információ)
Vígszínház (intézmény)
(információ)
és Magyar Színház, (intézmény)
(információ)
1919. (időpont) máj.
1-jén. szin_I.0281.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Bródy Sándor címszóvég 21798 Szócikk: Bródy
Sándor író, színműíró, sz. 1863, jún. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 23-án,
Egerben, ytelepulesy eger ytelepulesy Eger ymegyey heves megye ykodvegy megh. 1924.
aug. 12-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Középiskoláit részben szülővárosában, részben Budapesten Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy végezte. A német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy naturalista és verista-írók hatása alatt írta regényeit és
színdarabjait. Ő is, mint a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy naturalista
és verista-írók, regényeiben kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban
jellemezte és beszéltette regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt
Hauptmannak, yszemelynevy gerhardt hauptman yszemelynevy Gerhardt Hauptman
yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptman yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt
yszemelynevy Hauptman yszemelynevy ykodvegy a nagy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann, yszemelynevy
gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt
yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy
Hauptmann yszemelynevy ykodvegy a naturalista és verista iránynak úgyszólván előharcosa
volt Németországban ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy
Németország ykodvegy és akinek regény- és színdarab-alakjai hús- és véremberek voltak
és a kor szellemének megfelelőleg szembehelyezkedtek a társadalmi renddel, éppen
úgy Bródy Sándor yszemelynevy bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor
yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Bródy
yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak yszemelynevy
gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt
yszemelynevy hauptmann yszemelynevy yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy
Hauptmann yszemelynevy ykodvegy szociális világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek
karakterei a mának cselekvő és dolgozó emberei. Különösen darabjainak életbölcselete
egyformán haladó a nagy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy íróéval.
Gerhardt Hauptmann yszemelynevy gerhardt hauptmann yszemelynevy Gerhardt
Hauptmann yszemelynevy gerhardt yszemelynevy hauptmann yszemelynevy
yszemelynevy Gerhardt yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy támadja a kapitalizmust
és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek. Bródy Sándor yszemelynevy bródy
sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy írásainak
is ez a célja, csak más formában, mert amit a német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy író nyíltan meg mer mondani, azt Bródy Sándor yszemelynevy
bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy a sorok
között sejteti. Ő is a szegényeknek, az elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak
demokratikus formában és nem oly radikális eredménnyel, mint Hauptmann. yszemelynevy
hauptmann yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy hauptmann yszemelynevy
yszemelynevy Hauptmann yszemelynevy ykodvegy Színdarabjai közül a legnagyobb sikert
a »Tanítónő« ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő ycimy ycimy Tanítónő
ycimy ykodvegy c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor
világfelfogásához. Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé
romantikus-stílű, mert az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább
Sudermann-i, yszemelynevy sudermann yszemelynevy Sudermann yszemelynevy
sudermann yszemelynevy yszemelynevy Sudermann yszemelynevy ykodvegy de az, hogy
ő magában a magyar parasztságban állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak
fia nem a paraszttal, hanem egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez
elveszi a darabnak romantikus levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben
ycimy tanitónő ycimy Tanitónő ycimy tanitónő ycimy ycimy Tanitónő ycimy
ykodvegy Bródy yszemelynevy bródy yszemelynevy Bródy yszemelynevy bródy
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy ykodvegy azt akarja bizonyítani, hogy
az ember, ha pénzt, vagy hatalmat érez kezében, akkor egyaránt visszaél vele, akár
paraszt, akár úriember. Színdarabjaiban sokat foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi
felfogásával. Szerinte a világ nem változott, a mai ember épen úgy gondolkozik,
mint a régi romantikus ember gondolkozott az erkölcsök felfogásáról. Az akkori
gazdag ember sem tudta, nem akarta erkölcsösnek hinni a szegényt; aki gazdag, még
ha paraszti sorból is küzdötte fel magát gazdagnak, az is különbséget keres az ő
erkölcse és a szegény erkölcse között. Írásainak lírája akár színdarab, vagy regény,
igaz és mély, emberi. Stílusa is teljesen egyéni, nem kedveli a hosszú mondatokat,
ellenben sok a befejezetlen, csonka mondat. Sok színdarabot és regényt írt. Színművei:
»Hófehérke«, ycimy hófehérke ycimy Hófehérke ycimy hófehérke ycimy ycimy
Hófehérke ycimy ykodvegy regényes színjáték 3 felv. Bem. 1901. xevtizedx 1905 jan.
18-án, Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »A dada«, ycimy a dada ycimy A dada ycimy a ycimy dada
ycimy ycimy A ycimy dada ycimy ykodvegy erkölcsrajz 3 felv. Bem. 1902. jan. 19-én,
Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy Felújítása 1907. dec. xtalanevtizedx
1915 17-én, Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1917. xevtizedx 1915 okt. 5-én, Nemzeti Színház.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Király -
idillek«, ycimy király - idillek ycimy Király - idillek ycimy király ycimy -
ycimy idillek ycimy ycimy Király ycimy - ycimy idillek ycimy ykodvegy színjáték
3 felv. (egy-egy felvonásos mű, összefoglaló címmel). Bem. 1902. xevtizedx 1905
dec. 5-én, Nemzeti Színház. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Tanítónő«, ycimy tanítónő ycimy Tanítónő ycimy tanítónő
ycimy ycimy Tanítónő ycimy ykodvegy falusi életkép, 3 felv. Bem. 1908. márc. xtalanevtizedx
1915 21-én, Vígszínház. ycimy vígszínház ycimy Vígszínház ycimy vígszínház
ycimy ycimy Vígszínház ycimy ykodvegy 100-ik előadása: 1917. xevtizedx 1915 okt.
18-án. Idegen színpadon játszották: 1910. febr. 5-én Münchenben; ytelepulesy
münchen ytelepulesy München yorszagy Németország ykodvegy — Bécsben ytelepulesy
bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy és Nürnbergben ytelepulesy
nürnberg ytelepulesy Nürnberg yorszagy Németország ykodvegy ápr. végén, Brémában
ytelepulesy bréma ytelepulesy Brémá yorszagy Németország ykodvegy nov. elején, Zágrábban
ytelepulesy zágráb ytelepulesy Zágráb yorszagy Horvátország ykodvegy 1915. szept.
21-én »Ucsiteljica« ycimy ucsiteljica ycimy Ucsiteljica ycimy ucsiteljica ycimy
ycimy Ucsiteljica ycimy ykodvegy c. alatt, fordította dr. Lulic. yszemelynevy
dr. lulic yszemelynevy dr. Lulic yszemelynevy dr. yszemelynevy lulic
yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Lulic yszemelynevy ykodvegy »A medikus«,
ycimy a medikus ycimy A medikus ycimy a ycimy medikus ycimy ycimy A ycimy
medikus ycimy ykodvegy életkép 3 felv. Bem. 1911. jan. 27-én, Vígszínház. yintezmenyy
vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Királyok«, ycimy királyok ycimy Királyok ycimy
királyok ycimy ycimy Királyok ycimy ykodvegy 3 egyfelv. Bem. 1913. márc. 15-én,
Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy »Prometheus«, ycimy prometheus ycimy Prometheus ycimy
prometheus ycimy ycimy Prometheus ycimy ykodvegy mithologiai ballet 3 képben, zen.
szerz. Beethoven. yszemelynevy beethoven yszemelynevy Beethoven yszemelynevy
beethoven yszemelynevy yszemelynevy Beethoven yszemelynevy ykodvegy Bem. 1913. márc.
19-én. M. Kir. Operaház. yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir.
yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M.
yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy »Timár Liza«, ycimy timár liza ycimy
Timár Liza ycimy timár ycimy liza ycimy ycimy Timár ycimy Liza ycimy ykodvegy szmű
3 felv. Bem. 1914. márc. 19-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy
ykodvegy 50-szer 1914. dec. 21-én, felújítása 1915.. okt. 9-én. »Lyon Lea«, ycimy
lyon lea ycimy Lyon Lea ycimy lyon ycimy lea ycimy ycimy Lyon ycimy Lea ycimy
ykodvegy szmű 3 felv. Bem. 1915. szept. 4-én, Magyar Színház. yintezmenyy
magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1918. jún. xtalanevtizedx
1925 havában Teplitzschönau-ban ytelepulesy teplitzschönau ytelepulesy
Teplitzschönau yorszagy Csehország ykodvegy is előadták, Korff Arnolddal yszemelynevy
korff arnold yszemelynevy Korff Arnold yszemelynevy korff yszemelynevy arnold
yszemelynevy yszemelynevy Korff yszemelynevy Arnold yszemelynevy ykodvegy a főszerepben.
1921. xevtizedx 1925 szept. havában Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs
yorszagy Ausztria ykodvegy játszották. 1929. április 17-én az Uj Színház yintezmenyy
uj színház yintezmenyy Uj Szính yintezmenyy uj yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Uj yintezmenyy Szính yintezmenyy ykodvegy is műsorába iktatta, »A szerető«,
ycimy a szerető ycimy A szerető ycimy a ycimy szerető ycimy ycimy A ycimy
szerető ycimy ykodvegy dráma 3 felvonásban. — Bem. 1917. xevtizedx 1915 okt. 25-én,
Magyar Színház. yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S
yintezmenyy ykodvegy 100-ik előadás 1918. jan. xtalanevtizedx 1925 17-én. 1925.
xevtizedx 1925 okt. 27-én Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy a Roland Bühne yintezmenyy roland bühne yintezmenyy Roland B
yintezmenyy roland yintezmenyy bühne yintezmenyy yintezmenyy Roland yintezmenyy
B yintezmenyy ykodvegy is bemutatta. »A nap lovagja«, ycimy a nap lovagja ycimy
A nap lovagja ycimy a ycimy nap ycimy lovagja ycimy ycimy A ycimy nap ycimy
lovagja ycimy ykodvegy szmű 3 felv. Társszerző: Hajó Sándor. yszemelynevy hajó
sándor yszemelynevy Hajó Sándor yszemelynevy hajó yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Hajó yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1916.
xevtizedx 1915 febr. 11-én, Vígszínház. yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy
»Körbe - körbe«, ycimy körbe - körbe ycimy Körbe - körbe ycimy körbe ycimy -
ycimy körbe ycimy ycimy Körbe ycimy - ycimy körbe ycimy ykodvegy képsorozat. Irta:
Schnitzler Artúr. yszemelynevy schnitzler artúr yszemelynevy Schnitzler Artúr
yszemelynevy schnitzler yszemelynevy artúr yszemelynevy yszemelynevy Schnitzler
yszemelynevy Artúr yszemelynevy ykodvegy (Fordította Bródy Sándor.) yszemelynevy
bródy sándor yszemelynevy Bródy Sándor yszemelynevy bródy yszemelynevy sándor
yszemelynevy yszemelynevy Bródy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy Bem. 1912.
okt. 12-én, Uj Színpad. yintezmenyy uj színpad yintezmenyy Uj Színp yintezmenyy
uj yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Színp yintezmenyy
ykodvegy (Kövessy Albert yszemelynevy kövessy albert yszemelynevy Kövessy
Albert yszemelynevy kövessy yszemelynevy albert yszemelynevy yszemelynevy
Kövessy yszemelynevy Albert yszemelynevy ykodvegy igazgatása alatt.) Betiltották
okt. 15-én; »Szenvedély«, ycimy szenvedély ycimy Szenvedély ycimy szenvedély
ycimy ycimy Szenvedély ycimy ykodvegy szmű felv. Irta: Arcübasev. yszemelynevy
arcübasev yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy arcübasev yszemelynevy
yszemelynevy Arcübasev yszemelynevy ykodvegy (Átdolgozta: Bródy S.) yszemelynevy
bródy s. yszemelynevy Bródy S. yszemelynevy bródy yszemelynevy s. yszemelynevy
yszemelynevy Bródy yszemelynevy S. yszemelynevy ykodvegy Bem. 1918. nov.23-án, Vígszínház.
yintezmenyy vígszínház yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy ykodvegy »Orgonavirág«, ycimy orgonavirág
ycimy Orgonavirág ycimy orgonavirág ycimy ycimy Orgonavirág ycimy ykodvegy májusi
játék 1 képben. Egyidőben előadta a Nemzeti Színház, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Vígszínház yintezmenyy vígszínház
yintezmenyy Vígszính yintezmenyy vígszínház yintezmenyy yintezmenyy Vígszính
yintezmenyy ykodvegy és Magyar Színház, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy
Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy 1919. máj. xtalanevtizedx 1925 1-jén. szin_I.0281.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Bródy Sándor - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1863
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0281.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21798.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Bródy
Sándor
Szócikk: Bródy Sándor író, színműíró, sz. 1863,
jún. 23-án, Egerben, megh. 1924. aug. 12-én, Budapesten. Középiskoláit részben szülővárosában,
részben Budapesten végezte. A német naturalista és verista-írók hatása alatt írta
regényeit és színdarabjait. Ő is, mint a német naturalista és verista-írók, regényeiben
kerülte a terjengős epikai leírásokat és inkább dialógusokban jellemezte és beszéltette
regényalakjait. Különösen hatása alatt állott Gerhardt Hauptmannak, a nagy német
író és színműirónak. Amint Gerhardt Hauptmann, a naturalista és verista iránynak
úgyszólván előharcosa volt Németországban és akinek regény- és színdarab-alakjai
hús- és véremberek voltak és a kor szellemének megfelelőleg szembehelyezkedtek a
társadalmi renddel, éppen úgy Bródy Sándor nacionalizálta Gerhardt Hauptmannak szociális
világnézetét. Színdarabjainak és regényeinek karakterei a mának cselekvő és dolgozó
emberei. Különösen darabjainak életbölcselete egyformán haladó a nagy német íróéval.
Gerhardt Hauptmann támadja a kapitalizmust és apostola a robotoló, szegény munkásnépnek.
Bródy Sándor írásainak is ez a célja, csak más formában, mert amit a német író nyíltan
meg mer mondani, azt Bródy Sándor a sorok között sejteti. Ő is a szegényeknek, az
elnyomottaknak pártfogója, de inkább csak demokratikus formában és nem oly radikális
eredménnyel, mint Hauptmann. Színdarabjai közül a legnagyobb sikert a »Tanítónő«
c. színművel aratta. Ez a színdarabja áll a legközelebb a mai kor világfelfogásához.
Igaz ugyan, hogy a darabnak konstruktív fölépítése egy kissé romantikus-stílű, mert
az úriház szemben áll a zsellér-házzal és ez a forma inkább Sudermann-i, de az,
hogy ő magában a magyar parasztságban állítja szembe ezt a különbözetet és a parasztnábobnak
fia nem a paraszttal, hanem egy városi elszegényedett úrilánnyal áll szemben, ez
elveszi a darabnak romantikus levegőjét és igazzá teszi azt. Vagyis a »Tanitónő«-ben
Bródy azt akarja bizonyítani, hogy az ember, ha pénzt, vagy hatalmat érez kezében,
akkor egyaránt visszaél vele, akár paraszt, akár úriember. Színdarabjaiban sokat
foglalkozik a mai kor embereinek erkölcsi felfogásával. Szerinte a világ nem változott,
a mai ember épen úgy gondolkozik, mint a régi romantikus ember gondolkozott az erkölcsök
felfogásáról. Az akkori gazdag ember sem tudta, nem akarta erkölcsösnek hinni a
szegényt; aki gazdag, még ha paraszti sorból is küzdötte fel magát gazdagnak, az
is különbséget keres az ő erkölcse és a szegény erkölcse között. Írásainak lírája
akár színdarab, vagy regény, igaz és mély, emberi. Stílusa is teljesen egyéni, nem
kedveli a hosszú mondatokat, ellenben sok a befejezetlen, csonka mondat. Sok színdarabot
és regényt írt. Színművei: »Hófehérke«, regényes színjáték 3 felv. Bem. 1901. jan.
18-án, Nemzeti Színház. »A dada«, erkölcsrajz 3 felv. Bem. 1902. jan. 19-én, Vígszínház.
Felújítása 1907. dec. 17-én, Magyar Színház. 1917. okt. 5-én, Nemzeti Színház. »Király
- idillek«, színjáték 3 felv. (egy-egy felvonásos mű, összefoglaló címmel). Bem.
1902. dec. 5-én, Nemzeti Színház. »Tanítónő«, falusi életkép, 3 felv. Bem. 1908.
márc. 21-én, Vígszínház. 100-ik előadása: 1917. okt. 18-án. Idegen színpadon játszották:
1910. febr. 5-én Münchenben; — Bécsben és Nürnbergben ápr. végén, Brémában nov.
elején, Zágrábban 1915. szept. 21-én »Ucsiteljica« c. alatt, fordította dr. Lulic.
»A medikus«, életkép 3 felv. Bem. 1911. jan. 27-én, Vígszínház. »Királyok«, 3 egyfelv.
Bem. 1913. márc. 15-én, Magyar Színház. »Prometheus«, mithologiai ballet 3 képben,
zen. szerz. Beethoven. Bem. 1913. márc. 19-én. M. Kir. Operaház. »Timár Liza«, szmű
3 felv. Bem. 1914. márc. 19-én, Vígszínház. 50-szer 1914. dec. 21-én, felújítása
1915.. okt. 9-én. »Lyon Lea«, szmű 3 felv. Bem. 1915. szept. 4-én, Magyar Színház.
1918. jún. havában Teplitzschönau-ban is előadták, Korff Arnolddal a főszerepben.
1921. szept. havában Bécsben játszották. 1929. április 17-én az Uj Színház is műsorába
iktatta, »A szerető«, dráma 3 felvonásban. — Bem. 1917. okt. 25-én, Magyar Színház.
100-ik előadás 1918. jan. 17-én. 1925. okt. 27-én Bécsben a Roland Bühne is bemutatta.
»A nap lovagja«, szmű 3 felv. Társszerző: Hajó Sándor. Bem. 1916. febr. 11-én, Vígszínház.
»Körbe - körbe«, képsorozat. Irta: Schnitzler Artúr. (Fordította Bródy Sándor.)
Bem. 1912. okt. 12-én, Uj Színpad. (Kövessy Albert igazgatása alatt.) Betiltották
okt. 15-én; »Szenvedély«, szmű felv. Irta: Arcübasev. (Átdolgozta: Bródy S.) Bem.
1918. nov.23-án, Vígszínház. »Orgonavirág«, májusi játék 1 képben. Egyidőben előadta
a Nemzeti Színház, Vígszínház és Magyar Színház, 1919. máj. 1-jén. szin_I.0281.pdf
I