Címszó: Budai Népszínház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21833.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Budai
Népszínház
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521832.htm
Szócikk: Budai (Budapest)
Népszínház Az 1861-ik (időpont) esztendő
tavaszán nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör (intézmény)
(információ)
homlokára. Ez a zászló azt jelentette, hogy
a német (nemzetiség)
(információ)
arénában magyar előadások lesznek. És csakugyan
— 1861. (időpont)
ápr. 2-án — Molnár György (személy) (információ)
jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte
meg itt előadásait. Molnár (személy) (információ)
azonban nem vendégeskedni jött, hanem egy
újabb magyar színházat akart az ország szívében kiharcolni. A németeknek (nemzetiség)
(információ)
két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán;
(Budapest)
a magyaroknak csak egy. Molnár (személy) (információ)
azt hitte, szükség van egy másodikra is.
Budán, (Budapest)
a Lánchídfő-oldalán — a mai kereskedelemügyi minisztérium (intézmény)
helyén — egy ősrégi épület állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája (intézmény)
(információ)
volt. Molnár György (személy) (információ)
— más hiányában —ezt a régi házat szemelte
ki a budai magyar színház (intézmény)
(információ)
részére. A budai (Budapest)
Tanács, melyhez az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett
az épület átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000
forint évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan
megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület
homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« (intézmény)
(információ)
nevezet, alatta pedig a balatonfüredi játékszín
(intézmény)
(információ)
(L. o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság
a' Nemzetiségnek. Az új magyar színház 1861. (időpont) szeptember
14-én nyílt meg a Hymnus (cím) (információ)
hangjai mellett. Ez volt a második magyar
színház Pest-Budán. (Budapest)
Molnár György (személy) (információ)
érdeme, hogy létesült. Nem az ő hibája, hogy
elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi Nelli,
(személy)
(információ)
Hetényi Antónia, (személy) (információ)
Náday Ferenc, (személy) (információ)
Vizváry Gyula, (személy) Együd
István, (személy)
(információ)
Horváth Vince, (személy) (információ)
Szilágyi Béla, (személy) (információ)
Pártényi János, (személy) (információ)
Takács Ádám, (személy) (információ)
Dózsa József, (személy) (információ)
stb., stb., akik javarészt büszkeségei voltak
vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat télen a budai Népszínházban,
(intézmény)
(információ)
nyáron pedig a budai arénában (intézmény)
(információ)
játszott. A műsor elég változatos volt. Játszottak
népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat, sőt olykor klasszikus drámákat is.
De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje volt a színháznak. Molnár György, (személy) (információ)
aki hibái mellett is jó színész és igen tehetséges
művezető volt, később az operettet s a látványos színműveket is műsorára vette.
Ezek közül különösen az »Ördög pilulái«-nak (cím) (információ)
volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása
1863. (időpont)
dec. 10.) Molnár (személy) (információ)
nagy színpadismerő volt és nagy rendező.
Az »Ördög pilulái«-t (cím) (információ)
is ő rendezte, még pedig olyan boszorkányos
leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott, amit a színpadi gépekkel
véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a darabot
hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett. A magyar színpad történetében
erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt Molnár (személy) (információ)
drámai előadásait többnyire kifogásolták,
most azzal állottak elő, hogy a Népszínháznak (intézmény)
(információ)
nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem
kultiválnia kell a hazafias drámát is.« Molnár (személy) (információ)
szót fogadott. De a hazafias drámákra csak
félházai voltak. Közbe-közbe megint beszúrta hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor
beadott a közönségnek. De hiába volt minden. Molnár György (személy) (információ)
már 1864. (időpont) nyarán
nem tudott fizetni s így a színház még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban
még nem volt végleges. Három évi szünet után — 1867. (időpont) június
13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza. (intézmény)
(információ)
Az újonnan szervezett társulatban a megmaradt
régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit, (személy) (információ)
Hetényi Antóniát, (személy) (információ)
Molnárné Kocsisovszky Borcsát, (személy) Dancz
Ninát, (személy)
(információ)
Szentgyörgyi Istvánt, (személy) (információ)
Kassai Vidort, (személy) (információ)
Tímár Jánost, (személy) Némethy
Irmát, (személy)
(információ)
Császár Miklóst, (személy) (információ)
Bogyó Alajost, (személy) (információ)
Virág Ferencet...És (személy) (információ)
itt találkozunk Blaha Lujzával (személy) (információ)
is, aki 1864. (időpont) ápr.
21-én a »Csikós« (cím)
(információ)
Rózsi-jában (szerep) Kölesi
Lujza (személy)
(információ)
név alatt egy csapásra meghódította a közönséget.
Molnár (személy)
(információ)
sokat okult az első három esztendő tapasztalataiból
s az 1867-iki (időpont) esztendőben
a látványosságokra fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel
sokat akart nyerni, »Dunanan apó« (cím) (információ)
volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár (személy) (információ)
a hírhedt cancan-táncot is odabiggyesztette,
a színkörben játszották. Molnár (személy) (információ)
itt is leleményes rendezőnek bizonyult. A
kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá lett
az egész Horváth-kert. (intézmény)
Volt ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat ábrázoló díszletekkel
stb., stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár (személy) (információ)
találékonysága állíthat elő — írja az egykorú
lap.) A következő évben — 1868. (időpont) augusztus
24-én — még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos játék-mester. Ez
az ütőkártya »Bem apó« (cím) (információ)
volt. A darabot a francia (nyelv) (információ)
»Marengó«-ból, (cím) melyet Párizsban
(ország)
látott, Rajkay István (személy) színházi
ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. (személy) (információ)
A darab maga nem sokat ért, de hát ki törődött
a darabbal! A szép kiállítás, a sok lélekemelő és érdekes látványosság, Molnár György
(személy)
(információ)
boszorkányos rendezői munkája feledtették
a mű gyarlóságait. Az előadás kezdetét a Horváth - kertben (intézmény)
(információ)
felállított mozsárágyúk durrogása jelezte.
E stílszerü nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték. A színpad hátsó
kapuja teljesen nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni lehetett. Leírhatatlan
hatás volt, amikor Bem apó (cím) (információ)
(Várhidi) (személy) vezérkara
élén szürke lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek
az ágyúk. Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt
vett háromszáz gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok
is, akik hidat vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert
(intézmény)
térségén játszódtak le, miközben a Gellérthegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat
repített az ég felé. Ezeken az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még
pedig olyan káprázatos látványosság keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt,
sem azután nem produkált. Október 15-ig mindennap »Bem apó-t (cím) (információ)
játszották a Budai Színkörben, (intézmény)
(információ)
még pedig zsúfolt házak mellett. Ezt már
nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett igazán szép látványosság.
Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel (nyelv) (információ)
himnusz, melyeket Bogyó Alajos (személy) (információ)
nagyon szépen énekelt. Az előadásnak Bécsben
(ország)
is nagy sikere volt, Molnár (személy) (információ)
rendezői tudása, habár a kisebb méretű színpadon
sok nehézséggel kellett megküzdeni, a császárvárosban is diadalt aratott. De akármilyen
szép is volt a bécsi (ország) diadal,
a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
sorsán nem segíthetett. Molnár György (személy) (információ)
1869. (időpont) decemberében
be is jelentette, hogy 1870. (időpont) márc.
1-étől a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
igazgatásától visszalép. Molnár (személy) (információ)
után Miklóssy Gyula (személy) (információ)
(l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal,
(intézmény)
(információ)
de néhány havi működés után ő is visszalépett.
Ezután gyorsan következett a vég. A budai Népszínház (intézmény)
(információ)
telkét Buda (Budapest)
városa eladta az északkeleti vasúttársaságnak s még azon év július havában megkezdődött
a bontás. Ám a csákány nem fogta a kemény falakat, s végre is dinamittal robbantották
fel azokat.Történt pedig ez 1870. (időpont) szept.
16-án, megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház (intézmény)
(információ)
egy perc alatt porfelhővé változott. (Pataki
József) (személy)
(információ)
szin_I.0285.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Budai Népszínház címszóvég 21833 Szócikk:
Budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház Az
1861-ik esztendő tavaszán nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy homlokára. Ez
a zászló azt jelentette, hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német
ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy arénában
magyar előadások lesznek. És csakugyan — 1861. ápr. 2-án — Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte meg itt előadásait. Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy azonban nem vendégeskedni jött, hanem
egy újabb magyar színházat akart az ország szívében kiharcolni. A németeknek ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán; pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a magyaroknak csak egy. Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy azt hitte, szükség van egy másodikra is.
Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Lánchídfő-oldalán
— a mai kereskedelemügyi minisztérium yintezmenyy kereskedelemügyi minisztérium
yintezmenyy keresked yintezmenyy kereskedelemügyi yintezmenyy minisztérium
yintezmenyy yintezmenyy keresked yintezmenyy ykodvegy helyén — egy ősrégi épület
állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája yintezmenyy mátyás király
lovaglóiskolája yintezmenyy Mátyás k yintezmenyy mátyás yintezmenyy király
yintezmenyy lovaglóiskolája yintezmenyy yintezmenyy Mátyás yintezmenyy k
yintezmenyy ykodvegy volt. Molnár György yszemelynevy molnár györgy
yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — más hiányában —ezt
a régi házat szemelte ki a budai magyar színház yintezmenyy budai magyar
színház yintezmenyy budai ma yintezmenyy budai yintezmenyy magyar yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy részére.
A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tanács, melyhez
az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett az épület
átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000 forint
évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan
megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület
homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy nevezet, alatta pedig a balatonfüredi játékszín yintezmenyy
balatonfüredi játékszín yintezmenyy balatonf yintezmenyy balatonfüredi
yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy balatonf yintezmenyy ykodvegy (L.
o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság a' Nemzetiségnek. Az új magyar színház
1861. szeptember 14-én nyílt meg a Hymnus ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy
hymnus ycimy ycimy Hymnus ycimy ykodvegy hangjai mellett. Ez volt a második magyar
színház Pest-Budán. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy érdeme, hogy létesült. Nem az ő hibája,
hogy elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi Nelli,
yszemelynevy szerdahelyi nelli yszemelynevy Szerdahelyi Nelli yszemelynevy
szerdahelyi yszemelynevy nelli yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi
yszemelynevy Nelli yszemelynevy ykodvegy Hetényi Antónia, yszemelynevy hetényi
antónia yszemelynevy Hetényi Antónia yszemelynevy hetényi yszemelynevy antónia
yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy Náday
Ferenc, yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday
yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy
Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy
Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Együd István, yszemelynevy
együd istván yszemelynevy Együd István yszemelynevy együd yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Együd yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Horváth
Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy
horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince
yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Béla, yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy
Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy
Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Pártényi János, yszemelynevy
pártényi jános yszemelynevy Pártényi János yszemelynevy pártényi yszemelynevy
jános yszemelynevy yszemelynevy Pártényi yszemelynevy János yszemelynevy
ykodvegy Takács Ádám, yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám
yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács
yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Dózsa József, yszemelynevy dózsa józsef
yszemelynevy Dózsa József yszemelynevy dózsa yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Dózsa yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy stb., stb., akik javarészt
büszkeségei voltak vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat
télen a budai Népszínházban, yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né
yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai
yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy nyáron pedig a budai arénában yintezmenyy
budai aréna yintezmenyy budai ar yintezmenyy budai yintezmenyy aréna
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ar yintezmenyy ykodvegy játszott. A műsor
elég változatos volt. Játszottak népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat,
sőt olykor klasszikus drámákat is. De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje
volt a színháznak. Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy
Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy
Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy aki hibái mellett is jó színész
és igen tehetséges művezető volt, később az operettet s a látványos színműveket
is műsorára vette. Ezek közül különösen az »Ördög pilulái«-nak ycimy ördög
pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy
pilulái ycimy ykodvegy volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása 1863. dec. 10.)
Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy nagy színpadismerő volt és nagy rendező.
Az »Ördög pilulái«-t ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy
pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy is ő rendezte, még pedig
olyan boszorkányos leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott, amit
a színpadi gépekkel véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban, mint
az, hogy a darabot hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett. A magyar
színpad történetében erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy
yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy drámai előadásait többnyire kifogásolták,
most azzal állottak elő, hogy a Népszínháznak yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem kultiválnia kell
a hazafias drámát is.« Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szót
fogadott. De a hazafias drámákra csak félházai voltak. Közbe-közbe megint beszúrta
hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor beadott a közönségnek. De hiába volt minden.
Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy már 1864. nyarán nem tudott fizetni s
így a színház még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban még nem volt végleges.
Három évi szünet után — 1867. június 13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza.
yintezmenyy molnár györgy népszínháza yintezmenyy Molnár G yintezmenyy molnár
yintezmenyy györgy yintezmenyy népszínháza yintezmenyy yintezmenyy Molnár
yintezmenyy G yintezmenyy ykodvegy Az újonnan szervezett társulatban a megmaradt
régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit, yszemelynevy jászai mari
yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy
yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Hetényi Antóniát, yszemelynevy
hetényi antónia yszemelynevy Hetényi Antóniá yszemelynevy hetényi yszemelynevy
antónia yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Antóniá yszemelynevy
ykodvegy Molnárné Kocsisovszky Borcsát, yszemelynevy molnárné kocsisovszky
borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsá yszemelynevy molnárné
yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy yszemelynevy
Molnárné yszemelynevy Dancz Ninát, yszemelynevy dancz nina yszemelynevy Dancz
Niná yszemelynevy dancz yszemelynevy nina yszemelynevy yszemelynevy Dancz
yszemelynevy Niná yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi Istvánt, yszemelynevy
szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi
yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István
yszemelynevy ykodvegy Kassai Vidort, yszemelynevy kassai vidor yszemelynevy
Kassai Vidor yszemelynevy kassai yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy
Kassai yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy Tímár Jánost, yszemelynevy
tímár jános yszemelynevy Tímár János yszemelynevy tímár yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Tímár yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Némethy
Irmát, yszemelynevy némethy irma yszemelynevy Némethy Irmá yszemelynevy némethy
yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Irmá
yszemelynevy ykodvegy Császár Miklóst, yszemelynevy császár miklós yszemelynevy
Császár Miklós yszemelynevy császár yszemelynevy miklós yszemelynevy
yszemelynevy Császár yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bogyó Alajost, yszemelynevy
bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos
yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy Virág
Ferencet...És yszemelynevy virág ferenc yszemelynevy Virág Ferenc yszemelynevy
virág yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Virág yszemelynevy Ferenc
yszemelynevy ykodvegy itt találkozunk Blaha Lujzával yszemelynevy blaha lujza
yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy is, aki 1864. ápr. 21-én
a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy
ykodvegy Rózsi-jában yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy
yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi lujza
yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy
yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy név alatt egy csapásra
meghódította a közönséget. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár
yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy sokat
okult az első három esztendő tapasztalataiból s az 1867-iki esztendőben a látványosságokra
fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel sokat akart nyerni,
»Dunanan apó« ycimy dunanan apó ycimy Dunanan apó ycimy dunanan ycimy apó ycimy
ycimy Dunanan ycimy apó ycimy ykodvegy volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár yszemelynevy
molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy a hírhedt cancan-táncot is odabiggyesztette, a színkörben
játszották. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy itt is leleményes rendezőnek
bizonyult. A kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá
lett az egész Horváth-kert. yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy Horváth-
yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy yintezmenyy Horváth- yintezmenyy ykodvegy Volt
ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat ábrázoló díszletekkel stb.,
stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy találékonysága állíthat elő — írja az egykorú lap.) A következő
évben — 1868. augusztus 24-én — még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos
játék-mester. Ez az ütőkártya »Bem apó« ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem
ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy volt. A darabot a francia ynyelvy
francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy
ykodvegy »Marengó«-ból, ycimy marengó ycimy Marengó ycimy marengó ycimy ycimy
Marengó ycimy ykodvegy melyet Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs
yorszagy Franciaország ykodvegy látott, Rajkay István yszemelynevy rajkay
istván yszemelynevy Rajkay István yszemelynevy rajkay yszemelynevy istván
yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színházi
ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. yszemelynevy molnár
yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy ykodvegy A darab maga nem sokat ért, de hát ki törődött a darabbal!
A szép kiállítás, a sok lélekemelő és érdekes látványosság, Molnár György yszemelynevy
molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy
györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy
ykodvegy boszorkányos rendezői munkája feledtették a mű gyarlóságait. Az előadás
kezdetét a Horváth - kertben yintezmenyy horváth - kert yintezmenyy Horváth
yintezmenyy horváth yintezmenyy - yintezmenyy kert yintezmenyy yintezmenyy
Horváth yintezmenyy ykodvegy felállított mozsárágyúk durrogása jelezte. E stílszerü
nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték. A színpad hátsó kapuja teljesen
nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni lehetett. Leírhatatlan hatás volt,
amikor Bem apó ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem
ycimy apó ycimy ykodvegy (Várhidi) yszemelynevy várhidi yszemelynevy Várhidi
yszemelynevy várhidi yszemelynevy yszemelynevy Várhidi yszemelynevy ykodvegy vezérkara
élén szürke lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek
az ágyúk. Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt
vett háromszáz gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok
is, akik hidat vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert
yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy Horváth- yintezmenyy horváth-kert
yintezmenyy yintezmenyy Horváth- yintezmenyy ykodvegy térségén játszódtak le, miközben
a Gellérthegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat repített az ég felé. Ezeken
az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még pedig olyan káprázatos látványosság
keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt, sem azután nem produkált. Október
15-ig mindennap »Bem apó-t ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó
ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy játszották a Budai Színkörben, yintezmenyy
budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör
yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy még pedig zsúfolt
házak mellett. Ezt már nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett
igazán szép látványosság. Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel ynyelvy
lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy ynyelvy lengyel ynyelvy
ykodvegy himnusz, melyeket Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy
Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy
Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy nagyon szépen énekelt. Az előadásnak
Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is nagy sikere
volt, Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy rendezői tudása, habár a
kisebb méretű színpadon sok nehézséggel kellett megküzdeni, a császárvárosban is
diadalt aratott. De akármilyen szép is volt a bécsi ytelepulesy bécs
ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy diadal, a budai Népszínház yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy sorsán nem segíthetett.
Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György
yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1869. decemberében xtalanevtizedx
1875 be is jelentette, hogy 1870. xevtizedx 1875 márc. 1-étől a budai Népszínház
yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatásától
visszalép. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár
yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy után Miklóssy Gyula yszemelynevy
miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy
gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy
ykodvegy (l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal, yintezmenyy budai
népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy de néhány havi
működés után ő is visszalépett. Ezután gyorsan következett a vég. A budai Népszínház
yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy
népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy telkét
Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa eladta az
északkeleti vasúttársaságnak s még azon év július havában megkezdődött a bontás.
Ám a csákány nem fogta a kemény falakat, s végre is dinamittal robbantották fel
azokat.Történt pedig ez 1870. szept. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16-án,
megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház yintezmenyy
budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház
yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy egy perc alatt
porfelhővé változott. (Pataki József) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy
Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy
Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0285.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Budai Népszínház - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21833.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Budai
Népszínház
Szócikk: Budai Népszínház Az 1861-ik esztendő tavaszán
nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör homlokára. Ez a zászló azt jelentette,
hogy a német arénában magyar előadások lesznek. És csakugyan — 1861. ápr. 2-án —
Molnár György jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte meg itt előadásait. Molnár
azonban nem vendégeskedni jött, hanem egy újabb magyar színházat akart az ország
szívében kiharcolni. A németeknek két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán;
a magyaroknak csak egy. Molnár azt hitte, szükség van egy másodikra is. Budán, a
Lánchídfő-oldalán — a mai kereskedelemügyi minisztérium helyén — egy ősrégi épület
állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája volt. Molnár György — más hiányában
—ezt a régi házat szemelte ki a budai magyar színház részére. A budai Tanács, melyhez
az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett az épület
átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000 forint
évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan
megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület
homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« nevezet, alatta pedig a balatonfüredi
játékszín (L. o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság a' Nemzetiségnek. Az új
magyar színház 1861. szeptember 14-én nyílt meg a Hymnus hangjai mellett. Ez volt
a második magyar színház Pest-Budán. Molnár György érdeme, hogy létesült. Nem az
ő hibája, hogy elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi
Nelli, Hetényi Antónia, Náday Ferenc, Vizváry Gyula, Együd István, Horváth Vince,
Szilágyi Béla, Pártényi János, Takács Ádám, Dózsa József, stb., stb., akik javarészt
büszkeségei voltak vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat
télen a budai Népszínházban, nyáron pedig a budai arénában játszott. A műsor elég
változatos volt. Játszottak népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat, sőt olykor
klasszikus drámákat is. De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje volt a színháznak.
Molnár György, aki hibái mellett is jó színész és igen tehetséges művezető volt,
később az operettet s a látványos színműveket is műsorára vette. Ezek közül különösen
az »Ördög pilulái«-nak volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása 1863. dec. 10.)
Molnár nagy színpadismerő volt és nagy rendező. Az »Ördög pilulái«-t is ő rendezte,
még pedig olyan boszorkányos leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott,
amit a színpadi gépekkel véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban,
mint az, hogy a darabot hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett.
A magyar színpad történetében erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt
Molnár drámai előadásait többnyire kifogásolták, most azzal állottak elő, hogy a
Népszínháznak nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem kultiválnia kell a hazafias
drámát is.« Molnár szót fogadott. De a hazafias drámákra csak félházai voltak. Közbe-közbe
megint beszúrta hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor beadott a közönségnek. De
hiába volt minden. Molnár György már 1864. nyarán nem tudott fizetni s így a színház
még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban még nem volt végleges. Három évi
szünet után — 1867. június 13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza. Az újonnan
szervezett társulatban a megmaradt régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit,
Hetényi Antóniát, Molnárné Kocsisovszky Borcsát, Dancz Ninát, Szentgyörgyi Istvánt,
Kassai Vidort, Tímár Jánost, Némethy Irmát, Császár Miklóst, Bogyó Alajost, Virág
Ferencet...És itt találkozunk Blaha Lujzával is, aki 1864. ápr. 21-én a »Csikós«
Rózsi-jában Kölesi Lujza név alatt egy csapásra meghódította a közönséget. Molnár
sokat okult az első három esztendő tapasztalataiból s az 1867-iki esztendőben a
látványosságokra fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel sokat
akart nyerni, »Dunanan apó« volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár a hírhedt cancan-táncot
is odabiggyesztette, a színkörben játszották. Molnár itt is leleményes rendezőnek
bizonyult. A kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá
lett az egész Horváth-kert. Volt ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat
ábrázoló díszletekkel stb., stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár találékonysága
állíthat elő — írja az egykorú lap.) A következő évben — 1868. augusztus 24-én —
még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos játék-mester. Ez az ütőkártya
»Bem apó« volt. A darabot a francia »Marengó«-ból, melyet Párizsban látott, Rajkay
István színházi ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. A darab maga nem
sokat ért, de hát ki törődött a darabbal! A szép kiállítás, a sok lélekemelő és
érdekes látványosság, Molnár György boszorkányos rendezői munkája feledtették a
mű gyarlóságait. Az előadás kezdetét a Horváth - kertben felállított mozsárágyúk
durrogása jelezte. E stílszerü nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték.
A színpad hátsó kapuja teljesen nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni
lehetett. Leírhatatlan hatás volt, amikor Bem apó (Várhidi) vezérkara élén szürke
lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek az ágyúk.
Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt vett háromszáz
gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok is, akik hidat
vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert térségén játszódtak
le, miközben a Gellérthegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat repített az ég
felé. Ezeken az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még pedig olyan káprázatos
látványosság keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt, sem azután nem produkált.
Október 15-ig mindennap »Bem apó-t játszották a Budai Színkörben, még pedig zsúfolt
házak mellett. Ezt már nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett
igazán szép látványosság. Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel himnusz, melyeket
Bogyó Alajos nagyon szépen énekelt. Az előadásnak Bécsben is nagy sikere volt, Molnár
rendezői tudása, habár a kisebb méretű színpadon sok nehézséggel kellett megküzdeni,
a császárvárosban is diadalt aratott. De akármilyen szép is volt a bécsi diadal,
a budai Népszínház sorsán nem segíthetett. Molnár György 1869. decemberében be is
jelentette, hogy 1870. márc. 1-étől a budai Népszínház igazgatásától visszalép.
Molnár után Miklóssy Gyula (l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal, de
néhány havi működés után ő is visszalépett. Ezután gyorsan következett a vég. A
budai Népszínház telkét Buda városa eladta az északkeleti vasúttársaságnak s még
azon év július havában megkezdődött a bontás. Ám a csákány nem fogta a kemény falakat,
s végre is dinamittal robbantották fel azokat.Történt pedig ez 1870. szept. 16-án,
megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház egy perc
alatt porfelhővé változott. (Pataki József) szin_I.0285.pdf I