Címszó: Budai Népszínház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21833.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Budai Népszínház

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/521832.htm

 

Szócikk: Budai (Budapest) Népszínház Az 1861-ik (időpont) esztendő tavaszán nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör (intézmény) (információ)  homlokára. Ez a zászló azt jelentette, hogy a német (nemzetiség) (információ)  arénában magyar előadások lesznek. És csakugyan — 1861. (időpont) ápr. 2-án — Molnár György (személy) (információ)  jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte meg itt előadásait. Molnár (személy) (információ)  azonban nem vendégeskedni jött, hanem egy újabb magyar színházat akart az ország szívében kiharcolni. A németeknek (nemzetiség) (információ)  két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán; (Budapest) a magyaroknak csak egy. Molnár (személy) (információ)  azt hitte, szükség van egy másodikra is. Budán, (Budapest) a Lánchídfő-oldalán — a mai kereskedelemügyi minisztérium (intézmény) helyén — egy ősrégi épület állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája (intézmény) (információ)  volt. Molnár György (személy) (információ)  — más hiányában —ezt a régi házat szemelte ki a budai magyar színház (intézmény) (információ)  részére. A budai (Budapest) Tanács, melyhez az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett az épület átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000 forint évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« (intézmény) (információ)  nevezet, alatta pedig a balatonfüredi játékszín (intézmény) (információ)  (L. o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság a' Nemzetiségnek. Az új magyar színház 1861. (időpont) szeptember 14-én nyílt meg a Hymnus (cím) (információ)  hangjai mellett. Ez volt a második magyar színház Pest-Budán. (Budapest) Molnár György (személy) (információ)  érdeme, hogy létesült. Nem az ő hibája, hogy elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi Nelli, (személy) (információ)  Hetényi Antónia, (személy) (információ)  Náday Ferenc, (személy) (információ)  Vizváry Gyula, (személy) Együd István, (személy) (információ)  Horváth Vince, (személy) (információ)  Szilágyi Béla, (személy) (információ)  Pártényi János, (személy) (információ)  Takács Ádám, (személy) (információ)  Dózsa József, (személy) (információ)  stb., stb., akik javarészt büszkeségei voltak vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat télen a budai Népszínházban, (intézmény) (információ)  nyáron pedig a budai arénában (intézmény) (információ)  játszott. A műsor elég változatos volt. Játszottak népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat, sőt olykor klasszikus drámákat is. De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje volt a színháznak. Molnár György, (személy) (információ)  aki hibái mellett is jó színész és igen tehetséges művezető volt, később az operettet s a látványos színműveket is műsorára vette. Ezek közül különösen az »Ördög pilulái«-nak (cím) (információ)  volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása 1863. (időpont) dec. 10.) Molnár (személy) (információ)  nagy színpadismerő volt és nagy rendező. Az »Ördög pilulái«-t (cím) (információ)  is ő rendezte, még pedig olyan boszorkányos leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott, amit a színpadi gépekkel véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a darabot hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett. A magyar színpad történetében erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt Molnár (személy) (információ)  drámai előadásait többnyire kifogásolták, most azzal állottak elő, hogy a Népszínháznak (intézmény) (információ)  nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem kultiválnia kell a hazafias drámát is.« Molnár (személy) (információ)  szót fogadott. De a hazafias drámákra csak félházai voltak. Közbe-közbe megint beszúrta hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor beadott a közönségnek. De hiába volt minden. Molnár György (személy) (információ)  már 1864. (időpont) nyarán nem tudott fizetni s így a színház még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban még nem volt végleges. Három évi szünet után — 1867. (időpont) június 13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza. (intézmény) (információ)  Az újonnan szervezett társulatban a megmaradt régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit, (személy) (információ)  Hetényi Antóniát, (személy) (információ)  Molnárné Kocsisovszky Borcsát, (személy) Dancz Ninát, (személy) (információ)  Szentgyörgyi Istvánt, (személy) (információ)  Kassai Vidort, (személy) (információ)  Tímár Jánost, (személy) Némethy Irmát, (személy) (információ)  Császár Miklóst, (személy) (információ)  Bogyó Alajost, (személy) (információ)  Virág Ferencet...És (személy) (információ)  itt találkozunk Blaha Lujzával (személy) (információ)  is, aki 1864. (időpont) ápr. 21-én a »Csikós« (cím) (információ)  Rózsi-jában (szerep) Kölesi Lujza (személy) (információ)  név alatt egy csapásra meghódította a közönséget. Molnár (személy) (információ)  sokat okult az első három esztendő tapasztalataiból s az 1867-iki (időpont) esztendőben a látványosságokra fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel sokat akart nyerni, »Dunanan apó« (cím) (információ)  volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár (személy) (információ)  a hírhedt cancan-táncot is odabiggyesztette, a színkörben játszották. Molnár (személy) (információ)  itt is leleményes rendezőnek bizonyult. A kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá lett az egész Horváth-kert. (intézmény) Volt ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat ábrázoló díszletekkel stb., stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár (személy) (információ)  találékonysága állíthat elő — írja az egykorú lap.) A következő évben — 1868. (időpont) augusztus 24-én — még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos játék-mester. Ez az ütőkártya »Bem apó« (cím) (információ)  volt. A darabot a francia (nyelv) (információ)  »Marengó«-ból, (cím) melyet Párizsban (ország) látott, Rajkay István (személy) színházi ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. (személy) (információ)  A darab maga nem sokat ért, de hát ki törődött a darabbal! A szép kiállítás, a sok lélekemelő és érdekes látványosság, Molnár György (személy) (információ)  boszorkányos rendezői munkája feledtették a mű gyarlóságait. Az előadás kezdetét a Horváth - kertben (intézmény) (információ)  felállított mozsárágyúk durrogása jelezte. E stílszerü nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték. A színpad hátsó kapuja teljesen nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni lehetett. Leírhatatlan hatás volt, amikor Bem apó (cím) (információ)  (Várhidi) (személy) vezérkara élén szürke lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek az ágyúk. Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt vett háromszáz gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok is, akik hidat vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert (intézmény) térségén játszódtak le, miközben a Gellért­hegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat repített az ég felé. Ezeken az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még pedig olyan káprázatos látványosság keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt, sem azután nem produkált. Október 15-ig mindennap »Bem apó-t (cím) (információ)  játszották a Budai Színkörben, (intézmény) (információ)  még pedig zsúfolt házak mellett. Ezt már nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett igazán szép látványosság. Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel (nyelv) (információ)  himnusz, melyeket Bogyó Alajos (személy) (információ)  nagyon szépen énekelt. Az előadásnak Bécsben (ország) is nagy sikere volt, Molnár (személy) (információ)  rendezői tudása, habár a kisebb méretű színpadon sok nehézséggel kellett megküzdeni, a császárvárosban is diadalt aratott. De akármilyen szép is volt a bécsi (ország) diadal, a budai Népszínház (intézmény) (információ)  sorsán nem segíthetett. Molnár György (személy) (információ)  1869. (időpont) decemberében be is jelentette, hogy 1870. (időpont) márc. 1-étől a budai Népszínház (intézmény) (információ)  igazgatásától visszalép. Molnár (személy) (információ)  után Miklóssy Gyula (személy) (információ)  (l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal, (intézmény) (információ)  de néhány havi működés után ő is visszalépett. Ezután gyorsan következett a vég. A budai Népszínház (intézmény) (információ)  telkét Buda (Budapest) városa eladta az északkeleti vasúttársaságnak s még azon év július havában megkezdődött a bontás. Ám a csákány nem fogta a kemény falakat, s végre is dinamittal robbantották fel azokat.Történt pedig ez 1870. (időpont) szept. 16-án, megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház (intézmény) (információ)  egy perc alatt porfelhővé változott. (Pataki József) (személy) (információ)  szin_I.0285.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Budai Népszínház címszóvég 21833 Szócikk: Budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Népszínház Az 1861-ik esztendő tavaszán nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör yintezmenyy budai színkör yintezmenyy budai sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy sz yintezmenyy ykodvegy homlokára. Ez a zászló azt jelentette, hogy a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy arénában magyar előadások lesznek. És csakugyan — 1861. ápr. 2-án — Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte meg itt előadásait. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy azonban nem vendégeskedni jött, hanem egy újabb magyar színházat akart az ország szívében kiharcolni. A németeknek ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán; pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a magyaroknak csak egy. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy azt hitte, szükség van egy másodikra is. Budán, buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a Lánchídfő-oldalán — a mai kereskedelemügyi minisztérium yintezmenyy kereskedelemügyi minisztérium yintezmenyy keresked yintezmenyy kereskedelemügyi yintezmenyy minisztérium yintezmenyy yintezmenyy keresked yintezmenyy ykodvegy helyén — egy ősrégi épület állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája yintezmenyy mátyás király lovaglóiskolája yintezmenyy Mátyás k yintezmenyy mátyás yintezmenyy király yintezmenyy lovaglóiskolája yintezmenyy yintezmenyy Mátyás yintezmenyy k yintezmenyy ykodvegy volt. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy — más hiányában —ezt a régi házat szemelte ki a budai magyar színház yintezmenyy budai magyar színház yintezmenyy budai ma yintezmenyy budai yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ma yintezmenyy ykodvegy részére. A budai buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Tanács, melyhez az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett az épület átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000 forint évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy nevezet, alatta pedig a balatonfüredi játékszín yintezmenyy balatonfüredi játékszín yintezmenyy balatonf yintezmenyy balatonfüredi yintezmenyy játékszín yintezmenyy yintezmenyy balatonf yintezmenyy ykodvegy (L. o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság a' Nemzetiségnek. Az új magyar színház 1861. szeptember 14-én nyílt meg a Hymnus ycimy hymnus ycimy Hymnus ycimy hymnus ycimy ycimy Hymnus ycimy ykodvegy hangjai mellett. Ez volt a második magyar színház Pest-Budán. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy érdeme, hogy létesült. Nem az ő hibája, hogy elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi Nelli, yszemelynevy szerdahelyi nelli yszemelynevy Szerdahelyi Nelli yszemelynevy szerdahelyi yszemelynevy nelli yszemelynevy yszemelynevy Szerdahelyi yszemelynevy Nelli yszemelynevy ykodvegy Hetényi Antónia, yszemelynevy hetényi antónia yszemelynevy Hetényi Antónia yszemelynevy hetényi yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy Náday Ferenc, yszemelynevy náday ferenc yszemelynevy Náday Ferenc yszemelynevy náday yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Náday yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy Vizváry Gyula, yszemelynevy vizváry gyula yszemelynevy Vizváry Gyula yszemelynevy vizváry yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy Együd István, yszemelynevy együd istván yszemelynevy Együd István yszemelynevy együd yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Együd yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Horváth Vince, yszemelynevy horváth vince yszemelynevy Horváth Vince yszemelynevy horváth yszemelynevy vince yszemelynevy yszemelynevy Horváth yszemelynevy Vince yszemelynevy ykodvegy Szilágyi Béla, yszemelynevy szilágyi béla yszemelynevy Szilágyi Béla yszemelynevy szilágyi yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy Szilágyi yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Pártényi János, yszemelynevy pártényi jános yszemelynevy Pártényi János yszemelynevy pártényi yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Pártényi yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Takács Ádám, yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy Dózsa József, yszemelynevy dózsa józsef yszemelynevy Dózsa József yszemelynevy dózsa yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Dózsa yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy stb., stb., akik javarészt büszkeségei voltak vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat télen a budai Népszínházban, yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy nyáron pedig a budai arénában yintezmenyy budai aréna yintezmenyy budai ar yintezmenyy budai yintezmenyy aréna yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy ar yintezmenyy ykodvegy játszott. A műsor elég változatos volt. Játszottak népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat, sőt olykor klasszikus drámákat is. De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje volt a színháznak. Molnár György, yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy aki hibái mellett is jó színész és igen tehetséges művezető volt, később az operettet s a látványos színműveket is műsorára vette. Ezek közül különösen az »Ördög pilulái«-nak ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása 1863. dec. 10.) Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy nagy színpadismerő volt és nagy rendező. Az »Ördög pilulái«-t ycimy ördög pilulái ycimy Ördög pilulái ycimy ördög ycimy pilulái ycimy ycimy Ördög ycimy pilulái ycimy ykodvegy is ő rendezte, még pedig olyan boszorkányos leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott, amit a színpadi gépekkel véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a darabot hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett. A magyar színpad történetében erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy drámai előadásait többnyire kifogásolták, most azzal állottak elő, hogy a Népszínháznak yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem kultiválnia kell a hazafias drámát is.« Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy szót fogadott. De a hazafias drámákra csak félházai voltak. Közbe-közbe megint beszúrta hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor beadott a közönségnek. De hiába volt minden. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy már 1864. nyarán nem tudott fizetni s így a színház még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban még nem volt végleges. Három évi szünet után — 1867. június 13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza. yintezmenyy molnár györgy népszínháza yintezmenyy Molnár G yintezmenyy molnár yintezmenyy györgy yintezmenyy népszínháza yintezmenyy yintezmenyy Molnár yintezmenyy G yintezmenyy ykodvegy Az újonnan szervezett társulatban a megmaradt régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit, yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy Hetényi Antóniát, yszemelynevy hetényi antónia yszemelynevy Hetényi Antóniá yszemelynevy hetényi yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Hetényi yszemelynevy Antóniá yszemelynevy ykodvegy Molnárné Kocsisovszky Borcsát, yszemelynevy molnárné kocsisovszky borcsa yszemelynevy Molnárné Kocsisovszky Borcsá yszemelynevy molnárné yszemelynevy kocsisovszky yszemelynevy borcsa yszemelynevy yszemelynevy Molnárné yszemelynevy Dancz Ninát, yszemelynevy dancz nina yszemelynevy Dancz Niná yszemelynevy dancz yszemelynevy nina yszemelynevy yszemelynevy Dancz yszemelynevy Niná yszemelynevy ykodvegy Szentgyörgyi Istvánt, yszemelynevy szentgyörgyi istván yszemelynevy Szentgyörgyi István yszemelynevy szentgyörgyi yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Szentgyörgyi yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy Kassai Vidort, yszemelynevy kassai vidor yszemelynevy Kassai Vidor yszemelynevy kassai yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Kassai yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy Tímár Jánost, yszemelynevy tímár jános yszemelynevy Tímár János yszemelynevy tímár yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Tímár yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Némethy Irmát, yszemelynevy némethy irma yszemelynevy Némethy Irmá yszemelynevy némethy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Némethy yszemelynevy Irmá yszemelynevy ykodvegy Császár Miklóst, yszemelynevy császár miklós yszemelynevy Császár Miklós yszemelynevy császár yszemelynevy miklós yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Miklós yszemelynevy ykodvegy Bogyó Alajost, yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy Virág Ferencet...És yszemelynevy virág ferenc yszemelynevy Virág Ferenc yszemelynevy virág yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy Virág yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy itt találkozunk Blaha Lujzával yszemelynevy blaha lujza yszemelynevy Blaha Lujzá yszemelynevy blaha yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Blaha yszemelynevy Lujzá yszemelynevy ykodvegy is, aki 1864. ápr. 21-én a »Csikós« ycimy csikós ycimy Csikós ycimy csikós ycimy ycimy Csikós ycimy ykodvegy Rózsi-jában yszerepy rózsi yszerepy Rózsi yszerepy rózsi yszerepy yszerepy Rózsi yszerepy ykodvegy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi lujza yszemelynevy Kölesi Lujza yszemelynevy kölesi yszemelynevy lujza yszemelynevy yszemelynevy Kölesi yszemelynevy Lujza yszemelynevy ykodvegy név alatt egy csapásra meghódította a közönséget. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy sokat okult az első három esztendő tapasztalataiból s az 1867-iki esztendőben a látványosságokra fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel sokat akart nyerni, »Dunanan apó« ycimy dunanan apó ycimy Dunanan apó ycimy dunanan ycimy apó ycimy ycimy Dunanan ycimy apó ycimy ykodvegy volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy a hírhedt cancan-táncot is odabiggyesztette, a színkörben játszották. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy itt is leleményes rendezőnek bizonyult. A kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá lett az egész Horváth-kert. yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy Horváth- yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy yintezmenyy Horváth- yintezmenyy ykodvegy Volt ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat ábrázoló díszletekkel stb., stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy találékonysága állíthat elő — írja az egykorú lap.) A következő évben — 1868. augusztus 24-én — még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos játék-mester. Ez az ütőkártya »Bem apó« ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy volt. A darabot a francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy »Marengó«-ból, ycimy marengó ycimy Marengó ycimy marengó ycimy ycimy Marengó ycimy ykodvegy melyet Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy látott, Rajkay István yszemelynevy rajkay istván yszemelynevy Rajkay István yszemelynevy rajkay yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Rajkay yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy színházi ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy A darab maga nem sokat ért, de hát ki törődött a darabbal! A szép kiállítás, a sok lélekemelő és érdekes látványosság, Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy boszorkányos rendezői munkája feledtették a mű gyarlóságait. Az előadás kezdetét a Horváth - kertben yintezmenyy horváth - kert yintezmenyy Horváth yintezmenyy horváth yintezmenyy - yintezmenyy kert yintezmenyy yintezmenyy Horváth yintezmenyy ykodvegy felállított mozsárágyúk durrogása jelezte. E stílszerü nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték. A színpad hátsó kapuja teljesen nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni lehetett. Leírhatatlan hatás volt, amikor Bem apó ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy (Várhidi) yszemelynevy várhidi yszemelynevy Várhidi yszemelynevy várhidi yszemelynevy yszemelynevy Várhidi yszemelynevy ykodvegy vezérkara élén szürke lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek az ágyúk. Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt vett háromszáz gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok is, akik hidat vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy Horváth- yintezmenyy horváth-kert yintezmenyy yintezmenyy Horváth- yintezmenyy ykodvegy térségén játszódtak le, miközben a Gellért­hegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat repített az ég felé. Ezeken az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még pedig olyan káprázatos látványosság keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt, sem azután nem produkált. Október 15-ig mindennap »Bem apó-t ycimy bem apó ycimy Bem apó ycimy bem ycimy apó ycimy ycimy Bem ycimy apó ycimy ykodvegy játszották a Budai Színkörben, yintezmenyy budai színkör yintezmenyy Budai Sz yintezmenyy budai yintezmenyy színkör yintezmenyy yintezmenyy Budai yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy még pedig zsúfolt házak mellett. Ezt már nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett igazán szép látványosság. Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy lengyel ynyelvy ynyelvy lengyel ynyelvy ykodvegy himnusz, melyeket Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy nagyon szépen énekelt. Az előadásnak Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy is nagy sikere volt, Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy rendezői tudása, habár a kisebb méretű színpadon sok nehézséggel kellett megküzdeni, a császárvárosban is diadalt aratott. De akármilyen szép is volt a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy Ausztria ykodvegy diadal, a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy sorsán nem segíthetett. Molnár György yszemelynevy molnár györgy yszemelynevy Molnár György yszemelynevy molnár yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy 1869. decemberében xtalanevtizedx 1875 be is jelentette, hogy 1870. xevtizedx 1875 márc. 1-étől a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy igazgatásától visszalép. Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy Molnár yszemelynevy molnár yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy ykodvegy után Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy gyula yszemelynevy Miklóssy Gyula yszemelynevy miklóssy yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Miklóssy yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy (l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal, yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy de néhány havi működés után ő is visszalépett. Ezután gyorsan következett a vég. A budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy telkét Buda buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy városa eladta az északkeleti vasúttársaságnak s még azon év július havában megkezdődött a bontás. Ám a csákány nem fogta a kemény falakat, s végre is dinamittal robbantották fel azokat.Történt pedig ez 1870. szept. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 16-án, megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház yintezmenyy budai népszínház yintezmenyy budai Né yintezmenyy budai yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy budai yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy egy perc alatt porfelhővé változott. (Pataki József) yszemelynevy pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0285.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Budai Népszínház - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

KONKRETSZINHAZ

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0285.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/21/21833.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Budai Népszínház

Szócikk: Budai Népszínház Az 1861-ik esztendő tavaszán nemzeti színű lobogót tűztek ki a budai színkör homlokára. Ez a zászló azt jelentette, hogy a német arénában magyar előadások lesznek. És csakugyan — 1861. ápr. 2-án — Molnár György jónevű vidéki színigazgató társulata kezdte meg itt előadásait. Molnár azonban nem vendégeskedni jött, hanem egy újabb magyar színházat akart az ország szívében kiharcolni. A németeknek két színházuk és két arénájuk volt Pest-Budán; a magyaroknak csak egy. Molnár azt hitte, szükség van egy másodikra is. Budán, a Lánchídfő-oldalán — a mai kereskedelemügyi minisztérium helyén — egy ősrégi épület állott, mely valaha Mátyás király lovaglóiskolája volt. Molnár György — más hiányában —ezt a régi házat szemelte ki a budai magyar színház részére. A budai Tanács, melyhez az épület átengedéséért folyamodott, hazafias készséggel beleegyezett az épület átadásába, azonkívül 2000 forinttal járult hozzá az építkezéshez és 1000 forint évi szubvenciót szavazott meg a színház részére. Az átalakítás munkája hamarosan megkezdődött s még a nyár folyamán be is fejeződött. A csinosan renovált épület homlokán, aranybetűkkel díszelgett a »Népszínház« nevezet, alatta pedig a balatonfüredi játékszín (L. o.). homlokzatáról átvett jelige: Hazafiság a' Nemzetiségnek. Az új magyar színház 1861. szeptember 14-én nyílt meg a Hymnus hangjai mellett. Ez volt a második magyar színház Pest-Budán. Molnár György érdeme, hogy létesült. Nem az ő hibája, hogy elpusztult. A társulat jól volt megszervezve. Itt volt ekkor Szerdahelyi Nelli, Hetényi Antónia, Náday Ferenc, Vizváry Gyula, Együd István, Horváth Vince, Szilágyi Béla, Pártényi János, Takács Ádám, Dózsa József, stb., stb., akik javarészt büszkeségei voltak vagy lettek a magyar színészetnek. A jól megszervezett társulat télen a budai Népszínházban, nyáron pedig a budai arénában játszott. A műsor elég változatos volt. Játszottak népszínműveket, bohózatokat, énekes játékokat, sőt olykor klasszikus drámákat is. De a magasabb műfajokkal nem sok szerencséje volt a színháznak. Molnár György, aki hibái mellett is jó színész és igen tehetséges művezető volt, később az operettet s a látványos színműveket is műsorára vette. Ezek közül különösen az »Ördög pilulái«-nak volt rendkívüli nagy sikere. (Első előadása 1863. dec. 10.) Molnár nagy színpadismerő volt és nagy rendező. Az »Ördög pilulái«-t is ő rendezte, még pedig olyan boszorkányos leleményességgel, hogy szinte szemfényvesztésnek látszott, amit a színpadi gépekkel véghez vitt. Az óriási sikert mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a darabot hetvenszer játszották egymásután zsúfolt házak mellett. A magyar színpad történetében erre addig nem volt még példa. A lapok, melyek azelőtt Molnár drámai előadásait többnyire kifogásolták, most azzal állottak elő, hogy a Népszínháznak nemcsak látványos darabot kell adnia, »hanem kultiválnia kell a hazafias drámát is.« Molnár szót fogadott. De a hazafias drámákra csak félházai voltak. Közbe-közbe megint beszúrta hát a Pilulákat, melyeket még 103-szor beadott a közönségnek. De hiába volt minden. Molnár György már 1864. nyarán nem tudott fizetni s így a színház még azon az őszön bezárult. A kapuzárás azonban még nem volt végleges. Három évi szünet után — 1867. június 13-án — újra megnyílt Molnár György Népszínháza. Az újonnan szervezett társulatban a megmaradt régi tagok mellett ott találjuk Jászai Marit, Hetényi Antóniát, Molnárné Kocsisovszky Borcsát, Dancz Ninát, Szentgyörgyi Istvánt, Kassai Vidort, Tímár Jánost, Némethy Irmát, Császár Miklóst, Bogyó Alajost, Virág Ferencet...És itt találkozunk Blaha Lujzával is, aki 1864. ápr. 21-én a »Csikós« Rózsi-jában Kölesi Lujza név alatt egy csapásra meghódította a közönséget. Molnár sokat okult az első három esztendő tapasztalataiból s az 1867-iki esztendőben a látványosságokra fektette a fősúlyt. Az uj évadban első ütőkártyája, amellyel sokat akart nyerni, »Dunanan apó« volt. Ezt az operettet, melyhez Molnár a hírhedt cancan-táncot is odabiggyesztette, a színkörben játszották. Molnár itt is leleményes rendezőnek bizonyult. A kerti jelenésekre kinyittatta a színpad hátsó kapuját, ugy, hogy láthatóvá lett az egész Horváth-kert. Volt ott szökőkút, eleven virágágy, elzárva fényes palotákat ábrázoló díszletekkel stb., stb. (»Olyan érdekes kép volt, amilyet csak Molnár találékonysága állíthat elő — írja az egykorú lap.) A következő évben — 1868. augusztus 24-én — még hatalmasabb ütőkártyával rukkolt ki a boszorkányos játék-mester. Ez az ütőkártya »Bem apó« volt. A darabot a francia »Marengó«-ból, melyet Párizsban látott, Rajkay István színházi ügynökkel magyarosittatta át az élelmes Molnár. A darab maga nem sokat ért, de hát ki törődött a darabbal! A szép kiállítás, a sok lélekemelő és érdekes látványosság, Molnár György boszorkányos rendezői munkája feledtették a mű gyarlóságait. Az előadás kezdetét a Horváth - kertben felállított mozsárágyúk durrogása jelezte. E stílszerü nyitány után kezdetét vette a nagyszerű csatajáték. A színpad hátsó kapuja teljesen nyitva volt, úgy, hogy a Gellért-hegyet is látni lehetett. Leírhatatlan hatás volt, amikor Bem apó (Várhidi) vezérkara élén szürke lován megjelent. Utána hatvanöt huszár és ulánus lóháton. Azután jöttek az ágyúk. Négy ló húzta mindegyiket. A csataképekben az elsoroltakon kivül részt vett háromszáz gyalogos honvéd és vagy hetven muszka katona. Voltak ott hidasok is, akik hidat vertek a nézők előtt stb.stb. Az ütközetek többnyire a Horváth-kert térségén játszódtak le, miközben a Gellért­hegyen felállított mozsártelep tűzgolyókat repített az ég felé. Ezeken az estéken Bem dicsőségén lelkesedett a közönség, még pedig olyan káprázatos látványosság keretében, amilyet a magyar színpad sem azelőtt, sem azután nem produkált. Október 15-ig mindennap »Bem apó-t játszották a Budai Színkörben, még pedig zsúfolt házak mellett. Ezt már nem kifogásolták a lapok. Hazafias darab volt és amellett igazán szép látványosság. Volt ebben minden: magyar nóta, lengyel himnusz, melyeket Bogyó Alajos nagyon szépen énekelt. Az előadásnak Bécsben is nagy sikere volt, Molnár rendezői tudása, habár a kisebb méretű színpadon sok nehézséggel kellett megküzdeni, a császárvárosban is diadalt aratott. De akármilyen szép is volt a bécsi diadal, a budai Népszínház sorsán nem segíthetett. Molnár György 1869. decemberében be is jelentette, hogy 1870. márc. 1-étől a budai Népszínház igazgatásától visszalép. Molnár után Miklóssy Gyula (l. o.) próbálkozott még meg a budai Népszínházzal, de néhány havi működés után ő is visszalépett. Ezután gyorsan következett a vég. A budai Népszínház telkét Buda városa eladta az északkeleti vasúttársaságnak s még azon év július havában megkezdődött a bontás. Ám a csákány nem fogta a kemény falakat, s végre is dinamittal robbantották fel azokat.Történt pedig ez 1870. szept. 16-án, megnyitás után épen kilenc esztendőre. Ezen a napon a budai Népszínház egy perc alatt porfelhővé változott. (Pataki József) szin_I.0285.pdf I