Címszó: Csabay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22098.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Csabay Pál

Szócikk: Csabay Pál színész, sz. 1804-ben. (születés éve) Előbb színigazgató volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban (időpont) honvéd kapitány. Megh. 1865. (időpont) febr. 27-én, Debrecenben, (megye) ahol 30 évig volt igazgató. Pályáján 40 évig működött. Első neje soproni (megye) Éder Antónia, (személy) (információ)  színészgyermek, sz. 1811. (születés éve) télhavában, Kolozsvárott, (megye) megh. 1838. máj. 19. Debrecenben. (megye) Atyja Éder György, (személy) (információ)  anyja Tábory Anna. (személy) Énektanulmányait Kolozsvárott (megye) végezte Grosz Péter Józsefnél. (személy) (információ)  1823-ban (időpont) Miskolcon (megye) lépett színpadra. 1828. (időpont) febr. 13-án Csabay Pál (személy) (információ)  felesége lesz. 1830-ban (időpont) Kassán (megye) működik, azután bejárja Bihar-, (megye) (információ)  Arad-, (megye) (információ)  Temes- (megye) és Torontálmegyéket (megye) és Déryné (személy) (információ)  mellett ő is előkelő nevet vívott ki. 1833-ban (időpont) újra Miskolcon (megye) van, 1834-ben (időpont) Kolozsvárott, (megye) 1835-ben (időpont) Nagyváradon, (megye) azután Bécsbe (ország) megy, — onnan visszatér és Budán (Budapest) aratja babérait, 1836-ban (időpont) ismét Miskolcon (megye) játszik, egy év után az újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház (intézmény) (információ)  tagja, 1838. (időpont) jan. 6-án Kassán (megye) találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban (cím) halálos betegséget, aszkórt kapott. Azután játszott még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, (cím) (információ)  20-án »Griseldis«-ben (cím) (információ)  és 22-én, utoljára a »Korona és vérpad«-ban. (cím) (információ)  Gyermeke: Bertalan. (személy) (információ)  Testvérei: Eduárd, (személy) Luiza, (személy) Terézia. (személy) Cs. második neje; Szakáll Klára, (személy) (információ)  színésznő, sz. 1819-ben, (születés éve) megh. 1879. márc. 15-én, Debrecenben. (megye) 1835. (időpont) december 25-én lépett a színipályára. 1838-ban (időpont) Miskolczy Lilla (személy) (információ)  néven elsőrendű tag a Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  A pesti (Budapest) árvíz után Pergő Celesztin (személy) (információ)  Aradra (megye) (információ)  szerződtette, hol feltűnő szépségével és kedves játékával a közönség kedvence lett. Az egykori kritika így emlékezik meg róla: »Ő méltó kegyencnője a közönségnek, mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik várakozásunkon. — Hangja is olly kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié (személy) (információ)  s ha szavalatával is hozzáig emelkedik, én nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, (intézmény) (információ)  1838. (időpont) május 1.). Azután Debrecenbe (megye) megy ismét, ahol Csabay Pál (személy) (információ)  felesége lesz. Onnan Kolozsvárra (megye) hívják, majd Pozsonyban (megye) játszik az országgyűlés tartama alatt. 1848. (időpont) után Párizsban (ország) tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben (időpont) Szabadkán (megye) volt. 1875. (időpont) márc. 17-én Aradon (megye) (információ)  megülte 40 éves pályafutása jubileumát a »Szer az anyósok ellen« (cím) és »Egy órán át osztrák császár« (cím) (információ)  c. darabban. Szerepei: Erzsébet királyné (szerep) (Essex), (cím) (információ)  Gertrúd (szerep) (Gritti), (cím) (információ)  Sári (szerep) (Egy zsidó), (cím) (információ)  Mogoriné (szerep) (Mama), (cím) (információ)  Zrínyi Ilona (szerep) (Rákóczi fogsága) (cím) (információ)  stb. szin_I.0325.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Csabay Pál címszóvég 22098 Szócikk: Csabay Pál színész, sz. 1804-ben. Előbb xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 színigazgató volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban xevtizedx 1845 honvéd xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 kapitány. Megh. 1865. xevtizedx 1865 febr. 27-én, Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ahol 30 évig volt igazgató. Pályáján 40 évig működött. Első neje soproni ytelepulesy sopron ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Éder Antónia, yszemelynevy éder antónia yszemelynevy Éder Antónia yszemelynevy éder yszemelynevy antónia yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy színészgyermek, sz. 1811. xevtizedx 1815 télhavában, xtalanevtizedx 1825 Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1838. máj. 19. Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Atyja Éder György, yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy anyja Tábory Anna. yszemelynevy tábory anna yszemelynevy Tábory Anna yszemelynevy tábory yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Tábory yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Énektanulmányait Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy végezte Grosz Péter Józsefnél. yszemelynevy grosz péter józsef yszemelynevy Grosz Péter József yszemelynevy grosz yszemelynevy péter yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Grosz yszemelynevy Péter yszemelynevy József yszemel 1823-ban xevtizedx 1825 Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy lépett színpadra. 1828. febr. xtalanevtizedx 1835 13-án Csabay Pál yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy felesége lesz. 1830-ban xevtizedx 1835 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy működik, azután bejárja Bihar-, ytelepulesy bihar ytelepulesy Bihar ymegyey bihar megye ykodvegy Arad-, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy Temes- ytelepulesy temes ytelepulesy Temes ymegyey temes megye ykodvegy és Torontálmegyéket ytelepulesy torontál ytelepulesy Torontál ymegyey torontál megye ykodvegy és Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy mellett ő is előkelő nevet vívott ki. 1833-ban újra Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy van, 1834-ben Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1835-ben Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy azután Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy megy, — onnan visszatér és Budán buda ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy aratja babérait, 1836-ban ismét Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy játszik, egy év után az újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház yintezmenyy debreceni nánássy-színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy nánássy-színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy tagja, 1838. jan. 6-án Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban ycimy zampa ycimy Zampá ycimy zampa ycimy ycimy Zampá ycimy ykodvegy halálos betegséget, aszkórt kapott. Azután játszott még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, ycimy párisi naplopó ycimy Párisi naplopó ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy 20-án »Griseldis«-ben ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy Griseldis ycimy ykodvegy és 22-én, utoljára a »Korona és vérpad«-ban. ycimy korona és vérpad ycimy Korona és vérpad ycimy korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ykodvegy Gyermeke: Bertalan. yszemelynevy bertalan yszemelynevy Bertalan yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy Bertalan yszemelynevy ykodvegy Testvérei: Eduárd, yszemelynevy eduárd yszemelynevy Eduárd yszemelynevy eduárd yszemelynevy yszemelynevy Eduárd yszemelynevy ykodvegy Luiza, yszemelynevy luiza yszemelynevy Luiza yszemelynevy luiza yszemelynevy yszemelynevy Luiza yszemelynevy ykodvegy Terézia. yszemelynevy terézia yszemelynevy Terézia yszemelynevy terézia yszemelynevy yszemelynevy Terézia yszemelynevy ykodvegy Cs. második neje; Szakáll Klára, yszemelynevy szakáll klára yszemelynevy Szakáll Klára yszemelynevy szakáll yszemelynevy klára yszemelynevy yszemelynevy Szakáll yszemelynevy Klára yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1819-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx 1835 1879. márc. 15-én, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy 1835. xevtizedx 1835 december 25-én lépett a színipályára. 1838-ban Miskolczy Lilla yszemelynevy miskolczy lilla yszemelynevy Miskolczy Lilla yszemelynevy miskolczy yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy Miskolczy yszemelynevy Lilla yszemelynevy ykodvegy néven elsőrendű tag a Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy árvíz után Pergő Celesztin yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin yszemelynevy ykodvegy Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződtette, hol feltűnő szépségével és kedves játékával a közönség kedvence lett. Az egykori kritika így emlékezik meg róla: »Ő méltó kegyencnője a közönségnek, mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik várakozásunkon. — Hangja is olly kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy ykodvegy s ha szavalatával is hozzáig emelkedik, én nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, yintezmenyy honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy Honművés yintezmenyy ykodvegy 1838. május xtalanevtizedx 1845 1.). Azután Debrecenbe ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megy ismét, ahol Csabay Pál yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy felesége lesz. Onnan Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hívják, majd Pozsonyban ytelepulesy pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik az országgyűlés tartama alatt. 1848. xevtizedx 1845 után xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben xevtizedx 1865 Szabadkán xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy volt. 1875. xevtizedx 1875 márc. 17-én Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy megülte 40 éves pályafutása jubileumát a »Szer az anyósok ellen« ycimy szer az anyósok ellen ycimy Szer az anyósok ellen ycimy szer ycimy az ycimy anyósok ycimy ellen ycimy ycimy Szer ycimy az ycimy anyósok ycimy ellen ycimy ykodvegy és »Egy órán át osztrák császár« ycimy egy órán át osztrák császár ycimy Egy órán át osztrák császár ycimy egy ycimy órán ycimy át ycimy osztrák ycimy császár ycimy ycimy Egy ycimy órán ycimy át ycimy osztrák ycimy császár ycimy ykod c. darabban. Szerepei: Erzsébet királyné yszerepy erzsébet királyne yszerepy Erzsébet királyné yszerepy erzsébet yszerepy királyne yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy királyné yszerepy ykodvegy (Essex), ycimy essex ycimy Essex ycimy essex ycimy ycimy Essex ycimy ykodvegy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy yszerepy Gertrúd yszerepy ykodvegy (Gritti), ycimy gritti ycimy Gritti ycimy gritti ycimy ycimy Gritti ycimy ykodvegy Sári yszerepy sári yszerepy Sári yszerepy sári yszerepy yszerepy Sári yszerepy ykodvegy (Egy zsidó), ycimy egy zsidó ycimy Egy zsidó ycimy egy ycimy zsidó ycimy ycimy Egy ycimy zsidó ycimy ykodvegy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy yszerepy Mogoriné yszerepy ykodvegy (Mama), ycimy mama ycimy Mama ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy Zrínyi Ilona yszerepy zrínyi ilona yszerepy Zrínyi Ilona yszerepy zrínyi yszerepy ilona yszerepy yszerepy Zrínyi yszerepy Ilona yszerepy ykodvegy (Rákóczi fogsága) ycimy rákóczi fogsága ycimy Rákóczi fogsága ycimy rákóczi ycimy fogsága ycimy ycimy Rákóczi ycimy fogsága ycimy ykodvegy stb. szin_I.0325.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Csabay Pál - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1804

SZULETESIEVTIZED 1805

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22098.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Csabay Pál

Szócikk: Csabay Pál színész, sz. 1804-ben. Előbb színigazgató volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban honvéd kapitány. Megh. 1865. febr. 27-én, Debrecenben, ahol 30 évig volt igazgató. Pályáján 40 évig működött. Első neje soproni Éder Antónia, színészgyermek, sz. 1811. télhavában, Kolozsvárott, megh. 1838. máj. 19. Debrecenben. Atyja Éder György, anyja Tábory Anna. Énektanulmányait Kolozsvárott végezte Grosz Péter Józsefnél. 1823-ban Miskolcon lépett színpadra. 1828. febr. 13-án Csabay Pál felesége lesz. 1830-ban Kassán működik, azután bejárja Bihar-, Arad-, Temes- és Torontálmegyéket és Déryné mellett ő is előkelő nevet vívott ki. 1833-ban újra Miskolcon van, 1834-ben Kolozsvárott, 1835-ben Nagyváradon, azután Bécsbe megy, — onnan visszatér és Budán aratja babérait, 1836-ban ismét Miskolcon játszik, egy év után az újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház tagja, 1838. jan. 6-án Kassán találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban halálos betegséget, aszkórt kapott. Azután játszott még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, 20-án »Griseldis«-ben és 22-én, utoljára a »Korona és vérpad«-ban. Gyermeke: Bertalan. Testvérei: Eduárd, Luiza, Terézia. Cs. második neje; Szakáll Klára, színésznő, sz. 1819-ben, megh. 1879. márc. 15-én, Debrecenben. 1835. december 25-én lépett a színipályára. 1838-ban Miskolczy Lilla néven elsőrendű tag a Nemzeti Színházban. A pesti árvíz után Pergő Celesztin Aradra szerződtette, hol feltűnő szépségével és kedves játékával a közönség kedvence lett. Az egykori kritika így emlékezik meg róla: »Ő méltó kegyencnője a közönségnek, mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik várakozásunkon. — Hangja is olly kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié s ha szavalatával is hozzáig emelkedik, én nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, 1838. május 1.). Azután Debrecenbe megy ismét, ahol Csabay Pál felesége lesz. Onnan Kolozsvárra hívják, majd Pozsonyban játszik az országgyűlés tartama alatt. 1848. után Párizsban tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben Szabadkán volt. 1875. márc. 17-én Aradon megülte 40 éves pályafutása jubileumát a »Szer az anyósok ellen« és »Egy órán át osztrák császár« c. darabban. Szerepei: Erzsébet királyné (Essex), Gertrúd (Gritti), Sári (Egy zsidó), Mogoriné (Mama), Zrínyi Ilona (Rákóczi fogsága) stb. szin_I.0325.pdf I