Címszó: Csabay Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna
- Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22098.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csabay
Pál
Szócikk: Csabay Pál színész, sz. 1804-ben. (születés
éve) Előbb színigazgató volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban (időpont) honvéd
kapitány. Megh. 1865. (időpont) febr.
27-én, Debrecenben, (megye) ahol
30 évig volt igazgató. Pályáján 40 évig működött. Első neje soproni (megye) Éder
Antónia, (személy)
(információ)
színészgyermek, sz. 1811. (születés
éve) télhavában, Kolozsvárott, (megye) megh.
1838. máj. 19. Debrecenben. (megye) Atyja
Éder György, (személy)
(információ)
anyja Tábory Anna. (személy) Énektanulmányait
Kolozsvárott (megye)
végezte Grosz Péter Józsefnél. (személy) (információ)
1823-ban (időpont) Miskolcon
(megye) lépett
színpadra. 1828. (időpont) febr.
13-án Csabay Pál (személy) (információ)
felesége lesz. 1830-ban (időpont) Kassán
(megye) működik,
azután bejárja Bihar-, (megye) (információ)
Arad-, (megye) (információ)
Temes- (megye) és Torontálmegyéket
(megye) és
Déryné (személy)
(információ)
mellett ő is előkelő nevet vívott ki. 1833-ban
(időpont)
újra Miskolcon (megye)
van, 1834-ben (időpont) Kolozsvárott,
(megye) 1835-ben
(időpont)
Nagyváradon, (megye)
azután Bécsbe (ország)
megy, — onnan visszatér és Budán (Budapest)
aratja babérait, 1836-ban (időpont) ismét
Miskolcon (megye)
játszik, egy év után az újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház (intézmény)
(információ)
tagja, 1838. (időpont) jan.
6-án Kassán (megye)
találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban (cím) halálos betegséget,
aszkórt kapott. Azután játszott még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, (cím) (információ)
20-án »Griseldis«-ben (cím) (információ)
és 22-én, utoljára a »Korona és vérpad«-ban.
(cím) (információ)
Gyermeke: Bertalan. (személy) (információ)
Testvérei: Eduárd, (személy) Luiza,
(személy)
Terézia. (személy)
Cs. második neje; Szakáll Klára, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1819-ben, (születés
éve) megh. 1879. márc. 15-én, Debrecenben. (megye) 1835.
(időpont)
december 25-én lépett a színipályára. 1838-ban (időpont) Miskolczy
Lilla (személy)
(információ)
néven elsőrendű tag a Nemzeti Színházban.
(intézmény)
(információ)
A pesti (Budapest)
árvíz után Pergő Celesztin (személy) (információ)
Aradra (megye) (információ)
szerződtette, hol feltűnő szépségével és
kedves játékával a közönség kedvence lett. Az egykori kritika így emlékezik meg
róla: »Ő méltó kegyencnője a közönségnek, mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik
várakozásunkon. — Hangja is olly kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié (személy) (információ)
s ha szavalatával is hozzáig emelkedik, én
nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, (intézmény)
(információ)
1838. (időpont) május
1.). Azután Debrecenbe (megye) megy
ismét, ahol Csabay Pál (személy) (információ)
felesége lesz. Onnan Kolozsvárra (megye) hívják,
majd Pozsonyban (megye) játszik
az országgyűlés tartama alatt. 1848. (időpont) után
Párizsban (ország)
tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben (időpont) Szabadkán
(megye) volt.
1875. (időpont)
márc. 17-én Aradon (megye) (információ)
megülte 40 éves pályafutása jubileumát a
»Szer az anyósok ellen« (cím) és »Egy órán
át osztrák császár« (cím) (információ)
c. darabban. Szerepei: Erzsébet királyné
(szerep)
(Essex), (cím)
(információ)
Gertrúd (szerep) (Gritti),
(cím) (információ)
Sári (szerep) (Egy
zsidó), (cím)
(információ)
Mogoriné (szerep) (Mama),
(cím) (információ)
Zrínyi Ilona (szerep) (Rákóczi
fogsága) (cím)
(információ)
stb. szin_I.0325.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csabay Pál címszóvég 22098 Szócikk: Csabay
Pál színész, sz. 1804-ben. Előbb xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 színigazgató
volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban xevtizedx 1845 honvéd xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 kapitány. Megh. 1865. xevtizedx 1865 febr. 27-én, Debrecenben,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy ahol 30 évig
volt igazgató. Pályáján 40 évig működött. Első neje soproni ytelepulesy sopron
ytelepulesy sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Éder Antónia, yszemelynevy
éder antónia yszemelynevy Éder Antónia yszemelynevy éder yszemelynevy antónia
yszemelynevy yszemelynevy Éder yszemelynevy Antónia yszemelynevy ykodvegy színészgyermek,
sz. 1811. xevtizedx 1815 télhavában, xtalanevtizedx 1825 Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megh. 1838. máj. 19.
Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye
ykodvegy Atyja Éder György, yszemelynevy éder györgy yszemelynevy Éder György
yszemelynevy éder yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Éder
yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy anyja Tábory Anna. yszemelynevy
tábory anna yszemelynevy Tábory Anna yszemelynevy tábory yszemelynevy anna
yszemelynevy yszemelynevy Tábory yszemelynevy Anna yszemelynevy ykodvegy Énektanulmányait
Kolozsvárott ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy végezte Grosz Péter Józsefnél. yszemelynevy grosz péter józsef
yszemelynevy Grosz Péter József yszemelynevy grosz yszemelynevy péter
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Grosz yszemelynevy Péter
yszemelynevy József yszemel 1823-ban xevtizedx 1825 Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy lépett színpadra. 1828.
febr. xtalanevtizedx 1835 13-án Csabay Pál yszemelynevy csabay pál yszemelynevy
Csabay Pál yszemelynevy csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy
Csabay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy felesége lesz. 1830-ban xevtizedx
1835 Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy működik, azután bejárja Bihar-, ytelepulesy bihar ytelepulesy Bihar
ymegyey bihar megye ykodvegy Arad-, ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy Temes- ytelepulesy temes ytelepulesy Temes ymegyey temes
megye ykodvegy és Torontálmegyéket ytelepulesy torontál ytelepulesy Torontál
ymegyey torontál megye ykodvegy és Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy yszemelynevy Déryné yszemelynevy
ykodvegy mellett ő is előkelő nevet vívott ki. 1833-ban újra Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy van, 1834-ben Kolozsvárott,
ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1835-ben
Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye
ykodvegy azután Bécsbe ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria
ykodvegy megy, — onnan visszatér és Budán buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy aratja babérait, 1836-ban ismét Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy játszik, egy év után az
újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház yintezmenyy debreceni
nánássy-színház yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy
nánássy-színház yintezmenyy yintezmenyy debrecen yintezmenyy ykodvegy tagja, 1838.
jan. 6-án Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye
ykodvegy találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban ycimy zampa ycimy Zampá ycimy zampa
ycimy ycimy Zampá ycimy ykodvegy halálos betegséget, aszkórt kapott. Azután játszott
még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, ycimy párisi naplopó ycimy Párisi naplopó
ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy 20-án
»Griseldis«-ben ycimy griseldis ycimy Griseldis ycimy griseldis ycimy ycimy
Griseldis ycimy ykodvegy és 22-én, utoljára a »Korona és vérpad«-ban. ycimy
korona és vérpad ycimy Korona és vérpad ycimy korona ycimy és ycimy vérpad
ycimy ycimy Korona ycimy és ycimy vérpad ycimy ykodvegy Gyermeke: Bertalan. yszemelynevy
bertalan yszemelynevy Bertalan yszemelynevy bertalan yszemelynevy yszemelynevy
Bertalan yszemelynevy ykodvegy Testvérei: Eduárd, yszemelynevy eduárd
yszemelynevy Eduárd yszemelynevy eduárd yszemelynevy yszemelynevy Eduárd
yszemelynevy ykodvegy Luiza, yszemelynevy luiza yszemelynevy Luiza yszemelynevy
luiza yszemelynevy yszemelynevy Luiza yszemelynevy ykodvegy Terézia. yszemelynevy
terézia yszemelynevy Terézia yszemelynevy terézia yszemelynevy yszemelynevy
Terézia yszemelynevy ykodvegy Cs. második neje; Szakáll Klára, yszemelynevy
szakáll klára yszemelynevy Szakáll Klára yszemelynevy szakáll yszemelynevy
klára yszemelynevy yszemelynevy Szakáll yszemelynevy Klára yszemelynevy
ykodvegy színésznő, sz. 1819-ben, xevtizedx 1815 megh. xtalanevtizedx 1825 xtalanevtizedx
1835 1879. márc. 15-én, Debrecenben. ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy 1835. xevtizedx 1835 december 25-én lépett a színipályára.
1838-ban Miskolczy Lilla yszemelynevy miskolczy lilla yszemelynevy Miskolczy
Lilla yszemelynevy miskolczy yszemelynevy lilla yszemelynevy yszemelynevy
Miskolczy yszemelynevy Lilla yszemelynevy ykodvegy néven elsőrendű tag a Nemzeti
Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy A pesti
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy árvíz után Pergő Celesztin
yszemelynevy pergő celesztin yszemelynevy Pergő Celesztin yszemelynevy pergő
yszemelynevy celesztin yszemelynevy yszemelynevy Pergő yszemelynevy Celesztin
yszemelynevy ykodvegy Aradra ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad
megye ykodvegy szerződtette, hol feltűnő szépségével és kedves játékával a közönség
kedvence lett. Az egykori kritika így emlékezik meg róla: »Ő méltó kegyencnője a
közönségnek, mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik várakozásunkon. —
Hangja is olly kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié yszemelynevy
laborfalvi yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy laborfalvi yszemelynevy
yszemelynevy Laborfalvi yszemelynevy ykodvegy s ha szavalatával is hozzáig emelkedik,
én nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy 1838. május xtalanevtizedx 1845 1.). Azután Debrecenbe
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy megy ismét,
ahol Csabay Pál yszemelynevy csabay pál yszemelynevy Csabay Pál yszemelynevy
csabay yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Csabay yszemelynevy Pál
yszemelynevy ykodvegy felesége lesz. Onnan Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy hívják, majd Pozsonyban ytelepulesy
pozsony ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy játszik az országgyűlés
tartama alatt. 1848. xevtizedx 1845 után xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 Párizsban ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország
ykodvegy tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben xevtizedx
1865 Szabadkán xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká
ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy volt. 1875. xevtizedx 1875 márc. 17-én Aradon
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy megülte 40 éves pályafutása
jubileumát a »Szer az anyósok ellen« ycimy szer az anyósok ellen ycimy Szer az
anyósok ellen ycimy szer ycimy az ycimy anyósok ycimy ellen ycimy ycimy Szer
ycimy az ycimy anyósok ycimy ellen ycimy ykodvegy és »Egy órán át osztrák császár«
ycimy egy órán át osztrák császár ycimy Egy órán át osztrák császár ycimy egy
ycimy órán ycimy át ycimy osztrák ycimy császár ycimy ycimy Egy ycimy órán
ycimy át ycimy osztrák ycimy császár ycimy ykod c. darabban. Szerepei: Erzsébet
királyné yszerepy erzsébet királyne yszerepy Erzsébet királyné yszerepy
erzsébet yszerepy királyne yszerepy yszerepy Erzsébet yszerepy királyné
yszerepy ykodvegy (Essex), ycimy essex ycimy Essex ycimy essex ycimy ycimy
Essex ycimy ykodvegy Gertrúd yszerepy gertrúd yszerepy Gertrúd yszerepy gertrúd
yszerepy yszerepy Gertrúd yszerepy ykodvegy (Gritti), ycimy gritti ycimy Gritti
ycimy gritti ycimy ycimy Gritti ycimy ykodvegy Sári yszerepy sári yszerepy Sári
yszerepy sári yszerepy yszerepy Sári yszerepy ykodvegy (Egy zsidó), ycimy egy
zsidó ycimy Egy zsidó ycimy egy ycimy zsidó ycimy ycimy Egy ycimy zsidó ycimy
ykodvegy Mogoriné yszerepy mogorine yszerepy Mogoriné yszerepy mogorine
yszerepy yszerepy Mogoriné yszerepy ykodvegy (Mama), ycimy mama ycimy Mama
ycimy mama ycimy ycimy Mama ycimy ykodvegy Zrínyi Ilona yszerepy zrínyi ilona
yszerepy Zrínyi Ilona yszerepy zrínyi yszerepy ilona yszerepy yszerepy Zrínyi
yszerepy Ilona yszerepy ykodvegy (Rákóczi fogsága) ycimy rákóczi fogsága ycimy
Rákóczi fogsága ycimy rákóczi ycimy fogsága ycimy ycimy Rákóczi ycimy fogsága
ycimy ykodvegy stb. szin_I.0325.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csabay Pál - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1804
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0325.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22098.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csabay
Pál
Szócikk: Csabay Pál színész, sz. 1804-ben. Előbb
színigazgató volt jó hosszú időn át a vidéken. 1848-ban honvéd kapitány. Megh. 1865.
febr. 27-én, Debrecenben, ahol 30 évig volt igazgató. Pályáján 40 évig működött.
Első neje soproni Éder Antónia, színészgyermek, sz. 1811. télhavában, Kolozsvárott,
megh. 1838. máj. 19. Debrecenben. Atyja Éder György, anyja Tábory Anna. Énektanulmányait
Kolozsvárott végezte Grosz Péter Józsefnél. 1823-ban Miskolcon lépett színpadra.
1828. febr. 13-án Csabay Pál felesége lesz. 1830-ban Kassán működik, azután bejárja
Bihar-, Arad-, Temes- és Torontálmegyéket és Déryné mellett ő is előkelő nevet vívott
ki. 1833-ban újra Miskolcon van, 1834-ben Kolozsvárott, 1835-ben Nagyváradon, azután
Bécsbe megy, — onnan visszatér és Budán aratja babérait, 1836-ban ismét Miskolcon
játszik, egy év után az újonnan megnyílt debreceni Nánássy-színház tagja, 1838.
jan. 6-án Kassán találjuk, hol 13-án »Zampá«-ban halálos betegséget, aszkórt kapott.
Azután játszott még 16-án a »Párisi naplopó«-ban, 20-án »Griseldis«-ben és 22-én,
utoljára a »Korona és vérpad«-ban. Gyermeke: Bertalan. Testvérei: Eduárd, Luiza,
Terézia. Cs. második neje; Szakáll Klára, színésznő, sz. 1819-ben, megh. 1879. márc.
15-én, Debrecenben. 1835. december 25-én lépett a színipályára. 1838-ban Miskolczy
Lilla néven elsőrendű tag a Nemzeti Színházban. A pesti árvíz után Pergő Celesztin
Aradra szerződtette, hol feltűnő szépségével és kedves játékával a közönség kedvence
lett. Az egykori kritika így emlékezik meg róla: »Ő méltó kegyencnője a közönségnek,
mert éles színtapintatával sokszor fölülemelkedik várakozásunkon. — Hangja is olly
kedves a színpadon, mint épen Laborfalvié s ha szavalatával is hozzáig emelkedik,
én nem tudandok akkor a kettő között különbséget tenni.« (Honművész, 1838. május
1.). Azután Debrecenbe megy ismét, ahol Csabay Pál felesége lesz. Onnan Kolozsvárra
hívják, majd Pozsonyban játszik az országgyűlés tartama alatt. 1848. után Párizsban
tartózkodik tanulmányúton. Később hősnő szerepeket játszik. 1862-ben Szabadkán volt.
1875. márc. 17-én Aradon megülte 40 éves pályafutása jubileumát a »Szer az anyósok
ellen« és »Egy órán át osztrák császár« c. darabban. Szerepei: Erzsébet királyné
(Essex), Gertrúd (Gritti), Sári (Egy zsidó), Mogoriné (Mama), Zrínyi Ilona (Rákóczi
fogsága) stb. szin_I.0325.pdf I