Címszó: Csajkovszkij Iljics Péter - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1840
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22106.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Csajkovszkij
Iljics Péter
Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz (nemzetiség)
(információ)
zeneszerző. 1840. (időpont) karácsony
estéjén született az orosz (nyelv) (információ)
Votkinszkban (ország) és
1893. (időpont)
november 6-án halt meg Pétervárott, (ország) kolerában.
Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein, (személy) a
híres zongoraművész tanítványa lett. 1866—1877-ig (időpont) a
moszkvai konzervatórium (intézmény)
tanára volt, azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, (ország) Genfben
(ország)
és Pétervárott (ország) élt.
Zeneszerzői neve már életében világhírű volt; a cambridgei egyetem (intézmény)
díszdoktorává választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6. számú, a »Simphonie pathétique«,
(cím) H-moll,
suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da Rimini, (cím) Romeo és
Julia, (cím)
(információ)
Hamlet, (cím) (információ)
A vihar), (cím) balettjei
(köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát írt, amelyekben
a tiszta francia (nyelv) (információ)
opera ösvényén halad. 1877-ben (időpont) írta
meg az Anyégin Eugen-t, (cím) (szatirikus
jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady Sándor. (személy) (információ)
M. Kir. Operában (intézmény)
bemutatták 1902. (időpont) jan.
30., azután a »Pique dame« (cím) és a »Jolante«
(cím) operáit,
amelyek mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz (nemzetiség)
(információ)
zeneköltőt. 1923. (időpont) április
27-én a Városi Színház (intézmény)
(információ)
bemutatta egy operettjét: »A diadalmas asszony«
(cím) c, alatt,
melynek ő a komponistája. (Lásd: Harsányi Zsolt (személy) (információ)
címszónál.) »Jolantha«, (cím) opera 1 felv.
Szövegét írta: Csajkovszkij M., (személy) (információ)
ford. Fóthy János. (személy) (információ)
Bem. 1929. (időpont) márc.
28. U. o. szin_I.0326.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Csajkovszkij Iljics Péter címszóvég 22106
Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy zeneszerző.
1840. karácsony xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 estéjén született az orosz
ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy
ykodvegy Votkinszkban ytelepulesy votkinszk ytelepulesy Votkinszk yorszagy
Oroszország ykodvegy és 1893. xevtizedx 1895 november 6-án halt meg Pétervárott,
ytelepulesy pétervár ytelepulesy Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy kolerában.
Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein, yszemelynevy
rubinstein yszemelynevy Rubinstein yszemelynevy rubinstein yszemelynevy
yszemelynevy Rubinstein yszemelynevy ykodvegy a híres zongoraművész tanítványa lett.
1866—1877-ig xevtizedx 1875 a moszkvai konzervatórium yintezmenyy moszkvai
konzervatórium yintezmenyy moszkvai yintezmenyy moszkvai yintezmenyy
konzervatórium yintezmenyy yintezmenyy moszkvai yintezmenyy ykodvegy tanára volt,
azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, ytelepulesy róma ytelepulesy Rómá
yorszagy Olaszország ykodvegy Genfben ytelepulesy genf ytelepulesy Genf
yorszagy Svájc ykodvegy és Pétervárott ytelepulesy pétervár ytelepulesy
Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy élt. Zeneszerzői neve már életében világhírű
volt; a cambridgei egyetem yintezmenyy cambridgei egyetem yintezmenyy cambridg
yintezmenyy cambridgei yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy cambridg
yintezmenyy ykodvegy díszdoktorává választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6.
számú, a »Simphonie pathétique«, ycimy simphonie pathétique ycimy Simphonie
pathétique ycimy simphonie ycimy pathétique ycimy ycimy Simphonie ycimy
pathétique ycimy ykodvegy H-moll, suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da
Rimini, ycimy francesca da rimini ycimy Francesca da Rimini ycimy francesca
ycimy da ycimy rimini ycimy ycimy Francesca ycimy da ycimy Rimini ycimy
ykodvegy Romeo és Julia, ycimy romeo és julia ycimy Romeo és Julia ycimy romeo
ycimy és ycimy julia ycimy ycimy Romeo ycimy és ycimy Julia ycimy ykodvegy Hamlet,
ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy A vihar),
ycimy a vihar ycimy A vihar ycimy a ycimy vihar ycimy ycimy A ycimy vihar ycimy
ykodvegy balettjei (köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát
írt, amelyekben a tiszta francia ynyelvy francia ynyelvy francia ynyelvy
francia ynyelvy ynyelvy francia ynyelvy ykodvegy opera ösvényén halad. 1877-ben
írta xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 meg az Anyégin Eugen-t, ycimy
anyégin eugen ycimy Anyégin Eugen ycimy anyégin ycimy eugen ycimy ycimy Anyégin
ycimy Eugen ycimy ykodvegy (szatirikus jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady
Sándor. yszemelynevy várady sándor yszemelynevy Várady Sándor yszemelynevy
várady yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Várady yszemelynevy Sándor
yszemelynevy ykodvegy M. Kir. Operában yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M.
Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy
M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy bemutatták 1902. xevtizedx 1905 jan. xtalanevtizedx
1915 xtalanevtizedx 1925 30., azután a »Pique dame« ycimy pique dame ycimy
Pique dame ycimy pique ycimy dame ycimy ycimy Pique ycimy dame ycimy ykodvegy és
a »Jolante« ycimy jolante ycimy Jolante ycimy jolante ycimy ycimy Jolante ycimy
ykodvegy operáit, amelyek mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz ynemzetisegy
orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy ykodvegy zeneköltőt. 1923. xevtizedx 1925 április 27-én a Városi Színház
yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy bemutatta
egy operettjét: »A diadalmas asszony« ycimy a diadalmas asszony ycimy A
diadalmas asszony ycimy a ycimy diadalmas ycimy asszony ycimy ycimy A ycimy
diadalmas ycimy asszony ycimy ykodvegy c, alatt, melynek ő a komponistája. (Lásd:
Harsányi Zsolt yszemelynevy harsányi zsolt yszemelynevy Harsányi Zsolt
yszemelynevy harsányi yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Harsányi
yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy címszónál.) »Jolantha«, ycimy jolantha
ycimy Jolantha ycimy jolantha ycimy ycimy Jolantha ycimy ykodvegy opera 1 felv.
Szövegét írta: Csajkovszkij M., yszemelynevy csajkovszkij m. yszemelynevy
Csajkovszkij M. yszemelynevy csajkovszkij yszemelynevy m. yszemelynevy
yszemelynevy Csajkovszkij yszemelynevy M. yszemelynevy ykodvegy ford. Fóthy János.
yszemelynevy fóthy jános yszemelynevy Fóthy János yszemelynevy fóthy
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Fóthy yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy Bem. 1929. márc. xtalanevtizedx 1935 28. U. o. szin_I.0326.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Csajkovszkij Iljics Péter - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1840
SZULETESIEVTIZED 1845
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0326.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22106.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Csajkovszkij
Iljics Péter
Szócikk: Csajkovszkij Iljics Péter orosz zeneszerző.
1840. karácsony estéjén született az orosz Votkinszkban és 1893. november 6-án halt
meg Pétervárott, kolerában. Pénzügyminisztériumi hivatalnok volt, amikor Rubinstein,
a híres zongoraművész tanítványa lett. 1866—1877-ig a moszkvai konzervatórium tanára
volt, azután elhagyta állását és fölváltva Rómában, Genfben és Pétervárott élt.
Zeneszerzői neve már életében világhírű volt; a cambridgei egyetem díszdoktorává
választotta. Híresek szimfóniái, köztük a 6. számú, a »Simphonie pathétique«, H-moll,
suite-je, szimfonikus költeményei (Francesca da Rimini, Romeo és Julia, Hamlet,
A vihar), balettjei (köztük a 3. számú, a B-moll). Vonósnégyesei mellett tíz operát
írt, amelyekben a tiszta francia opera ösvényén halad. 1877-ben írta meg az Anyégin
Eugen-t, (szatirikus jelenetek 3 felv. 3 képben). Ford. Várady Sándor. M. Kir. Operában
bemutatták 1902. jan. 30., azután a »Pique dame« és a »Jolante« operáit, amelyek
mind a nagy zeneszerzők közé avatják az orosz zeneköltőt. 1923. április 27-én a
Városi Színház bemutatta egy operettjét: »A diadalmas asszony« c, alatt, melynek
ő a komponistája. (Lásd: Harsányi Zsolt címszónál.) »Jolantha«, opera 1 felv. Szövegét
írta: Csajkovszkij M., ford. Fóthy János. Bem. 1929. márc. 28. U. o. szin_I.0326.pdf
I