Címszó: Császár Elemér dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1874
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22143.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Császár
Elemér dr.
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522144.htm
Szócikk: Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író,
szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. (születés
éve) aug. 27-én, Budapesten. (Budapest)
Egyetemi tanulmányait a budapesti (Budapest)
Pázmány Péter tud. egyetemen (intézmény)
végezte, hol 1895-ben (időpont) doktori
és 1896-ban (időpont)
tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben (időpont) a
VII. ker. lállami főgimnáziumban, 1897—98-ban (időpont) az
I. kerületi, 1908 (időpont) —
1918-ig (időpont)
a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban (időpont) a
budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara (intézmény)
(információ)
a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta,
1916-ban (időpont)
rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban (időpont) IV.
Károly király (személy) az
akkor felállított pozsonyi egyetemre (intézmény)
(információ)
rendes tanárnak nevezi ki, 1923-ban (időpont) pedig
Riedl Frigyes (személy) (információ)
tanszékét foglalja el a budapesti (Budapest)
egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama
vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta
egész Európát és Egyptomot. (ország) Tudományos
munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak
száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, (intézmény)
(információ)
A Cél-ban, (intézmény)
és az Uj Nemzedék-ben (intézmény)
(információ)
jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié
közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20 jelent meg.
Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei« (cím) (információ)
(1903), (időpont) »Kisfaludy
Sándor« (cím)
(információ)
(1910.), (időpont) »Ányos
Pál« (cím) (információ)
(1912.), (időpont) »Shakespeare
és a magyar költészet« (cím) (információ)
(1917.), (időpont) »A
magyar irodalom fejlődése« (cím) (1919.),
(időpont)
»A magyar regény története« (cím) (1922.),
(időpont)
»Az irodalmi kritika« (cím) (1923.),
(időpont)
»A magyar kritika története« (cím) (1925.),
(időpont)
»Storia della litteratura ungherese« (cím) (1930.).
(időpont)
A magyar tudományos életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai
Társaságnak, (intézmény)
(információ)
1904—1913-ig (időpont) szerkesztette
az Egyetemes Philologiai Közlönyt, (intézmény)
1914. (időpont)
óta a Magyar Tudományos Akadémia (intézmény)
(információ)
folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket,
(intézmény)
1920-ban (időpont)
megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa (intézmény)
(információ)
c. folyóiratot, 1925-ben (időpont) pedig
a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek (intézmény)
(információ)
c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink
dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia (intézmény)
(információ)
1909-ben (időpont) levelező,
1922-ben (időpont)
rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság (intézmény)
előadójává, a Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
1913-ban (időpont) rendes
tagjává, a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
1920-ban (időpont) rendes
tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság (intézmény)
(információ)
1924-ben (időpont) iktatta
tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, (intézmény)
(információ)
a nagykőrösi Arany János társaságnak, (intézmény)
(információ)
az esztergomi Balassa Bálint irodalmi- és
művészeti társaságnak, (intézmény)
(információ)
a győri Kisfaludy Körnek, (intézmény)
(információ)
alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Országos
Tanárvizsgáló Bizottságnak (intézmény)
(információ)
és az Országos Színművészeti Tanácsnak, (intézmény)
(információ)
1925. (időpont) óta
az Auróra irodalmi körnek. (intézmény)
Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság (intézmény)
(információ)
1925-ben (időpont) a
Tőzsde-nagydíjjal tüntette ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság (intézmény)
(információ)
1925-ben (időpont) a
Greguss-díjjal jutalmazta, Angyal Dávid (személy) (információ)
és Beöthy Zsolt (személy) (információ)
után neki juttatva harmadszor a koszorút.
A Magyar Színművészeti Lexikon (intézmény)
(információ)
munkatársa. szin_I.0333.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Császár Elemér dr. címszóvég 22143 Szócikk:
Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz.
1874. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 27-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi tanulmányait a budapesti
Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pázmány Péter tud.
egyetemen yintezmenyy pázmány péter tud. egyetem yintezmenyy Pázmány
yintezmenyy pázmány yintezmenyy péter yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem
yintezmenyy yintezmenyy Pázmány yintezmenyy ykodvegy végezte, hol 1895-ben xevtizedx
1895 doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. lállami
főgimnáziumban, 1897—98-ban az xtalanevtizedx 1905 I. kerületi, 1908 xevtizedx
1905 — xtalanevtizedx 1915 1918-ig xevtizedx 1915 a Gyakorló főgimnáziumban tanított.
1908-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 budapesti tud. egyetem bölcsészeti
kara yintezmenyy budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara yintezmenyy budapest
yintezmenyy budapesti yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem yintezmenyy
bölcsészeti yintezmenyy kara yintezmenyy yintezmenyy bud a magyar irodalomtörténet
magántanárává habilitálta, 1916-ban xevtizedx 1915 rendkívüli tanári címet kapott,
1918-ban IV. xtalanevtizedx 1925 Károly király yszemelynevy iv. károly király
yszemelynevy IV. Károly király yszemelynevy iv. yszemelynevy károly
yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy IV. yszemelynevy Károly
yszemelynevy király yszemelynev az akkor felállított pozsonyi egyetemre yintezmenyy
pozsonyi egyetem yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy egyetem
yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy rendes tanárnak nevezi ki,
1923-ban xevtizedx 1925 pedig Riedl Frigyes yszemelynevy riedl frigyes
yszemelynevy Riedl Frigyes yszemelynevy riedl yszemelynevy frigyes yszemelynevy
yszemelynevy Riedl yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy tanszékét foglalja
el a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen.
A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta
s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta egész Európát
és Egyptomot. ytelepulesy egyptom ytelepulesy Egyptom yorszagy Egyiptom
ykodvegy Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára
korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, yintezmenyy
budapesti szemle yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle
yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy A Cél-ban, yintezmenyy a
cél yintezmenyy A Cél yintezmenyy a yintezmenyy cél yintezmenyy yintezmenyy A
yintezmenyy Cél yintezmenyy ykodvegy és az Uj Nemzedék-ben yintezmenyy uj
nemzedék yintezmenyy Uj Nemze yintezmenyy uj yintezmenyy nemzedék yintezmenyy
yintezmenyy Uj yintezmenyy Nemze yintezmenyy ykodvegy jelentek meg, 700-on túl jár,
kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve
20 jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és
művei« ycimy verseghy ferenc élete és művei ycimy Verseghy Ferenc élete és
művei ycimy verseghy ycimy ferenc ycimy élete ycimy és ycimy művei ycimy ycimy
Verseghy ycimy Ferenc ycimy élete ycimy és ycimy műve (1903), xevtizedx 1905 »Kisfaludy
xtalanevtizedx 1915 Sándor« ycimy kisfaludy sándor ycimy Kisfaludy Sándor ycimy
kisfaludy ycimy sándor ycimy ycimy Kisfaludy ycimy Sándor ycimy ykodvegy (1910.),
xevtizedx 1915 »Ányos Pál« ycimy ányos pál ycimy Ányos Pál ycimy ányos ycimy
pál ycimy ycimy Ányos ycimy Pál ycimy ykodvegy (1912.), »Shakespeare és a magyar
költészet« ycimy shakespeare és a magyar költészet ycimy Shakespeare és a
magyar költészet ycimy shakespeare ycimy és ycimy a ycimy magyar ycimy költészet
ycimy ycimy Shakespeare ycimy és ycimy a ycimy magyar yc (1917.), »A magyar irodalom
fejlődése« ycimy a magyar irodalom fejlődése ycimy A magyar irodalom fejlődése
ycimy a ycimy magyar ycimy irodalom ycimy fejlődése ycimy ycimy A ycimy magyar
ycimy irodalom ycimy fejlődése ycimy ykodvegy (1919.), »A xtalanevtizedx 1925 magyar
regény története« ycimy a magyar regény története ycimy A magyar regény
története ycimy a ycimy magyar ycimy regény ycimy története ycimy ycimy A ycimy
magyar ycimy regény ycimy története ycimy ykodvegy (1922.), xevtizedx 1925 »Az irodalmi
kritika« ycimy az irodalmi kritika ycimy Az irodalmi kritika ycimy az ycimy
irodalmi ycimy kritika ycimy ycimy Az ycimy irodalmi ycimy kritika ycimy
ykodvegy (1923.), »A magyar kritika története« ycimy a magyar kritika története
ycimy A magyar kritika története ycimy a ycimy magyar ycimy kritika ycimy
története ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy kritika ycimy története ycimy
ykodvegy (1925.), »Storia xtalanevtizedx 1935 della litteratura ungherese« ycimy
storia della litteratura ungherese ycimy Storia della litteratura ungherese
ycimy storia ycimy della ycimy litteratura ycimy ungherese ycimy ycimy Storia
ycimy della ycimy litteratura ycimy ungh (1930.). xevtizedx 1935 A magyar tudományos
életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak,
yintezmenyy budapesti philologiai társaság yintezmenyy Budapest yintezmenyy
budapesti yintezmenyy philologiai yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy
Budapest yintezmenyy ykodvegy 1904—1913-ig xevtizedx 1915 szerkesztette az Egyetemes
Philologiai Közlönyt, yintezmenyy egyetemes philologiai közlöny yintezmenyy
Egyeteme yintezmenyy egyetemes yintezmenyy philologiai yintezmenyy közlöny
yintezmenyy yintezmenyy Egyeteme yintezmenyy ykodvegy 1914. óta xtalanevtizedx
1925 a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia
yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy
akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy folyóiratát,
az Irodalomtörténeti Közleményeket, yintezmenyy irodalomtörténeti közlemények
yintezmenyy Irodalom yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy közlemények
yintezmenyy yintezmenyy Irodalom yintezmenyy ykodvegy 1920-ban xevtizedx 1925 megindította
a azóta megszűnt Magyar Múzsa yintezmenyy magyar múzsa yintezmenyy Magyar M
yintezmenyy magyar yintezmenyy múzsa yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy
M yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett
Irodalmi Füzetek yintezmenyy irodalmi füzetek yintezmenyy Irodalmi yintezmenyy
irodalmi yintezmenyy füzetek yintezmenyy yintezmenyy Irodalmi yintezmenyy
ykodvegy c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos
Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T
yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1909-ben xevtizedx 1905 levelező,
xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 1922-ben xevtizedx 1925 rendes tagjává és
az Irodalomtörténeti Bizottság yintezmenyy irodalomtörténeti bizottság
yintezmenyy Irodalom yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy bizottság
yintezmenyy yintezmenyy Irodalom yintezmenyy ykodvegy előadójává, a Kisfaludy Társaság
yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy
yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1913-ban
xevtizedx 1915 rendes xtalanevtizedx 1925 tagjává, a Petőfi Társaság yintezmenyy
petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság
yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1920-ban xevtizedx
1925 rendes tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos
Társaság yintezmenyy debreceni tisza istván tudományos társaság yintezmenyy
debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy tisza yintezmenyy istván yintezmenyy
tudományos yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmen 1924-ben iktatta tagjai közé.
Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, yintezmenyy lévai reviczky kör
yintezmenyy lévai Re yintezmenyy lévai yintezmenyy reviczky yintezmenyy kör
yintezmenyy yintezmenyy lévai yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy a nagykőrösi Arany
János társaságnak, yintezmenyy nagykőrösi arany jános társaság yintezmenyy
nagykőrö yintezmenyy nagykőrösi yintezmenyy arany yintezmenyy jános yintezmenyy
társaság yintezmenyy yintezmenyy nagykőrö yintezmenyy ykodvegy az esztergomi Balassa
Bálint irodalmi- és művészeti társaságnak, yintezmenyy esztergomi balassa
bálint irodalmi- és művészeti társaság yintezmenyy esztergo yintezmenyy
esztergomi yintezmenyy balassa yintezmenyy bálint yintezmenyy irodalmi-
yintezmenyy és yintezmeny a győri Kisfaludy Körnek, yintezmenyy győri kisfaludy
kör yintezmenyy győri Ki yintezmenyy győri yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy
kör yintezmenyy yintezmenyy győri yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy alelnöke,
majd elnöke volt a pozsonyi Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak yintezmenyy
pozsonyi országos tanárvizsgáló bizottság yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy
pozsonyi yintezmenyy országos yintezmenyy tanárvizsgáló yintezmenyy bizottság
yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yi és az Országos Színművészeti Tanácsnak, yintezmenyy
országos színművészeti tanács yintezmenyy Országos yintezmenyy országos
yintezmenyy színművészeti yintezmenyy tanács yintezmenyy yintezmenyy Országos
yintezmenyy ykodvegy 1925. óta az Auróra irodalmi körnek. yintezmenyy auróra
irodalmi kör yintezmenyy Auróra i yintezmenyy auróra yintezmenyy irodalmi
yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy Auróra yintezmenyy i yintezmenyy
ykodvegy Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság
yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy
yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1925-ben a Tőzsde-nagydíjjal
tüntette ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság yintezmenyy
kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy
társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1925-ben a xtalanevtizedx
1935 Greguss-díjjal jutalmazta, Angyal Dávid yszemelynevy angyal dávid
yszemelynevy Angyal Dávid yszemelynevy angyal yszemelynevy dávid yszemelynevy
yszemelynevy Angyal yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Beöthy Zsolt yszemelynevy
beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt
yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy után neki
juttatva harmadszor a koszorút. A Magyar Színművészeti Lexikon yintezmenyy
magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar
yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_I.0333.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Császár Elemér dr. - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1874
SZULETESIEVTIZED 1875
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22143.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Császár
Elemér dr.
Szócikk: Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író,
szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. aug. 27-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányait
a budapesti Pázmány Péter tud. egyetemen végezte, hol 1895-ben doktori és 1896-ban
tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. lállami főgimnáziumban, 1897—98-ban
az I. kerületi, 1908 — 1918-ig a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban a budapesti
tud. egyetem bölcsészeti kara a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta,
1916-ban rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban IV. Károly király az akkor felállított
pozsonyi egyetemre rendes tanárnak nevezi ki, 1923-ban pedig Riedl Frigyes tanszékét
foglalja el a budapesti egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet
iránti hajlama vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat.
Bejárta egész Európát és Egyptomot. Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre,
esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti
Szemlében, A Cél-ban, és az Uj Nemzedék-ben jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb
dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20
jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei«
(1903), »Kisfaludy Sándor« (1910.), »Ányos Pál« (1912.), »Shakespeare és a magyar
költészet« (1917.), »A magyar irodalom fejlődése« (1919.), »A magyar regény története«
(1922.), »Az irodalmi kritika« (1923.), »A magyar kritika története« (1925.), »Storia
della litteratura ungherese« (1930.). A magyar tudományos életben jelentős szerepet
játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, 1904—1913-ig szerkesztette
az Egyetemes Philologiai Közlönyt, 1914. óta a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratát,
az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban megindította a azóta megszűnt Magyar
Múzsa c. folyóiratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek
c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia
1909-ben levelező, 1922-ben rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság előadójává,
a Kisfaludy Társaság 1913-ban rendes tagjává, a Petőfi Társaság 1920-ban rendes
tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság 1924-ben
iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, a nagykőrösi Arany
János társaságnak, az esztergomi Balassa Bálint irodalmi- és művészeti társaságnak,
a győri Kisfaludy Körnek, alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Országos Tanárvizsgáló
Bizottságnak és az Országos Színművészeti Tanácsnak, 1925. óta az Auróra irodalmi
körnek. Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság 1925-ben a Tőzsde-nagydíjjal tüntette
ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság 1925-ben a Greguss-díjjal jutalmazta,
Angyal Dávid és Beöthy Zsolt után neki juttatva harmadszor a koszorút. A Magyar
Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_I.0333.pdf I