Címszó: Császár Elemér dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22143.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Császár Elemér dr.

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522144.htm

 

Szócikk: Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. (születés éve) aug. 27-én, Budapesten. (Budapest) Egyetemi tanulmányait a budapesti (Budapest) Pázmány Péter tud. egyetemen (intézmény) végezte, hol 1895-ben (időpont) doktori és 1896-ban (időpont) tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben (időpont) a VII. ker. lállami főgimnáziumban, 1897—98-ban (időpont) az I. kerületi, 1908 (időpont) — 1918-ig (időpont) a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban (időpont) a budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara (intézmény) (információ)  a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta, 1916-ban (időpont) rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban (időpont) IV. Károly király (személy) az akkor felállított pozsonyi egyetemre (intézmény) (információ)  rendes tanárnak nevezi ki, 1923-ban (időpont) pedig Riedl Frigyes (személy) (információ)  tanszékét foglalja el a budapesti (Budapest) egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta egész Európát és Egyptomot. (ország) Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, (intézmény) (információ)  A Cél-ban, (intézmény) és az Uj Nemzedék-ben (intézmény) (információ)  jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20 jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei« (cím) (információ)  (1903), (időpont) »Kisfaludy Sándor« (cím) (információ)  (1910.), (időpont) »Ányos Pál« (cím) (információ)  (1912.), (időpont) »Shakespeare és a magyar költészet« (cím) (információ)  (1917.), (időpont) »A magyar irodalom fejlődése« (cím) (1919.), (időpont) »A magyar regény története« (cím) (1922.), (időpont) »Az irodalmi kritika« (cím) (1923.), (időpont) »A magyar kritika története« (cím) (1925.), (időpont) »Storia della litteratura ungherese« (cím) (1930.). (időpont) A magyar tudományos életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, (intézmény) (információ)  1904—1913-ig (időpont) szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlönyt, (intézmény) 1914. (időpont) óta a Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ)  folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket, (intézmény) 1920-ban (időpont) megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa (intézmény) (információ)  c. folyóiratot, 1925-ben (időpont) pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek (intézmény) (információ)  c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia (intézmény) (információ)  1909-ben (időpont) levelező, 1922-ben (időpont) rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság (intézmény) előadójává, a Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  1913-ban (időpont) rendes tagjává, a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  1920-ban (időpont) rendes tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság (intézmény) (információ)  1924-ben (időpont) iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, (intézmény) (információ)  a nagykőrösi Arany János társaságnak, (intézmény) (információ)  az esztergomi Balassa Bálint irodalmi- és művészeti társaságnak, (intézmény) (információ)  a győri Kisfaludy Körnek, (intézmény) (információ)  alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak (intézmény) (információ)  és az Országos Színművészeti Tanácsnak, (intézmény) (információ)  1925. (időpont) óta az Auróra irodalmi körnek. (intézmény) Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság (intézmény) (információ)  1925-ben (időpont) a Tőzsde-nagydíjjal tüntette ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság (intézmény) (információ)  1925-ben (időpont) a Greguss-díjjal jutalmazta, Angyal Dávid (személy) (információ)  és Beöthy Zsolt (személy) (információ)  után neki juttatva harmadszor a koszorút. A Magyar Színművészeti Lexikon (intézmény) (információ)  munkatársa. szin_I.0333.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Császár Elemér dr. címszóvég 22143 Szócikk: Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. aug. xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 27-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Egyetemi tanulmányait a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Pázmány Péter tud. egyetemen yintezmenyy pázmány péter tud. egyetem yintezmenyy Pázmány yintezmenyy pázmány yintezmenyy péter yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy Pázmány yintezmenyy ykodvegy végezte, hol 1895-ben xevtizedx 1895 doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. lállami főgimnáziumban, 1897—98-ban az xtalanevtizedx 1905 I. kerületi, 1908 xevtizedx 1905 — xtalanevtizedx 1915 1918-ig xevtizedx 1915 a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban xevtizedx 1905 a xtalanevtizedx 1915 budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara yintezmenyy budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy tud. yintezmenyy egyetem yintezmenyy bölcsészeti yintezmenyy kara yintezmenyy yintezmenyy bud a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta, 1916-ban xevtizedx 1915 rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban IV. xtalanevtizedx 1925 Károly király yszemelynevy iv. károly király yszemelynevy IV. Károly király yszemelynevy iv. yszemelynevy károly yszemelynevy király yszemelynevy yszemelynevy IV. yszemelynevy Károly yszemelynevy király yszemelynev az akkor felállított pozsonyi egyetemre yintezmenyy pozsonyi egyetem yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy egyetem yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy ykodvegy rendes tanárnak nevezi ki, 1923-ban xevtizedx 1925 pedig Riedl Frigyes yszemelynevy riedl frigyes yszemelynevy Riedl Frigyes yszemelynevy riedl yszemelynevy frigyes yszemelynevy yszemelynevy Riedl yszemelynevy Frigyes yszemelynevy ykodvegy tanszékét foglalja el a budapesti Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta egész Európát és Egyptomot. ytelepulesy egyptom ytelepulesy Egyptom yorszagy Egyiptom ykodvegy Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, yintezmenyy budapesti szemle yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy szemle yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy A Cél-ban, yintezmenyy a cél yintezmenyy A Cél yintezmenyy a yintezmenyy cél yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy Cél yintezmenyy ykodvegy és az Uj Nemzedék-ben yintezmenyy uj nemzedék yintezmenyy Uj Nemze yintezmenyy uj yintezmenyy nemzedék yintezmenyy yintezmenyy Uj yintezmenyy Nemze yintezmenyy ykodvegy jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20 jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei« ycimy verseghy ferenc élete és művei ycimy Verseghy Ferenc élete és művei ycimy verseghy ycimy ferenc ycimy élete ycimy és ycimy művei ycimy ycimy Verseghy ycimy Ferenc ycimy élete ycimy és ycimy műve (1903), xevtizedx 1905 »Kisfaludy xtalanevtizedx 1915 Sándor« ycimy kisfaludy sándor ycimy Kisfaludy Sándor ycimy kisfaludy ycimy sándor ycimy ycimy Kisfaludy ycimy Sándor ycimy ykodvegy (1910.), xevtizedx 1915 »Ányos Pál« ycimy ányos pál ycimy Ányos Pál ycimy ányos ycimy pál ycimy ycimy Ányos ycimy Pál ycimy ykodvegy (1912.), »Shakespeare és a magyar költészet« ycimy shakespeare és a magyar költészet ycimy Shakespeare és a magyar költészet ycimy shakespeare ycimy és ycimy a ycimy magyar ycimy költészet ycimy ycimy Shakespeare ycimy és ycimy a ycimy magyar yc (1917.), »A magyar irodalom fejlődése« ycimy a magyar irodalom fejlődése ycimy A magyar irodalom fejlődése ycimy a ycimy magyar ycimy irodalom ycimy fejlődése ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy irodalom ycimy fejlődése ycimy ykodvegy (1919.), »A xtalanevtizedx 1925 magyar regény története« ycimy a magyar regény története ycimy A magyar regény története ycimy a ycimy magyar ycimy regény ycimy története ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy regény ycimy története ycimy ykodvegy (1922.), xevtizedx 1925 »Az irodalmi kritika« ycimy az irodalmi kritika ycimy Az irodalmi kritika ycimy az ycimy irodalmi ycimy kritika ycimy ycimy Az ycimy irodalmi ycimy kritika ycimy ykodvegy (1923.), »A magyar kritika története« ycimy a magyar kritika története ycimy A magyar kritika története ycimy a ycimy magyar ycimy kritika ycimy története ycimy ycimy A ycimy magyar ycimy kritika ycimy története ycimy ykodvegy (1925.), »Storia xtalanevtizedx 1935 della litteratura ungherese« ycimy storia della litteratura ungherese ycimy Storia della litteratura ungherese ycimy storia ycimy della ycimy litteratura ycimy ungherese ycimy ycimy Storia ycimy della ycimy litteratura ycimy ungh (1930.). xevtizedx 1935 A magyar tudományos életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, yintezmenyy budapesti philologiai társaság yintezmenyy Budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy philologiai yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Budapest yintezmenyy ykodvegy 1904—1913-ig xevtizedx 1915 szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlönyt, yintezmenyy egyetemes philologiai közlöny yintezmenyy Egyeteme yintezmenyy egyetemes yintezmenyy philologiai yintezmenyy közlöny yintezmenyy yintezmenyy Egyeteme yintezmenyy ykodvegy 1914. óta xtalanevtizedx 1925 a Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket, yintezmenyy irodalomtörténeti közlemények yintezmenyy Irodalom yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy közlemények yintezmenyy yintezmenyy Irodalom yintezmenyy ykodvegy 1920-ban xevtizedx 1925 megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa yintezmenyy magyar múzsa yintezmenyy Magyar M yintezmenyy magyar yintezmenyy múzsa yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy M yintezmenyy ykodvegy c. folyóiratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek yintezmenyy irodalmi füzetek yintezmenyy Irodalmi yintezmenyy irodalmi yintezmenyy füzetek yintezmenyy yintezmenyy Irodalmi yintezmenyy ykodvegy c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia yintezmenyy magyar tudományos akadémia yintezmenyy Magyar T yintezmenyy magyar yintezmenyy tudományos yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1909-ben xevtizedx 1905 levelező, xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx 1925 1922-ben xevtizedx 1925 rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság yintezmenyy irodalomtörténeti bizottság yintezmenyy Irodalom yintezmenyy irodalomtörténeti yintezmenyy bizottság yintezmenyy yintezmenyy Irodalom yintezmenyy ykodvegy előadójává, a Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1913-ban xevtizedx 1915 rendes xtalanevtizedx 1925 tagjává, a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1920-ban xevtizedx 1925 rendes tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság yintezmenyy debreceni tisza istván tudományos társaság yintezmenyy debrecen yintezmenyy debreceni yintezmenyy tisza yintezmenyy istván yintezmenyy tudományos yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmen 1924-ben iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, yintezmenyy lévai reviczky kör yintezmenyy lévai Re yintezmenyy lévai yintezmenyy reviczky yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy lévai yintezmenyy Re yintezmenyy ykodvegy a nagykőrösi Arany János társaságnak, yintezmenyy nagykőrösi arany jános társaság yintezmenyy nagykőrö yintezmenyy nagykőrösi yintezmenyy arany yintezmenyy jános yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy nagykőrö yintezmenyy ykodvegy az esztergomi Balassa Bálint irodalmi- és művészeti társaságnak, yintezmenyy esztergomi balassa bálint irodalmi- és művészeti társaság yintezmenyy esztergo yintezmenyy esztergomi yintezmenyy balassa yintezmenyy bálint yintezmenyy irodalmi- yintezmenyy és yintezmeny a győri Kisfaludy Körnek, yintezmenyy győri kisfaludy kör yintezmenyy győri Ki yintezmenyy győri yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy győri yintezmenyy Ki yintezmenyy ykodvegy alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak yintezmenyy pozsonyi országos tanárvizsgáló bizottság yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy pozsonyi yintezmenyy országos yintezmenyy tanárvizsgáló yintezmenyy bizottság yintezmenyy yintezmenyy pozsonyi yi és az Országos Színművészeti Tanácsnak, yintezmenyy országos színművészeti tanács yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy színművészeti yintezmenyy tanács yintezmenyy yintezmenyy Országos yintezmenyy ykodvegy 1925. óta az Auróra irodalmi körnek. yintezmenyy auróra irodalmi kör yintezmenyy Auróra i yintezmenyy auróra yintezmenyy irodalmi yintezmenyy kör yintezmenyy yintezmenyy Auróra yintezmenyy i yintezmenyy ykodvegy Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság yintezmenyy petőfi társaság yintezmenyy Petőfi T yintezmenyy petőfi yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Petőfi yintezmenyy T yintezmenyy ykodvegy 1925-ben a Tőzsde-nagydíjjal tüntette ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság yintezmenyy kisfaludy társaság yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy kisfaludy yintezmenyy társaság yintezmenyy yintezmenyy Kisfalud yintezmenyy ykodvegy 1925-ben a xtalanevtizedx 1935 Greguss-díjjal jutalmazta, Angyal Dávid yszemelynevy angyal dávid yszemelynevy Angyal Dávid yszemelynevy angyal yszemelynevy dávid yszemelynevy yszemelynevy Angyal yszemelynevy Dávid yszemelynevy ykodvegy és Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy zsolt yszemelynevy Beöthy Zsolt yszemelynevy beöthy yszemelynevy zsolt yszemelynevy yszemelynevy Beöthy yszemelynevy Zsolt yszemelynevy ykodvegy után neki juttatva harmadszor a koszorút. A Magyar Színművészeti Lexikon yintezmenyy magyar színművészeti lexikon yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színművészeti yintezmenyy lexikon yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy munkatársa. szin_I.0333.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Császár Elemér dr. - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1874

SZULETESIEVTIZED 1875

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0333.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22143.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Császár Elemér dr.

Szócikk: Császár Elemér dr. egyetemi tanár, író, szerkesztő, esztétikus és kritikus, sz. 1874. aug. 27-én, Budapesten. Egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tud. egyetemen végezte, hol 1895-ben doktori és 1896-ban tanári oklevelet szerzett. 1896—97-ben a VII. ker. lállami főgimnáziumban, 1897—98-ban az I. kerületi, 1908 — 1918-ig a Gyakorló főgimnáziumban tanított. 1908-ban a budapesti tud. egyetem bölcsészeti kara a magyar irodalomtörténet magántanárává habilitálta, 1916-ban rendkívüli tanári címet kapott, 1918-ban IV. Károly király az akkor felállított pozsonyi egyetemre rendes tanárnak nevezi ki, 1923-ban pedig Riedl Frigyes tanszékét foglalja el a budapesti egyetemen. A tanári pályára az irodalomtörténet és művészettörténet iránti hajlama vonzotta s tanulmányai kedvéért több ízben tett külföldi tanulmányutat. Bejárta egész Európát és Egyptomot. Tudományos munkásságát később az irodalomtörténetre, esztétikára és kritikára korlátozta. Kritikáinak száma, melyek javarészt a Budapesti Szemlében, A Cél-ban, és az Uj Nemzedék-ben jelentek meg, 700-on túl jár, kisebb dolgozataié közel a 300-hoz, nagyobb tudományos dolgozatainak száma 70, könyve 20 jelent meg. Önálló művei közül a legjelentősebbek: »Verseghy Ferenc élete és művei« (1903), »Kisfaludy Sándor« (1910.), »Ányos Pál« (1912.), »Shakespeare és a magyar költészet« (1917.), »A magyar irodalom fejlődése« (1919.), »A magyar regény története« (1922.), »Az irodalmi kritika« (1923.), »A magyar kritika története« (1925.), »Storia della litteratura ungherese« (1930.). A magyar tudományos életben jelentős szerepet játszik: alelnöke a Budapesti Philologiai Társaságnak, 1904—1913-ig szerkesztette az Egyetemes Philologiai Közlönyt, 1914. óta a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratát, az Irodalomtörténeti Közleményeket, 1920-ban megindította a azóta megszűnt Magyar Múzsa c. folyóiratot, 1925-ben pedig a hirtelen népszerűvé lett Irodalmi Füzetek c. vállalatot, amelybe legjelesebb tudósaink dolgoznak. A Magyar Tudományos Akadémia 1909-ben levelező, 1922-ben rendes tagjává és az Irodalomtörténeti Bizottság előadójává, a Kisfaludy Társaság 1913-ban rendes tagjává, a Petőfi Társaság 1920-ban rendes tagjává, alelnökévé választotta, a debreceni Tisza István Tudományos Társaság 1924-ben iktatta tagjai közé. Tiszteletbeli tagja a lévai Reviczky Körnek, a nagykőrösi Arany János társaságnak, az esztergomi Balassa Bálint irodalmi- és művészeti társaságnak, a győri Kisfaludy Körnek, alelnöke, majd elnöke volt a pozsonyi Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak és az Országos Színművészeti Tanácsnak, 1925. óta az Auróra irodalmi körnek. Esztétikai munkásságát a Petőfi Társaság 1925-ben a Tőzsde-nagydíjjal tüntette ki, kritikus pályáját viszont a Kisfaludy Társaság 1925-ben a Greguss-díjjal jutalmazta, Angyal Dávid és Beöthy Zsolt után neki juttatva harmadszor a koszorút. A Magyar Színművészeti Lexikon munkatársa. szin_I.0333.pdf I