Címszó: Dalnoki Béni - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22433.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Dalnoki
Béni
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522433.htm
Szócikk: Dalnoki Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház
(intézmény)
tb. tagja, sz. 1838-ban, (születés
éve) Szabadkán, (megye) hol már
mint gyermek eok hajlamot és tehetséget tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. (időpont) jan.
4-én Havy (személy)
és Hegedűs (személy)
társigazgatók jólszervezett operatársulattal Szabadkára (megye) jöttek,
Dalnokit (személy)
(információ)
3 havi próbaidőre szerződtették. 1860-ban
(időpont)
Reszler István (személy) első
lyrai tenornak szerződtette s első nagy szerepe Lyonel (szerep) volt
a »Márthá«-ban. (cím)
1861-ben (időpont)
Bécsben (ország)
tanult Lewy Richárdnál, (személy) az
akkoriban nagyhírű énektanárnál, majd Follinusz János (személy) (információ)
színigazgató meghívására Kolozsvárra (megye) megy,
hol 1862—66-ig (időpont) volt.
1867-ben (időpont)
Aradra (megye)
(információ)
szerződött; 1870. (időpont) szept.
25-én Debrecenben, (megye) később
Nagyváradon, (megye)
és Kassán (megye)
találjuk, 1877—78-ig (időpont) ismét
Kolozsvárt (megye)
működött. 23 évig volt vidéken hőstenor és Iirai énekes. 1879. (időpont) ápr.
17-én fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Márthá«-ban. (cím) 1880. (időpont) ápr.
1-én a Nemzeti Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződött. 1907. (időpont) március
9-én ünnepelte meg 50 éves jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott a színpadtól.
Búcsufelléptéül »A nürnbergi baba«, (cím) Adam Adolf
(személy)
(információ)
1 felvonásos vígoperája került színre, melyben
Jonathánt (szerep)
énekelte; utána a »Hoffmann meséi«-t (cím) (információ)
adták, melyben Ferenc szolga (szerep) szerepét
játszotta. 1904. (időpont) június
1. óta a M. Kir. Operaház (intézmény)
tb. tagja volt. Főbb szelepei: Almaviva, (szerep) Faust,
(szerep)
(információ)
Lyonel, (szerep) Elvino,
(szerep)
Ottó (szerep)
(Bánk bán) (cím)
(információ)
stb. Később egészen a tenor-buffóra adta
magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs, kedves humorával és eredeti
komikumával. Megh. 1914. (időpont) január
hó 29-én, Budapesten. (Budapest)
Neje: Conti Fáni, (személy) (információ)
énekesnő, sz. 1842-ben, (születés
éve) Pesten. (Budapest)
Színpadra lépett 1862. (időpont) nov.
18-án, Szabó Józsefnél, (személy) (információ)
Aradon. (megye) (információ)
1863—64-ben (időpont) a
kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
operájának tagja. Működött még Debrecenben,
(megye) Kassán,
(megye) Nagyváradon,
(megye) Sopronban,
(megye) Pécsett,
(megye) Szabadkán.
(megye) 1884.
(időpont)
nov. havában a M. Kir. Opera (intézmény)
énekkarába vétette fel magát. 1891-ben (időpont) nyugalomba
ment. Kiváló szerepei voltak: Nancy (szerep) (információ)
(Mártha), (cím) Adalgisa
(szerep)
(Norma), (cím)
(információ)
Pierotto (szerep) (Linda),
(cím) (információ)
Abigail (szerep) (Nabucco),
(cím) Boszorkány
(szerep)
(Boissy), (cím)
Margit (szerep)
(Faust) (cím)
(információ)
stb. Megh. 1908. (időpont) okt.
18-án, Budapesten, (Budapest)
éppen azon előadás alatt, melyben fia (Viktor, (személy) lásd
alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« (cím) (információ)
Beckmesser (szerep) szerepében.
D. nővére: Róza, (személy) színésznő,
1863. (időpont)
jan. havában a berlini udvari színház (intézmény)
tagja, hova 4000 tallérért szerződött, majd 1864-ben (időpont) Kolozsvárott
(megye) működik.
szin_I.0373.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Dalnoki Béni címszóvég 22433 Szócikk: Dalnoki
Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy
M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy
yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tb. tagja, sz. 1838-ban, Szabadkán,
xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy szabadka ytelepulesy
Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy hol már mint gyermek eok hajlamot és
tehetséget tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. xevtizedx 1855 jan. xtalanevtizedx
1865 4-én Havy yszemelynevy havy yszemelynevy Havy yszemelynevy havy
yszemelynevy yszemelynevy Havy yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs yszemelynevy
hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy yszemelynevy
Hegedűs yszemelynevy ykodvegy társigazgatók jólszervezett operatársulattal Szabadkára
ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy jöttek,
Dalnokit yszemelynevy dalnoki yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy dalnoki
yszemelynevy yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy ykodvegy 3 havi próbaidőre szerződtették.
1860-ban xevtizedx 1865 Reszler István yszemelynevy reszler istván yszemelynevy
Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy
yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy első lyrai tenornak
szerződtette s első nagy szerepe Lyonel yszerepy lyonel yszerepy Lyonel
yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy ykodvegy volt a »Márthá«-ban.
ycimy mártha ycimy Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1861-ben
Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult Lewy
Richárdnál, yszemelynevy lewy richárd yszemelynevy Lewy Richárd yszemelynevy
lewy yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Lewy yszemelynevy Richárd
yszemelynevy ykodvegy az akkoriban nagyhírű énektanárnál, majd Follinusz János yszemelynevy
follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy színigazgató meghívására Kolozsvárra ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megy, hol 1862—66-ig
volt. 1867-ben Aradra xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad
ymegyey arad megye ykodvegy szerződött; 1870. xevtizedx 1875 szept. 25-én Debrecenben,
ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy később Nagyváradon,
ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kassán
ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy találjuk,
1877—78-ig ismét Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey
kolozs megye ykodvegy működött. 23 évig volt vidéken hőstenor és Iirai énekes. 1879.
ápr. xtalanevtizedx 1885 17-én fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti
színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Márthá«-ban. ycimy mártha ycimy
Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 ápr.
xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 1-én a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött. 1907. xevtizedx
1905 március 9-én ünnepelte meg 50 éves jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott
a színpadtól. Búcsufelléptéül »A nürnbergi baba«, ycimy a nürnbergi baba ycimy
A nürnbergi baba ycimy a ycimy nürnbergi ycimy baba ycimy ycimy A ycimy
nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy Adam Adolf yszemelynevy adam adolf
yszemelynevy Adam Adolf yszemelynevy adam yszemelynevy adolf yszemelynevy
yszemelynevy Adam yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy 1 felvonásos vígoperája
került színre, melyben Jonathánt yszerepy jonathán yszerepy Jonathán yszerepy
jonathán yszerepy yszerepy Jonathán yszerepy ykodvegy énekelte; utána a »Hoffmann
meséi«-t ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi
ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy adták, melyben Ferenc szolga yszerepy
ferenc szolga yszerepy Ferenc szolga yszerepy ferenc yszerepy szolga yszerepy
yszerepy Ferenc yszerepy szolga yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. 1904. június
xtalanevtizedx 1915 1. óta a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tb. tagja volt.
Főbb szelepei: Almaviva, yszerepy almaviva yszerepy Almaviva yszerepy almaviva
yszerepy yszerepy Almaviva yszerepy ykodvegy Faust, yszerepy faust yszerepy
Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Lyonel, yszerepy
lyonel yszerepy Lyonel yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy
ykodvegy Elvino, yszerepy elvino yszerepy Elvino yszerepy elvino yszerepy
yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy Ottó yszerepy ottó yszerepy Ottó yszerepy
ottó yszerepy yszerepy Ottó yszerepy ykodvegy (Bánk bán) ycimy bánk bán ycimy
Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy stb. Később
egészen a tenor-buffóra adta magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs,
kedves humorával és eredeti komikumával. Megh. 1914. xevtizedx 1915 január hó 29-én,
Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Neje:
Conti Fáni, yszemelynevy conti fáni yszemelynevy Conti Fáni yszemelynevy conti
yszemelynevy fáni yszemelynevy yszemelynevy Conti yszemelynevy Fáni
yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1842-ben, xevtizedx 1845 Pesten. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy Színpadra lépett 1862. xevtizedx 1865 nov. 18-án, Szabó Józsefnél, yszemelynevy
szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Aradon.
ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1863—64-ben a xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári
nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy operájának
tagja. Működött még Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen
ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá
ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad
ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy
sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pécsett, ytelepulesy
pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Szabadkán. ytelepulesy
szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1884. xevtizedx
1885 nov. xtalanevtizedx 1895 havában a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera
yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera
yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy énekkarába vétette
fel magát. 1891-ben xevtizedx 1895 nyugalomba xtalanevtizedx 1905 ment. Kiváló szerepei
voltak: Nancy yszerepy nancy yszerepy Nancy yszerepy nancy yszerepy yszerepy
Nancy yszerepy ykodvegy (Mártha), ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy
ycimy Mártha ycimy ykodvegy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy Adalgisa
yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy (Norma), ycimy
norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Pierotto yszerepy
pierotto yszerepy Pierotto yszerepy pierotto yszerepy yszerepy Pierotto
yszerepy ykodvegy (Linda), ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy
Linda ycimy ykodvegy Abigail yszerepy abigail yszerepy Abigail yszerepy abigail
yszerepy yszerepy Abigail yszerepy ykodvegy (Nabucco), ycimy nabucco ycimy
Nabucco ycimy nabucco ycimy ycimy Nabucco ycimy ykodvegy Boszorkány yszerepy
boszorkány yszerepy Boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy Boszorkány
yszerepy ykodvegy (Boissy), ycimy boissy ycimy Boissy ycimy boissy ycimy ycimy
Boissy ycimy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit
yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust) ycimy faust ycimy Faust
ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy stb. Megh. 1908. xevtizedx 1905 okt.
18-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy éppen azon előadás alatt, melyben fia (Viktor, yszemelynevy viktor
yszemelynevy Viktor yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Viktor
yszemelynevy ykodvegy lásd alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« ycimy
mesterdalnokok ycimy Mesterdalnokok ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy
Mesterdalnokok ycimy ykodvegy Beckmesser yszerepy beckmesser yszerepy
Beckmesser yszerepy beckmesser yszerepy yszerepy Beckmesser yszerepy ykodvegy szerepében.
D. nővére: Róza, yszemelynevy róza yszemelynevy Róza yszemelynevy róza
yszemelynevy yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1863. xevtizedx
1865 jan. havában a berlini udvari színház yintezmenyy berlini udvari színház
yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy udvari yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy tagja, hova 4000 tallérért
szerződött, majd 1864-ben Kolozsvárott xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működik. szin_I.0373.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Dalnoki Béni - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1838
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22433.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Dalnoki
Béni
Szócikk: Dalnoki Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház
tb. tagja, sz. 1838-ban, Szabadkán, hol már mint gyermek eok hajlamot és tehetséget
tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. jan. 4-én Havy és Hegedűs társigazgatók jólszervezett
operatársulattal Szabadkára jöttek, Dalnokit 3 havi próbaidőre szerződtették. 1860-ban
Reszler István első lyrai tenornak szerződtette s első nagy szerepe Lyonel volt
a »Márthá«-ban. 1861-ben Bécsben tanult Lewy Richárdnál, az akkoriban nagyhírű énektanárnál,
majd Follinusz János színigazgató meghívására Kolozsvárra megy, hol 1862—66-ig volt.
1867-ben Aradra szerződött; 1870. szept. 25-én Debrecenben, később Nagyváradon,
és Kassán találjuk, 1877—78-ig ismét Kolozsvárt működött. 23 évig volt vidéken hőstenor
és Iirai énekes. 1879. ápr. 17-én fellép a Nemzeti Színházban, a »Márthá«-ban. 1880.
ápr. 1-én a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1907. március 9-én ünnepelte meg 50 éves
jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott a színpadtól. Búcsufelléptéül »A
nürnbergi baba«, Adam Adolf 1 felvonásos vígoperája került színre, melyben Jonathánt
énekelte; utána a »Hoffmann meséi«-t adták, melyben Ferenc szolga szerepét játszotta.
1904. június 1. óta a M. Kir. Operaház tb. tagja volt. Főbb szelepei: Almaviva,
Faust, Lyonel, Elvino, Ottó (Bánk bán) stb. Később egészen a tenor-buffóra adta
magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs, kedves humorával és eredeti
komikumával. Megh. 1914. január hó 29-én, Budapesten. Neje: Conti Fáni, énekesnő,
sz. 1842-ben, Pesten. Színpadra lépett 1862. nov. 18-án, Szabó Józsefnél, Aradon.
1863—64-ben a kolozsvári Nemzeti Színház operájának tagja. Működött még Debrecenben,
Kassán, Nagyváradon, Sopronban, Pécsett, Szabadkán. 1884. nov. havában a M. Kir.
Opera énekkarába vétette fel magát. 1891-ben nyugalomba ment. Kiváló szerepei voltak:
Nancy (Mártha), Adalgisa (Norma), Pierotto (Linda), Abigail (Nabucco), Boszorkány
(Boissy), Margit (Faust) stb. Megh. 1908. okt. 18-án, Budapesten, éppen azon előadás
alatt, melyben fia (Viktor, lásd alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« Beckmesser
szerepében. D. nővére: Róza, színésznő, 1863. jan. havában a berlini udvari színház
tagja, hova 4000 tallérért szerződött, majd 1864-ben Kolozsvárott működik. szin_I.0373.pdf
I