Címszó: Dalnoki Béni - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22433.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Dalnoki Béni

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522433.htm

 

Szócikk: Dalnoki Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház (intézmény) tb. tagja, sz. 1838-ban, (születés éve) Szabadkán, (megye) hol már mint gyermek eok hajlamot és tehetséget tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. (időpont) jan. 4-én Havy (személy) és Hegedűs (személy) társigazgatók jólszervezett operatársulattal Szabadkára (megye) jöttek, Dalnokit (személy) (információ)  3 havi próbaidőre szerződtették. 1860-ban (időpont) Reszler István (személy) első lyrai tenornak szerződtette s első nagy szerepe Lyonel (szerep) volt a »Márthá«-ban. (cím) 1861-ben (időpont) Bécsben (ország) tanult Lewy Richárdnál, (személy) az akkoriban nagyhírű énektanárnál, majd Follinusz János (személy) (információ)  színigazgató meghívására Kolozsvárra (megye) megy, hol 1862—66-ig (időpont) volt. 1867-ben (időpont) Aradra (megye) (információ)  szerződött; 1870. (időpont) szept. 25-én Debrecenben, (megye) később Nagyváradon, (megye) és Kassán (megye) találjuk, 1877—78-ig (időpont) ismét Kolozsvárt (megye) működött. 23 évig volt vidéken hőstenor és Iirai énekes. 1879. (időpont) ápr. 17-én fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  a »Márthá«-ban. (cím) 1880. (időpont) ápr. 1-én a Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  szerződött. 1907. (időpont) március 9-én ünnepelte meg 50 éves jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott a színpadtól. Búcsufelléptéül »A nürnbergi baba«, (cím) Adam Adolf (személy) (információ)  1 felvonásos vígoperája került színre, melyben Jonathánt (szerep) énekelte; utána a »Hoffmann meséi«-t (cím) (információ)  adták, melyben Ferenc szolga (szerep) szerepét játszotta. 1904. (időpont) június 1. óta a M. Kir. Operaház (intézmény) tb. tagja volt. Főbb szelepei: Almaviva, (szerep) Faust, (szerep) (információ)  Lyonel, (szerep) Elvino, (szerep) Ottó (szerep) (Bánk bán) (cím) (információ)  stb. Később egészen a tenor-buffóra adta magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs, kedves humorával és eredeti komikumával. Megh. 1914. (időpont) január hó 29-én, Budapesten. (Budapest) Neje: Conti Fáni, (személy) (információ)  énekesnő, sz. 1842-ben, (születés éve) Pesten. (Budapest) Színpadra lépett 1862. (időpont) nov. 18-án, Szabó Józsefnél, (személy) (információ)  Aradon. (megye) (információ)  1863—64-ben (időpont) a kolozsvári Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  operájának tagja. Működött még Debrecenben, (megye) Kassán, (megye) Nagyváradon, (megye) Sopronban, (megye) Pécsett, (megye) Szabadkán. (megye) 1884. (időpont) nov. havában a M. Kir. Opera (intézmény) énekkarába vétette fel magát. 1891-ben (időpont) nyugalomba ment. Kiváló szerepei voltak: Nancy (szerep) (információ)  (Mártha), (cím) Adalgisa (szerep) (Norma), (cím) (információ)  Pierotto (szerep) (Linda), (cím) (információ)  Abigail (szerep) (Nabucco), (cím) Boszorkány (szerep) (Boissy), (cím) Margit (szerep) (Faust) (cím) (információ)  stb. Megh. 1908. (időpont) okt. 18-án, Budapesten, (Budapest) éppen azon előadás alatt, melyben fia (Viktor, (személy) lásd alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« (cím) (információ)  Beckmesser (szerep) szerepében. D. nővére: Róza, (személy) színésznő, 1863. (időpont) jan. havában a berlini udvari színház (intézmény) tagja, hova 4000 tallérért szerződött, majd 1864-ben (időpont) Kolozsvárott (megye) működik. szin_I.0373.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Dalnoki Béni címszóvég 22433 Szócikk: Dalnoki Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tb. tagja, sz. 1838-ban, Szabadkán, xtalanevtizedx 1845 xtalanevtizedx 1855 ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy hol már mint gyermek eok hajlamot és tehetséget tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. xevtizedx 1855 jan. xtalanevtizedx 1865 4-én Havy yszemelynevy havy yszemelynevy Havy yszemelynevy havy yszemelynevy yszemelynevy Havy yszemelynevy ykodvegy és Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy hegedűs yszemelynevy yszemelynevy Hegedűs yszemelynevy ykodvegy társigazgatók jólszervezett operatársulattal Szabadkára ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy jöttek, Dalnokit yszemelynevy dalnoki yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy dalnoki yszemelynevy yszemelynevy Dalnoki yszemelynevy ykodvegy 3 havi próbaidőre szerződtették. 1860-ban xevtizedx 1865 Reszler István yszemelynevy reszler istván yszemelynevy Reszler István yszemelynevy reszler yszemelynevy istván yszemelynevy yszemelynevy Reszler yszemelynevy István yszemelynevy ykodvegy első lyrai tenornak szerződtette s első nagy szerepe Lyonel yszerepy lyonel yszerepy Lyonel yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy ykodvegy volt a »Márthá«-ban. ycimy mártha ycimy Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1861-ben Bécsben ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy tanult Lewy Richárdnál, yszemelynevy lewy richárd yszemelynevy Lewy Richárd yszemelynevy lewy yszemelynevy richárd yszemelynevy yszemelynevy Lewy yszemelynevy Richárd yszemelynevy ykodvegy az akkoriban nagyhírű énektanárnál, majd Follinusz János yszemelynevy follinusz jános yszemelynevy Follinusz János yszemelynevy follinusz yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Follinusz yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színigazgató meghívására Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy megy, hol 1862—66-ig volt. 1867-ben Aradra xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy szerződött; 1870. xevtizedx 1875 szept. 25-én Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy később Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy és Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy találjuk, 1877—78-ig ismét Kolozsvárt ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működött. 23 évig volt vidéken hőstenor és Iirai énekes. 1879. ápr. xtalanevtizedx 1885 17-én fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Márthá«-ban. ycimy mártha ycimy Márthá ycimy mártha ycimy ycimy Márthá ycimy ykodvegy 1880. xevtizedx 1885 ápr. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 1-én a Nemzeti Színházhoz yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy szerződött. 1907. xevtizedx 1905 március 9-én ünnepelte meg 50 éves jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott a színpadtól. Búcsufelléptéül »A nürnbergi baba«, ycimy a nürnbergi baba ycimy A nürnbergi baba ycimy a ycimy nürnbergi ycimy baba ycimy ycimy A ycimy nürnbergi ycimy baba ycimy ykodvegy Adam Adolf yszemelynevy adam adolf yszemelynevy Adam Adolf yszemelynevy adam yszemelynevy adolf yszemelynevy yszemelynevy Adam yszemelynevy Adolf yszemelynevy ykodvegy 1 felvonásos vígoperája került színre, melyben Jonathánt yszerepy jonathán yszerepy Jonathán yszerepy jonathán yszerepy yszerepy Jonathán yszerepy ykodvegy énekelte; utána a »Hoffmann meséi«-t ycimy hoffmann meséi ycimy Hoffmann meséi ycimy hoffmann ycimy meséi ycimy ycimy Hoffmann ycimy meséi ycimy ykodvegy adták, melyben Ferenc szolga yszerepy ferenc szolga yszerepy Ferenc szolga yszerepy ferenc yszerepy szolga yszerepy yszerepy Ferenc yszerepy szolga yszerepy ykodvegy szerepét játszotta. 1904. június xtalanevtizedx 1915 1. óta a M. Kir. Operaház yintezmenyy m. kir. operaház yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy operaház yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy tb. tagja volt. Főbb szelepei: Almaviva, yszerepy almaviva yszerepy Almaviva yszerepy almaviva yszerepy yszerepy Almaviva yszerepy ykodvegy Faust, yszerepy faust yszerepy Faust yszerepy faust yszerepy yszerepy Faust yszerepy ykodvegy Lyonel, yszerepy lyonel yszerepy Lyonel yszerepy lyonel yszerepy yszerepy Lyonel yszerepy ykodvegy Elvino, yszerepy elvino yszerepy Elvino yszerepy elvino yszerepy yszerepy Elvino yszerepy ykodvegy Ottó yszerepy ottó yszerepy Ottó yszerepy ottó yszerepy yszerepy Ottó yszerepy ykodvegy (Bánk bán) ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy stb. Később egészen a tenor-buffóra adta magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs, kedves humorával és eredeti komikumával. Megh. 1914. xevtizedx 1915 január hó 29-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Neje: Conti Fáni, yszemelynevy conti fáni yszemelynevy Conti Fáni yszemelynevy conti yszemelynevy fáni yszemelynevy yszemelynevy Conti yszemelynevy Fáni yszemelynevy ykodvegy énekesnő, sz. 1842-ben, xevtizedx 1845 Pesten. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Színpadra lépett 1862. xevtizedx 1865 nov. 18-án, Szabó Józsefnél, yszemelynevy szabó józsef yszemelynevy Szabó József yszemelynevy szabó yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Szabó yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Aradon. ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy 1863—64-ben a xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 kolozsvári Nemzeti Színház yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy operájának tagja. Működött még Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Nagyváradon, ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Sopronban, ytelepulesy sopron ytelepulesy Sopron ymegyey sopron megye ykodvegy Pécsett, ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy Szabadkán. ytelepulesy szabadka ytelepulesy Szabadká ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy 1884. xevtizedx 1885 nov. xtalanevtizedx 1895 havában a M. Kir. Opera yintezmenyy m. kir. opera yintezmenyy M. Kir. yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy opera yintezmenyy yintezmenyy M. yintezmenyy Kir. yintezmenyy ykodvegy énekkarába vétette fel magát. 1891-ben xevtizedx 1895 nyugalomba xtalanevtizedx 1905 ment. Kiváló szerepei voltak: Nancy yszerepy nancy yszerepy Nancy yszerepy nancy yszerepy yszerepy Nancy yszerepy ykodvegy (Mártha), ycimy mártha ycimy Mártha ycimy mártha ycimy ycimy Mártha ycimy ykodvegy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy Adalgisa yszerepy adalgisa yszerepy yszerepy Adalgisa yszerepy ykodvegy (Norma), ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy Pierotto yszerepy pierotto yszerepy Pierotto yszerepy pierotto yszerepy yszerepy Pierotto yszerepy ykodvegy (Linda), ycimy linda ycimy Linda ycimy linda ycimy ycimy Linda ycimy ykodvegy Abigail yszerepy abigail yszerepy Abigail yszerepy abigail yszerepy yszerepy Abigail yszerepy ykodvegy (Nabucco), ycimy nabucco ycimy Nabucco ycimy nabucco ycimy ycimy Nabucco ycimy ykodvegy Boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy Boszorkány yszerepy boszorkány yszerepy yszerepy Boszorkány yszerepy ykodvegy (Boissy), ycimy boissy ycimy Boissy ycimy boissy ycimy ycimy Boissy ycimy ykodvegy Margit yszerepy margit yszerepy Margit yszerepy margit yszerepy yszerepy Margit yszerepy ykodvegy (Faust) ycimy faust ycimy Faust ycimy faust ycimy ycimy Faust ycimy ykodvegy stb. Megh. 1908. xevtizedx 1905 okt. 18-án, Budapesten, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy éppen azon előadás alatt, melyben fia (Viktor, yszemelynevy viktor yszemelynevy Viktor yszemelynevy viktor yszemelynevy yszemelynevy Viktor yszemelynevy ykodvegy lásd alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« ycimy mesterdalnokok ycimy Mesterdalnokok ycimy mesterdalnokok ycimy ycimy Mesterdalnokok ycimy ykodvegy Beckmesser yszerepy beckmesser yszerepy Beckmesser yszerepy beckmesser yszerepy yszerepy Beckmesser yszerepy ykodvegy szerepében. D. nővére: Róza, yszemelynevy róza yszemelynevy Róza yszemelynevy róza yszemelynevy yszemelynevy Róza yszemelynevy ykodvegy színésznő, 1863. xevtizedx 1865 jan. havában a berlini udvari színház yintezmenyy berlini udvari színház yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy udvari yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy berlini yintezmenyy ykodvegy tagja, hova 4000 tallérért szerződött, majd 1864-ben Kolozsvárott xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx 1885 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy működik. szin_I.0373.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Dalnoki Béni - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1838

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0373.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22433.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Dalnoki Béni

Szócikk: Dalnoki Béni operaénekes, a M. Kir. Operaház tb. tagja, sz. 1838-ban, Szabadkán, hol már mint gyermek eok hajlamot és tehetséget tanúsított a zene iránt. Midőn 1857. jan. 4-én Havy és Hegedűs társigazgatók jólszervezett operatársulattal Szabadkára jöttek, Dalnokit 3 havi próbaidőre szerződtették. 1860-ban Reszler István első lyrai tenornak szerződtette s első nagy szerepe Lyonel volt a »Márthá«-ban. 1861-ben Bécsben tanult Lewy Richárdnál, az akkoriban nagyhírű énektanárnál, majd Follinusz János színigazgató meghívására Kolozsvárra megy, hol 1862—66-ig volt. 1867-ben Aradra szerződött; 1870. szept. 25-én Debrecenben, később Nagyváradon, és Kassán találjuk, 1877—78-ig ismét Kolozsvárt működött. 23 évig volt vidéken hőstenor és Iirai énekes. 1879. ápr. 17-én fellép a Nemzeti Színházban, a »Márthá«-ban. 1880. ápr. 1-én a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1907. március 9-én ünnepelte meg 50 éves jubileumát és ezzel az aktussal el is búcsúzott a színpadtól. Búcsufelléptéül »A nürnbergi baba«, Adam Adolf 1 felvonásos vígoperája került színre, melyben Jonathánt énekelte; utána a »Hoffmann meséi«-t adták, melyben Ferenc szolga szerepét játszotta. 1904. június 1. óta a M. Kir. Operaház tb. tagja volt. Főbb szelepei: Almaviva, Faust, Lyonel, Elvino, Ottó (Bánk bán) stb. Később egészen a tenor-buffóra adta magát és ezen a téren kacagtató sikereket ért el derűs, kedves humorával és eredeti komikumával. Megh. 1914. január hó 29-én, Budapesten. Neje: Conti Fáni, énekesnő, sz. 1842-ben, Pesten. Színpadra lépett 1862. nov. 18-án, Szabó Józsefnél, Aradon. 1863—64-ben a kolozsvári Nemzeti Színház operájának tagja. Működött még Debrecenben, Kassán, Nagyváradon, Sopronban, Pécsett, Szabadkán. 1884. nov. havában a M. Kir. Opera énekkarába vétette fel magát. 1891-ben nyugalomba ment. Kiváló szerepei voltak: Nancy (Mártha), Adalgisa (Norma), Pierotto (Linda), Abigail (Nabucco), Boszorkány (Boissy), Margit (Faust) stb. Megh. 1908. okt. 18-án, Budapesten, éppen azon előadás alatt, melyben fia (Viktor, lásd alább) aratta sikereit, a »Mesterdalnokok« Beckmesser szerepében. D. nővére: Róza, színésznő, 1863. jan. havában a berlini udvari színház tagja, hova 4000 tallérért szerződött, majd 1864-ben Kolozsvárott működik. szin_I.0373.pdf I