Címszó: Donáth Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1868
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22836.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Donáth
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522831.htm
Szócikk: Donáth Lajos zeneszerző, színházi karmester,
sz. 1868. (születés
éve) febr. 6-án, Nagyszebenben. (megye) Atyja:
nagyajtai (megye)
és pálosi (megye)
Donáth Lajos, (személy) (információ)
postafőtiszt, megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott.
(megye) Orvosi
pályára készült. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél (személy) (információ)
végezte Kolozsvárott. (megye) 1889-ben
(időpont)
színházi karmester lesz Bogyó Alajos (személy) (információ)
társulatánál, Békésen, (megye) (információ)
majd Rakodczay Pálnál. (személy) (információ)
1897-ben (időpont) a
Magyar Színház (intézmény)
(információ)
első karmestere. Saját szerzeményű ünnepi
nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban, melyben 1906-ig (időpont) számos
nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban (időpont) Lehár
(személy)
(információ)
ajánlatára szerződteti a berlini új Operette
Színház. (intézmény)
Berlinben (ország)
működik a háború kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni mint operette-dirigens
Hannover, (ország)
Strassburg, (ország)
Frankfurt, (ország)
Wiesbaden, (ország)
majd Szentpétervár, (ország) Moszkva,
(ország)
Kiew, (ország)
Odessza, (ország)
Varsó (ország)
színházaiba. A háborúban katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a
magyarvidékre kénytelen szerződni. 1924-ben (időpont) a
Király Színházhoz (intézmény)
(információ)
szerződik. Mint énektanár előbb a Rákosi-féle,
majd az Országos színészegyesületi iskolában (intézmény)
működik éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis boszorkány« (cím) (információ)
és »Vízibetyárok« (cím) címűeket.
Művészileg átdolgozta Goldfaden (személy) (információ)
»Szulamit«-ját (cím) és »Bar
- Kocb - bá«-ját, (cím) melyek részben
a fővárosban, (Budapest)
a Magyar Színházban, (intézmény)
(információ)
részben a vidéken kerültek színre. Számos
darabhoz («Vasúti baleset« (cím) stb.) betétszámokat,
továbbá mű- és népdalt szerzett. 1924. (időpont) máj.
11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje: Csekő Anna, (személy) (információ)
színésznő, sz. 1865. (születés
éve) dec. 9-én, színpadra lépett 1882-ben, (időpont) Károlyi
Lajosnál. (személy)
(információ)
1916. (időpont) ápr.
4-én nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Donáth Lajos címszóvég 22836 Szócikk: Donáth
Lajos zeneszerző, színházi karmester, sz. 1868. febr. xtalanevtizedx 1875 xtalanevtizedx
1885 6-án, Nagyszebenben. ytelepulesy nagyszeben ytelepulesy Nagyszeben ymegyey
szeben megye ykodvegy Atyja: nagyajtai ytelepulesy nagyajta ytelepulesy
nagyajtai ymegyey háromszék megye ykodvegy és pálosi ytelepulesy pálos
ytelepulesy pálosi ymegyey bereg megye ykodvegy Donáth Lajos, yszemelynevy
donáth lajos yszemelynevy Donáth Lajos yszemelynevy donáth yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy Donáth yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy postafőtiszt,
megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Orvosi pályára készült. Zenei tanulmányait
Farkas Ödönnél yszemelynevy farkas ödön yszemelynevy Farkas Ödön yszemelynevy
farkas yszemelynevy ödön yszemelynevy yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ödön
yszemelynevy ykodvegy végezte Kolozsvárott. ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1889-ben xevtizedx 1885 színházi xtalanevtizedx
1895 karmester lesz Bogyó Alajos yszemelynevy bogyó alajos yszemelynevy Bogyó
Alajos yszemelynevy bogyó yszemelynevy alajos yszemelynevy yszemelynevy Bogyó
yszemelynevy Alajos yszemelynevy ykodvegy társulatánál, Békésen, ytelepulesy
békés ytelepulesy Békés ymegyey békés megye ykodvegy majd Rakodczay Pálnál. yszemelynevy
rakodczay pál yszemelynevy Rakodczay Pál yszemelynevy rakodczay yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Rakodczay yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy 1897-ben
xevtizedx 1895 a xtalanevtizedx 1905 Magyar Színház yintezmenyy magyar színház
yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy első karmestere. Saját szerzeményű
ünnepi nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban, melyben 1906-ig xevtizedx
1905 számos nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban Lehár yszemelynevy
lehár yszemelynevy Lehár yszemelynevy lehár yszemelynevy yszemelynevy Lehár
yszemelynevy ykodvegy ajánlatára szerződteti a berlini új Operette Színház. yintezmenyy
berlini új operette színház yintezmenyy berlini yintezmenyy berlini yintezmenyy
új yintezmenyy operette yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy berlini
yintezmenyy ykodvegy Berlinben ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy
Németország ykodvegy működik a háború kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni
mint operette-dirigens Hannover, ytelepulesy hannover ytelepulesy Hannover
yorszagy Németország ykodvegy Strassburg, ytelepulesy strassburg ytelepulesy
Strassburg yorszagy Franciaország ykodvegy Frankfurt, ytelepulesy frankfurt
ytelepulesy Frankfurt yorszagy Németország ykodvegy Wiesbaden, ytelepulesy
wiesbaden ytelepulesy Wiesbaden yorszagy Németország ykodvegy majd Szentpétervár,
ytelepulesy szentpétervár ytelepulesy Szentpétervár yorszagy Oroszország
ykodvegy Moszkva, ytelepulesy moszkva ytelepulesy Moszkva yorszagy Oroszország
ykodvegy Kiew, ytelepulesy kiew ytelepulesy Kiew yorszagy Ukrajna ykodvegy Odessza,
ytelepulesy odessza ytelepulesy Odessza yorszagy Oroszország ykodvegy Varsó ytelepulesy
varsó ytelepulesy Varsó yorszagy Lengyelország ykodvegy színházaiba. A háborúban
katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a magyarvidékre kénytelen szerződni.
1924-ben xevtizedx 1925 a Király Színházhoz yintezmenyy király színház
yintezmenyy Király S yintezmenyy király yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Király yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy szerződik. Mint énektanár
előbb a Rákosi-féle, majd az Országos színészegyesületi iskolában yintezmenyy
rákosi-féle, majd az országos színészegyesületi iskola yintezmenyy Rákosi-f yintezmenyy
rákosi-féle, yintezmenyy majd yintezmenyy az yintezmenyy országos yintezmenyy
színészegyesületi yint működik éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis
boszorkány« ycimy kis boszorkány ycimy Kis boszorkány ycimy kis ycimy
boszorkány ycimy ycimy Kis ycimy boszorkány ycimy ykodvegy és »Vízibetyárok« ycimy
vízibetyárok ycimy Vízibetyárok ycimy vízibetyárok ycimy ycimy Vízibetyárok
ycimy ykodvegy címűeket. Művészileg átdolgozta Goldfaden yszemelynevy goldfaden
yszemelynevy Goldfaden yszemelynevy goldfaden yszemelynevy yszemelynevy
Goldfaden yszemelynevy ykodvegy »Szulamit«-ját ycimy szulamit ycimy Szulamit
ycimy szulamit ycimy ycimy Szulamit ycimy ykodvegy és »Bar - Kocb - bá«-ját, ycimy
bar - kocb - ba ycimy Bar - Kocb - bá ycimy bar ycimy - ycimy kocb ycimy -
ycimy ba ycimy ycimy Bar ycimy - ycimy Kocb ycimy - ycimy bá ycimy ykodvegy melyek
részben a fővárosban, főváros ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy a Magyar Színházban, yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S
yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy részben a vidéken kerültek színre. Számos darabhoz
(«Vasúti baleset« ycimy vasúti baleset ycimy Vasúti baleset ycimy vasúti ycimy
baleset ycimy ycimy Vasúti ycimy baleset ycimy ykodvegy stb.) betétszámokat, továbbá
mű- és népdalt szerzett. 1924. máj. 11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje:
Csekő Anna, yszemelynevy csekő anna yszemelynevy Csekő Anna yszemelynevy csekő
yszemelynevy anna yszemelynevy yszemelynevy Csekő yszemelynevy Anna
yszemelynevy ykodvegy színésznő, sz. 1865. xevtizedx 1865 dec. xtalanevtizedx
1875 xtalanevtizedx 1885 9-én, színpadra lépett 1882-ben, xevtizedx 1885 Károlyi
xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 Lajosnál. yszemelynevy károlyi lajos
yszemelynevy Károlyi Lajos yszemelynevy károlyi yszemelynevy lajos yszemelynevy
yszemelynevy Károlyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy 1916. xevtizedx
1915 ápr. 4-én nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Donáth Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1868
SZULETESIEVTIZED 1865
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0437.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22836.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Donáth
Lajos
Szócikk: Donáth Lajos zeneszerző, színházi karmester,
sz. 1868. febr. 6-án, Nagyszebenben. Atyja: nagyajtai és pálosi Donáth Lajos, postafőtiszt,
megh. 1903. ápr. havában, Kolozsvárott. Orvosi pályára készült. Zenei tanulmányait
Farkas Ödönnél végezte Kolozsvárott. 1889-ben színházi karmester lesz Bogyó Alajos
társulatánál, Békésen, majd Rakodczay Pálnál. 1897-ben a Magyar Színház első karmestere.
Saját szerzeményű ünnepi nyitányával ő kapja az első tapsokat az új színházban,
melyben 1906-ig számos nagysikerű operettet tanított be és vezényelt. 1906-ban Lehár
ajánlatára szerződteti a berlini új Operette Színház. Berlinben működik a háború
kitöréséig. Közben onnan elmegy vendégszerepelni mint operette-dirigens Hannover,
Strassburg, Frankfurt, Wiesbaden, majd Szentpétervár, Moszkva, Kiew, Odessza, Varsó
színházaiba. A háborúban katonai szolgálatra bevonul, a leszerelés után ismét a
magyarvidékre kénytelen szerződni. 1924-ben a Király Színházhoz szerződik. Mint
énektanár előbb a Rákosi-féle, majd az Országos színészegyesületi iskolában működik
éveken át. Mint zeneszerző két operettet írt. »Kis boszorkány« és »Vízibetyárok«
címűeket. Művészileg átdolgozta Goldfaden »Szulamit«-ját és »Bar - Kocb -
bá«-ját, melyek részben a fővárosban, a Magyar Színházban, részben a vidéken kerültek
színre. Számos darabhoz («Vasúti baleset« stb.) betétszámokat, továbbá mű- és népdalt
szerzett. 1924. máj. 11-én megünnepelte 35 éves jubileumát. Neje: Csekő Anna, színésznő,
sz. 1865. dec. 9-én, színpadra lépett 1882-ben, Károlyi Lajosnál. 1916. ápr. 4-én
nyugalomba ment. szin_I.0437.pdf I
