Címszó: Egressy Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22992.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Egressy Ákos

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522996.htm

 

Szócikk: Egressy Ákos (Galambos), (személy) (információ)  színész és színészakadémiai tanár, sz. 1830. (születés éve) nov. 9-én, Kassán, (megye) megh. 1914. dec. 25-én, Budapesten. (Budapest) Atyja Egressy Gábor (személy) (információ)  (L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, (személy) (információ)  Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)  színész nővére. Iskoláit Pesten, (Budapest) Kolozsvárott, (megye) Miskolcon (megye) és Késmárkon (megye) végezte. Már 1838-ban (időpont) játszott gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  így »Norma« (cím) (információ)  gyermekét, »Coriolan« (cím) fiát és részt vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki (időpont) szabadságharcot végigküzdötte, mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi (megye) fegyverletétel után az osztrák (nemzetiség) seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben (időpont) színipályára lépett és ugyanez évben tanárrá nevezték ki a színészakadémiára. Közben 1853-ban (időpont) Németországban (ország) járt tanulmányúton, 1861-ben (időpont) Franciaországot (ország) járja, innen 1862—63-ban (időpont) Olaszországba (ország) megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Visszatérve, mint jellemszínész és igazgató működött az ország nagyobb városaiban, Kolozsvárott, (megye) Debrecenben, (megye) Kassán, (megye) Temesvárott, (megye) Szegeden, (megye) Miskolcon, (megye) Aradon (megye) (információ)  stb. 1866. (időpont) szept. 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény) (információ)  mint vendég »Hamlet«-ben. (cím) (információ)  1868—69-ig (időpont) miskolci (megye) színigazgató. 1870. (időpont) május havában újra vendégszerepel a Nemzeti Színházban (intézmény) (információ)  »Essex gróf«-ban. (cím) (információ)  1878. (időpont) április 10-én már mint szerződött tag először játszik a »Velencei kalmár« (cím) (információ)  Shylock-jában. (szerep) (információ)  Hazánkban ő hozta először színre Shakespeare (személy) (információ)  »János király«-át, (cím) (információ)  1867-ben, (időpont) Kolozsvárott. (megye) Ugyanő adatta elő vidéken először »VIII. Henrik«-et (cím) 1870-ben, (időpont) Miskolcon. (megye) Számos cikke jelent meg a »Színivilág« (intézmény) és »A színpad« (intézmény) c. szaklapokban és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy Galambos Gábor emléke« (cím) (információ)  és »A színészet iskolája« (cím) c. könyveit. (Pest, (Budapest) 1867. (időpont) és 1879.) (időpont) önálló munkái: »Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, (cím) Budapest, (Budapest) 1893. (időpont) »Festett világ«, (cím) (információ)  Budapest, (Budapest) 1906. (időpont) »Petőfi Sándor életéből«, (cím) (információ)  Budapest, (Budapest) 1909. (időpont) — 54 évi működés után 1904. (időpont) április 18-án elbúcsúzott a színpadtól »Macbeth« (cím) címszerepében. Főbb szerepei voltak: Macbeth, (szerep) Hamlet, (szerep) (információ)  Shylock, (szerep) (információ)  IV. Henrikben (cím) Percy, (szerep) III. Richárdban (cím) Edward, (szerep) Aranyemberben (cím) (információ)  Ali Csorbadzsi (szerep) stb. Egressy Ákos (személy) (információ)  már kora ifjúságától kezdve hajlott koráig legszívesebben Shakespeare-szerepeket (személy) (információ)  játszott. Julius Caesarban (cím) (információ)  monumentális volt fejedelmi tartásával, nemes páthoszával az igazi Caesar (szerep) illúzióját adta. Lelkiismeretes, törekvő színész volt mindig. Neje: Petheő Ilona, (személy) (információ)  megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. (Budapest) Lujza és Kata leányai 1909. (időpont) október 5-én az Orsz. Színészegyesülettől (intézmény) gyakorlati engedélyt nyertek. szin_I.0467.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Egressy Ákos címszóvég 22992 Szócikk: Egressy Ákos (Galambos), yszemelynevy galambos yszemelynevy Galambos yszemelynevy galambos yszemelynevy yszemelynevy Galambos yszemelynevy ykodvegy színész és színészakadémiai tanár, sz. 1830. nov. 9-én, Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy megh. 1914. dec. 25-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Egressy Gábor yszemelynevy egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy (L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, yszemelynevy szentpétery zsuzsánna yszemelynevy Szentpétery Zsuzsánna yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsuzsánna yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsuzsánna yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy Zsigmond yszemelynevy ykodvegy színész nővére. Iskoláit Pesten, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Miskolcon ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Késmárkon ytelepulesy késmárk ytelepulesy Késmárk ymegyey szepes megye ykodvegy végezte. Már 1838-ban játszott xtalanevtizedx 1845 gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy így »Norma« ycimy norma ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy gyermekét, »Coriolan« ycimy coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy fiát és részt vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki xevtizedx 1845 szabadságharcot xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 végigküzdötte, mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi ytelepulesy világos ytelepulesy világos ymegyey arad megye ykodvegy fegyverletétel után az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben xevtizedx 1865 színipályára lépett és ugyanez évben tanárrá nevezték ki a színészakadémiára. Közben 1853-ban xevtizedx 1855 Németországban xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország ykodvegy járt tanulmányúton, 1861-ben xevtizedx 1865 Franciaországot ytelepulesy franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy járja, innen 1862—63-ban Olaszországba ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Visszatérve, mint jellemszínész és igazgató működött az ország nagyobb városaiban, Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna megye ykodvegy Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey csongrád megye ykodvegy Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey arad megye ykodvegy stb. 1866. szept. 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint vendég »Hamlet«-ben. ycimy hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1868—69-ig miskolci xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy színigazgató. 1870. xevtizedx 1875 május havában újra vendégszerepel a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy »Essex gróf«-ban. ycimy essex gróf ycimy Essex gróf ycimy essex ycimy gróf ycimy ycimy Essex ycimy gróf ycimy ykodvegy 1878. április 10-én már mint szerződött tag először játszik a »Velencei kalmár« ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy Shylock-jában. yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Hazánkban ő hozta először színre Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »János király«-át, ycimy jános király ycimy János király ycimy jános ycimy király ycimy ycimy János ycimy király ycimy ykodvegy 1867-ben, xevtizedx 1865 Kolozsvárott. xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Ugyanő adatta elő vidéken először »VIII. Henrik«-et ycimy viii. henrik ycimy VIII. Henrik ycimy viii. ycimy henrik ycimy ycimy VIII. ycimy Henrik ycimy ykodvegy 1870-ben, xevtizedx 1875 Miskolcon. ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Számos cikke jelent meg a »Színivilág« yintezmenyy színivilág yintezmenyy Színivil yintezmenyy színivilág yintezmenyy yintezmenyy Színivil yintezmenyy ykodvegy és »A színpad« yintezmenyy a színpad yintezmenyy A színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy színpa yintezmenyy ykodvegy c. szaklapokban és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy Galambos Gábor emléke« ycimy egressy galambos gábor emléke ycimy Egressy Galambos Gábor emléke ycimy egressy ycimy galambos ycimy gábor ycimy emléke ycimy ycimy Egressy ycimy Galambos ycimy Gábor ycimy emléke ycimy ykodvegy és »A színészet iskolája« ycimy a színészet iskolája ycimy A színészet iskolája ycimy a ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ykodvegy c. könyveit. (Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1867. xevtizedx 1865 és xtalanevtizedx 1875 1879.) xevtizedx 1875 önálló xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx 1895 munkái: »Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, ycimy emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből ycimy Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből ycimy emlékeim ycimy az ycimy 1848—49-iki ycimy szabadságharc ycimy idejéből ycimy ycimy Emlék Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 »Festett xtalanevtizedx 1905 világ«, ycimy festett világ ycimy Festett világ ycimy festett ycimy világ ycimy ycimy Festett ycimy világ ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 »Petőfi Sándor életéből«, ycimy petőfi sándor életéből ycimy Petőfi Sándor életéből ycimy petőfi ycimy sándor ycimy életéből ycimy ycimy Petőfi ycimy Sándor ycimy életéből ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1909. — 54 évi működés után 1904. április 18-án elbúcsúzott a színpadtól »Macbeth« ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy ykodvegy címszerepében. Főbb szerepei voltak: Macbeth, yszerepy macbeth yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Hamlet, yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy IV. Henrikben ycimy iv. henrik ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy ykodvegy Percy, yszerepy percy yszerepy Percy yszerepy percy yszerepy yszerepy Percy yszerepy ykodvegy III. Richárdban ycimy iii. richárd ycimy III. Richárd ycimy iii. ycimy richárd ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy ykodvegy Edward, yszerepy edward yszerepy Edward yszerepy edward yszerepy yszerepy Edward yszerepy ykodvegy Aranyemberben ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Ali Csorbadzsi yszerepy ali csorbadzsi yszerepy Ali Csorbadzsi yszerepy ali yszerepy csorbadzsi yszerepy yszerepy Ali yszerepy Csorbadzsi yszerepy ykodvegy stb. Egressy Ákos yszemelynevy egressy ákos yszemelynevy Egressy Ákos yszemelynevy egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy már kora ifjúságától kezdve hajlott koráig legszívesebben Shakespeare-szerepeket yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy játszott. Julius Caesarban ycimy julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius ycimy Caesar ycimy ykodvegy monumentális volt fejedelmi tartásával, nemes páthoszával az igazi Caesar yszerepy caesar yszerepy Caesar yszerepy caesar yszerepy yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy illúzióját adta. Lelkiismeretes, törekvő színész volt mindig. Neje: Petheő Ilona, yszemelynevy petheő ilona yszemelynevy Petheő Ilona yszemelynevy petheő yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Petheő yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Lujza és Kata leányai 1909. október 5-én az Orsz. Színészegyesülettől yintezmenyy orsz. színészegyesület yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy gyakorlati engedélyt nyertek. szin_I.0467.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Egressy Ákos - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1830

SZULETESIEVTIZED 1835

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22992.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Egressy Ákos

Szócikk: Egressy Ákos (Galambos), színész és színészakadémiai tanár, sz. 1830. nov. 9-én, Kassán, megh. 1914. dec. 25-én, Budapesten. Atyja Egressy Gábor (L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, Szentpétery Zsigmond színész nővére. Iskoláit Pesten, Kolozsvárott, Miskolcon és Késmárkon végezte. Már 1838-ban játszott gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, így »Norma« gyermekét, »Coriolan« fiát és részt vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki szabadságharcot végigküzdötte, mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi fegyverletétel után az osztrák seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben színipályára lépett és ugyanez évben tanárrá nevezték ki a színészakadémiára. Közben 1853-ban Németországban járt tanulmányúton, 1861-ben Franciaországot járja, innen 1862—63-ban Olaszországba megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Visszatérve, mint jellemszínész és igazgató működött az ország nagyobb városaiban, Kolozsvárott, Debrecenben, Kassán, Temesvárott, Szegeden, Miskolcon, Aradon stb. 1866. szept. 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, mint vendég »Hamlet«-ben. 1868—69-ig miskolci színigazgató. 1870. május havában újra vendégszerepel a Nemzeti Színházban »Essex gróf«-ban. 1878. április 10-én már mint szerződött tag először játszik a »Velencei kalmár« Shylock-jában. Hazánkban ő hozta először színre Shakespeare »János király«-át, 1867-ben, Kolozsvárott. Ugyanő adatta elő vidéken először »VIII. Henrik«-et 1870-ben, Miskolcon. Számos cikke jelent meg a »Színivilág« és »A színpad« c. szaklapokban és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy Galambos Gábor emléke« és »A színészet iskolája« c. könyveit. (Pest, 1867. és 1879.) önálló munkái: »Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, Budapest, 1893. »Festett világ«, Budapest, 1906. »Petőfi Sándor életéből«, Budapest, 1909. — 54 évi működés után 1904. április 18-án elbúcsúzott a színpadtól »Macbeth« címszerepében. Főbb szerepei voltak: Macbeth, Hamlet, Shylock, IV. Henrikben Percy, III. Richárdban Edward, Aranyemberben Ali Csorbadzsi stb. Egressy Ákos már kora ifjúságától kezdve hajlott koráig legszívesebben Shakespeare-szerepeket játszott. Julius Caesarban monumentális volt fejedelmi tartásával, nemes páthoszával az igazi Caesar illúzióját adta. Lelkiismeretes, törekvő színész volt mindig. Neje: Petheő Ilona, megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. Lujza és Kata leányai 1909. október 5-én az Orsz. Színészegyesülettől gyakorlati engedélyt nyertek. szin_I.0467.pdf I