Címszó: Egressy Ákos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22992.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Egressy
Ákos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/522996.htm
Szócikk: Egressy Ákos (Galambos), (személy) (információ)
színész és színészakadémiai tanár, sz. 1830.
(születés
éve) nov. 9-én, Kassán, (megye) megh.
1914. dec. 25-én, Budapesten. (Budapest)
Atyja Egressy Gábor (személy) (információ)
(L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, (személy) (információ)
Szentpétery Zsigmond (személy) (információ)
színész nővére. Iskoláit Pesten, (Budapest)
Kolozsvárott, (megye)
Miskolcon (megye)
és Késmárkon (megye)
végezte. Már 1838-ban (időpont) játszott
gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
így »Norma« (cím) (információ)
gyermekét, »Coriolan« (cím) fiát és részt
vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki (időpont) szabadságharcot
végigküzdötte, mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi (megye) fegyverletétel
után az osztrák (nemzetiség)
seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben (időpont) színipályára
lépett és ugyanez évben tanárrá nevezték ki a színészakadémiára. Közben 1853-ban
(időpont)
Németországban (ország) járt
tanulmányúton, 1861-ben (időpont) Franciaországot
(ország)
járja, innen 1862—63-ban (időpont) Olaszországba
(ország)
megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat. Visszatérve, mint jellemszínész
és igazgató működött az ország nagyobb városaiban, Kolozsvárott, (megye) Debrecenben,
(megye) Kassán,
(megye) Temesvárott,
(megye) Szegeden,
(megye) Miskolcon,
(megye) Aradon
(megye) (információ)
stb. 1866. (időpont) szept.
12-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
mint vendég »Hamlet«-ben. (cím) (információ)
1868—69-ig (időpont) miskolci
(megye) színigazgató.
1870. (időpont)
május havában újra vendégszerepel a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
»Essex gróf«-ban. (cím) (információ)
1878. (időpont) április
10-én már mint szerződött tag először játszik a »Velencei kalmár« (cím) (információ)
Shylock-jában. (szerep) (információ)
Hazánkban ő hozta először színre Shakespeare
(személy)
(információ)
»János király«-át, (cím) (információ)
1867-ben, (időpont) Kolozsvárott.
(megye) Ugyanő
adatta elő vidéken először »VIII. Henrik«-et (cím) 1870-ben,
(időpont)
Miskolcon. (megye)
Számos cikke jelent meg a »Színivilág« (intézmény)
és »A színpad« (intézmény)
c. szaklapokban és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy
Galambos Gábor emléke« (cím) (információ)
és »A színészet iskolája« (cím) c. könyveit.
(Pest, (Budapest)
1867. (időpont)
és 1879.) (időpont)
önálló munkái: »Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, (cím) Budapest,
(Budapest)
1893. (időpont)
»Festett világ«, (cím)
(információ)
Budapest, (Budapest)
1906. (időpont)
»Petőfi Sándor életéből«, (cím) (információ)
Budapest, (Budapest)
1909. (időpont)
— 54 évi működés után 1904. (időpont) április
18-án elbúcsúzott a színpadtól »Macbeth« (cím) címszerepében.
Főbb szerepei voltak: Macbeth, (szerep) Hamlet,
(szerep)
(információ)
Shylock, (szerep) (információ)
IV. Henrikben (cím) Percy, (szerep) III.
Richárdban (cím)
Edward, (szerep)
Aranyemberben (cím)
(információ)
Ali Csorbadzsi (szerep) stb.
Egressy Ákos (személy)
(információ)
már kora ifjúságától kezdve hajlott koráig
legszívesebben Shakespeare-szerepeket (személy) (információ)
játszott. Julius Caesarban (cím) (információ)
monumentális volt fejedelmi tartásával, nemes
páthoszával az igazi Caesar (szerep) illúzióját
adta. Lelkiismeretes, törekvő színész volt mindig. Neje: Petheő Ilona, (személy) (információ)
megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. (Budapest)
Lujza és Kata leányai 1909. (időpont) október
5-én az Orsz. Színészegyesülettől (intézmény)
gyakorlati engedélyt nyertek. szin_I.0467.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Egressy Ákos címszóvég 22992 Szócikk: Egressy
Ákos (Galambos), yszemelynevy galambos yszemelynevy Galambos yszemelynevy
galambos yszemelynevy yszemelynevy Galambos yszemelynevy ykodvegy színész és színészakadémiai
tanár, sz. 1830. nov. 9-én, Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey
abauj-torna megye ykodvegy megh. 1914. dec. 25-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Atyja Egressy Gábor yszemelynevy
egressy gábor yszemelynevy Egressy Gábor yszemelynevy egressy yszemelynevy
gábor yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy Gábor yszemelynevy
ykodvegy (L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, yszemelynevy szentpétery
zsuzsánna yszemelynevy Szentpétery Zsuzsánna yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsuzsánna yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsuzsánna yszemelynevy ykodvegy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
zsigmond yszemelynevy Szentpétery Zsigmond yszemelynevy szentpétery
yszemelynevy zsigmond yszemelynevy yszemelynevy Szentpétery yszemelynevy
Zsigmond yszemelynevy ykodvegy színész nővére. Iskoláit Pesten, pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kolozsvárott, ytelepulesy
kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Miskolcon ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy és Késmárkon ytelepulesy
késmárk ytelepulesy Késmárk ymegyey szepes megye ykodvegy végezte. Már 1838-ban
játszott xtalanevtizedx 1845 gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy így »Norma« ycimy norma
ycimy Norma ycimy norma ycimy ycimy Norma ycimy ykodvegy gyermekét, »Coriolan« ycimy
coriolan ycimy Coriolan ycimy coriolan ycimy ycimy Coriolan ycimy ykodvegy fiát
és részt vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki
xevtizedx 1845 szabadságharcot xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 végigküzdötte,
mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi ytelepulesy világos ytelepulesy
világos ymegyey arad megye ykodvegy fegyverletétel után az osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ykodvegy seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy
lépett ki. 1864-ben xevtizedx 1865 színipályára lépett és ugyanez évben tanárrá
nevezték ki a színészakadémiára. Közben 1853-ban xevtizedx 1855 Németországban xtalanevtizedx
1865 ytelepulesy németország ytelepulesy Németország yorszagy Németország
ykodvegy járt tanulmányúton, 1861-ben xevtizedx 1865 Franciaországot ytelepulesy
franciaország ytelepulesy Franciaország yorszagy Franciaország ykodvegy járja, innen
1862—63-ban Olaszországba ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország
yorszagy Olaszország ykodvegy megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat.
Visszatérve, mint jellemszínész és igazgató működött az ország nagyobb városaiban,
Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy Debrecenben, ytelepulesy debrecen ytelepulesy Debrecen ymegyey hajdu
megye ykodvegy Kassán, ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey
temes megye ykodvegy Szegeden, ytelepulesy szeged ytelepulesy Szeged ymegyey
csongrád megye ykodvegy Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy Aradon ytelepulesy arad ytelepulesy Arad ymegyey
arad megye ykodvegy stb. 1866. szept. 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy mint vendég »Hamlet«-ben. ycimy
hamlet ycimy Hamlet ycimy hamlet ycimy ycimy Hamlet ycimy ykodvegy 1868—69-ig miskolci
xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc ymegyey borsod
megye ykodvegy színigazgató. 1870. xevtizedx 1875 május havában újra vendégszerepel
a Nemzeti Színházban yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy »Essex gróf«-ban. ycimy essex gróf ycimy Essex gróf ycimy
essex ycimy gróf ycimy ycimy Essex ycimy gróf ycimy ykodvegy 1878. április 10-én
már mint szerződött tag először játszik a »Velencei kalmár« ycimy velencei
kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy kalmár ycimy ycimy Velencei
ycimy kalmár ycimy ykodvegy Shylock-jában. yszerepy shylock yszerepy Shylock
yszerepy shylock yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy Hazánkban ő hozta először
színre Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy Shakespeare
yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy
ykodvegy »János király«-át, ycimy jános király ycimy János király ycimy jános
ycimy király ycimy ycimy János ycimy király ycimy ykodvegy 1867-ben, xevtizedx
1865 Kolozsvárott. xtalanevtizedx 1875 ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy Ugyanő adatta elő vidéken először »VIII.
Henrik«-et ycimy viii. henrik ycimy VIII. Henrik ycimy viii. ycimy henrik ycimy
ycimy VIII. ycimy Henrik ycimy ykodvegy 1870-ben, xevtizedx 1875 Miskolcon. ytelepulesy
miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Számos cikke jelent meg
a »Színivilág« yintezmenyy színivilág yintezmenyy Színivil yintezmenyy
színivilág yintezmenyy yintezmenyy Színivil yintezmenyy ykodvegy és »A színpad«
yintezmenyy a színpad yintezmenyy A színpa yintezmenyy a yintezmenyy színpad
yintezmenyy yintezmenyy A yintezmenyy színpa yintezmenyy ykodvegy c. szaklapokban
és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy Galambos Gábor
emléke« ycimy egressy galambos gábor emléke ycimy Egressy Galambos Gábor emléke
ycimy egressy ycimy galambos ycimy gábor ycimy emléke ycimy ycimy Egressy ycimy
Galambos ycimy Gábor ycimy emléke ycimy ykodvegy és »A színészet iskolája« ycimy
a színészet iskolája ycimy A színészet iskolája ycimy a ycimy színészet ycimy
iskolája ycimy ycimy A ycimy színészet ycimy iskolája ycimy ykodvegy c. könyveit.
(Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1867. xevtizedx
1865 és xtalanevtizedx 1875 1879.) xevtizedx 1875 önálló xtalanevtizedx 1885 xtalanevtizedx
1895 munkái: »Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, ycimy emlékeim
az 1848—49-iki szabadságharc idejéből ycimy Emlékeim az 1848—49-iki
szabadságharc idejéből ycimy emlékeim ycimy az ycimy 1848—49-iki ycimy
szabadságharc ycimy idejéből ycimy ycimy Emlék Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1893. xevtizedx 1895 »Festett xtalanevtizedx
1905 világ«, ycimy festett világ ycimy Festett világ ycimy festett ycimy világ
ycimy ycimy Festett ycimy világ ycimy ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy 1906. xevtizedx 1905 »Petőfi Sándor életéből«,
ycimy petőfi sándor életéből ycimy Petőfi Sándor életéből ycimy petőfi ycimy
sándor ycimy életéből ycimy ycimy Petőfi ycimy Sándor ycimy életéből ycimy
ykodvegy Budapest, Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest
ykodvegy 1909. — 54 évi működés után 1904. április 18-án elbúcsúzott a színpadtól
»Macbeth« ycimy macbeth ycimy Macbeth ycimy macbeth ycimy ycimy Macbeth ycimy
ykodvegy címszerepében. Főbb szerepei voltak: Macbeth, yszerepy macbeth
yszerepy Macbeth yszerepy macbeth yszerepy yszerepy Macbeth yszerepy ykodvegy Hamlet,
yszerepy hamlet yszerepy Hamlet yszerepy hamlet yszerepy yszerepy Hamlet
yszerepy ykodvegy Shylock, yszerepy shylock yszerepy Shylock yszerepy shylock
yszerepy yszerepy Shylock yszerepy ykodvegy IV. Henrikben ycimy iv. henrik
ycimy IV. Henrik ycimy iv. ycimy henrik ycimy ycimy IV. ycimy Henrik ycimy
ykodvegy Percy, yszerepy percy yszerepy Percy yszerepy percy yszerepy yszerepy
Percy yszerepy ykodvegy III. Richárdban ycimy iii. richárd ycimy III. Richárd
ycimy iii. ycimy richárd ycimy ycimy III. ycimy Richárd ycimy ykodvegy Edward, yszerepy
edward yszerepy Edward yszerepy edward yszerepy yszerepy Edward yszerepy
ykodvegy Aranyemberben ycimy aranyember ycimy Aranyember ycimy aranyember ycimy
ycimy Aranyember ycimy ykodvegy Ali Csorbadzsi yszerepy ali csorbadzsi yszerepy
Ali Csorbadzsi yszerepy ali yszerepy csorbadzsi yszerepy yszerepy Ali yszerepy
Csorbadzsi yszerepy ykodvegy stb. Egressy Ákos yszemelynevy egressy ákos
yszemelynevy Egressy Ákos yszemelynevy egressy yszemelynevy ákos yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy Ákos yszemelynevy ykodvegy már kora ifjúságától
kezdve hajlott koráig legszívesebben Shakespeare-szerepeket yszemelynevy
shakespeare yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy ykodvegy játszott. Julius Caesarban ycimy
julius caesar ycimy Julius Caesar ycimy julius ycimy caesar ycimy ycimy Julius
ycimy Caesar ycimy ykodvegy monumentális volt fejedelmi tartásával, nemes páthoszával
az igazi Caesar yszerepy caesar yszerepy Caesar yszerepy caesar yszerepy
yszerepy Caesar yszerepy ykodvegy illúzióját adta. Lelkiismeretes, törekvő színész
volt mindig. Neje: Petheő Ilona, yszemelynevy petheő ilona yszemelynevy Petheő
Ilona yszemelynevy petheő yszemelynevy ilona yszemelynevy yszemelynevy Petheő
yszemelynevy Ilona yszemelynevy ykodvegy megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. Budapest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Lujza és Kata leányai 1909.
október 5-én az Orsz. Színészegyesülettől yintezmenyy orsz. színészegyesület
yintezmenyy Orsz. Sz yintezmenyy orsz. yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy
yintezmenyy Orsz. yintezmenyy Sz yintezmenyy ykodvegy gyakorlati engedélyt nyertek.
szin_I.0467.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Egressy Ákos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1830
SZULETESIEVTIZED 1835
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0467.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/22/22992.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Egressy
Ákos
Szócikk: Egressy Ákos (Galambos), színész és színészakadémiai
tanár, sz. 1830. nov. 9-én, Kassán, megh. 1914. dec. 25-én, Budapesten. Atyja Egressy
Gábor (L. o.) anyja Szentpétery Zsuzsánna, Szentpétery Zsigmond színész nővére.
Iskoláit Pesten, Kolozsvárott, Miskolcon és Késmárkon végezte. Már 1838-ban játszott
gyermekszerepeket a Nemzeti Színházban, így »Norma« gyermekét, »Coriolan« fiát és
részt vett az angyalok, gnómok, szerecsenfiúk kartáncaiban is. Az 1848—49-iki szabadságharcot
végigküzdötte, mint segédtiszt, atyja mellett. A világosi fegyverletétel után az
osztrák seregbe sorozták, honnan később mint huszárfőhadnagy lépett ki. 1864-ben
színipályára lépett és ugyanez évben tanárrá nevezték ki a színészakadémiára. Közben
1853-ban Németországban járt tanulmányúton, 1861-ben Franciaországot járja, innen
1862—63-ban Olaszországba megy, szorgalmasan látogatva az elsőrendű színházakat.
Visszatérve, mint jellemszínész és igazgató működött az ország nagyobb városaiban,
Kolozsvárott, Debrecenben, Kassán, Temesvárott, Szegeden, Miskolcon, Aradon stb.
1866. szept. 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, mint vendég »Hamlet«-ben. 1868—69-ig
miskolci színigazgató. 1870. május havában újra vendégszerepel a Nemzeti Színházban
»Essex gróf«-ban. 1878. április 10-én már mint szerződött tag először játszik a
»Velencei kalmár« Shylock-jában. Hazánkban ő hozta először színre Shakespeare »János
király«-át, 1867-ben, Kolozsvárott. Ugyanő adatta elő vidéken először »VIII. Henrik«-et
1870-ben, Miskolcon. Számos cikke jelent meg a »Színivilág« és »A színpad« c. szaklapokban
és a napilapokban is. Kiadta atyja hátrahagyott munkáját: »Egressy Galambos Gábor
emléke« és »A színészet iskolája« c. könyveit. (Pest, 1867. és 1879.) önálló munkái:
»Emlékeim az 1848—49-iki szabadságharc idejéből«, Budapest, 1893. »Festett világ«,
Budapest, 1906. »Petőfi Sándor életéből«, Budapest, 1909. — 54 évi működés után
1904. április 18-án elbúcsúzott a színpadtól »Macbeth« címszerepében. Főbb szerepei
voltak: Macbeth, Hamlet, Shylock, IV. Henrikben Percy, III. Richárdban Edward, Aranyemberben
Ali Csorbadzsi stb. Egressy Ákos már kora ifjúságától kezdve hajlott koráig legszívesebben
Shakespeare-szerepeket játszott. Julius Caesarban monumentális volt fejedelmi tartásával,
nemes páthoszával az igazi Caesar illúzióját adta. Lelkiismeretes, törekvő színész
volt mindig. Neje: Petheő Ilona, megh. 1909. aug. 17-én, Budapesten. Lujza és Kata
leányai 1909. október 5-én az Orsz. Színészegyesülettől gyakorlati engedélyt nyertek.
szin_I.0467.pdf I