Címszó: Emlékek Budapest színházi múltjából -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23269.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Emlékek
Budapest színházi múltjából
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523269.htm
Szócikk: Emlékek Budapest (Budapest)
színházi múltjából Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat
kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első
érdekes okmány 1838. (időpont) »Kisasszony
hava 30-ról«. (cím)
(információ)
Egy egyszázforintos Részvény -
kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal
támogatta Pest-Buda (Budapest)
polgársága Földváry Gábor (személy) (információ)
nemes Pest Vármegye (megye) fáradhatatlan
és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »pesti nemzeti magyar
Színház« (intézmény)
(információ)
mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg:
Szám: 173. Részvény - kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' (intézmény)
(információ)
fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál
t. cz. Halbauer József (személy) Százados
Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába
kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél
fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak
részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry
Gábor. (személy)
(információ)
Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz.
a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvénykönyvbe
szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten (Budapest)
Kisasszon hava' 30-n 1838. (időpont) Gál
János (személy)
(információ)
a' pesti nemzeti magyar Színház (intézmény)
(információ)
igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság,
melly a' nemes Pest Vármegye (megye) által
több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten (Budapest)
épített nemzeti magyar Színház' (intézmény)
(információ)
igazgatását folyó 1837. (időpont) évi
Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. (időpont) évi
húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen
zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt
mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi
úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e'
czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése
által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest
Vármegye' (megye)
Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos
felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint
legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt
akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal
bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November
10-ik' és 1838-ik (időpont) évi
Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába
béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális
— osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére
fordíttatik; a tőkének 1841. (időpont) évi
húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az:
hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét
kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme
az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván,
illy módon 1841. (időpont) évi
húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet'
javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát
gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen
szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel
's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti (Budapest)
József napi vásár' vasárnapján, Pesten (Budapest)
Nemes Pest Vármegye' (megye) Udvar-háza'
nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos.
7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik.
8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé
válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvénytársaság
előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's
annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés
végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele
két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány,
kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra
mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's
díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki
(időpont)
szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori
újság. Az »Ungarische Morgenröthe«. (intézmény)
Politikai és szépirodalmi lap 1848. (időpont) júl.
5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német (nemzetiség)
(információ)
színjátszás a győzelmes verseci (megye) csata
előtt, Pesten (Budapest)
a »Pesther Deutscher Theaterban«. (intézmény)
Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« (intézmény)
értelmi alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház (intézmény)
(információ)
Donizetti (személy) (információ)
»Lucia di Lammermoor« (cím) operája.
Lucia, Donizettinek (személy) (információ)
mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután
nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban
kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik
be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell
megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk
magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné
(személy)
asszony egy olyan városnak mint Pest, (Budapest)
— nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann
(személy)
urnák gyönyörű szép hangja van, — mely Wild (személy) tenorista
hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos.
A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság
a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a
kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről
van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek
nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja
vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat
eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó
énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika.
Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban.
Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet.
Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult
színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház (intézmény)
(információ)
1894. (időpont) nov.
19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos m. kir.
Színművészeti Akadémia (intézmény)
estélye. Tanár: Császár Imre. (személy) (információ)
Általános bérletben színre-kerül »A fösvény«
(cím) — Az Akadémisták
játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr.
Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb
hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház
(intézmény)
(információ)
erkély utolsó sora. Innen látni, hallani
lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni,
hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti
Akadémia (intézmény)
(információ)
anno 1894. (időpont) Keressük
ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi
Ede, (személy)
Bercsényi, (személy)
(információ)
Császár Imre, (személy) (információ)
Alexander Bernát. (személy) (információ)
Igazgató: dr. Váradi Antal. (személy) Tanítványok:
Alszeghy Irma, (személy) (információ)
Maróthy Margit, (személy) (információ)
Almássy Endre, (személy) (információ)
Sikorszky Kamilla, (személy) Vizváry
Mariska, (személy)
Góthné Kertész Ella, (személy) Varsányi
Irén, (személy)
(információ)
Gazdy Aranka... (személy) (információ)
Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele
hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát
akar, olvassa el Verő György (személy) (információ)
a »Népszínház Budapest (Budapest)
színiéletében« (cím)
(információ)
c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy
egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem
közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« (cím) (információ)
az. 1896-iki (időpont) orsz.
kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. (intézmény)
(információ)
— Gertrudis királynőt (szerep) Jászai
Mari (személy)
(információ)
játszotta, Újházi (személy) volt
Tiborc, (szerep)
(információ)
Bánk bán (szerep) (információ)
Ivánfi, (személy) (információ)
Melindát (szerep) Cs.
Alszeghy Irma, (személy) az
udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, (személy) Palotai
Mariska, (személy)
(információ)
Nagy Ibolya (személy) (információ)
játszották. A halott Gertrudis királynő (szerep) ravatalát
jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak (személy) (információ)
kellett volna, mint Gertrudis királynőnek
(szerep)
befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor
soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár
akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig
mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy
mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi (személy) gyakran
mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő?
Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!«
Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet«
magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták
fel. Az egyik Bánk bán (cím) (információ)
előadáson az igen nagy karriernek induló,
de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát (személy) öltöztették
fel Gertrudis királynő (szerep) patyolat
ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az
előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre
csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik
a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek
a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni.
A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó
Maróthy Margitnak: (személy) (információ)
Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom
innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza
a fogai között Maróthy Margit. (személy) (információ)
.., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a
végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek
tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi (személy) által
annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen
keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők
mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét
a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők
felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak
legutoljára szabadították ki Gertrudis királynő (szerep) helyettesítőjét
kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház
ura, vendégei mulattatására, anno 1800. (időpont) cigányzenét
szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig
az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól
átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény
tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai
megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek
arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott,
de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát...
Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis (szerep) se
mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz
sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt
felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra
ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról (személy) mondok
el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei (megye) (információ)
»kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd.
(megye) A
falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka,
(személy)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének
egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha
fele és az első szoba illette meg Klárné Angyal Ilkát. (személy) A
szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány
felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két,
fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal
díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal
letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre
is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső
magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A
karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka.
(személy)
Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre.
Kömlődi (megye)
nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon
érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka
néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról
és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek
iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska
milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a
kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket
dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról
lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen
is, amikor a Népszínházban (intézmény)
(információ)
játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte
– valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett,
- hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban
– a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné (személy) komika
volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett.
Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab
ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá,
hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere Vidor
Pál, (személy)
(információ)
a Népszínház (intézmény)
(információ)
későbbi tragikus végű igazgatója volt. A
fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál (személy) (információ)
és Klárné. (személy) A
darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor
a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak,
- lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott
a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál (személy) (információ)
az akkori legújabb keletű vicceket mesélte
el az összeborulás alatt és Klárnénak (személy) a
legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el
a vicceket Vidor. (személy) (információ)
Csak úgy befelé kuncogott Klárné, (személy) a
szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni
3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak (személy) (információ)
kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet
után és a közönség tombolása alatt Vidor Pál (személy) (információ)
viccelődés helyett komoly arccal odasúgta:
Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta,
agyonütötte. Klárné (személy) se
szó, se beszéd, Vidor (személy) (információ)
öleléséből kibontakozik és megindul kifelé.
Vidor (személy)
(információ)
már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró
szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné (személy) a
folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Emlékek Budapest színházi múltjából
címszóvég 23269 Szócikk: Emlékek Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy színházi múltjából Tallózok családi írások között.
Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak
... Itt van az első érdekes okmány 1838. »Kisasszony hava 30-ról«. ycimy
kisasszony hava 30-ról ycimy Kisasszony hava 30-ról ycimy kisasszony ycimy hava
ycimy 30-ról ycimy ycimy Kisasszony ycimy hava ycimy 30-ról ycimy ykodvegy Egy egyszázforintos
Részvény - kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal
támogatta Pest-Buda pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy
polgársága Földváry Gábor yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry
Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy
Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy nemes Pest Vármegye ytelepulesy
pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye
ykodvegy fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését,
a »pesti nemzeti magyar Színház« yintezmenyy pesti nemzeti magyar színház
yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy magyar
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ne yintezmenyy
ykod mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény -
kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' yintezmenyy pesti nemzeti magyar
színház yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ne
yintezmenyy ykod fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József
yszemelynevy halbauer józsef yszemelynevy Halbauer József yszemelynevy halbauer
yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Halbauer yszemelynevy József
yszemelynevy ykodvegy Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a'
Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra
való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható
alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság,
nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. yszemelynevy földváry gábor
yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor
yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Hogy
a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal
bé fizettetett, 's a' Részvénykönyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával
meg ismeri. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kisasszon
hava' 30-n 1838. Gál János yszemelynevy gál jános yszemelynevy Gál János
yszemelynevy gál yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy
János yszemelynevy ykodvegy a' pesti nemzeti magyar Színház yintezmenyy pesti
nemzeti magyar színház yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti
yintezmenyy ne yintezmenyy ykod igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság,
melly a' nemes Pest Vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest
Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy által több hazai Törvényhatóságok,
's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten pest ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy épített nemzeti magyar Színház' yintezmenyy
nemzeti magyar színház yintezmenyy nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy ykodvegy
igazgatását folyó 1837. évi xtalanevtizedx 1845 Augustus 1-sőjétől kezdve 1841.
xevtizedx 1845 évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta
magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon
kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg
csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés
felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása
és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő:
1.Nemes Pest Vármegye' ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye
ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök'
szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem
csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy
Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze,
egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó
évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és 1838-ik xevtizedx 1835 évi xtalanevtizedx
1845 Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába
béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális
— osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére
fordíttatik; a tőkének 1841. xevtizedx 1845 évi húsvétkor leendő vissza fizetése
felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul
30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként
6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással
együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. évi húsvétkor
az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára
még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag
is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel
évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja
az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti pest ytelepulesy
nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy József napi vásár' vasárnapján, Pesten
pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemes Pest Vármegye'
ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey
pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10
órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás
valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után
fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan,
mire fordíttatására nézve azonban a' Részvénytársaság előre meghatározza: hogy
a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy,
vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre
küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó,
ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén:
hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások
felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények
szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki szabadságharc
idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az
»Ungarische Morgenröthe«. yintezmenyy ungarische morgenröthe yintezmenyy
Ungarisc yintezmenyy ungarische yintezmenyy morgenröthe yintezmenyy yintezmenyy
Ungarisc yintezmenyy ykodvegy Politikai és szépirodalmi lap 1848. júl. xtalanevtizedx
1855 xtalanevtizedx 1865 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német ynemzetisegy
német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német
ynemzetisegy ykodvegy színjátszás a győzelmes verseci ytelepulesy versec
ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy csata előtt, Pesten pest
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a »Pesther Deutscher Theaterban«.
yintezmenyy pesther deutscher theater yintezmenyy Pesther yintezmenyy pesther
yintezmenyy deutscher yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Pesther
yintezmenyy ykodvegy Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a
»Morgenröthe« yintezmenyy morgenröthe yintezmenyy Morgenrö yintezmenyy
morgenröthe yintezmenyy yintezmenyy Morgenrö yintezmenyy ykodvegy értelmi alapon
fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy
Pesti Né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Pesti yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Donizetti yszemelynevy
donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy
Donizetti yszemelynevy ykodvegy »Lucia di Lammermoor« ycimy lucia di lammermoor
ycimy Lucia di Lammermoor ycimy lucia ycimy di ycimy lammermoor ycimy ycimy
Lucia ycimy di ycimy Lammermoor ycimy ykodvegy operája. Lucia, Donizettinek yszemelynevy
donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy
yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem
azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés
finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban
is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal
kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen
adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné
yszemelynevy lukácsine yszemelynevy Lukácsiné yszemelynevy lukácsine
yszemelynevy yszemelynevy Lukácsiné yszemelynevy ykodvegy asszony egy olyan városnak
mint Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — nem primadonna.
Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann yszemelynevy
wieselmann yszemelynevy Wieselmann yszemelynevy wieselmann yszemelynevy
yszemelynevy Wieselmann yszemelynevy ykodvegy urnák gyönyörű szép hangja van, —
mely Wild yszemelynevy wild yszemelynevy Wild yszemelynevy wild yszemelynevy
yszemelynevy Wild yszemelynevy ykodvegy tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága
hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli
volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar,
semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még
ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra,
hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül
az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget,
amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal
jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk
jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között
külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus
a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat.
Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük
csak: Várszínház yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy
várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy 1894. xevtizedx
1895 nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos
m. kir. Színművészeti Akadémia yintezmenyy a országos m. kir. színművészeti
akadémia yintezmenyy A Ország yintezmenyy a yintezmenyy országos yintezmenyy m.
yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy estélye.
Tanár: Császár Imre. yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre
yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár
yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Általános bérletben színre-kerül »A fösvény«
ycimy a fösvény ycimy A fösvény ycimy a ycimy fösvény ycimy ycimy A ycimy
fösvény ycimy ykodvegy — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti
első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az
első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás.
Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy
Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi
yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet,
ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy
ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti
Akadémia yintezmenyy országos m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy
Országos yintezmenyy országos yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy
színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Ors anno 1894. Keressük
ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi
Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi
yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy
ykodvegy Bercsényi, yszemelynevy bercsényi yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy
bercsényi yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy ykodvegy Császár Imre,
yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár
yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre
yszemelynevy ykodvegy Alexander Bernát. yszemelynevy alexander bernát
yszemelynevy Alexander Bernát yszemelynevy alexander yszemelynevy bernát
yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Bernát yszemelynevy ykodvegy Igazgató:
dr. Váradi Antal. yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi Antal
yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy
yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk Tanítványok:
Alszeghy Irma, yszemelynevy alszeghy irma yszemelynevy Alszeghy Irma
yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy
yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Maróthy Margit, yszemelynevy maróthy
margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit
yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Almássy
Endre, yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy
almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre
yszemelynevy ykodvegy Sikorszky Kamilla, yszemelynevy sikorszky kamilla
yszemelynevy Sikorszky Kamilla yszemelynevy sikorszky yszemelynevy kamilla
yszemelynevy yszemelynevy Sikorszky yszemelynevy Kamilla yszemelynevy ykodvegy Vizváry
Mariska, yszemelynevy vizváry mariska yszemelynevy Vizváry Mariska yszemelynevy
vizváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Mariska
yszemelynevy ykodvegy Góthné Kertész Ella, yszemelynevy góthné kertész ella
yszemelynevy Góthné Kertész Ella yszemelynevy góthné yszemelynevy kertész
yszemelynevy ella yszemelynevy yszemelynevy Góthné yszemelynevy Kertész
yszemelynevy Ella ysz Varsányi Irén, yszemelynevy varsányi irén yszemelynevy
Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy
Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Gazdy Aranka... yszemelynevy
gazdy aranka yszemelynevy Gazdy Aranka yszemelynevy gazdy yszemelynevy aranka
yszemelynevy yszemelynevy Gazdy yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Gyönyörű
csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem
le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György yszemelynevy
verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a »Népszínház
Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színiéletében«
ycimy népszínház budapest színiéletében ycimy Népszínház Budapest színiéletében
ycimy népszínház ycimy budapest ycimy színiéletében ycimy ycimy Népszínház
ycimy Budapest ycimy színiéletében ycimy ykod c. nagyszerű könyvét, — hanem azért,
hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen
kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán«
ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán
ycimy ykodvegy az. 1896-iki orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment
még a régi Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy — Gertrudis királynőt yszerepy gertrudis királynő yszerepy
Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy
Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy Jászai Mari yszemelynevy jászai
mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy játszotta,
Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy
yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy volt Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy
Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Bánk bán yszerepy
bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk
yszerepy bán yszerepy ykodvegy Ivánfi, yszemelynevy ivánfi yszemelynevy Ivánfi
yszemelynevy ivánfi yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ykodvegy Melindát
yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy
ykodvegy Cs. Alszeghy Irma, yszemelynevy cs. alszeghy irma yszemelynevy Cs.
Alszeghy Irma yszemelynevy cs. yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma
yszemelynevy yszemelynevy Cs. yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Irma
yszemelynev az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, yszemelynevy k. maróthy
margit yszemelynevy K. Maróthy Margit yszemelynevy k. yszemelynevy maróthy
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Maróthy
yszemelynevy Margit yszemelynev Palotai Mariska, yszemelynevy palotai mariska
yszemelynevy Palotai Mariska yszemelynevy palotai yszemelynevy mariska
yszemelynevy yszemelynevy Palotai yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Nagy
Ibolya yszemelynevy nagy ibolya yszemelynevy Nagy Ibolya yszemelynevy nagy
yszemelynevy ibolya yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ibolya
yszemelynevy ykodvegy játszották. A halott Gertrudis királynő yszerepy
gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy
királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy ravatalát
jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak yszemelynevy jászai
mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari
yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy kellett
volna, mint Gertrudis királynőnek yszerepy gertrudis királynő yszerepy
Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy
Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy befeküdni, de hát erre csak egyszer
vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette.
De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan
kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön.
Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell
beszélni. A kisudvaron Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi
yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy gyakran
mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő?
Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!«
Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet«
magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták
fel. Az egyik Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy
ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy előadáson az igen nagy karriernek induló, de
a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát yszemelynevy
sikorszky kamilla yszemelynevy Sikorszky Kamillá yszemelynevy sikorszky
yszemelynevy kamilla yszemelynevy yszemelynevy Sikorszky yszemelynevy Kamillá
yszemelynevy ykodvegy öltöztették fel Gertrudis királynő yszerepy gertrudis
királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő
yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy patyolat ruhájába
és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás,
siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi
Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán
felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek.
Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül
ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó Maróthy Margitnak:
yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy
yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit
yszemelynevy ykodvegy Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard
meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között
Maróthy Margit. yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit
yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy
yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát
a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek
tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi yszemelynevy
újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi
yszemelynevy ykodvegy által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot
»keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt
külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták
a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott
kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok
csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki Gertrudis
királynő yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy
gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő
yszerepy ykodvegy helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe
jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. xevtizedx
1805 cigányzenét xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 szerződtetett. Megérkeznek
a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le
őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott
állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos
likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot.
A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e,
nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő
sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két
pengőre is. Egyik Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy
gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy se mondta el a másiknak,
hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek
tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban
való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek..
Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról yszemelynevy
klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilká yszemelynevy klárné yszemelynevy
angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal
yszemelynevy Ilká yszemel mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom
megyei ytelepulesy komárom megye ytelepulesy Komárom megye ymegyey komárom
megye ykodvegy »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. ytelepulesy kömlőd
ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy A falu felső utcájának deréksorán
áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, yszemelynevy klárné angyal
ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilka yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal
yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal
yszemelynevy Ilka yszemel a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy
Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy
ykodvegy egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája.
Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba
illette meg Klárné Angyal Ilkát. yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy
Klárné Angyal Ilká yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka
yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilká yszemel A
szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány
felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két,
fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal
díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal
letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre
is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső
magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A
karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka.
yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilka yszemelynevy
klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilka yszemel Előttem van, mintha most is látnám.
De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi ytelepulesy kömlőd
ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy nyaralásom legszebb emlékei közé
tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház
és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban
volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra
vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg
nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért
nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott,
állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt.
Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott
az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban yintezmenyy
népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy
Népszính yintezmenyy ykodvegy játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal
megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját
dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét
mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné yszemelynevy klárne
yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy ykodvegy komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier
előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy
a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez.
Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket.
A férfi partnere Vidor Pál, yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál
yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház
yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính
yintezmenyy ykodvegy későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró
jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál yszemelynevy vidor pál
yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy
yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Klárné. yszemelynevy
klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy ykodvegy A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg
mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén
egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd
perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este
Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor
yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy
ykodvegy az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és
Klárnénak yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne
yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy a legnagyobb megerőltetésébe
került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket Vidor. yszemelynevy
vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy ykodvegy Csak úgy befelé kuncogott Klárné, yszemelynevy klárne
yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné
yszemelynevy ykodvegy a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez
már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak yszemelynevy
vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy ykodvegy kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség
tombolása alatt Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál
yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy
Pál yszemelynevy ykodvegy viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró!
Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné
yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy
yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy se szó, se beszéd, Vidor yszemelynevy
vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy
ykodvegy öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor yszemelynevy vidor
yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor
yszemelynevy ykodvegy már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire
a függöny legördült, Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné
yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy a folyosón
van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Emlékek Budapest színházi múltjából -
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZINHAZIFOGALOM
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23269.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Emlékek
Budapest színházi múltjából
Szócikk: Emlékek Budapest színházi múltjából Tallózok
családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel,
színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány 1838. »Kisasszony
hava 30-ról«. Egy egyszázforintos Részvény - kötelezvény. Élénken világít reá, milyen
szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda polgársága Földváry Gábor
nemes Pest Vármegye fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű
törekvését, a »pesti nemzeti magyar Színház« mielőbbi felépítését. Álljon itt maga
a szöveg: Szám: 173. Részvény - kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' fenntartására
össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József Százados Ur által alá írt
1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett
100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes,
a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett
Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. Hogy a' fenntebb
ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett,
's a' Részvénykönyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten
Kisasszon hava' 30-n 1838. Gál János a' pesti nemzeti magyar Színház igazgatására
össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes Pest Vármegye által több hazai
Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten épített nemzeti
magyar Színház' igazgatását folyó 1837. évi Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. évi
húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen
zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt
mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi
úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e'
czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése
által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest
Vármegye' Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti
gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem
azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul,
's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati
joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső,
November 10-ik' és 1838-ik évi Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll,
lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő
alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden
haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének 1841. évi húsvétkor leendő vissza
fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000
frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül
évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással
együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. évi húsvétkor
az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára
még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag
is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel
évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja
az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti József napi vásár' vasárnapján,
Pesten Nemes Pest Vármegye' Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik,
s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi
részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó
tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására
nézve azonban a' Részvénytársaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi
Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez
képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok
e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével
öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben
a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik
fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk
tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki szabadságharc idejére. Meg is
van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »Ungarische Morgenröthe«.
Politikai és szépirodalmi lap 1848. júl. 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német
színjátszás a győzelmes verseci csata előtt, Pesten a »Pesther Deutscher Theaterban«.
Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« értelmi
alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház Donizetti »Lucia di Lammermoor«
operája. Lucia, Donizettinek mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt
a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban
kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik
be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell
megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk
magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné
asszony egy olyan városnak mint Pest, — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott!
A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann urnák gyönyörű szép hangja van, —
mely Wild tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka
rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia,
— semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az
éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk
kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt
nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan
fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem
telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani
lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen
élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború
volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket.
Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok
az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház
1894. nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos
m. kir. Színművészeti Akadémia estélye. Tanár: Császár Imre. Általános bérletben
színre-kerül »A fösvény« — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti
első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az
első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás.
Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet,
ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy
ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti
Akadémia anno 1894. Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok
ragyogó név! Tanárok: Újházi Ede, Bercsényi, Császár Imre, Alexander Bernát. Igazgató:
dr. Váradi Antal. Tanítványok: Alszeghy Irma, Maróthy Margit, Almássy Endre, Sikorszky
Kamilla, Vizváry Mariska, Góthné Kertész Ella, Varsányi Irén, Gazdy Aranka... Gyönyörű
csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem
le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György a »Népszínház
Budapest színiéletében« c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves
epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe
a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« az. 1896-iki orsz.
kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. —
Gertrudis királynőt Jászai Mari játszotta, Újházi volt Tiborc, Bánk bán Ivánfi,
Melindát Cs. Alszeghy Irma, az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, Palotai Mariska,
Nagy Ibolya játszották. A halott Gertrudis királynő ravatalát jó magasan a szín
közepére állították fel. Jászai Marinak kellett volna, mint Gertrudis királynőnek
befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor
soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár
akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig
mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy
mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi gyakran
mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő?
Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!«
Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet«
magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták
fel. Az egyik Bánk bán előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága
révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát öltöztették fel Gertrudis
királynő patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban.
Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek,
amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan,
de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás!
De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó
volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a
felette siránkozó Maróthy Margitnak: Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom
innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza
a fogai között Maróthy Margit. .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült,
hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek
keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi által annyira könnyű keresetnek
nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé
tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig
utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a
szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák
már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították
ki Gertrudis királynő helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe
jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. cigányzenét
szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig
az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól
átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény
tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai
megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek
arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott,
de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát...
Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis se mondta el a másiknak, hogy milyen
nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy
miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való
fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem
kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról mondok el..Előttem van,
mintha most is látnám, a Komárom megyei »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd.
A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal
Ilka, a Népszínház egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája.
Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba
illette meg Klárné Angyal Ilkát. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy
hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg,
az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal,
szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra
nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök
az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld
cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú
régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap
kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. Előttem van, mintha most is látnám. De hát
hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi nyaralásom legszebb emlékei közé
tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház
és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban
volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra
vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg
nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért
nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott,
állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt.
Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott
az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban játszott, Cáró
macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha
valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta,
hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt
játszott. Klárné komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier
előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy
a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez.
Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket.
A férfi partnere Vidor Pál, a Népszínház későbbi tragikus végű igazgatója volt.
A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál és
Klárné. A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor,
hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába
borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül
zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál az akkori
legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és Klárnénak a legnagyobb
megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket
Vidor. Csak úgy befelé kuncogott Klárné, a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy
a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak
kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt Vidor
Pál viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a
bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné se szó, se beszéd,
Vidor öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor már csak úgy utána kiáltja
a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné a folyosón van. Éppen
kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I