Címszó: Emlékek Budapest színházi múltjából - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23269.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Emlékek Budapest színházi múltjából

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523269.htm

 

Szócikk: Emlékek Budapest (Budapest) színházi múltjából Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány 1838. (időpont) »Kisasszony hava 30-ról«. (cím) (információ)  Egy egyszázforintos Részvény - kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda (Budapest) polgársága Földváry Gábor (személy) (információ)  nemes Pest Vármegye (megye) fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »pesti nemzeti magyar Színház« (intézmény) (információ)  mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény - kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' (intézmény) (információ)  fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József (személy) Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. (személy) (információ)  Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvény­könyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten (Budapest) Kisasszon hava' 30-n 1838. (időpont) Gál János (személy) (információ)  a' pesti nemzeti magyar Színház (intézmény) (információ)  igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes Pest Vármegye (megye) által több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten (Budapest) épített nemzeti magyar Színház' (intézmény) (információ)  igazgatását folyó 1837. (időpont) évi Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. (időpont) évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest Vármegye' (megye) Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és 1838-ik (időpont) évi Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének 1841. (időpont) évi húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. (időpont) évi húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti (Budapest) József napi vásár' vasárnapján, Pesten (Budapest) Nemes Pest Vármegye' (megye) Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvény­társaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki (időpont) szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »Ungarische Morgenröthe«. (intézmény) Politikai és szépirodalmi lap 1848. (időpont) júl. 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német (nemzetiség) (információ)  színjátszás a győzelmes verseci (megye) csata előtt, Pesten (Budapest) a »Pesther Deutscher Theaterban«. (intézmény) Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« (intézmény) értelmi alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház (intézmény) (információ)  Donizetti (személy) (információ)  »Lucia di Lammermoor« (cím) operája. Lucia, Donizettinek (személy) (információ)  mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné (személy) asszony egy olyan városnak mint Pest, (Budapest) — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann (személy) urnák gyönyörű szép hangja van, — mely Wild (személy) tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház (intézmény) (információ)  1894. (időpont) nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia (intézmény) estélye. Tanár: Császár Imre. (személy) (információ)  Általános bérletben színre-kerül »A fösvény« (cím) — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház (intézmény) (információ)  erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti Akadémia (intézmény) (információ)  anno 1894. (időpont) Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi Ede, (személy) Bercsényi, (személy) (információ)  Császár Imre, (személy) (információ)  Alexander Bernát. (személy) (információ)  Igazgató: dr. Váradi Antal. (személy) Tanítványok: Alszeghy Irma, (személy) (információ)  Maróthy Margit, (személy) (információ)  Almássy Endre, (személy) (információ)  Sikorszky Kamilla, (személy) Vizváry Mariska, (személy) Góthné Kertész Ella, (személy) Varsányi Irén, (személy) (információ)  Gazdy Aranka... (személy) (információ)  Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György (személy) (információ)  a »Népszínház Budapest (Budapest) színiéletében« (cím) (információ)  c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« (cím) (információ)  az. 1896-iki (időpont) orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. (intézmény) (információ)  — Gertrudis királynőt (szerep) Jászai Mari (személy) (információ)  játszotta, Újházi (személy) volt Tiborc, (szerep) (információ)  Bánk bán (szerep) (információ)  Ivánfi, (személy) (információ)  Melindát (szerep) Cs. Alszeghy Irma, (személy) az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, (személy) Palotai Mariska, (személy) (információ)  Nagy Ibolya (személy) (információ)  játszották. A halott Gertrudis királynő (szerep) ravatalát jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak (személy) (információ)  kellett volna, mint Gertrudis királynőnek (szerep) befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi (személy) gyakran mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő? Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!« Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet« magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták fel. Az egyik Bánk bán (cím) (információ)  előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát (személy) öltöztették fel Gertrudis királynő (szerep) patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó Maróthy Margitnak: (személy) (információ)  Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között Maróthy Margit. (személy) (információ)  .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi (személy) által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki Gertrudis királynő (szerep) helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. (időpont) cigányzenét szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis (szerep) se mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról (személy) mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei (megye) (információ)  »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. (megye) A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, (személy) a Népszínház (intézmény) (információ)  egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg Klárné Angyal Ilkát. (személy) A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. (személy) Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi (megye) nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban (intézmény) (információ)  játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné (személy) komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere Vidor Pál, (személy) (információ)  a Népszínház (intézmény) (információ)  későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál (személy) (információ)  és Klárné. (személy) A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál (személy) (információ)  az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és Klárnénak (személy) a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket Vidor. (személy) (információ)  Csak úgy befelé kuncogott Klárné, (személy) a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak (személy) (információ)  kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt Vidor Pál (személy) (információ)  viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné (személy) se szó, se beszéd, Vidor (személy) (információ)  öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor (személy) (információ)  már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné (személy) a folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Emlékek Budapest színházi múltjából címszóvég 23269 Szócikk: Emlékek Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színházi múltjából Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány 1838. »Kisasszony hava 30-ról«. ycimy kisasszony hava 30-ról ycimy Kisasszony hava 30-ról ycimy kisasszony ycimy hava ycimy 30-ról ycimy ycimy Kisasszony ycimy hava ycimy 30-ról ycimy ykodvegy Egy egyszázforintos Részvény - kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy polgársága Földváry Gábor yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy nemes Pest Vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »pesti nemzeti magyar Színház« yintezmenyy pesti nemzeti magyar színház yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ne yintezmenyy ykod mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény - kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' yintezmenyy pesti nemzeti magyar színház yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ne yintezmenyy ykod fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József yszemelynevy halbauer józsef yszemelynevy Halbauer József yszemelynevy halbauer yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Halbauer yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. yszemelynevy földváry gábor yszemelynevy Földváry Gábor yszemelynevy földváry yszemelynevy gábor yszemelynevy yszemelynevy Földváry yszemelynevy Gábor yszemelynevy ykodvegy Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvény­könyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Kisasszon hava' 30-n 1838. Gál János yszemelynevy gál jános yszemelynevy Gál János yszemelynevy gál yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Gál yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy a' pesti nemzeti magyar Színház yintezmenyy pesti nemzeti magyar színház yintezmenyy pesti ne yintezmenyy pesti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pesti yintezmenyy ne yintezmenyy ykod igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes Pest Vármegye ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy által több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy épített nemzeti magyar Színház' yintezmenyy nemzeti magyar színház yintezmenyy nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatását folyó 1837. évi xtalanevtizedx 1845 Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. xevtizedx 1845 évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest Vármegye' ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és 1838-ik xevtizedx 1835 évi xtalanevtizedx 1845 Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének 1841. xevtizedx 1845 évi húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. évi húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy József napi vásár' vasárnapján, Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Nemes Pest Vármegye' ytelepulesy pest vármegye ytelepulesy Pest Vármegye ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvény­társaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »Ungarische Morgenröthe«. yintezmenyy ungarische morgenröthe yintezmenyy Ungarisc yintezmenyy ungarische yintezmenyy morgenröthe yintezmenyy yintezmenyy Ungarisc yintezmenyy ykodvegy Politikai és szépirodalmi lap 1848. júl. xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy színjátszás a győzelmes verseci ytelepulesy versec ytelepulesy versec ymegyey temes megye ykodvegy csata előtt, Pesten pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy a »Pesther Deutscher Theaterban«. yintezmenyy pesther deutscher theater yintezmenyy Pesther yintezmenyy pesther yintezmenyy deutscher yintezmenyy theater yintezmenyy yintezmenyy Pesther yintezmenyy ykodvegy Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« yintezmenyy morgenröthe yintezmenyy Morgenrö yintezmenyy morgenröthe yintezmenyy yintezmenyy Morgenrö yintezmenyy ykodvegy értelmi alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház yintezmenyy pesti német színház yintezmenyy Pesti Né yintezmenyy pesti yintezmenyy német yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Pesti yintezmenyy Né yintezmenyy ykodvegy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy »Lucia di Lammermoor« ycimy lucia di lammermoor ycimy Lucia di Lammermoor ycimy lucia ycimy di ycimy lammermoor ycimy ycimy Lucia ycimy di ycimy Lammermoor ycimy ykodvegy operája. Lucia, Donizettinek yszemelynevy donizetti yszemelynevy Donizetti yszemelynevy donizetti yszemelynevy yszemelynevy Donizetti yszemelynevy ykodvegy mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné yszemelynevy lukácsine yszemelynevy Lukácsiné yszemelynevy lukácsine yszemelynevy yszemelynevy Lukácsiné yszemelynevy ykodvegy asszony egy olyan városnak mint Pest, pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann yszemelynevy wieselmann yszemelynevy Wieselmann yszemelynevy wieselmann yszemelynevy yszemelynevy Wieselmann yszemelynevy ykodvegy urnák gyönyörű szép hangja van, — mely Wild yszemelynevy wild yszemelynevy Wild yszemelynevy wild yszemelynevy yszemelynevy Wild yszemelynevy ykodvegy tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház yintezmenyy várszínház yintezmenyy Várszính yintezmenyy várszínház yintezmenyy yintezmenyy Várszính yintezmenyy ykodvegy 1894. xevtizedx 1895 nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia yintezmenyy a országos m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy A Ország yintezmenyy a yintezmenyy országos yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy estélye. Tanár: Császár Imre. yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Általános bérletben színre-kerül »A fösvény« ycimy a fösvény ycimy A fösvény ycimy a ycimy fösvény ycimy ycimy A ycimy fösvény ycimy ykodvegy — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház yintezmenyy városi színház yintezmenyy Városi S yintezmenyy városi yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Városi yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti Akadémia yintezmenyy országos m. kir. színművészeti akadémia yintezmenyy Országos yintezmenyy országos yintezmenyy m. yintezmenyy kir. yintezmenyy színművészeti yintezmenyy akadémia yintezmenyy yintezmenyy Ors anno 1894. Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi Ede, yszemelynevy újházi ede yszemelynevy Újházi Ede yszemelynevy újházi yszemelynevy ede yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy Ede yszemelynevy ykodvegy Bercsényi, yszemelynevy bercsényi yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy bercsényi yszemelynevy yszemelynevy Bercsényi yszemelynevy ykodvegy Császár Imre, yszemelynevy császár imre yszemelynevy Császár Imre yszemelynevy császár yszemelynevy imre yszemelynevy yszemelynevy Császár yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy Alexander Bernát. yszemelynevy alexander bernát yszemelynevy Alexander Bernát yszemelynevy alexander yszemelynevy bernát yszemelynevy yszemelynevy Alexander yszemelynevy Bernát yszemelynevy ykodvegy Igazgató: dr. Váradi Antal. yszemelynevy dr. váradi antal yszemelynevy dr. Váradi Antal yszemelynevy dr. yszemelynevy váradi yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Váradi yszemelynevy Antal yszemelynevy yk Tanítványok: Alszeghy Irma, yszemelynevy alszeghy irma yszemelynevy Alszeghy Irma yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Irma yszemelynevy ykodvegy Maróthy Margit, yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Almássy Endre, yszemelynevy almássy endre yszemelynevy Almássy Endre yszemelynevy almássy yszemelynevy endre yszemelynevy yszemelynevy Almássy yszemelynevy Endre yszemelynevy ykodvegy Sikorszky Kamilla, yszemelynevy sikorszky kamilla yszemelynevy Sikorszky Kamilla yszemelynevy sikorszky yszemelynevy kamilla yszemelynevy yszemelynevy Sikorszky yszemelynevy Kamilla yszemelynevy ykodvegy Vizváry Mariska, yszemelynevy vizváry mariska yszemelynevy Vizváry Mariska yszemelynevy vizváry yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Vizváry yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Góthné Kertész Ella, yszemelynevy góthné kertész ella yszemelynevy Góthné Kertész Ella yszemelynevy góthné yszemelynevy kertész yszemelynevy ella yszemelynevy yszemelynevy Góthné yszemelynevy Kertész yszemelynevy Ella ysz Varsányi Irén, yszemelynevy varsányi irén yszemelynevy Varsányi Irén yszemelynevy varsányi yszemelynevy irén yszemelynevy yszemelynevy Varsányi yszemelynevy Irén yszemelynevy ykodvegy Gazdy Aranka... yszemelynevy gazdy aranka yszemelynevy Gazdy Aranka yszemelynevy gazdy yszemelynevy aranka yszemelynevy yszemelynevy Gazdy yszemelynevy Aranka yszemelynevy ykodvegy Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György yszemelynevy verő györgy yszemelynevy Verő György yszemelynevy verő yszemelynevy györgy yszemelynevy yszemelynevy Verő yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a »Népszínház Budapest Budapest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy színiéletében« ycimy népszínház budapest színiéletében ycimy Népszínház Budapest színiéletében ycimy népszínház ycimy budapest ycimy színiéletében ycimy ycimy Népszínház ycimy Budapest ycimy színiéletében ycimy ykod c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy az. 1896-iki orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy — Gertrudis királynőt yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy Jászai Mari yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy játszotta, Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy volt Tiborc, yszerepy tiborc yszerepy Tiborc yszerepy tiborc yszerepy yszerepy Tiborc yszerepy ykodvegy Bánk bán yszerepy bánk bán yszerepy Bánk bán yszerepy bánk yszerepy bán yszerepy yszerepy Bánk yszerepy bán yszerepy ykodvegy Ivánfi, yszemelynevy ivánfi yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ivánfi yszemelynevy yszemelynevy Ivánfi yszemelynevy ykodvegy Melindát yszerepy melinda yszerepy Melindá yszerepy melinda yszerepy yszerepy Melindá yszerepy ykodvegy Cs. Alszeghy Irma, yszemelynevy cs. alszeghy irma yszemelynevy Cs. Alszeghy Irma yszemelynevy cs. yszemelynevy alszeghy yszemelynevy irma yszemelynevy yszemelynevy Cs. yszemelynevy Alszeghy yszemelynevy Irma yszemelynev az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, yszemelynevy k. maróthy margit yszemelynevy K. Maróthy Margit yszemelynevy k. yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy K. yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynev Palotai Mariska, yszemelynevy palotai mariska yszemelynevy Palotai Mariska yszemelynevy palotai yszemelynevy mariska yszemelynevy yszemelynevy Palotai yszemelynevy Mariska yszemelynevy ykodvegy Nagy Ibolya yszemelynevy nagy ibolya yszemelynevy Nagy Ibolya yszemelynevy nagy yszemelynevy ibolya yszemelynevy yszemelynevy Nagy yszemelynevy Ibolya yszemelynevy ykodvegy játszották. A halott Gertrudis királynő yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy ravatalát jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak yszemelynevy jászai mari yszemelynevy Jászai Mari yszemelynevy jászai yszemelynevy mari yszemelynevy yszemelynevy Jászai yszemelynevy Mari yszemelynevy ykodvegy kellett volna, mint Gertrudis királynőnek yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy gyakran mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő? Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!« Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet« magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták fel. Az egyik Bánk bán ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát yszemelynevy sikorszky kamilla yszemelynevy Sikorszky Kamillá yszemelynevy sikorszky yszemelynevy kamilla yszemelynevy yszemelynevy Sikorszky yszemelynevy Kamillá yszemelynevy ykodvegy öltöztették fel Gertrudis királynő yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó Maróthy Margitnak: yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között Maróthy Margit. yszemelynevy maróthy margit yszemelynevy Maróthy Margit yszemelynevy maróthy yszemelynevy margit yszemelynevy yszemelynevy Maróthy yszemelynevy Margit yszemelynevy ykodvegy .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy Újházi yszemelynevy újházi yszemelynevy yszemelynevy Újházi yszemelynevy ykodvegy által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki Gertrudis királynő yszerepy gertrudis királynő yszerepy Gertrudis királynő yszerepy gertrudis yszerepy királynő yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy királynő yszerepy ykodvegy helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. xevtizedx 1805 cigányzenét xtalanevtizedx 1815 xtalanevtizedx 1825 szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy Gertrudis yszerepy gertrudis yszerepy yszerepy Gertrudis yszerepy ykodvegy se mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilká yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilká yszemel mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei ytelepulesy komárom megye ytelepulesy Komárom megye ymegyey komárom megye ykodvegy »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. ytelepulesy kömlőd ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilka yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilka yszemel a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg Klárné Angyal Ilkát. yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilká yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilká yszemel A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. yszemelynevy klárné angyal ilka yszemelynevy Klárné Angyal Ilka yszemelynevy klárné yszemelynevy angyal yszemelynevy ilka yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy Angyal yszemelynevy Ilka yszemel Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi ytelepulesy kömlőd ytelepulesy Kömlőd ymegyey tolna megye ykodvegy nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere Vidor Pál, yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a Népszínház yintezmenyy népszínház yintezmenyy Népszính yintezmenyy népszínház yintezmenyy yintezmenyy Népszính yintezmenyy ykodvegy későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy és Klárné. yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és Klárnénak yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket Vidor. yszemelynevy vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy Csak úgy befelé kuncogott Klárné, yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak yszemelynevy vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt Vidor Pál yszemelynevy vidor pál yszemelynevy Vidor Pál yszemelynevy vidor yszemelynevy pál yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy se szó, se beszéd, Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy Vidor yszemelynevy vidor yszemelynevy yszemelynevy Vidor yszemelynevy ykodvegy már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy Klárné yszemelynevy klárne yszemelynevy yszemelynevy Klárné yszemelynevy ykodvegy a folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Emlékek Budapest színházi múltjából - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZINHAZIFOGALOM

NEMSZEMELYNEV

 

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0505.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23269.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Emlékek Budapest színházi múltjából

Szócikk: Emlékek Budapest színházi múltjából Tallózok családi írások között. Feljegyzéseket és okmányokat kutatok, amelyek a színészekkel, színházakkal kapcsolatosak ... Itt van az első érdekes okmány 1838. »Kisasszony hava 30-ról«. Egy egyszázforintos Részvény - kötelezvény. Élénken világít reá, milyen szeretettel, megértéssel, buzgalommmal támogatta Pest-Buda polgársága Földváry Gábor nemes Pest Vármegye fáradhatatlan és hervadhatatlan érdemű alispánjának nagyszerű törekvését, a »pesti nemzeti magyar Színház« mielőbbi felépítését. Álljon itt maga a szöveg: Szám: 173. Részvény - kötelezvény. A' pesti nemzeti magyar Színház' fenntartására össze-állt Részvény-társaságnál t. cz. Halbauer József Százados Ur által alá írt 1 azaz egy Részvényt tévő, 's a' Részvénytársaság' pénz tárába kész pénzül bé fizetett 100 azaz egy Száz forintra való czédulában, melynek erejénél fogva a' Részvényes, a' túlsó lapon olvasható alap-tervben meghatározott jogoknak részese. A' fenn-említett Részvény-társaság, nevében azon Társaság elnöke Földváry Gábor. Hogy a' fenntebb ki tett Száz for. V. Cz. a' Részvény-társaság pénztárába valósággal bé fizettetett, 's a' Részvény­könyvbe szám alatt bé íratott saját keze írásával meg ismeri. Pesten Kisasszon hava' 30-n 1838. Gál János a' pesti nemzeti magyar Színház igazgatására össze állt Azon Részvény-társaság, melly a' nemes Pest Vármegye által több hazai Törvényhatóságok, 's egyes hazafiak' adakozásaival segítetve Pesten épített nemzeti magyar Színház' igazgatását folyó 1837. évi Augustus 1-sőjétől kezdve 1841. évi húsvétig azon tiszta, 's ön hasznát kizáró szándékbul vállalta magára: hogy ezen zsenge Intézet, a' helyett, hogy egyes vállalkozó' csupán haszon kereső kezei közt mindjárt kezdetben összetörpüljön s' el aljasodjék, a' célszerűleg csak egyesületi úton ébren tartható köz érdek által folyton emelkedjék a' tökéletesbülés felé, e' czélra 50.000 váltó forintot tart szükségesnek, 's 500 részvény ki adása és elkelése által ezen summát össze gyűlendőnek biztosan reményű. Terve következő: 1.Nemes Pest Vármegye' Rendeinek, ezen Intézet,mint ön keblök' szülöttje mikép nevekedése iránti gondos felügyeletét a vállalati idő alatt is nem csak kizárni nem kívánja, hanem azt mint legelső fel tételt maga kéri ki. 2.Egy Részvény áll 100 váltó forint- bul, 's ezt akár egy adja, akár többen teszik össze, egy Részvény csak egy szavazati joggal bír. 3.Ezen Summa négy részben u. m. folyó évi Július 1-ső, Augustus 1-ső, November 10-ik' és 1838-ik évi Mártius 16- kán, melly napig az aláírás nyitva áll, lészen a' Társaság' pénztárába béfizetendő. 4.A Részvényes, az egész vállalati idő alatt csupán erkölcsi — morális — osztalékba — dividend — részesül, mennyiben minden haszon az Intézet' emelésére fordíttatik; a tőkének 1841. évi húsvétkor leendő vissza fizetése felől azonban tökéletes biztosítékul szolgál az: hogy a' bégyülendő 50.000 frtbul 30.000 frt. kamatra 's minden fél évi kamat ismét kamatra adatván, e' felül évenként 6 Játéknak 4000 váltó forintra számított, jövedelme az idő közbeni kamat-szaporodással együtt ezen tartalék pénztár' öregbítésére fordíttattván, illy módon 1841. évi húsvétkor az 50.000 váltó forint tőke nem csak egészen fedezve leend, hanem az Intézet' javára még némi fölösleg is maradánd. 5.A színi mutatványok igazgatása egy a tárgyát gyakorlatilag is értő személyre bizatik. Az egészre egy a' részvényesek' nagy gyűlésen szavazat-többséggel évenként választandó 4 tagból állandó választmány ügyel fel 's annak ötödik tagja az Igazgató 6.Nagy Gyűlés minden esztendőben pesti József napi vásár' vasárnapján, Pesten Nemes Pest Vármegye' Udvar-háza' nagyobb teremében délelőtti 10 órakor tartatik, s arra valamennyi részvényes hivatalos. 7.Minden esztendőbeli számadás valamennyi részvényesnek nyomtatásban megküldetik. 8.A Vállalati idő' el telte után fenn maradandó tiszta haszon az Intézet tőkéjévé válván annak tulajdona marad ugyan, mire fordíttatására nézve azonban a' Részvény­társaság előre meghatározza: hogy a' Tőkének fele Színészi Iskola alapjául szolgáljon, 's annak létesülendéséig egy, vagy a körülményekhez képest több személy művészeti tökéletesbítés végett külföldre küldetvén a' kamatok e' czélra fordíttassanak; a' tőke másik fele két részre osztandó, ennek egyik felével öregbíttessék a' Színészi- nyugpénz-alapítvány, kijelentvén: hogy az ebbe részesítésben a' Színház' megnyitásakor jelen leendő tagokra mások felett tekintet légyen; másik fele pedig fordíttassék a Ruha, Könyvtár 's díszítmények szaporítására. Kutassunk tovább. Valami adatot a színészetre az 1848—49-iki szabadságharc idejére. Meg is van. Sárgára fakult, de kitűnő papíron készült akkori újság. Az »Ungarische Morgenröthe«. Politikai és szépirodalmi lap 1848. júl. 5-i száma. Lássuk csak; milyen volt a német színjátszás a győzelmes verseci csata előtt, Pesten a »Pesther Deutscher Theaterban«. Operát adott egy társulat. Milyen művészettel, mondja el a »Morgenröthe« értelmi alapon fordított kritikája: _ »Pesti Német Színház Donizetti »Lucia di Lammermoor« operája. Lucia, Donizettinek mestermunkája. Soha, sem azelőtt, sem azután nem volt a Mester kedves melódiájának ilyen folyama. Kiapadhatatlan és érzés finomságokban kiváló gördülékeny melódiák. Az opera, ha csak közepes előadásban is mutattatik be, különösen. a nagyközönségnek, kell, hogy mindenkép tessék. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a mű szépséges élvezete — amihez mi mindig oly szívesen adjuk magunkat, bármily felfogásban is láthatjuk azt, — ma este zavarva volt. Lukácsiné asszony egy olyan városnak mint Pest, — nem primadonna. Az ő hangja, — elkopott! A koloraturája egészen tökéletlen. Wieselmann urnák gyönyörű szép hangja van, — mely Wild tenorista hangjára emlékeztet, — csak iskolázottsága hiányzik és játéka rendkívül hiányos. A zenekar azonban, — ma minden kritikán aluli volt. Díszharmónia, — semmi finomság a vezénylésben. Állandóan letompított zenekar, semmi figyelem az éneklésre. Ez a kiséret még egy színjátékhoz sem való, hát még ha a legszebb operánk kiséréséről van szó! A dirigens egyenes alkalmat ad arra, hogy mondjuk meg. Ezt nem lehet vezénylésnek nevezni, — hanem bökdösésnek. Egyedül az első felvonás legyilkolhatatlan fináléja vágott egybe. Egyébként ezt a közönséget, amelynek összeverődése majdnem telt házat eredményezett, egy tehetséges opera társasággal jövőre is biztosítani lehetne. Jó énekesekben nincsen hiány és olcsón lehet hozzájuk jutni.« Kegyetlen élességű kritika. Kitűnik, hogy az újságíró és színtársulat között külön háború volt a háborúban. Ugyancsak nagy ágyúsütögetéssel támadta a kritikus a szereplőket. Ugorjunk egyet. Ne vegyük sorra az iratokat, hanem a színlapokat. Találomra kihúzok az irattár fakult színlapjaiból egy csipkére rongyolódottat. Nézzük csak: Várszínház 1894. nov. 19-i színlapja. Ugy látszik: vizsgaelőadás. Hirdetve vagyon; »A Országos m. kir. Színművészeti Akadémia estélye. Tanár: Császár Imre. Általános bérletben színre-kerül »A fösvény« — Az Akadémisták játsszák. Földszinti páholy 4 frt., földszinti első sor 1 frt., oldalkarzat 20 kr. Érdekes 5: 1-hez, áll a helyár. Egy forint az első sor, húsz krajcár a legrosszabb hely. Mennyivel jobb ma a helyár megosztás. Mennyivel olcsóbb ma a Városi Színház erkély utolsó sora. Innen látni, hallani lehet, ott meg annak idején »húsz pézért« meg csak ágaskodni, meg aztán vigyázni, hogy ne merevedjen meg, mélyen tisztelt néző a nyakad ... Országos m. kir. Színművészeti Akadémia anno 1894. Keressük ki, kik voltak a tanárok, tanítványok ... Mennyi sok ragyogó név! Tanárok: Újházi Ede, Bercsényi, Császár Imre, Alexander Bernát. Igazgató: dr. Váradi Antal. Tanítványok: Alszeghy Irma, Maróthy Margit, Almássy Endre, Sikorszky Kamilla, Vizváry Mariska, Góthné Kertész Ella, Varsányi Irén, Gazdy Aranka... Gyönyörű csokor. Csupa ifjú virágszál, tele hévvel, ambícióval... De hát én nem azért ültem le, hogy krónikát írjak, — aki krónikát akar, olvassa el Verő György a »Népszínház Budapest színiéletében« c. nagyszerű könyvét, — hanem azért, hogy egy pár kedves epizódot meséljek el a rég mult időkről és arról, hogy miképen kerültem közelségbe a magyar színművészettel. Kezdjük tehát az epizódon. »Bánk bán« az. 1896-iki orsz. kiállítás évében gyönyörű szereposztásban ment még a régi Nemzeti Színházban. — Gertrudis királynőt Jászai Mari játszotta, Újházi volt Tiborc, Bánk bán Ivánfi, Melindát Cs. Alszeghy Irma, az udvarhölgyeket: K. Maróthy Margit, Palotai Mariska, Nagy Ibolya játszották. A halott Gertrudis királynő ravatalát jó magasan a szín közepére állították fel. Jászai Marinak kellett volna, mint Gertrudis királynőnek befeküdni, de hát erre csak egyszer vállalkozott: valami ünnepi előadáson. Máskor soha. így hát mindig valaki más helyettesítette. De az volt az érdekes, hogy bár akkor ezért a »szerepért« a színház gavallérosan kettő forintot fizetett, mindig mást kellett fogni, hogy a koporsóba befeküdjön. Sokáig nem jöttek a nyitjára, hogy mi az oka, hogy mindig »szerepváltozásról«« kell beszélni. A kisudvaron Újházi gyakran mondogatta »a fene egye meg, a sok marháját, hát nem akad erre állandó szereplő? Ha statiszta volnék, bizony befeküdnék! két forintot könnyebben sose lehetett keresni!« Végre aztán megoldódott a rejtély, — miért nem tartotta meg senki ezt a »szerepet« magának! A koporsót valami pince kelléktárban tartották és előadás előtt onnan hozták fel. Az egyik Bánk bán előadáson az igen nagy karriernek induló, de a házassága révén a színpadtól minden időre megvált Sikorszky Kamillát öltöztették fel Gertrudis királynő patyolat ruhájába és fektették be a kétméteres ravatalon álló koporsóban. Javában folyt az előadás, siránkoztak az elhunyt királynő felett az udvarhölgyek, amikor egyszerre csak érzi Siki (így hívták a színházban), hogy valami szép lassan, de biztosan mászik a lábán felfelé, a dereka felé. És még milyen hosszú a felvonás! De lassan peregnek a jelenetek. Most a másik lábán is indul valami felfelé. De jó volna vakaródzni. A verejték ül ki Sikinek a homlokára... — odasúgja kínjában a felette siránkozó Maróthy Margitnak: Júj, valami állat mászik fel rajtam. Kiugrom innen, vagy vakard meg a jobb combom. Hallgass, ne járjon a szád, — sziszegi vissza a fogai között Maróthy Margit. .., Végre Összecsapódik a függöny. Hát a végén kisült, hogy a pincébe tett koporsó összeerősitéseiben százlábúak ütöttek tanyát és ezek keltek előadásról-előadásra vándorútra, hogy az Újházi által annyira könnyű keresetnek nyilvánított két pengő forintot »keserves és kellemetlen keresménnyé« tegyék. Keservessé tette még a keresményt külön az is, hogy a díszletezők mindent lebontottak, de mindig utoljára hagyták a ravatal lebontását. Persze onnét a két méteres emelvényről a szereplő nem tudott kiugrani. És hiába ordított a díszletezők felé: hogy »bontsák már le innét«, azok csak tovább robogtak a kulisszákkal és csak legutoljára szabadították ki Gertrudis királynő helyettesítőjét kellemetlen helyzetéből... Önkéntelenül eszembe jut az a régi adoma, amikor a ház ura, vendégei mulattatására, anno 1800. cigányzenét szerződtetett. Megérkeznek a cigányok. Amíg csak szállingóznak a vendégek, addig az előszobában ültetik le őket. Télvíz ideje volt, s míg kiértek a tanyára, jól átfáztak'., Ilyen átfázott állapotban milyen kellemesen kacsingatott le a szekrény tetejéről egy sötét folyadékos likőrös üveg. Az üvegből a kontrás után a banda tagjai megitták a folyékony suviszkot. A kontrás volt az első, aki ivott belőle, a bőgősnek arra a kérdésére, hogy jó-e, nem árulta el, hogy micsoda fertelmes italból kortyintott, de az utána következő sem, így aztán végig itták mindnyájan a kellemetlen itókát... Ez az eset áll a két pengőre is. Egyik Gertrudis se mondta el a másiknak, hogy milyen nehéz keresmény a két pengő forint. Csak a ravasz sirató udvarhölgyek tudták, hogy miért változnak és miért kell mindig más szereplőt felhajtani a koporsóban való fekvésre. Mert a »Siki« által odasúgottak előadásról-előadásra ismétlődtek.. Nem kevésbé kedves és érdekes az, amit Klárné Angyal Ilkáról mondok el..Előttem van, mintha most is látnám, a Komárom megyei »kurta nemesek« kedves falucskája: Kömlőd. A falu felső utcájának deréksorán áll a kedves régi kis udvarház: Klárné Angyal Ilka, a Népszínház egykori ünnepelt komikájának, darabszerzőjének egész kicsi rezidenciája. Mindössze kettő szobás épület. Ebből is csak a közös konyha fele és az első szoba illette meg Klárné Angyal Ilkát. A szoba egyszerű kis falusi szobácska. Egy nagy hálóhelyül szolgáló dívány, a dívány felett a falon mester-gerendáig érő szőnyeg, az első és második ablak között két, fényképekkel teletüzdelt tologatható spanyolfal, szanaszét nemzeti színű szalagokkal díszitett porlepte babérkoszorúk, az udvarra nyíló ablakpárkányon kis tányérokkal letakart, tejjel telt zöldmázú cserépköcsögök az utcára nyíló, de egyben a kis kertre is néző mély ablakmélyedés párkányán, zöld cserepekben piros muskátlik, alatta lépcső magasságú dobogó, a dobogón kopott támlájú régi karosszék, előtte lábzsámoly. A karosszékben szemüveges, majdnem egész nap kötögető nénike: Klárné Angyal Ilka. Előttem van, mintha most is látnám. De hát hogy is ne emlékeznék vissza erre a képre. Kömlődi nyaralásom legszebb emlékei közé tartoznak a mesedélelőttök és délutánok. Nagyon érdekelt már kiskoromban a színház és az öreg, de mindig friss gondolkodású Ilka néni, ki szüleimmel igen jó barátságban volt, előszeretettel mesélt a színházakról és sikereiről. Ezekre a mesedélutánokra vezethető részben vissza a színházügyek iránti érdeklődésem. Ugy látszik az öreg nénike észre vette, hogy a kis fiucska milyen hálás és hűséges hallgatója, ezért nagyon szeretett, majdnem úgy, mint a kedvenc macskáit. A macskákért rajongott, állandóan volt egy-két macskája, amelyeket dédelgetett és amelyekkel együtt aludt. Jaj volt annak, ha valaki a macskájáról lenézőleg nyilatkozott, ezért soha sem tudott az illetőnek megbocsájtani. Sőt! Régen is, amikor a Népszínházban játszott, Cáró macskáját mindig magával vitte – valósággal megkövetelte, vagy kierőszakolta, ha valaki az öltözőjébe belépett, - hogy a macskáját dicsérje meg. Egyszer elmondotta, hogy valamit szomorú darabban – a darab címét mát elfelejtettem – egy öreg grófnőt játszott. Klárné komika volt, de az akire ez a főszerep ki volt osztva, premier előtt hirtelen megbetegedett. Ő vállalta a szerepet és oly nagy sikere volt, hogy a szerep mindvégig, míg a darab ment, a kezében maradt. De ragaszkodott is a szerepéhez. Rendkívül büszke volt rá, hogy hivatásos komika létére meg tudta siratni az embereket. A férfi partnere Vidor Pál, a Népszínház későbbi tragikus végű igazgatója volt. A fő-és felvonást záró jelenetben csak ketten maradtak a színpadon: Vidor Pál és Klárné. A darabnak ezt a jelenetét, oly drámai erővel játszották meg mindannyiszor, hogy mikor a darab menete szerint zokogást mímelve a jelenet végén egymás nyakába borultak, - lent a nézőtéren a közönség félhangon zokogott, majd perceken keresztül zúgott a taps..Ezalatt a színpadon fent mi történt? Minden este Vidor Pál az akkori legújabb keletű vicceket mesélte el az összeborulás alatt és Klárnénak a legnagyobb megerőltetésébe került, hogy el ne nevesse magát, olyan jól súgta el a vicceket Vidor. Csak úgy befelé kuncogott Klárné, a szerepből soha ki nem esett. Igaz, hogy a felvonás végéhez már csak a taps utáni 3-4 mondat volt hátra. És azt is Vidornak kellett elmondani. Egy este a nagy jelenet után és a közönség tombolása alatt Vidor Pál viccelődés helyett komoly arccal odasúgta: Szegény Cáró! Szegény cica! Ez a bitang Karcsi /a világosító/ mert megkarmolta, agyonütötte. Klárné se szó, se beszéd, Vidor öleléséből kibontakozik és megindul kifelé. Vidor már csak úgy utána kiáltja a felvonás záró szavakat. Mire a függöny legördült, Klárné a folyosón van. Éppen kapóra szembe jön vele Karcsi – szin_I.0505.pdf I