Címszó: Erdős János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23435.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Erdős
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523435.htm
Szócikk: Erdős János énekesszinész, a vidék egyik
ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, (születés
éve) megh. 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, (megye) sorvadás
következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben
(időpont)
Balatonfüreden (megye)
rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
a »Fiesco« (cím) (információ)
c. drámában Mulei Hasszán (szerep) szerepében.
November 22-én igazgató Pécsett. (megye) 1841-ben
(időpont)
újra fellép a Nemzeti Színházban, (intézmény)
(információ)
ekkor a Honművész (intézmény)
(információ)
(47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással
játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz (személy) (információ)
vagy Lőwe (személy) (információ)
remek előadásától várhatunk. E' színész gyengélkedő
egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb
szerepe: Kurdinkov (szerep) (Hamis
pénzverők). (cím)
Orsini (szerep)
(Neszlei torony), (cím) Kent (szerep) (Lear
király), (cím)
(információ)
Bizot (szerep) (Párisi
naplopó), (cím)
(információ)
Montalban (szerep) (Montalban
Klára), (cím)
Till (szerep)
(Hét közül a legrutabb), (cím) Abudár (szerep) (Királyi
korona), (cím)
stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, (személy) a
vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858. nov. 7-én, Pesten. (Budapest)
Déryné (személy)
(információ)
hozta a színészethez, Rimaszombatban. (megye) 1843-ban
(időpont)
Kolozsvárott, (megye)
1844—1847-ben (időpont) Győrött,
(megye) majd
1851-ben (időpont)
ismét Győrött (megye)
működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor
fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált
első halláskor, de további ismeretség után e' szorgalmatos színésznő mindinkább
megnyeri tetszésünket. Több érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás 's
majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe
jellemét, mint Erdősné.« (személy) (»Hazánk«,
(intézmény)
(információ)
[Győr] (megye) 1847.
(időpont)
jan. 9.) szin_I.0526.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Erdős János címszóvég 23435 Szócikk: Erdős
János énekesszinész, a vidék egyik ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, megh. xtalanevtizedx
1825 xtalanevtizedx 1835 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, ytelepulesy
székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy sorvadás
következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben
xevtizedx 1845 Balatonfüreden ytelepulesy balatonfüred ytelepulesy Balatonfüred
ymegyey zala megye ykodvegy rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban,
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy a »Fiesco« ycimy
fiesco ycimy Fiesco ycimy fiesco ycimy ycimy Fiesco ycimy ykodvegy c. drámában Mulei
Hasszán yszerepy mulei hasszán yszerepy Mulei Hasszán yszerepy mulei yszerepy
hasszán yszerepy yszerepy Mulei yszerepy Hasszán yszerepy ykodvegy szerepében. November
22-én igazgató Pécsett. ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye
ykodvegy 1841-ben újra fellép a Nemzeti Színházban, yintezmenyy nemzeti színház
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy
yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy ekkor a Honművész yintezmenyy
honművész yintezmenyy Honművés yintezmenyy honművész yintezmenyy yintezmenyy
Honművés yintezmenyy ykodvegy (47. sz.) azt írta, hogy oly klasszicitással játszott,
»millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz yszemelynevy
anschütz yszemelynevy Anschütz yszemelynevy anschütz yszemelynevy yszemelynevy
Anschütz yszemelynevy ykodvegy vagy Lőwe yszemelynevy lőwe yszemelynevy Lőwe
yszemelynevy lőwe yszemelynevy yszemelynevy Lőwe yszemelynevy ykodvegy remek előadásától
várhatunk. E' színész gyengélkedő egéssége mellett is stúdium által magát az elsőrendű
színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov yszerepy kurdinkov yszerepy
Kurdinkov yszerepy kurdinkov yszerepy yszerepy Kurdinkov yszerepy ykodvegy (Hamis
pénzverők). ycimy hamis pénzverők ycimy Hamis pénzverők ycimy hamis ycimy
pénzverők ycimy ycimy Hamis ycimy pénzverők ycimy ykodvegy Orsini yszerepy
orsini yszerepy Orsini yszerepy orsini yszerepy yszerepy Orsini yszerepy
ykodvegy (Neszlei torony), ycimy neszlei torony ycimy Neszlei torony ycimy
neszlei ycimy torony ycimy ycimy Neszlei ycimy torony ycimy ykodvegy Kent yszerepy
kent yszerepy Kent yszerepy kent yszerepy yszerepy Kent yszerepy ykodvegy (Lear
király), ycimy lear király ycimy Lear király ycimy lear ycimy király ycimy
ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy Bizot yszerepy bizot yszerepy Bizot
yszerepy bizot yszerepy yszerepy Bizot yszerepy ykodvegy (Párisi naplopó), ycimy
párisi naplopó ycimy Párisi naplopó ycimy párisi ycimy naplopó ycimy ycimy
Párisi ycimy naplopó ycimy ykodvegy Montalban yszerepy montalban yszerepy
Montalban yszerepy montalban yszerepy yszerepy Montalban yszerepy ykodvegy (Montalban
Klára), ycimy montalban klára ycimy Montalban Klára ycimy montalban ycimy klára
ycimy ycimy Montalban ycimy Klára ycimy ykodvegy Till yszerepy till yszerepy
Till yszerepy till yszerepy yszerepy Till yszerepy ykodvegy (Hét közül a legrutabb),
ycimy hét közül a legrutabb ycimy Hét közül a legrutabb ycimy hét ycimy közül
ycimy a ycimy legrutabb ycimy ycimy Hét ycimy közül ycimy a ycimy legrutabb
ycimy ykodvegy Abudár yszerepy abudár yszerepy Abudár yszerepy abudár yszerepy
yszerepy Abudár yszerepy ykodvegy (Királyi korona), ycimy királyi korona ycimy
Királyi korona ycimy királyi ycimy korona ycimy ycimy Királyi ycimy korona
ycimy ykodvegy stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, yszemelynevy dain (dein) teréz
yszemelynevy Dain (Dein) Teréz yszemelynevy dain yszemelynevy (dein)
yszemelynevy teréz yszemelynevy yszemelynevy Dain yszemelynevy (Dein)
yszemelynevy Teréz yszemelynev a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858.
nov. 7-én, Pesten. pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy Déryné
yszemelynevy déryne yszemelynevy Déryné yszemelynevy déryne yszemelynevy
yszemelynevy Déryné yszemelynevy ykodvegy hozta a színészethez, Rimaszombatban.
ytelepulesy rimaszombat ytelepulesy Rimaszombat ymegyey gömör- és kis-hont
megye ykodvegy 1843-ban Kolozsvárott, ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy 1844—1847-ben Győrött, xtalanevtizedx
1855 ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy majd 1851-ben
xevtizedx 1855 ismét Győrött ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy működött. Róla ezekben emlékezik meg az egykorú beszámoló: »Anyákat,
aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik, bár orgánja igen kellemetlenül hat
a fülekre, kivált első halláskor, de további ismeretség után e' szorgalmatos színésznő
mindinkább megnyeri tetszésünket. Több érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás
's majd alig van az egész társaságnál egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe
jellemét, mint Erdősné.« yszemelynevy erdősne yszemelynevy Erdősné yszemelynevy
erdősne yszemelynevy yszemelynevy Erdősné yszemelynevy ykodvegy (»Hazánk«, yintezmenyy
hazánk yintezmenyy Hazánk yintezmenyy hazánk yintezmenyy yintezmenyy Hazánk
yintezmenyy ykodvegy [Győr] ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr
megye ykodvegy 1847. xevtizedx 1845 jan. xtalanevtizedx 1855 9.) szin_I.0526.pdf
I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Erdős János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1812
SZULETESIEVTIZED 1815
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0526.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23435.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Erdős
János
Szócikk: Erdős János énekesszinész, a vidék egyik
ismertnevű színésze, sz. 1812-ben, megh. 1842. jan. 21-én, Székesfehérvárott, sorvadás
következtében. Mint rendező a kiválóbbak között említik az egykorú lapok. 1840-ben
Balatonfüreden rendező. Ez év szept. 19-én fellépett a Nemzeti Színházban, a »Fiesco«
c. drámában Mulei Hasszán szerepében. November 22-én igazgató Pécsett. 1841-ben
újra fellép a Nemzeti Színházban, ekkor a Honművész (47. sz.) azt írta, hogy oly
klasszicitással játszott, »millyet egyedül a korunkban legfőbb fokon díszlő Anschütz
vagy Lőwe remek előadásától várhatunk. E' színész gyengélkedő egéssége mellett is
stúdium által magát az elsőrendű színészek sorába iktatá.« Főbb szerepe: Kurdinkov
(Hamis pénzverők). Orsini (Neszlei torony), Kent (Lear király), Bizot (Párisi naplopó),
Montalban (Montalban Klára), Till (Hét közül a legrutabb), Abudár (Királyi korona),
stb. Neje: Dain (Dein) Teréz, a vidéki színészet egyik jelesebb tagja, megh. 1858.
nov. 7-én, Pesten. Déryné hozta a színészethez, Rimaszombatban. 1843-ban Kolozsvárott,
1844—1847-ben Győrött, majd 1851-ben ismét Győrött működött. Róla ezekben emlékezik
meg az egykorú beszámoló: »Anyákat, aggnőket, ollykor fiatal özvegyeket játszik,
bár orgánja igen kellemetlenül hat a fülekre, kivált első halláskor, de további
ismeretség után e' szorgalmatos színésznő mindinkább megnyeri tetszésünket. Több
érdemei: korszerű öltözék, szorgalmas szereptudás 's majd alig van az egész társaságnál
egyén, ki annyiszor olly híven felfogná szerepe jellemét, mint Erdősné.« (»Hazánk«,
[Győr] 1847. jan. 9.) szin_I.0526.pdf I
