Címszó: Fáncsy Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1809
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23625.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fáncsy
Lajos
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523625.htm
Szócikk: Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek
ez a kimagasló egyénisége 1809. (időpont) aug.
25-én született, Pécsen, (megye) ahol
atyja, Fáncsy Imre, (személy) (információ)
káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit
szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig a pesti (Budapest)
egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors
egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy (személy) (információ)
egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben
lévő Podmaniczky - kastély (intézmény)
(információ)
nagytermében Balla Károly (személy) (információ)
magyar játszótársasága tartotta előadásait.
A fiatal Fáncsy (személy) (információ)
addig járt ezekre az előadásokra, míg végre
maga is fellépett és felcsapott aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított,
hogy egy év múlva (tehát 1830-ban) (időpont) kedvence
lett a miskolci (megye) közönségnek.
Miskolcról (megye)
Pozsonyba (megye)
ment a Komlóssy-féle (személy) (információ)
társasághoz, 1833. (időpont) szept.
12-én pedig Budán (Budapest)
lépett fel. De Budán (Budapest)
ekkor csak egy évig maradt. 1834-ben (időpont) már
Kassán (megye)
találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát. (személy) (információ)
Azután László Józseffel (személy) (információ)
(l. o.) társaságot szervezett. (A társaság
Nagyváradon (megye)
és Debrecenben (megye)
játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836. (időpont) májusában
újra visszavonult Budára, (Budapest)
ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett az 1837. (időpont) aug.
22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. (intézmény)
(információ)
Fáncsy (személy) (információ)
nagyon képzett, intelligens színész volt.
Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy (személy) (információ)
mellett ő a legképzettebb magyar színész.
Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben Lendvay
Márton (személy)
(információ)
(l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus
szerepekre. Fáncsyt (személy) (információ)
megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő,
dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus
szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy
(személy)
(információ)
előtt a cselszövő színészek a régi primitív
hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott, ijesztőre
festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy (személy) (információ)
azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat
megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle
arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban
kimutassák gazember voltukat. Fáncsy (személy) (információ)
nem törekedett ilyesmire. Ő inkább takargatni
igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői, gazemberei és svihákjai
ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai szerint rángatott színpadi
bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, (szerep) (a
»Notre-Dame-i toronyőr«-ben), (cím) akinek izzó
és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez
a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon
jó volt Tartuffe-ben (cím) (információ)
is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen
indokolttá tudta tenni Orgon (szerep) hiszékenységét.
A csábítási jelenetben meleg, behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását
is. Mikor pedig a képmutatónak gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos
hang egyszerre borotvaélesre változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét
keltette. Kitűnő szerepe volt Wurm, (szerep) az
»Ármány és szerelem«-ben. (cím) (információ)
Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai
alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben
éreztetni. Amikor pedig Lujzának (szerep) a levelet
diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen volt, hogy – Takács Ádám (személy) (információ)
(l.o.) - régi színész feljegyzései szerint
– a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban
(cím) (információ)
(Velencei kalmár), (cím) (információ)
melyet Megyeritől (személy) (információ)
(l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel
játszott. Fáncsy (személy) (információ)
u.i. Shylockban (cím) (információ)
a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója
utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése
volt a Tuballal (szerep) való.
Öröme Antonio (szerep)
bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról (szerep) hallott
híreken. Nagyon jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy
Antonio (szerep)
testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés
kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie.
Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare (személy) (információ)
»Athéni Timon«-ját. (cím) (információ)
Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték,
mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban (szerep) (Lear
király), (cím)
(információ)
a »Londoni koldusok«-ban, (cím) »Don Carlos«-ban
(cím) (információ)
(Il-ik Fülöp), (szerep) »Don
Caesar de Bazan«-ban (cím) (információ)
(Don Jose de Santarem), (szerep) (információ)
a »Két pisztoly«-ban, (cím) (információ)
a »Régi pénzek«ben (cím) (Kardos),
(szerep)
(információ)
»Violá«-ban (cím) (információ)
(Macskaházy) (szerep) stb.,
stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« (cím) (információ)
Biberachjában (szerep) (információ)
lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és
önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben
a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni. Jágó-ja (szerep) (Othelló-ban)
(cím) már kevésbbé
sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget
kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már
utódja — Tóth József (személy) (információ)
(l. o.) — volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben
(szerep)
(információ)
és Biberach-ban (szerep) (információ)
maradt Fáncsy (személy) (információ)
mögött. Fáncsy Lajos (személy) (információ)
és Tóth József (személy) (információ)
összehasonlítása nagyon tanulságos, mert
így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak,
habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy (személy) (információ)
finomabb, volt. Tóth (személy) (információ)
durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek.
Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten
kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy (személy) (információ)
a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette.
Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták.
Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat
és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte
magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott;
Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy (személy) (információ)
nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
igazgatásában. Már az 1843-ban (időpont) megalakult
igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult,
hogy egész 1852-ig (időpont) »igazgatósági
ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc
utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A
simulékony és előkelő modorú Fáncsy, (személy) (információ)
aki Egressy (személy) (információ)
szerint miniszternek, vagy diplomatának született,
az osztrák (nemzetiség)
cenzúránál s az ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott
keresztülvinni, ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. (időpont) aug.
18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban (intézmény)
(információ)
is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte«
elhangzása után előlépett Fáncsy, (személy) (információ)
a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet
intézte a közönséghez: »Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József (személy) előfordult
születési ünnepén a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb
hódolatát nyilvánítván — ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát
Istenhez emelni, hogy igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét,
amennyi üdvöt Őfelsége az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.«
Ezzel a beszéddel megelégedhettek az osztrákok (nemzetiség)
is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat
volt. Fáncsy (személy)
(információ)
nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken
és íróasztalnál egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, (nyelv) (információ)
franciából (nyelv) (információ)
több darabot fordított a Nemzeti Színház
(intézmény)
(információ)
részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott
hírlapi harcokba a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak
idején a »Pesti Napló«-ban, (intézmény)
(információ)
»Cserháti levelek« (cím) című cikksorozata
(1854-ben), (időpont)
melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már
nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót (személy) (információ)
nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett
a művezetéstől. Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és
siettette korai halálát. 1854-ben (időpont) már
nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. (szerep) (információ)
Még egyszer — utoljára. December 18-án a
»Windsori csalfa hölgyek«-et (cím) vették elő
jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy (személy) (információ)
ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra
rá meg is halt, 45 éves korában. (1854. (időpont) dec.
22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti Színház (intézmény)
(információ)
1855. (időpont) jan.
21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót
veszített halálával a Nemzeti Színház. (intézmény)
(információ)
(Pataki József.) (személy) (információ)
szin_I.0561.pdf I
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fáncsy Lajos címszóvég 23625 Szócikk: Fáncsy
Lajos színész. A magyar színészetnek ez a kimagasló egyénisége 1809. aug. xtalanevtizedx
1815 xtalanevtizedx 1825 25-én született, Pécsen, ytelepulesy pécs ytelepulesy
Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy ahol atyja, Fáncsy Imre, yszemelynevy
fáncsy imre yszemelynevy Fáncsy Imre yszemelynevy fáncsy yszemelynevy imre
yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Imre yszemelynevy ykodvegy káptalani
hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait pedig
a pesti pest ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy egyetemen. Szülei
tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották s a sors egészen más hivatást
jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky
- kastély yintezmenyy podmaniczky - kastély yintezmenyy Podmanic yintezmenyy
podmaniczky yintezmenyy - yintezmenyy kastély yintezmenyy yintezmenyy Podmanic
yintezmenyy ykodvegy nagytermében Balla Károly yszemelynevy balla károly
yszemelynevy Balla Károly yszemelynevy balla yszemelynevy károly yszemelynevy
yszemelynevy Balla yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy magyar játszótársasága
tartotta előadásait. A fiatal Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy addig
járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott aktornak.
A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát 1830-ban)
xevtizedx 1835 kedvence lett a miskolci ytelepulesy miskolc ytelepulesy miskolc
ymegyey borsod megye ykodvegy közönségnek. Miskolcról ytelepulesy miskolc
ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Pozsonyba ytelepulesy pozsony
ytelepulesy Pozsony ymegyey pozsony megye ykodvegy ment a Komlóssy-féle yszemelynevy
komlóssy yszemelynevy Komlóssy yszemelynevy komlóssy yszemelynevy yszemelynevy
Komlóssy yszemelynevy ykodvegy társasághoz, 1833. szept. 12-én pedig Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy lépett fel. De Budán buda
ytelepulesy nagybudapest ytelepulesy budapest ykodvegy ekkor csak egy évig maradt.
1834-ben már Kassán ytelepulesy kassa ytelepulesy Kassá ymegyey abauj-torna
megye ykodvegy találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette Meszlényi Márthát.
yszemelynevy meszlényi mártha yszemelynevy Meszlényi Márthá yszemelynevy
meszlényi yszemelynevy mártha yszemelynevy yszemelynevy Meszlényi yszemelynevy
Márthá yszemelynevy ykodvegy Azután László Józseffel yszemelynevy lászló józsef
yszemelynevy László József yszemelynevy lászló yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy László yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (l. o.) társaságot
szervezett. (A társaság Nagyváradon ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad
ymegyey bihar megye ykodvegy és Debrecenben ytelepulesy debrecen ytelepulesy
Debrecen ymegyey hajdu megye ykodvegy játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott
soká, 1836. májusában újra visszavonult Budára, buda ytelepulesy nagybudapest
ytelepulesy budapest ykodvegy ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja lett
az 1837. aug. xtalanevtizedx 1845 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy nagyon képzett, intelligens színész volt. Kiváló szónok és
jó tollforgató. Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy
egressy yszemelynevy yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy mellett ő a legképzettebb
magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben
Lendvay Márton yszemelynevy lendvay márton yszemelynevy Lendvay Márton
yszemelynevy lendvay yszemelynevy márton yszemelynevy yszemelynevy Lendvay
yszemelynevy Márton yszemelynevy ykodvegy (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett
intrikus szerepekre. Fáncsyt yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy megnyerő
arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben is szép
sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert itt egészen
új játékstylust teremtett. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy előtt
a cselszövő színészek a régi primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka,
horgasra maszkirozott ott, ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy azonban ezeket az ostoba, külső fogásokat
megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi intrikusok mindenféle
arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a színpadon minél jobban
kimutassák gazember voltukat. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy nem törekedett
ilyesmire. Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi
cselszövői, gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola
szabályai szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, yszerepy
claude frollo yszerepy Claude Frollo yszerepy claude yszerepy frollo yszerepy
yszerepy Claude yszerepy Frollo yszerepy ykodvegy (a »Notre-Dame-i toronyőr«-ben),
ycimy notre-dame-i toronyőr ycimy Notre-Dame-i toronyőr ycimy notre-dame-i
ycimy toronyőr ycimy ycimy Notre-Dame-i ycimy toronyőr ycimy ykodvegy akinek izzó
és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal éreztette is, hogy ez
a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden gonoszságra képes. Nagyon
jó volt Tartuffe-ben ycimy tartuffe ycimy Tartuffe ycimy tartuffe ycimy ycimy
Tartuffe ycimy ykodvegy is, ahol sima, behízelgő egyéniségével teljesen indokolttá
tudta tenni Orgon yszerepy orgon yszerepy Orgon yszerepy orgon yszerepy
yszerepy Orgon yszerepy ykodvegy hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg, behízelgő
hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak
gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre
változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt
Wurm, yszerepy wurm yszerepy Wurm yszerepy wurm yszerepy yszerepy Wurm yszerepy
ykodvegy az »Ármány és szerelem«-ben. ycimy ármány és szerelem ycimy Ármány és
szerelem ycimy ármány ycimy és ycimy szerelem ycimy ycimy Ármány ycimy és ycimy
szerelem ycimy ykodvegy Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai alázata
mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben éreztetni.
Amikor pedig Lujzának yszerepy lujza yszerepy Lujzá yszerepy lujza yszerepy
yszerepy Lujzá yszerepy ykodvegy a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen
volt, hogy – Takács Ádám yszemelynevy takács ádám yszemelynevy Takács Ádám
yszemelynevy takács yszemelynevy ádám yszemelynevy yszemelynevy Takács
yszemelynevy Ádám yszemelynevy ykodvegy (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint
– a közönség a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban
ycimy shylock ycimy Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy (Velencei
kalmár), ycimy velencei kalmár ycimy Velencei kalmár ycimy velencei ycimy
kalmár ycimy ycimy Velencei ycimy kalmár ycimy ykodvegy melyet Megyeritől yszemelynevy
megyeri yszemelynevy Megyeri yszemelynevy megyeri yszemelynevy yszemelynevy
Megyeri yszemelynevy ykodvegy (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott.
Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy u.i. Shylockban ycimy shylock ycimy
Shylock ycimy shylock ycimy ycimy Shylock ycimy ykodvegy a fajgyűlöletet vette alapul.
Az ő zsidója utálta a keresztényt és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb
jelenése volt a Tuballal yszerepy tubal yszerepy Tubal yszerepy tubal yszerepy
yszerepy Tubal yszerepy ykodvegy való. Öröme Antonio yszerepy antonio yszerepy
Antonio yszerepy antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy ykodvegy bukásán és
lesújtó fájdalma a Jessicáról yszerepy jessica yszerepy Jessicá yszerepy
jessica yszerepy yszerepy Jessicá yszerepy ykodvegy hallott híreken. Nagyon jó volt
a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio yszerepy
antonio yszerepy Antonio yszerepy antonio yszerepy yszerepy Antonio yszerepy
ykodvegy testéből a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott
kés kihullott kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie.
Ő játszotta magyar színpadon először Shakespeare yszemelynevy shakespeare
yszemelynevy Shakespeare yszemelynevy shakespeare yszemelynevy yszemelynevy
Shakespeare yszemelynevy ykodvegy »Athéni Timon«-ját. ycimy athéni timon ycimy
Athéni Timon ycimy athéni ycimy timon ycimy ycimy Athéni ycimy Timon ycimy
ykodvegy Szerepének különösen azt a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli.
Kitűnő volt Edgár-ban yszerepy edgár yszerepy Edgár yszerepy edgár yszerepy
yszerepy Edgár yszerepy ykodvegy (Lear király), ycimy lear király ycimy Lear
király ycimy lear ycimy király ycimy ycimy Lear ycimy király ycimy ykodvegy a »Londoni
koldusok«-ban, ycimy londoni koldusok ycimy Londoni koldusok ycimy londoni
ycimy koldusok ycimy ycimy Londoni ycimy koldusok ycimy ykodvegy »Don Carlos«-ban
ycimy don carlos ycimy Don Carlos ycimy don ycimy carlos ycimy ycimy Don ycimy
Carlos ycimy ykodvegy (Il-ik Fülöp), yszerepy il-ik fülöp yszerepy Il-ik Fülöp
yszerepy il-ik yszerepy fülöp yszerepy yszerepy Il-ik yszerepy Fülöp yszerepy
ykodvegy »Don Caesar de Bazan«-ban ycimy don caesar de bazan ycimy Don Caesar
de Bazan ycimy don ycimy caesar ycimy de ycimy bazan ycimy ycimy Don ycimy
Caesar ycimy de ycimy Bazan ycimy ykodvegy (Don Jose de Santarem), yszerepy don
jose de santarem yszerepy Don Jose de Santarem yszerepy don yszerepy jose
yszerepy de yszerepy santarem yszerepy yszerepy Don yszerepy Jose yszerepy de
yszerepy Santarem yszerepy ykodvegy a »Két pisztoly«-ban, ycimy két pisztoly
ycimy Két pisztoly ycimy két ycimy pisztoly ycimy ycimy Két ycimy pisztoly
ycimy ykodvegy a »Régi pénzek«ben ycimy régi pénzek ycimy Régi pénzek ycimy
régi ycimy pénzek ycimy ycimy Régi ycimy pénzek ycimy ykodvegy (Kardos), yszerepy
kardos yszerepy Kardos yszerepy kardos yszerepy yszerepy Kardos yszerepy
ykodvegy »Violá«-ban ycimy viola ycimy Violá ycimy viola ycimy ycimy Violá
ycimy ykodvegy (Macskaházy) yszerepy macskaházy yszerepy Macskaházy yszerepy
macskaházy yszerepy yszerepy Macskaházy yszerepy ykodvegy stb., stb. Sok jó szerepe
volt, de a legjobb »Bánk bán« ycimy bánk bán ycimy Bánk bán ycimy bánk ycimy
bán ycimy ycimy Bánk ycimy bán ycimy ykodvegy Biberachjában yszerepy biberach
yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach yszerepy
ykodvegy lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett
az ő elegáns, sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta
őt felülmúlni. Jágó-ja yszerepy jágó yszerepy Jágó yszerepy jágó yszerepy
yszerepy Jágó yszerepy ykodvegy (Othelló-ban) ycimy othelló ycimy Othelló ycimy
othelló ycimy ycimy Othelló ycimy ykodvegy már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is
voltak kitűnő jelenései). Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember
távol állott az ő sima és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József yszemelynevy
tóth józsef yszemelynevy Tóth József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy (l. o.)
— volt a mester, aki viszont Tartuffe-ben yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe
yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy Tartuffe yszerepy ykodvegy és Biberach-ban yszerepy
biberach yszerepy Biberach yszerepy biberach yszerepy yszerepy Biberach
yszerepy ykodvegy maradt Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy mögött.
Fáncsy Lajos yszemelynevy fáncsy lajos yszemelynevy Fáncsy Lajos yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy Lajos
yszemelynevy ykodvegy és Tóth József yszemelynevy tóth józsef yszemelynevy Tóth
József yszemelynevy tóth yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy összehasonlítása nagyon tanulságos, mert
így mindkettőjüket jobban megismerhetjük, Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak,
habár egyazon szerepkört töltötték be. Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy
Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy
ykodvegy finomabb, volt. Tóth yszemelynevy tóth yszemelynevy Tóth yszemelynevy
tóth yszemelynevy yszemelynevy Tóth yszemelynevy ykodvegy durvább, de félelmesebb.
Egyben azonban megegyeztek. Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika,
alapján állottak — és mindketten kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette. Mindig természetesen
beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták. Sokoldalú színész volt.
Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat és komikusokat játszott.
Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte magával intrikus szerepeit.
A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott; Valószinűleg azért, mert
az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy nagy buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy igazgatásában. Már az 1843-ban
xevtizedx 1845 megalakult xtalanevtizedx 1855 igazgatósági tanácsnak is tagja volt.
És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult, hogy egész 1852-ig xevtizedx 1855 »igazgatósági
ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben a minőségben különösen a szabadságharc
utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített megbecsülhetetlen szolgálatokat. A
simulékony és előkelő modorú Fáncsy, yszemelynevy fáncsy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy ykodvegy aki Egressy
yszemelynevy egressy yszemelynevy Egressy yszemelynevy egressy yszemelynevy
yszemelynevy Egressy yszemelynevy ykodvegy szerint miniszternek, vagy diplomatának
született, az osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy
osztrák ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy cenzúránál s az
ellenséges indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni,
ami másnak nem sikerülhetett volna. 1849. xevtizedx 1845 aug. xtalanevtizedx
1855 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra — a Nemzeti Színházban yintezmenyy
nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház
yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy is meg kellett ünnepelni. A
»Gotterhalte« elhangzása után előlépett Fáncsy, yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez:
»Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József yszemelynevy ferenc józsef
yszemelynevy Ferenc József yszemelynevy ferenc yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Ferenc yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy előfordult születési
ünnepén a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti
yintezmenyy ykodvegy összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván
— ez alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy
igazságos kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége
az annyi viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek
az osztrákok ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy osztrák
ynemzetisegy ynemzetisegy osztrák ynemzetisegy ykodvegy is, de a magyarok is kiérezhették
belőle a magukét. Igazi diplomata nyilatkozat volt. Fáncsy yszemelynevy fáncsy
yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál
egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, ynyelvy német ynyelvy Német ynyelvy
német ynyelvy ynyelvy Német ynyelvy ykodvegy franciából ynyelvy francia ynyelvy
franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy több darabot fordított
a Nemzeti Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy
ykodvegy részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy érdekeiért. Nagy feltűnést
keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, yintezmenyy pesti napló yintezmenyy
Pesti Na yintezmenyy pesti yintezmenyy napló yintezmenyy yintezmenyy Pesti
yintezmenyy Na yintezmenyy ykodvegy »Cserháti levelek« ycimy cserháti levelek
ycimy Cserháti levelek ycimy cserháti ycimy levelek ycimy ycimy Cserháti ycimy
levelek ycimy ykodvegy című cikksorozata (1854-ben), xevtizedx 1855 melyben a színház
igazgatás hibáit s azok orvoslási módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt
az igazgatásban. Mert amikor gróf Festetics Leót yszemelynevy gróf festetics
leó yszemelynevy gróf Festetics Leó yszemelynevy gróf yszemelynevy festetics
yszemelynevy leó yszemelynevy yszemelynevy gróf yszemelynevy Festetics
yszemelynevy Leó yszemel nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől.
Nem szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai
halálát. 1854-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt.
yszerepy tartuffe yszerepy Tartuffe yszerepy tartuffe yszerepy yszerepy
Tartuffe yszerepy ykodvegy Még egyszer — utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa
hölgyek«-et ycimy windsori csalfa hölgyek ycimy Windsori csalfa hölgyek ycimy
windsori ycimy csalfa ycimy hölgyek ycimy ycimy Windsori ycimy csalfa ycimy
hölgyek ycimy ykodvegy vették elő jutalom játékául, de a nagybeteg Fáncsy yszemelynevy
fáncsy yszemelynevy Fáncsy yszemelynevy fáncsy yszemelynevy yszemelynevy Fáncsy
yszemelynevy ykodvegy ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg
is halt, 45 éves korában. (1854. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti
Színház yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti
yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy 1855. jan.
xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt,
kitűnő rendezőt és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház.
yintezmenyy nemzeti színház yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy nemzeti yintezmenyy
színház yintezmenyy yintezmenyy Nemzeti yintezmenyy ykodvegy (Pataki József.) yszemelynevy
pataki józsef yszemelynevy Pataki József yszemelynevy pataki yszemelynevy
józsef yszemelynevy yszemelynevy Pataki yszemelynevy József yszemelynevy
ykodvegy yszocikkszerzoy pataki józsef szin_I.0561.pdf I
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fáncsy Lajos - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1809
SZULETESIEVTIZED 1805
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/I/szin_I.0561.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23625.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fáncsy
Lajos
Szócikk: Fáncsy Lajos színész. A magyar színészetnek
ez a kimagasló egyénisége 1809. aug. 25-én született, Pécsen, ahol atyja, Fáncsy
Imre, káptalani hivatalnok volt. Középiskoláit szülővárosában végezte, felsőbb tanulmányait
pedig a pesti egyetemen. Szülei tudósnak szánták, azonban lelke vágyai másfelé vonzották
s a sors egészen más hivatást jelölt ki számára. Abban az időben, mikor a fiatal
Fáncsy egyetemi tanulmányait végezte, a Beleznay-kertben lévő Podmaniczky -
kastély nagytermében Balla Károly magyar játszótársasága tartotta előadásait. A
fiatal Fáncsy addig járt ezekre az előadásokra, míg végre maga is fellépett és felcsapott
aktornak. A színipályán olyan nagy előhaladást tanúsított, hogy egy év múlva (tehát
1830-ban) kedvence lett a miskolci közönségnek. Miskolcról Pozsonyba ment a Komlóssy-féle
társasághoz, 1833. szept. 12-én pedig Budán lépett fel. De Budán ekkor csak egy
évig maradt. 1834-ben már Kassán találjuk, ahol a következő esztendőben nőül vette
Meszlényi Márthát. Azután László Józseffel (l. o.) társaságot szervezett. (A társaság
Nagyváradon és Debrecenben játszott.) Az igazgatóság azonban nem tartott soká, 1836.
májusában újra visszavonult Budára, ahol aztán véglegesen meg is maradt és tagja
lett az 1837. aug. 22-én megnyílt Nemzeti Színháznak. Fáncsy nagyon képzett, intelligens
színész volt. Kiváló szónok és jó tollforgató. Egressy mellett ő a legképzettebb
magyar színész. Eleinte szerelmeseket s fiatal hősöket játszott, de látva e szerepkörben
Lendvay Márton (l.o.) fölényét, rátért az úgynevezett intrikus szerepekre. Fáncsyt
megnyerő arca, csinos alakja s behizelgő, dallamos hangja a szerelmes szerepekben
is szép sikerekhez juttatták. Ám az intrikus szerepekben még nagyobbra nőtt. Mert
itt egészen új játékstylust teremtett. Fáncsy előtt a cselszövő színészek a régi
primitív hagyományok szerint játszottak. Vörös paróka, horgasra maszkirozott ott,
ijesztőre festett arc. Ez volt a régi intrikum. Fáncsy azonban ezeket az ostoba,
külső fogásokat megvetette. Ő lélektannal dolgozott. Embereket játszott. A régi
intrikusok mindenféle arcfintorral és szemforgatásokkal arra törekedtek, hogy a
színpadon minél jobban kimutassák gazember voltukat. Fáncsy nem törekedett ilyesmire.
Ő inkább takargatni igyekezett alakjainak gazember voltát. Az ő színpadi cselszövői,
gazemberei és svihákjai ezért voltak emberek, nem pedig a régi iskola szabályai
szerint rángatott színpadi bábok. Kitűnő szerepe volt Claude Frollo, (a »Notre-Dame-i
toronyőr«-ben), akinek izzó és elfojtott szerelmét nagyszerűen megjátszotta, egyúttal
éreztette is, hogy ez a meg nem hallgatott s kielégítetlen nagy szenvedély minden
gonoszságra képes. Nagyon jó volt Tartuffe-ben is, ahol sima, behízelgő egyéniségével
teljesen indokolttá tudta tenni Orgon hiszékenységét. A csábítási jelenetben meleg,
behízelgő hangon beszélt, de éreztette a kéjenc sóvárgását is. Mikor pedig a képmutatónak
gazember volta kiderül, a lágyan behizelgő dallamos hang egyszerre borotvaélesre
változott s fenyegetéseivel a megfélemlítés érzetét keltette. Kitűnő szerepe volt
Wurm, az »Ármány és szerelem«-ben. Az udvari emberek simasága és tettetett szolgai
alázata mögött éles észt és kegyetlenül önző igényjogosultságot tudott e szerepben
éreztetni. Amikor pedig Lujzának a levelet diktálta, fagyos nyugalmában olyan kérlelhetetlen
volt, hogy – Takács Ádám (l.o.) - régi színész feljegyzései szerint – a közönség
a fogát szítta bele. A nagy szenvedély hangjait is meg tudta ütni Shylockban (Velencei
kalmár), melyet Megyeritől (l.o.) eltérőleg mindenütt komor színekkel játszott.
Fáncsy u.i. Shylockban a fajgyűlöletet vette alapul. Az ő zsidója utálta a keresztényt
és ezt nem is igen igyekezett titkolni. Legkimagaslóbb jelenése volt a Tuballal
való. Öröme Antonio bukásán és lesújtó fájdalma a Jessicáról hallott híreken. Nagyon
jó volt a törvényszéki jelenetben is. Örömében szinte tombolt, hogy Antonio testéből
a fontnyi húst kivághatja; ellenben kővé meredt s a magasra tartott kés kihullott
kezéből, mikor meghallotta, hogy egy csepp vért sem szabad eresztenie. Ő játszotta
magyar színpadon először Shakespeare »Athéni Timon«-ját. Szerepének különösen azt
a jelenetét dicsérték, mikor az aranyat megleli. Kitűnő volt Edgár-ban (Lear király),
a »Londoni koldusok«-ban, »Don Carlos«-ban (Il-ik Fülöp), »Don Caesar de Bazan«-ban
(Don Jose de Santarem), a »Két pisztoly«-ban, a »Régi pénzek«ben (Kardos), »Violá«-ban
(Macskaházy) stb., stb. Sok jó szerepe volt, de a legjobb »Bánk bán« Biberachjában
lehetett, mert ez a sima, elegáns, okos és önző udvaronc nagyon illett az ő elegáns,
sima és fölényes egyéniségéhez. Ebben a szerepben senki sem tudta őt felülmúlni.
Jágó-ja (Othelló-ban) már kevésbbé sikerülhetett (bár itt is voltak kitűnő jelenései).
Ez a nyers, darabos, Őszinteséget kiabáló katona-gazember távol állott az ő sima
és finom egyéniségétől. Ebben már utódja — Tóth József (l. o.) — volt a mester,
aki viszont Tartuffe-ben és Biberach-ban maradt Fáncsy mögött. Fáncsy Lajos és Tóth
József összehasonlítása nagyon tanulságos, mert így mindkettőjüket jobban megismerhetjük,
Ők sok tekintetben ellentétei voltak egymásnak, habár egyazon szerepkört töltötték
be. Fáncsy finomabb, volt. Tóth durvább, de félelmesebb. Egyben azonban megegyeztek.
Egyikük sem volt száraz szavalógép. Mindketten a mimika, alapján állottak — és mindketten
kitűnő beszédtechnikával rendelkeztek. Fáncsy a túlzást, a hamis páthoszt nem szerette.
Mindig természetesen beszélt. Már kortársai is az új iskola hívei közé sorozták.
Sokoldalú színész volt. Szerelmeseket, fiatal hősöket, jellem-szerepeket, kritikusokat
és komikusokat játszott. Jellemző, hogy vidéki vendégszerepléseire sohasem vitte
magával intrikus szerepeit. A vidéken többnyire hősszerelmes szerepekben játszott;
Valószinűleg azért, mert az intrikus szerepeket nem tartotta vonzóknak. Fáncsy nagy
buzgalommal vett részt a Nemzeti Színház igazgatásában. Már az 1843-ban megalakult
igazgatósági tanácsnak is tagja volt. És olyan kitűnő színházvezetőnek bizonyult,
hogy egész 1852-ig »igazgatósági ügyvivő« (tulajdonképen: művezető) maradt. Ebben
a minőségben különösen a szabadságharc utáni szomorú és nehéz korszakban teljesített
megbecsülhetetlen szolgálatokat. A simulékony és előkelő modorú Fáncsy, aki Egressy
szerint miniszternek, vagy diplomatának született, az osztrák cenzúránál s az ellenséges
indulatú hatóságoknál sok olyan üdvös eredményt tudott keresztülvinni, ami másnak
nem sikerülhetett volna. 1849. aug. 18-án a császár születésnapját — felsőbb parancsra
— a Nemzeti Színházban is meg kellett ünnepelni. A »Gotterhalte« elhangzása után
előlépett Fáncsy, a kitűnő szónok és a következő rövid beszédet intézte a közönséghez:
»Ő császári királyi fölsége I-ső Ferenc József előfordult születési ünnepén a Nemzeti
Színház összes személyzete Őfelsége iránti legmélyebb hódolatát nyilvánítván — ez
alkalommal el nem mulaszthatja szent, buzgó fohászát Istenhez emelni, hogy igazságos
kegyelme annyi áldással koszorúzza fiatal fejét, amennyi üdvöt Őfelsége az annyi
viszályok által hányatott magyar nemzetre hoz.« Ezzel a beszéddel megelégedhettek
az osztrákok is, de a magyarok is kiérezhették belőle a magukét. Igazi diplomata
nyilatkozat volt. Fáncsy nagy mestere volt a szónak, színpadon, szószéken és íróasztalnál
egyaránt. Kitűnő műfordító volt. Németből, franciából több darabot fordított a Nemzeti
Színház részére. Azonkívül szívesen bocsátkozott hírlapi harcokba a Nemzeti Színház
érdekeiért. Nagy feltűnést keltett annak idején a »Pesti Napló«-ban, »Cserháti levelek«
című cikksorozata (1854-ben), melyben a színház igazgatás hibáit s azok orvoslási
módjait tárgyalja. Ő ekkor már nem vett részt az igazgatásban. Mert amikor gróf
Festetics Leót nevezték ki művészi igazgatónak, visszalépett a művezetéstől. Nem
szívesen tette. A visszavonulás sok fájdalmat okozott neki és siettette korai halálát.
1854-ben már nagy beteg volt, de azért még egyszer eljátszta Tartuffe-öt. Még egyszer
— utoljára. December 18-án a »Windsori csalfa hölgyek«-et vették elő jutalom játékául,
de a nagybeteg Fáncsy ebben az előadásban már nem vett részt. Negyednapra rá meg
is halt, 45 éves korában. (1854. dec. 22-én.) Hátramaradott családja javára a Nemzeti
Színház 1855. jan. 21-én hangversenyt rendezett. Nagy színészt, kitűnő rendezőt
és kitűnő művezető-igazgatót veszített halálával a Nemzeti Színház. (Pataki József.)
szin_I.0561.pdf I