Címszó: Fejér János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0002.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0002.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23771.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fejér
János
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/523770.htm
Szócikk: Fejér János (haralyi) (megye) színész.
Életéről keveset tudunk. Birtokos nemes családból származott a tordamegyei (megye) Túr (megye) községből,
hol atyja, Sámuel, »regius perceptore volt, később családjával Tordán (megye) lakott.
F. János és testvérei: István, Sándor és Rozália, miután 1780-ban (időpont) anyjuk
és apjuk is elhalálozott, Kolozsvárra (megye) költöztek,
miközben a két fiú az ottani református gimnáziumban tanult. Midőn 1790-ben (időpont) a
magyar színészet megszületett, a három testvér elhatározta, hogy a színipályára
lép. F. János ekkor tagokért Nagyenyedre (megye) ment,
magok a tanárok ajánlották neki örményszékesi (megye) Kontz
Józsefet (személy)
(információ)
és gyulai (megye) Sáska
Jánost, (személy)
(információ)
kikhez Verestói Mihály (személy) (információ)
kolozsvári (megye) ev. ref.
deák és az utóbb híressé vált gidófalvi (megye) Jancsó
Pál, (személy)
(információ)
a kiváló komikus is csatlakoztak. F. István
ugyanekkor Magyarországból hozott női tagokat: Kis Theréziát, (személy) (információ)
Keszegh Theréziát (személy) (információ)
és Susánna és Juliánná leányasszonyt. Eszerint
F. János volt az első megalapítója a kolozsvári (megye) rendes
színtársulatnak és mint egykorú feljegyzésekből olvassuk: eredményes működést fejtett
ki, de a társulat kebelében viszály támadván, a F. testvérek 1794-ben (időpont) kiléptek
a társaságból. F. Rozáliáról így ír a »Magyar Hirmondó« (intézmény)
(információ)
(1793. (időpont) máj.
25-iki tudósítás): »Fehér Rosália (személy) (információ)
kisasszony énekelt és oly szépen, hogy a
bécsi (ország)
fül is csiklandozott volna hallásán.« (Lásd róla: Kócsi János (személy) (információ)
címszónál.) szin_II.0002.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fejér János címszóvég 23771 Szócikk: Fejér
János (haralyi) ytelepulesy haraly ytelepulesy haraly ymegyey háromszék megye
ykodvegy színész. Életéről keveset tudunk. Birtokos nemes családból származott a
tordamegyei ytelepulesy tordamegye ytelepulesy tordamegye ymegyey torda-aranyos
megye ykodvegy Túr ytelepulesy túr ytelepulesy Túr ymegyey torda-aranyos megye
ykodvegy községből, hol atyja, Sámuel, »regius perceptore volt, később családjával
Tordán ytelepulesy torda ytelepulesy Tordá ymegyey torda-aranyos megye ykodvegy
lakott. F. János és testvérei: István, Sándor és Rozália, miután 1780-ban anyjuk
xtalanevtizedx 1795 és apjuk is elhalálozott, Kolozsvárra ytelepulesy kolozsvár
ytelepulesy Kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy költöztek, miközben a két fiú
az ottani református gimnáziumban tanult. Midőn 1790-ben xevtizedx 1795 a magyar
színészet megszületett, a három testvér elhatározta, hogy a színipályára lép. F.
János ekkor tagokért Nagyenyedre ytelepulesy nagyenyed ytelepulesy Nagyenyed
ymegyey alsó-fehér megye ykodvegy ment, magok a tanárok ajánlották neki örményszékesi
ytelepulesy örményszékes ytelepulesy örményszékes ymegyey alsó-fehér megye
ykodvegy Kontz Józsefet yszemelynevy kontz józsef yszemelynevy Kontz József
yszemelynevy kontz yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy Kontz
yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy és gyulai ytelepulesy gyula
ytelepulesy gyula ymegyey békés megye ykodvegy Sáska Jánost, yszemelynevy sáska
jános yszemelynevy Sáska János yszemelynevy sáska yszemelynevy jános
yszemelynevy yszemelynevy Sáska yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy kikhez
Verestói Mihály yszemelynevy verestói mihály yszemelynevy Verestói Mihály
yszemelynevy verestói yszemelynevy mihály yszemelynevy yszemelynevy Verestói yszemelynevy
Mihály yszemelynevy ykodvegy kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy
kolozsvár ymegyey kolozs megye ykodvegy ev. ref. deák és az utóbb híressé vált gidófalvi
ytelepulesy gidófalva ytelepulesy gidófalvi ymegyey háromszék megye ykodvegy Jancsó
Pál, yszemelynevy jancsó pál yszemelynevy Jancsó Pál yszemelynevy jancsó yszemelynevy
pál yszemelynevy yszemelynevy Jancsó yszemelynevy Pál yszemelynevy ykodvegy a kiváló
komikus is csatlakoztak. F. István ugyanekkor Magyarországból hozott női tagokat:
Kis Theréziát, yszemelynevy kis therézia yszemelynevy Kis Theréziá yszemelynevy
kis yszemelynevy therézia yszemelynevy yszemelynevy Kis yszemelynevy Theréziá
yszemelynevy ykodvegy Keszegh Theréziát yszemelynevy keszegh therézia
yszemelynevy Keszegh Theréziá yszemelynevy keszegh yszemelynevy therézia
yszemelynevy yszemelynevy Keszegh yszemelynevy Theréziá yszemelynevy ykodvegy és
Susánna és Juliánná leányasszonyt. Eszerint F. János volt az első megalapítója a
kolozsvári ytelepulesy kolozsvár ytelepulesy kolozsvár ymegyey kolozs megye
ykodvegy rendes színtársulatnak és mint egykorú feljegyzésekből olvassuk: eredményes
működést fejtett ki, de a társulat kebelében viszály támadván, a F. testvérek 1794-ben
kiléptek a társaságból. F. Rozáliáról így ír a »Magyar Hirmondó« yintezmenyy
magyar hirmondó yintezmenyy Magyar H yintezmenyy magyar yintezmenyy hirmondó
yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy H yintezmenyy ykodvegy (1793. máj. xtalanevtizedx
1805 xtalanevtizedx 1815 25-iki tudósítás): »Fehér Rosália yszemelynevy fehér
rosália yszemelynevy Fehér Rosália yszemelynevy fehér yszemelynevy rosália
yszemelynevy yszemelynevy Fehér yszemelynevy Rosália yszemelynevy ykodvegy kisasszony
énekelt és oly szépen, hogy a bécsi ytelepulesy bécs ytelepulesy bécs yorszagy
Ausztria ykodvegy fül is csiklandozott volna hallásán.« (Lásd róla: Kócsi János
yszemelynevy kócsi jános yszemelynevy Kócsi János yszemelynevy kócsi
yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Kócsi yszemelynevy János
yszemelynevy ykodvegy címszónál.) szin_II.0002.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fejér János - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0002.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0002.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23771.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fejér
János
Szócikk: Fejér János (haralyi) színész. Életéről
keveset tudunk. Birtokos nemes családból származott a tordamegyei Túr községből,
hol atyja, Sámuel, »regius perceptore volt, később családjával Tordán lakott. F.
János és testvérei: István, Sándor és Rozália, miután 1780-ban anyjuk és apjuk is
elhalálozott, Kolozsvárra költöztek, miközben a két fiú az ottani református gimnáziumban
tanult. Midőn 1790-ben a magyar színészet megszületett, a három testvér elhatározta,
hogy a színipályára lép. F. János ekkor tagokért Nagyenyedre ment, magok a tanárok
ajánlották neki örményszékesi Kontz Józsefet és gyulai Sáska Jánost, kikhez Verestói
Mihály kolozsvári ev. ref. deák és az utóbb híressé vált gidófalvi Jancsó Pál, a
kiváló komikus is csatlakoztak. F. István ugyanekkor Magyarországból hozott női
tagokat: Kis Theréziát, Keszegh Theréziát és Susánna és Juliánná leányasszonyt.
Eszerint F. János volt az első megalapítója a kolozsvári rendes színtársulatnak
és mint egykorú feljegyzésekből olvassuk: eredményes működést fejtett ki, de a társulat
kebelében viszály támadván, a F. testvérek 1794-ben kiléptek a társaságból. F. Rozáliáról
így ír a »Magyar Hirmondó« (1793. máj. 25-iki tudósítás): »Fehér Rosália kisasszony
énekelt és oly szépen, hogy a bécsi fül is csiklandozott volna hallásán.« (Lásd
róla: Kócsi János címszónál.) szin_II.0002.pdf II