Címszó: Félegyházi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0013.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23850.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Félegyházi
színészet
Szócikk: Félegyházi színészet Kiskunfélegyháza (megye) 38.000
lakosú alföldi r. tanácsú város. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik
és mintegy 20o/o-a tanyai lakos. Ezen körülménynek tudható be, hogy a városban a
színiévad nagyon rövid időre szabható. A legrégibb adatok egyike 1837-ből (időpont) datálódik;
április havában ugyanis itt járt Kőrössy Ferenc (személy) (információ)
színtársulata. 1844. (időpont) febr.
havában itt találjuk a Komáromi — Hevesi-féle egyesített társulatot. (intézmény)
(információ)
1855-ben (időpont) itt
találjuk Tóth János (személy) (információ)
színigazgatót. Ekkor már kifejlődhetett a
városi lakosság műérzéke és színpártoló készsége, ami mellett szól az a tény, hogy
ugyanezen év novemberében Keszy József (személy) (információ)
társulata is bejött a városba. Tagjai közt
volt Bartha Elek, (személy) (információ)
Erős, (személy) (információ)
Futó János, (személy) (információ)
Radics Teréz. (személy) 1858.
(időpont)
ápr. havában Nyiri György (személy) (információ)
a színigazgató. Az ő tagjai közt találjuk:
Nyirinét, (személy)
Szentkúty Mihályt, (személy) Draguss
Károlyt, (személy)
(információ)
Tamásit, (személy) Kovácsnét,
(személy)
(információ)
Keletinét. (személy) Az
1900-as (időpont)
években Szabadhegyi Aladár, (személy) majd
Molnár Gyula (személy)
(információ)
színigazgató kapott játszási engedélyt, —
újabban Radó Béla (személy) (információ)
színigazgató társulata játszik itt, kinek
színikerületébe tartozik: Esztergom, (megye) Kőszeg,
(megye) Zalaegerszeg,
(megye) Tapolca,
(megye) Magyaróvár,
(megye) Keszthely,
(megye) Moson,
(megye) Szekszárd,
(megye) Csongrád,
(megye) (információ)
Kalocsa (megye) (információ)
és Tatatóváros. (megye) A színiévad
tartama öt hét, mely az őszi hónapokra esik. Sem téli, sem nyári színházépület nincs.
Az előadásokat a város tulajdonát képező »Korona szálló« (intézmény)
(információ)
nagytermében tartják, mely 400—500 személy
befogadására alkalmas. A közönség az operett, népszínmű és zenésbohózatokat kedveli.
Az 1927. (időpont)
évi adatok szerint 32 esti és 4 délutáni előadás volt. Ebből 13 drámai, 23 pedig
zenésdarab volt. A zenésdarabok így oszlottak meg: 19 operett, 2 zenésbohózat és
2 zen. népszínmű. A társulatot a város a Kalmárné-féle (személy) kultúralapból
támogatja. Haubner Károly (személy) zenetanár
és Szalay Gyula (személy) (információ)
reálgimnáziumi tanár mindenkor pártfogásukba
vették a színházat és magvas tartalmú cikkeikkel a színházi élet fejlesztésére törekedtek.
(Kiszel Antal.) (személy) szin_II.0013.pdf
II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Félegyházi színészet címszóvég 23850 Szócikk:
Félegyházi színészet Kiskunfélegyháza ytelepulesy kiskunfélegyháza ytelepulesy
Kiskunfélegyháza ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy 38.000 lakosú alföldi
ytelepulesy alföld ytelepulesy alföld yorszagy Magyarország ykodvegy r. tanácsú
város. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik és mintegy 20o/o-a
tanyai lakos. Ezen körülménynek tudható be, hogy a városban a színiévad nagyon rövid
időre szabható. A legrégibb adatok egyike 1837-ből datálódik; xtalanevtizedx
1845 április havában ugyanis itt járt Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy
ferenc yszemelynevy Kőrössy Ferenc yszemelynevy kőrössy yszemelynevy ferenc
yszemelynevy yszemelynevy Kőrössy yszemelynevy Ferenc yszemelynevy ykodvegy színtársulata.
1844. xevtizedx 1845 febr. xtalanevtizedx 1855 havában itt találjuk a Komáromi
— Hevesi-féle egyesített társulatot. yintezmenyy komáromi — hevesi-féle egyesített
társulat yintezmenyy Komáromi yintezmenyy komáromi yintezmenyy — yintezmenyy
hevesi-féle yintezmenyy egyesített yintezmenyy társulat yintezmenyy yintezmen 1855-ben
xevtizedx 1855 itt találjuk Tóth János yszemelynevy tóth jános yszemelynevy
Tóth János yszemelynevy tóth yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Tóth
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy színigazgatót. Ekkor már kifejlődhetett
a városi lakosság műérzéke és színpártoló készsége, ami mellett szól az a tény,
hogy ugyanezen év novemberében Keszy József yszemelynevy keszy józsef
yszemelynevy Keszy József yszemelynevy keszy yszemelynevy józsef yszemelynevy
yszemelynevy Keszy yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy társulata is bejött
a városba. Tagjai közt volt Bartha Elek, yszemelynevy bartha elek yszemelynevy
Bartha Elek yszemelynevy bartha yszemelynevy elek yszemelynevy yszemelynevy
Bartha yszemelynevy Elek yszemelynevy ykodvegy Erős, yszemelynevy erős
yszemelynevy Erős yszemelynevy erős yszemelynevy yszemelynevy Erős yszemelynevy
ykodvegy Futó János, yszemelynevy futó jános yszemelynevy Futó János
yszemelynevy futó yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Futó
yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy Radics Teréz. yszemelynevy radics
teréz yszemelynevy Radics Teréz yszemelynevy radics yszemelynevy teréz
yszemelynevy yszemelynevy Radics yszemelynevy Teréz yszemelynevy ykodvegy 1858.
ápr. xtalanevtizedx 1865 xtalanevtizedx 1875 havában Nyiri György yszemelynevy
nyiri györgy yszemelynevy Nyiri György yszemelynevy nyiri yszemelynevy györgy
yszemelynevy yszemelynevy Nyiri yszemelynevy György yszemelynevy ykodvegy a színigazgató.
Az ő tagjai közt találjuk: Nyirinét, yszemelynevy nyirinét yszemelynevy
Nyirinét yszemelynevy nyirinét yszemelynevy yszemelynevy Nyirinét yszemelynevy
ykodvegy Szentkúty Mihályt, yszemelynevy szentkúty mihály yszemelynevy
Szentkúty Mihály yszemelynevy szentkúty yszemelynevy mihály yszemelynevy
yszemelynevy Szentkúty yszemelynevy Mihály yszemelynevy ykodvegy Draguss Károlyt,
yszemelynevy draguss károly yszemelynevy Draguss Károly yszemelynevy draguss
yszemelynevy károly yszemelynevy yszemelynevy Draguss yszemelynevy Károly
yszemelynevy ykodvegy Tamásit, yszemelynevy tamási yszemelynevy Tamási
yszemelynevy tamási yszemelynevy yszemelynevy Tamási yszemelynevy ykodvegy Kovácsnét,
yszemelynevy kovácsne yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy kovácsne yszemelynevy
yszemelynevy Kovácsné yszemelynevy ykodvegy Keletinét. yszemelynevy keletine
yszemelynevy Keletiné yszemelynevy keletine yszemelynevy yszemelynevy Keletiné
yszemelynevy ykodvegy Az 1900-as xevtizedx 1905 években xtalanevtizedx 1915 xtalanevtizedx
1925 Szabadhegyi Aladár, yszemelynevy szabadhegyi aladár yszemelynevy
Szabadhegyi Aladár yszemelynevy szabadhegyi yszemelynevy aladár yszemelynevy
yszemelynevy Szabadhegyi yszemelynevy Aladár yszemelynevy ykodvegy majd Molnár Gyula
yszemelynevy molnár gyula yszemelynevy Molnár Gyula yszemelynevy molnár
yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Molnár yszemelynevy Gyula
yszemelynevy ykodvegy színigazgató kapott játszási engedélyt, — újabban Radó Béla
yszemelynevy radó béla yszemelynevy Radó Béla yszemelynevy radó yszemelynevy
béla yszemelynevy yszemelynevy Radó yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy színigazgató
társulata játszik itt, kinek színikerületébe tartozik: Esztergom, ytelepulesy
esztergom ytelepulesy Esztergom ymegyey esztergom megye ykodvegy Kőszeg, ytelepulesy
kőszeg ytelepulesy Kőszeg ymegyey vas megye ykodvegy Zalaegerszeg, ytelepulesy
zalaegerszeg ytelepulesy Zalaegerszeg ymegyey zala megye ykodvegy Tapolca, ytelepulesy
tapolca ytelepulesy Tapolca ymegyey zala megye ykodvegy Magyaróvár, ytelepulesy
magyaróvár ytelepulesy Magyaróvár ymegyey moson megye ykodvegy Keszthely, ytelepulesy
keszthely ytelepulesy Keszthely ymegyey zala megye ykodvegy Moson, ytelepulesy
moson ytelepulesy Moson ymegyey moson megye ykodvegy Szekszárd, ytelepulesy
szekszárd ytelepulesy Szekszárd ymegyey tolna megye ykodvegy Csongrád, ytelepulesy
csongrád ytelepulesy Csongrád ymegyey csongrád megye ykodvegy Kalocsa ytelepulesy
kalocsa ytelepulesy Kalocsa ymegyey pest-pilis-solt-kis-kun megye ykodvegy és Tatatóváros.
ytelepulesy tatatóváros ytelepulesy Tatatóváros ymegyey komárom megye ykodvegy A
színiévad tartama öt hét, mely az őszi hónapokra esik. Sem téli, sem nyári színházépület
nincs. Az előadásokat a város tulajdonát képező »Korona szálló« yintezmenyy
korona szálló yintezmenyy Korona s yintezmenyy korona yintezmenyy szálló
yintezmenyy yintezmenyy Korona yintezmenyy s yintezmenyy ykodvegy nagytermében tartják,
mely 400—500 személy befogadására alkalmas. A közönség az operett, népszínmű és
zenésbohózatokat kedveli. Az 1927. xevtizedx 1925 évi xtalanevtizedx 1935 adatok
szerint 32 esti és 4 délutáni előadás volt. Ebből 13 drámai, 23 pedig zenésdarab
volt. A zenésdarabok így oszlottak meg: 19 operett, 2 zenésbohózat és 2 zen. népszínmű.
A társulatot a város a Kalmárné-féle yszemelynevy kalmárne yszemelynevy
Kalmárné yszemelynevy kalmárne yszemelynevy yszemelynevy Kalmárné yszemelynevy
ykodvegy kultúralapból támogatja. Haubner Károly yszemelynevy haubner károly
yszemelynevy Haubner Károly yszemelynevy haubner yszemelynevy károly
yszemelynevy yszemelynevy Haubner yszemelynevy Károly yszemelynevy ykodvegy zenetanár
és Szalay Gyula yszemelynevy szalay gyula yszemelynevy Szalay Gyula
yszemelynevy szalay yszemelynevy gyula yszemelynevy yszemelynevy Szalay
yszemelynevy Gyula yszemelynevy ykodvegy reálgimnáziumi tanár mindenkor pártfogásukba
vették a színházat és magvas tartalmú cikkeikkel a színházi élet fejlesztésére törekedtek.
(Kiszel Antal.) yszemelynevy kiszel antal yszemelynevy Kiszel Antal
yszemelynevy kiszel yszemelynevy antal yszemelynevy yszemelynevy Kiszel
yszemelynevy Antal yszemelynevy ykodvegy yszocikkszerzoy kiszel antal szin_II.0013.pdf
II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Félegyházi színészet - Magyar
Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
KONKRETSZINHAZ
NEMSZEMELYNEV
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0013.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0013.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/23/23850.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Félegyházi
színészet
Szócikk: Félegyházi színészet Kiskunfélegyháza 38.000
lakosú alföldi r. tanácsú város. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik
és mintegy 20o/o-a tanyai lakos. Ezen körülménynek tudható be, hogy a városban a
színiévad nagyon rövid időre szabható. A legrégibb adatok egyike 1837-ből datálódik;
április havában ugyanis itt járt Kőrössy Ferenc színtársulata. 1844. febr. havában
itt találjuk a Komáromi — Hevesi-féle egyesített társulatot. 1855-ben itt találjuk
Tóth János színigazgatót. Ekkor már kifejlődhetett a városi lakosság műérzéke és
színpártoló készsége, ami mellett szól az a tény, hogy ugyanezen év novemberében
Keszy József társulata is bejött a városba. Tagjai közt volt Bartha Elek, Erős,
Futó János, Radics Teréz. 1858. ápr. havában Nyiri György a színigazgató. Az ő tagjai
közt találjuk: Nyirinét, Szentkúty Mihályt, Draguss Károlyt, Tamásit, Kovácsnét,
Keletinét. Az 1900-as években Szabadhegyi Aladár, majd Molnár Gyula színigazgató
kapott játszási engedélyt, — újabban Radó Béla színigazgató társulata játszik itt,
kinek színikerületébe tartozik: Esztergom, Kőszeg, Zalaegerszeg, Tapolca, Magyaróvár,
Keszthely, Moson, Szekszárd, Csongrád, Kalocsa és Tatatóváros. A színiévad tartama
öt hét, mely az őszi hónapokra esik. Sem téli, sem nyári színházépület nincs. Az
előadásokat a város tulajdonát képező »Korona szálló« nagytermében tartják, mely
400—500 személy befogadására alkalmas. A közönség az operett, népszínmű és zenésbohózatokat
kedveli. Az 1927. évi adatok szerint 32 esti és 4 délutáni előadás volt. Ebből 13
drámai, 23 pedig zenésdarab volt. A zenésdarabok így oszlottak meg: 19 operett,
2 zenésbohózat és 2 zen. népszínmű. A társulatot a város a Kalmárné-féle kultúralapból
támogatja. Haubner Károly zenetanár és Szalay Gyula reálgimnáziumi tanár mindenkor
pártfogásukba vették a színházat és magvas tartalmú cikkeikkel a színházi élet fejlesztésére
törekedtek. (Kiszel Antal.) szin_II.0013.pdf II
