Címszó: Fodor Jozefa - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
CSALADTAGJA Fodor József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24067.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
A szöveg linkekkel ellátott változata:
Fodor
Jozefa
Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524059.htm
Szócikk: Fodor Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, (születés
éve) Párizsban, (ország) Nagyatyja
F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban (ország) telepedett
meg. Atyja F. József (személy) hegedűművész
és kamarazeneszerző, a berlini (ország) Franz
Benda (személy)
tanítványa. Harminc éves korára már olyan hírre kapott, hogy Montmorency herceg
(személy)
meghívta Párizsba (ország) udvari
karmesterének, Montmorency hercegnő, (személy) pedig
feleségül adta hozzá a frajját, Marment Genovéva (személy) kisasszonyt.
Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, (személy) (információ)
aki Oroszországban (ország) nevelkedett,
hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul, (nyelv) (információ)
franciául, (nyelv) (információ)
olaszul, (nyelv) (információ)
németül (nyelv) (információ)
és angolul. (nyelv) Zeneileg
is csodagyerek lehetett, mert tizenhárom éves se volt még, mikor az apjának egy
hangversenyén föllépett s »a pianon és hárfán oly ritka tehetséggel játszott, hogy
azt egy gyenge gyermekben kiki bámulná«. A tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben
(időpont)
már mint szoprán operaénekesnőt ünnepli az orosz (nemzetiség)
(információ)
arisztokrácia. Egy év múlva Jozefinából már
asszony lett: Tharaud Mainville-né, (személy) férje
francia (nemzetiség)
(információ)
színész volt, akit a cár vendégszerepelni
hívott meg Pétervárra. (ország) 1812-ben
(időpont)
Sándor cár (személy)
(információ)
szélnek eresztette a francia (nemzetiség)
(információ)
színészeit. Mainvielle (személy) összeszedte
a jobb erőket s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, (ország) Kopenhágában,
(ország)
Hamburgban (ország)
próbált szerencsét. A háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa (személy) (információ)
számára. 1815-ben (időpont) már
úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, (intézmény)
(információ)
mint európai (ország) nevű
művésznő. »Itt olly tűzbe hozta a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon
az első személy rangja ajánltatnék, melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre
Italien-t (intézmény)
akkor majd válságba sodorta primadonnájának, Barilinak, (személy) a
párizsiak (ország)
kedvencének távozása. Fodor Jozefa (személy) (információ)
azonban, aki Paernek, (személy) Napóleon
(személy)
karmesterének egy operájában, a »Griseldá«-ban (cím) lépett föl
először, hamar elfeledtette Párizzsal (ország) az
olasz (nemzetiség)
(információ)
primadonnát. Versenytárs nélkül uralkodott
addig, míg a restauráció a politikai inkvizíciót ki nem terjesztette a színházakra
is. XVIII. Lajos (személy) a
régi direkciót elmozdította a Th?atre Italien (intézmény)
éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra. (személy) A
két művésznő nem tudott összeférni s Fodor Jozefa (személy) (információ)
»szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól
(személy)
kármentésül 14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«. 1816-tól (időpont) 1818-ig
(időpont)
Londonban (ország)
»gerjesztett közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, (megye) 1819-ben.
(időpont)
Itt érte az a szokatlan tisztesség, hogy mikor a Fenice-ben (intézmény)
harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, (cím) a színpadon
megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet is, ezüstből, aranyból
és bronzból. Ezután újra Párizsba (ország) szerződik
s itt Paesiello (szerep) »Szevillai
borbély«-ában (cím)
nagy sikert ér el. 1823-ban (időpont) vendégszerepel
Bécsben, (ország)
Nápolyban, (ország)
Milanóban. (ország)
1825-ben (időpont)
mint Semiramist (szerep) tüntető
tapssal jutalmazták Párizsban. (ország) Ekkor
a hangját elvesztette, mire orvosi tanácsra Olaszország (ország) enyhe
éghajlata alatt pihenőt tartott. 1830 (időpont) körül
Nápoly (ország)
mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet kap a színpad dicsősége
után, fellép Nápolyban, (ország) 1833-ban
(időpont)
Bordeaux-ban, (ország)
de már kevés sikerrel. Belátva, hogy művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról.
1847-ben (időpont)
Fontainebleauban (ország) telepedett
le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II
Adatbázisszerű megjelenés
xcímszó Fodor Jozefa címszóvég 24067 Szócikk: Fodor
Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, Párizsban, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx
1815 ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Nagyatyja
F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban ytelepulesy venloo
ytelepulesy Venloo yorszagy Hollandia ykodvegy telepedett meg. Atyja F. József yszemelynevy
f. józsef yszemelynevy F. József yszemelynevy f. yszemelynevy józsef
yszemelynevy yszemelynevy F. yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hegedűművész
és kamarazeneszerző, a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy
Németország ykodvegy Franz Benda yszemelynevy franz benda yszemelynevy Franz
Benda yszemelynevy franz yszemelynevy benda yszemelynevy yszemelynevy Franz
yszemelynevy Benda yszemelynevy ykodvegy tanítványa. Harminc éves korára már olyan
hírre kapott, hogy Montmorency herceg yszemelynevy montmorency herceg yszemelynevy
Montmorency herceg yszemelynevy montmorency yszemelynevy herceg yszemelynevy
yszemelynevy Montmorency yszemelynevy herceg yszemelynevy ykodvegy meghívta Párizsba
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy udvari karmesterének,
Montmorency hercegnő, yszemelynevy montmorency hercegnő yszemelynevy
Montmorency hercegnő yszemelynevy montmorency yszemelynevy hercegnő
yszemelynevy yszemelynevy Montmorency yszemelynevy hercegnő yszemelynevy
ykodvegy pedig feleségül adta hozzá a frajját, Marment Genovéva yszemelynevy
marment genovéva yszemelynevy Marment Genovéva yszemelynevy marment
yszemelynevy genovéva yszemelynevy yszemelynevy Marment yszemelynevy Genovéva
yszemelynevy ykodvegy kisasszonyt. Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, yszemelynevy
fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa
yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy aki Oroszországban
ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy nevelkedett,
hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul, ynyelvy
orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy franciául,
ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy
ykodvegy olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy
olasz ynyelvy ykodvegy németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német
ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és angolul. ynyelvy angol ynyelvy angol
ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy Zeneileg is csodagyerek lehetett,
mert tizenhárom éves se volt még, mikor az apjának egy hangversenyén föllépett s
»a pianon és hárfán oly ritka tehetséggel játszott, hogy azt egy gyenge gyermekben
kiki bámulná«. A tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben xevtizedx 1815 már mint szoprán
operaénekesnőt ünnepli az orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz
ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy arisztokrácia.
Egy év múlva Jozefinából már asszony lett: Tharaud Mainville-né, yszemelynevy
tharaud mainville-ne yszemelynevy Tharaud Mainville-né yszemelynevy tharaud
yszemelynevy mainville-ne yszemelynevy yszemelynevy Tharaud yszemelynevy
Mainville-né yszemelynevy ykodvegy férje francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia
ynemzetisegy ykodvegy színész volt, akit a cár vendégszerepelni hívott meg Pétervárra.
ytelepulesy pétervár ytelepulesy Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy 1812-ben
Sándor cár yszemelynevy sándor cár yszemelynevy Sándor cár yszemelynevy sándor
yszemelynevy cár yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy cár yszemelynevy
ykodvegy szélnek eresztette a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia
ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színészeit.
Mainvielle yszemelynevy mainvielle yszemelynevy Mainvielle yszemelynevy mainvielle
yszemelynevy yszemelynevy Mainvielle yszemelynevy ykodvegy összeszedte a jobb erőket
s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, ytelepulesy stockholm
ytelepulesy Stockholm yorszagy Svédország ykodvegy Kopenhágában, ytelepulesy
kopenhága ytelepulesy Kopenhágá yorszagy Dánia ykodvegy Hamburgban ytelepulesy
hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy próbált szerencsét. A
háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa
yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy
yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy számára. 1815-ben már
úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, yintezmenyy párizsi opéra-comique
yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy opéra-comique yintezmenyy
yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy mint európai ytelepulesy európa
ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nevű művésznő. »Itt olly tűzbe hozta
a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon az első személy rangja ajánltatnék,
melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre Italien-t yintezmenyy th?atre
italien yintezmenyy Th?atre yintezmenyy th?atre yintezmenyy italien yintezmenyy
yintezmenyy Th?atre yintezmenyy ykodvegy akkor majd válságba sodorta primadonnájának,
Barilinak, yszemelynevy barili yszemelynevy Barili yszemelynevy barili
yszemelynevy yszemelynevy Barili yszemelynevy ykodvegy a párizsiak ytelepulesy
párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy kedvencének távozása.
Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy
fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa
yszemelynevy ykodvegy azonban, aki Paernek, yszemelynevy paer yszemelynevy Paer
yszemelynevy paer yszemelynevy yszemelynevy Paer yszemelynevy ykodvegy Napóleon
yszemelynevy napóleon yszemelynevy Napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy
yszemelynevy Napóleon yszemelynevy ykodvegy karmesterének egy operájában, a »Griseldá«-ban
ycimy griselda ycimy Griseldá ycimy griselda ycimy ycimy Griseldá ycimy
ykodvegy lépett föl először, hamar elfeledtette Párizzsal ytelepulesy páriz
ytelepulesy Páriz yorszagy Franciaország ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz
ynemzetisegy ykodvegy primadonnát. Versenytárs nélkül uralkodott addig, míg a restauráció
a politikai inkvizíciót ki nem terjesztette a színházakra is. XVIII. Lajos yszemelynevy
xviii. lajos yszemelynevy XVIII. Lajos yszemelynevy xviii. yszemelynevy lajos
yszemelynevy yszemelynevy XVIII. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a régi
direkciót elmozdította a Th?atre Italien yintezmenyy th?atre italien
yintezmenyy Th?atre yintezmenyy th?atre yintezmenyy italien yintezmenyy
yintezmenyy Th?atre yintezmenyy ykodvegy éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra.
yszemelynevy catalani yszemelynevy Catalani yszemelynevy catalani yszemelynevy
yszemelynevy Catalani yszemelynevy ykodvegy A két művésznő nem tudott összeférni
s Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy
fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa
yszemelynevy ykodvegy »szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól yszemelynevy
catalani yszemelynevy Catalani yszemelynevy catalani yszemelynevy yszemelynevy
Catalani yszemelynevy ykodvegy kármentésül 14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«.
1816-tól 1818-ig Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült
Királyság ykodvegy »gerjesztett közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, ytelepulesy
velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy 1819-ben. Itt xtalanevtizedx
1825 érte az a szokatlan tisztesség, hogy mikor a Fenice-ben yintezmenyy fenice
yintezmenyy Fenice yintezmenyy fenice yintezmenyy yintezmenyy Fenice
yintezmenyy ykodvegy harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, ycimy
elisabetta ycimy Elisabetta ycimy elisabetta ycimy ycimy Elisabetta ycimy
ykodvegy a színpadon megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet
is, ezüstből, aranyból és bronzból. Ezután újra Párizsba ytelepulesy párizs
ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy szerződik s itt Paesiello yszerepy
paesiello yszerepy Paesiello yszerepy paesiello yszerepy yszerepy Paesiello
yszerepy ykodvegy »Szevillai borbély«-ában ycimy szevillai borbély ycimy
Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy
borbély ycimy ykodvegy nagy sikert ér el. 1823-ban xevtizedx 1825 vendégszerepel
Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Nápolyban,
ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Milanóban. ytelepulesy
milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy 1825-ben mint xtalanevtizedx
1835 Semiramist yszerepy semiramis yszerepy Semiramis yszerepy semiramis
yszerepy yszerepy Semiramis yszerepy ykodvegy tüntető tapssal jutalmazták Párizsban.
ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Ekkor a hangját
elvesztette, mire orvosi tanácsra Olaszország ytelepulesy olaszország
ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy enyhe éghajlata alatt pihenőt
tartott. 1830 xevtizedx 1835 körül Nápoly ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly
yorszagy Olaszország ykodvegy mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet
kap a színpad dicsősége után, fellép Nápolyban, ytelepulesy nápoly ytelepulesy
Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy 1833-ban Bordeaux-ban, xtalanevtizedx 1845
ytelepulesy bordeaux ytelepulesy Bordeaux yorszagy Franciaország ykodvegy de már
kevés sikerrel. Belátva, hogy művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról.
1847-ben xevtizedx 1845 Fontainebleauban xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx
1865 ytelepulesy fontainebleau ytelepulesy Fontainebleau yorszagy Franciaország
ykodvegy telepedett le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II
A szócikk eredeti szövege:
Címszó: Fodor Jozefa - Magyar Színművészeti
Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szócikktípus:
SZEMELYCIMSZO
SZULETESIEV 1793
SZULETESIEVTIZED 1795
CSALADTAGJA Fodor József
A szócikk eredeti képe megtekinthető:
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.png
Az itt olvasható változat forrása: B Kádár
Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa.
(Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház-
és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása
keretében.
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24067.htm
Az adatbázis kódja: 1357986421928
A szócikk három változatban található meg az
oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort
szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.
Fodor
Jozefa
Szócikk: Fodor Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, Párizsban,
Nagyatyja F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban telepedett meg.
Atyja F. József hegedűművész és kamarazeneszerző, a berlini Franz Benda tanítványa.
Harminc éves korára már olyan hírre kapott, hogy Montmorency herceg meghívta Párizsba
udvari karmesterének, Montmorency hercegnő, pedig feleségül adta hozzá a frajját,
Marment Genovéva kisasszonyt. Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, aki Oroszországban
nevelkedett, hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul,
franciául, olaszul, németül és angolul. Zeneileg is csodagyerek lehetett, mert tizenhárom
éves se volt még, mikor az apjának egy hangversenyén föllépett s »a pianon és hárfán
oly ritka tehetséggel játszott, hogy azt egy gyenge gyermekben kiki bámulná«. A
tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben már mint szoprán operaénekesnőt ünnepli az
orosz arisztokrácia. Egy év múlva Jozefinából már asszony lett: Tharaud Mainville-né,
férje francia színész volt, akit a cár vendégszerepelni hívott meg Pétervárra. 1812-ben
Sándor cár szélnek eresztette a francia színészeit. Mainvielle összeszedte a jobb
erőket s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, Kopenhágában, Hamburgban
próbált szerencsét. A háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa számára.
1815-ben már úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, mint európai nevű művésznő.
»Itt olly tűzbe hozta a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon az első
személy rangja ajánltatnék, melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre Italien-t
akkor majd válságba sodorta primadonnájának, Barilinak, a párizsiak kedvencének
távozása. Fodor Jozefa azonban, aki Paernek, Napóleon karmesterének egy operájában,
a »Griseldá«-ban lépett föl először, hamar elfeledtette Párizzsal az olasz primadonnát.
Versenytárs nélkül uralkodott addig, míg a restauráció a politikai inkvizíciót ki
nem terjesztette a színházakra is. XVIII. Lajos a régi direkciót elmozdította a
Th?atre Italien éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra. A két művésznő nem tudott
összeférni s Fodor Jozefa »szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól kármentésül
14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«. 1816-tól 1818-ig Londonban »gerjesztett
közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, 1819-ben. Itt érte az a szokatlan tisztesség,
hogy mikor a Fenice-ben harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, a színpadon
megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet is, ezüstből, aranyból
és bronzból. Ezután újra Párizsba szerződik s itt Paesiello »Szevillai borbély«-ában
nagy sikert ér el. 1823-ban vendégszerepel Bécsben, Nápolyban, Milanóban. 1825-ben
mint Semiramist tüntető tapssal jutalmazták Párizsban. Ekkor a hangját elvesztette,
mire orvosi tanácsra Olaszország enyhe éghajlata alatt pihenőt tartott. 1830 körül
Nápoly mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet kap a színpad dicsősége
után, fellép Nápolyban, 1833-ban Bordeaux-ban, de már kevés sikerrel. Belátva, hogy
művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról. 1847-ben Fontainebleauban telepedett
le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II