Címszó: Fodor Jozefa - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1793

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Fodor József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24067.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fodor Jozefa

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524059.htm

 

Szócikk: Fodor Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, (születés éve) Párizsban, (ország) Nagyatyja F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban (ország) telepedett meg. Atyja F. József (személy) hegedűművész és kamarazeneszerző, a berlini (ország) Franz Benda (személy) tanítványa. Harminc éves korára már olyan hírre kapott, hogy Montmorency herceg (személy) meghívta Párizsba (ország) udvari karmesterének, Montmorency hercegnő, (személy) pedig feleségül adta hozzá a frajját, Marment Genovéva (személy) kisasszonyt. Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, (személy) (információ)  aki Oroszországban (ország) nevelkedett, hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul, (nyelv) (információ)  franciául, (nyelv) (információ)  olaszul, (nyelv) (információ)  németül (nyelv) (információ)  és angolul. (nyelv) Zeneileg is csodagyerek lehetett, mert tizenhárom éves se volt még, mikor az apjának egy hangversenyén föllépett s »a pianon és hárfán oly ritka tehetséggel játszott, hogy azt egy gyenge gyermekben kiki bámulná«. A tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben (időpont) már mint szoprán operaénekesnőt ünnepli az orosz (nemzetiség) (információ)  arisztokrácia. Egy év múlva Jozefinából már asszony lett: Tharaud Mainville-né, (személy) férje francia (nemzetiség) (információ)  színész volt, akit a cár vendégszerepelni hívott meg Pétervárra. (ország) 1812-ben (időpont) Sándor cár (személy) (információ)  szélnek eresztette a francia (nemzetiség) (információ)  színészeit. Mainvielle (személy) összeszedte a jobb erőket s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, (ország) Kopenhágában, (ország) Hamburgban (ország) próbált szerencsét. A háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa (személy) (információ)  számára. 1815-ben (időpont) már úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, (intézmény) (információ)  mint európai (ország) nevű művésznő. »Itt olly tűzbe hozta a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon az első személy rangja ajánltatnék, melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre Italien-t (intézmény) akkor majd válságba sodorta primadonnájának, Barilinak, (személy) a párizsiak (ország) kedvencének távozása. Fodor Jozefa (személy) (információ)  azonban, aki Paernek, (személy) Napóleon (személy) karmesterének egy operájában, a »Griseldá«-ban (cím) lépett föl először, hamar elfeledtette Párizzsal (ország) az olasz (nemzetiség) (információ)  primadonnát. Versenytárs nélkül uralkodott addig, míg a restauráció a politikai inkvizíciót ki nem terjesztette a színházakra is. XVIII. Lajos (személy) a régi direkciót elmozdította a Th?atre Italien (intézmény) éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra. (személy) A két művésznő nem tudott összeférni s Fodor Jozefa (személy) (információ)  »szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól (személy) kármentésül 14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«. 1816-tól (időpont) 1818-ig (időpont) Londonban (ország) »gerjesztett közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, (megye) 1819-ben. (időpont) Itt érte az a szokatlan tisztesség, hogy mikor a Fenice-ben (intézmény) harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, (cím) a színpadon megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet is, ezüstből, aranyból és bronzból. Ezután újra Párizsba (ország) szerződik s itt Paesiello (szerep) »Szevillai borbély«-ában (cím) nagy sikert ér el. 1823-ban (időpont) vendégszerepel Bécsben, (ország) Nápolyban, (ország) Milanóban. (ország) 1825-ben (időpont) mint Semiramist (szerep) tüntető tapssal jutalmazták Párizsban. (ország) Ekkor a hangját elvesztette, mire orvosi tanácsra Olaszország (ország) enyhe éghajlata alatt pihenőt tartott. 1830 (időpont) körül Nápoly (ország) mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet kap a színpad dicsősége után, fellép Nápolyban, (ország) 1833-ban (időpont) Bordeaux-ban, (ország) de már kevés sikerrel. Belátva, hogy művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról. 1847-ben (időpont) Fontainebleauban (ország) telepedett le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fodor Jozefa címszóvég 24067 Szócikk: Fodor Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, Párizsban, xtalanevtizedx 1805 xtalanevtizedx 1815 ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Nagyatyja F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban ytelepulesy venloo ytelepulesy Venloo yorszagy Hollandia ykodvegy telepedett meg. Atyja F. József yszemelynevy f. józsef yszemelynevy F. József yszemelynevy f. yszemelynevy józsef yszemelynevy yszemelynevy F. yszemelynevy József yszemelynevy ykodvegy hegedűművész és kamarazeneszerző, a berlini ytelepulesy berlin ytelepulesy berlin yorszagy Németország ykodvegy Franz Benda yszemelynevy franz benda yszemelynevy Franz Benda yszemelynevy franz yszemelynevy benda yszemelynevy yszemelynevy Franz yszemelynevy Benda yszemelynevy ykodvegy tanítványa. Harminc éves korára már olyan hírre kapott, hogy Montmorency herceg yszemelynevy montmorency herceg yszemelynevy Montmorency herceg yszemelynevy montmorency yszemelynevy herceg yszemelynevy yszemelynevy Montmorency yszemelynevy herceg yszemelynevy ykodvegy meghívta Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy udvari karmesterének, Montmorency hercegnő, yszemelynevy montmorency hercegnő yszemelynevy Montmorency hercegnő yszemelynevy montmorency yszemelynevy hercegnő yszemelynevy yszemelynevy Montmorency yszemelynevy hercegnő yszemelynevy ykodvegy pedig feleségül adta hozzá a frajját, Marment Genovéva yszemelynevy marment genovéva yszemelynevy Marment Genovéva yszemelynevy marment yszemelynevy genovéva yszemelynevy yszemelynevy Marment yszemelynevy Genovéva yszemelynevy ykodvegy kisasszonyt. Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy aki Oroszországban ytelepulesy oroszország ytelepulesy Oroszország yorszagy Oroszország ykodvegy nevelkedett, hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul, ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy orosz ynyelvy ynyelvy orosz ynyelvy ykodvegy franciául, ynyelvy francia ynyelvy franciá ynyelvy francia ynyelvy ynyelvy franciá ynyelvy ykodvegy olaszul, ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy olasz ynyelvy ynyelvy olasz ynyelvy ykodvegy németül ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy német ynyelvy ynyelvy német ynyelvy ykodvegy és angolul. ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy angol ynyelvy ynyelvy angol ynyelvy ykodvegy Zeneileg is csodagyerek lehetett, mert tizenhárom éves se volt még, mikor az apjának egy hangversenyén föllépett s »a pianon és hárfán oly ritka tehetséggel játszott, hogy azt egy gyenge gyermekben kiki bámulná«. A tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben xevtizedx 1815 már mint szoprán operaénekesnőt ünnepli az orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ynemzetisegy orosz ynemzetisegy ykodvegy arisztokrácia. Egy év múlva Jozefinából már asszony lett: Tharaud Mainville-né, yszemelynevy tharaud mainville-ne yszemelynevy Tharaud Mainville-né yszemelynevy tharaud yszemelynevy mainville-ne yszemelynevy yszemelynevy Tharaud yszemelynevy Mainville-né yszemelynevy ykodvegy férje francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színész volt, akit a cár vendégszerepelni hívott meg Pétervárra. ytelepulesy pétervár ytelepulesy Pétervár yorszagy Oroszország ykodvegy 1812-ben Sándor cár yszemelynevy sándor cár yszemelynevy Sándor cár yszemelynevy sándor yszemelynevy cár yszemelynevy yszemelynevy Sándor yszemelynevy cár yszemelynevy ykodvegy szélnek eresztette a francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy francia ynemzetisegy ynemzetisegy francia ynemzetisegy ykodvegy színészeit. Mainvielle yszemelynevy mainvielle yszemelynevy Mainvielle yszemelynevy mainvielle yszemelynevy yszemelynevy Mainvielle yszemelynevy ykodvegy összeszedte a jobb erőket s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, ytelepulesy stockholm ytelepulesy Stockholm yorszagy Svédország ykodvegy Kopenhágában, ytelepulesy kopenhága ytelepulesy Kopenhágá yorszagy Dánia ykodvegy Hamburgban ytelepulesy hamburg ytelepulesy Hamburg yorszagy Németország ykodvegy próbált szerencsét. A háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy számára. 1815-ben már úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, yintezmenyy párizsi opéra-comique yintezmenyy párizsi yintezmenyy párizsi yintezmenyy opéra-comique yintezmenyy yintezmenyy párizsi yintezmenyy ykodvegy mint európai ytelepulesy európa ytelepulesy európa yorszagy Európa ykodvegy nevű művésznő. »Itt olly tűzbe hozta a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon az első személy rangja ajánltatnék, melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre Italien-t yintezmenyy th?atre italien yintezmenyy Th?atre yintezmenyy th?atre yintezmenyy italien yintezmenyy yintezmenyy Th?atre yintezmenyy ykodvegy akkor majd válságba sodorta primadonnájának, Barilinak, yszemelynevy barili yszemelynevy Barili yszemelynevy barili yszemelynevy yszemelynevy Barili yszemelynevy ykodvegy a párizsiak ytelepulesy párizs ytelepulesy párizs yorszagy Franciaország ykodvegy kedvencének távozása. Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy azonban, aki Paernek, yszemelynevy paer yszemelynevy Paer yszemelynevy paer yszemelynevy yszemelynevy Paer yszemelynevy ykodvegy Napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy Napóleon yszemelynevy napóleon yszemelynevy yszemelynevy Napóleon yszemelynevy ykodvegy karmesterének egy operájában, a »Griseldá«-ban ycimy griselda ycimy Griseldá ycimy griselda ycimy ycimy Griseldá ycimy ykodvegy lépett föl először, hamar elfeledtette Párizzsal ytelepulesy páriz ytelepulesy Páriz yorszagy Franciaország ykodvegy az olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ynemzetisegy olasz ynemzetisegy ykodvegy primadonnát. Versenytárs nélkül uralkodott addig, míg a restauráció a politikai inkvizíciót ki nem terjesztette a színházakra is. XVIII. Lajos yszemelynevy xviii. lajos yszemelynevy XVIII. Lajos yszemelynevy xviii. yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy XVIII. yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy a régi direkciót elmozdította a Th?atre Italien yintezmenyy th?atre italien yintezmenyy Th?atre yintezmenyy th?atre yintezmenyy italien yintezmenyy yintezmenyy Th?atre yintezmenyy ykodvegy éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra. yszemelynevy catalani yszemelynevy Catalani yszemelynevy catalani yszemelynevy yszemelynevy Catalani yszemelynevy ykodvegy A két művésznő nem tudott összeférni s Fodor Jozefa yszemelynevy fodor jozefa yszemelynevy Fodor Jozefa yszemelynevy fodor yszemelynevy jozefa yszemelynevy yszemelynevy Fodor yszemelynevy Jozefa yszemelynevy ykodvegy »szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól yszemelynevy catalani yszemelynevy Catalani yszemelynevy catalani yszemelynevy yszemelynevy Catalani yszemelynevy ykodvegy kármentésül 14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«. 1816-tól 1818-ig Londonban ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy »gerjesztett közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, ytelepulesy velence ytelepulesy Velencé ymegyey fejér megye ykodvegy 1819-ben. Itt xtalanevtizedx 1825 érte az a szokatlan tisztesség, hogy mikor a Fenice-ben yintezmenyy fenice yintezmenyy Fenice yintezmenyy fenice yintezmenyy yintezmenyy Fenice yintezmenyy ykodvegy harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, ycimy elisabetta ycimy Elisabetta ycimy elisabetta ycimy ycimy Elisabetta ycimy ykodvegy a színpadon megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet is, ezüstből, aranyból és bronzból. Ezután újra Párizsba ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy szerződik s itt Paesiello yszerepy paesiello yszerepy Paesiello yszerepy paesiello yszerepy yszerepy Paesiello yszerepy ykodvegy »Szevillai borbély«-ában ycimy szevillai borbély ycimy Szevillai borbély ycimy szevillai ycimy borbély ycimy ycimy Szevillai ycimy borbély ycimy ykodvegy nagy sikert ér el. 1823-ban xevtizedx 1825 vendégszerepel Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy Nápolyban, ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy Milanóban. ytelepulesy milanó ytelepulesy Milanó yorszagy Olaszország ykodvegy 1825-ben mint xtalanevtizedx 1835 Semiramist yszerepy semiramis yszerepy Semiramis yszerepy semiramis yszerepy yszerepy Semiramis yszerepy ykodvegy tüntető tapssal jutalmazták Párizsban. ytelepulesy párizs ytelepulesy Párizs yorszagy Franciaország ykodvegy Ekkor a hangját elvesztette, mire orvosi tanácsra Olaszország ytelepulesy olaszország ytelepulesy Olaszország yorszagy Olaszország ykodvegy enyhe éghajlata alatt pihenőt tartott. 1830 xevtizedx 1835 körül Nápoly ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet kap a színpad dicsősége után, fellép Nápolyban, ytelepulesy nápoly ytelepulesy Nápoly yorszagy Olaszország ykodvegy 1833-ban Bordeaux-ban, xtalanevtizedx 1845 ytelepulesy bordeaux ytelepulesy Bordeaux yorszagy Franciaország ykodvegy de már kevés sikerrel. Belátva, hogy művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról. 1847-ben xevtizedx 1845 Fontainebleauban xtalanevtizedx 1855 xtalanevtizedx 1865 ytelepulesy fontainebleau ytelepulesy Fontainebleau yorszagy Franciaország ykodvegy telepedett le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fodor Jozefa - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1793

SZULETESIEVTIZED 1795

CSALADTAGJA Fodor József

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0048.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24067.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fodor Jozefa

Szócikk: Fodor Jozefa énekesnő, sz. 1793-ban, Párizsban, Nagyatyja F. Károly, katona volt és a Maas folyó mentén Venlooban telepedett meg. Atyja F. József hegedűművész és kamarazeneszerző, a berlini Franz Benda tanítványa. Harminc éves korára már olyan hírre kapott, hogy Montmorency herceg meghívta Párizsba udvari karmesterének, Montmorency hercegnő, pedig feleségül adta hozzá a frajját, Marment Genovéva kisasszonyt. Ebből a házasságból született Fodor Jozefa, aki Oroszországban nevelkedett, hol már tízéves korában egyforma könnyűséggel beszélt és írt oroszul, franciául, olaszul, németül és angolul. Zeneileg is csodagyerek lehetett, mert tizenhárom éves se volt még, mikor az apjának egy hangversenyén föllépett s »a pianon és hárfán oly ritka tehetséggel játszott, hogy azt egy gyenge gyermekben kiki bámulná«. A tüneményes zongoraművésznőt 1810-ben már mint szoprán operaénekesnőt ünnepli az orosz arisztokrácia. Egy év múlva Jozefinából már asszony lett: Tharaud Mainville-né, férje francia színész volt, akit a cár vendégszerepelni hívott meg Pétervárra. 1812-ben Sándor cár szélnek eresztette a francia színészeit. Mainvielle összeszedte a jobb erőket s azokból »bujdosó társaság«-ot szervezvén, Stockholmban, Kopenhágában, Hamburgban próbált szerencsét. A háromévi vándorlás nagyszerű iskola volt Fodor Jozefa számára. 1815-ben már úgy vonult be a párizsi Opéra-Comique-ba, mint európai nevű művésznő. »Itt olly tűzbe hozta a Párisi közönséget, hogy néki az Olasz Theatromon az első személy rangja ajánltatnék, melly akkor az Odeon-ban tartatott.« A Th?atre Italien-t akkor majd válságba sodorta primadonnájának, Barilinak, a párizsiak kedvencének távozása. Fodor Jozefa azonban, aki Paernek, Napóleon karmesterének egy operájában, a »Griseldá«-ban lépett föl először, hamar elfeledtette Párizzsal az olasz primadonnát. Versenytárs nélkül uralkodott addig, míg a restauráció a politikai inkvizíciót ki nem terjesztette a színházakra is. XVIII. Lajos a régi direkciót elmozdította a Th?atre Italien éléről s rábízta az igazgatást Catalani-ra. A két művésznő nem tudott összeférni s Fodor Jozefa »szerentsésnek tartotta magát, hogy Catalanitól kármentésül 14 ezer Frank lefizetésével megmenekedhetett«. 1816-tól 1818-ig Londonban »gerjesztett közönséges bámulást« s onnan ment Velencébe, 1819-ben. Itt érte az a szokatlan tisztesség, hogy mikor a Fenice-ben harminckilencedszer játszotta az Elisabetta-operát, a színpadon megkoronázta a közönség. Ekkor vertek a tiszteletére emlékérmet is, ezüstből, aranyból és bronzból. Ezután újra Párizsba szerződik s itt Paesiello »Szevillai borbély«-ában nagy sikert ér el. 1823-ban vendégszerepel Bécsben, Nápolyban, Milanóban. 1825-ben mint Semiramist tüntető tapssal jutalmazták Párizsban. Ekkor a hangját elvesztette, mire orvosi tanácsra Olaszország enyhe éghajlata alatt pihenőt tartott. 1830 körül Nápoly mellett 300 ezer skudin jószágot vett. Majd újra kedvet kap a színpad dicsősége után, fellép Nápolyban, 1833-ban Bordeaux-ban, de már kevés sikerrel. Belátva, hogy művészete hanyatlóban van, — lemondott a pályáról. 1847-ben Fontainebleauban telepedett le, Valószínűleg itt húnyt el. szin_II.0048.pdf II