Címszó: Fodor Oszkár - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1881

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Fodor Andor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0052.png

 

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24075.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

A szöveg linkekkel ellátott változata:

 

 

Fodor Oszkár

 

Ugyanígy kezdődő szócikkek: https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/e/524059.htm

 

Szócikk: Fodor Oszkár színész, sz 1881. (születés éve) jan. 4-én, Nagyváradon. (megye) Reáliskolai végzettsége után a Rákosi-iskola (személy) (információ)  jeles diplomájával 1901-ben (időpont) színész lett, Első szerződése a kolozsvári Nemzeti Színházhoz (intézmény) (információ)  kötötte, onnan elszerződött a Délvidéki (ország) színikerülethez, Földessy Sándor (személy) (információ)  nagybecskereki (megye) társulatához. 1903-ban (időpont) a budapesti Tarka Színpad (intézmény) (információ)  szerelmes színésze és rendezője. Onnan 1905-ben (időpont) dr. Farkas Ferenc (személy) szabadkai (megye) színházához szerződik és ebben a minőségben működik Miskolcon, (megye) Temesvárott, (megye) Győrött. (megye) Igazgatói voltak még: Palágyi Lajos, (személy) (információ)  dr. Patek Béla, (személy) Komjáthy János (személy) (információ)  és Sebestyén Géza, (személy) (információ)  akitől akkor kérte szerződése felbontását, amikor Székesfehérvár (megye) városa 1915-ben (időpont) igazgatóul megválasztotta. Abban az időben már több cikluson keresztül a Színészegyesület (intézmény) (információ)  igazgatótanácsosa volt. Mint esztéta is elismert névre tett szert, több vidéki újságban állandóan szerepelt színpadművészeti cikkekkel. Két szakmunkája: »A vidéki színészet az állam szolgálatában« (cím) és »Vidéki séta« (cím) (információ)  címűek feltűnést keltettek. Színdarabjai közül »Mária fia« (cím) az újpesti Blaha Lujza-Színházban (intézmény) került színre és 1929-ben (időpont) jelent meg »Dr. Gróf Balassa« (cím) címen egy 4 felvonásos színműve. Ugyancsak 1929-ben (időpont) (április havában) Pécsett (megye) bemutatták »Fellegvár« (cím) c. színművét. A Színészegyesület (intézmény) (információ)  rendezői ösztöndíját 1915.szeptember (időpont) havában kapta meg. De azt megelőzően és azután is éveket töltött Berlinben, (ország) Londonban, (ország) Bécsben, (ország) stb., ahol mindenütt mint rendező, színész, filmdramaturg és filmíró működött. Sok német (nemzetiség) (információ)  és magyar film főszerepét játszotta. 1925-ben (időpont) megalakítja és kultuszminiszteri engedéllyel vezeti a Thália drámai staggio-net. 1927. (időpont) óta a pécsi Nemzeti Színház (intézmény) (információ)  igazgatója. Testvéröccse: F. Andor, (személy) színész (megh. 1913-ban), egy időben a Magyar Színháznál (intézmény) (információ)  működött. szin_II.0052.pdf II

 

 

Adatbázisszerű megjelenés

xcímszó Fodor Oszkár címszóvég 24075 Szócikk: Fodor Oszkár színész, sz 1881. jan. xtalanevtizedx 1895 xtalanevtizedx 1905 4-én, Nagyváradon. ytelepulesy nagyvárad ytelepulesy Nagyvárad ymegyey bihar megye ykodvegy Reáliskolai végzettsége után a Rákosi-iskola yszemelynevy rákosi yszemelynevy Rákosi yszemelynevy rákosi yszemelynevy yszemelynevy Rákosi yszemelynevy ykodvegy jeles diplomájával 1901-ben xevtizedx 1905 színész lett, Első szerződése a kolozsvári Nemzeti Színházhoz yintezmenyy kolozsvári nemzeti színház yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy kolozsvári yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy kolozsvá yintezmenyy ykodvegy kötötte, onnan elszerződött a Délvidéki ytelepulesy délvidék ytelepulesy Délvidék yorszagy Szerbia ykodvegy színikerülethez, Földessy Sándor yszemelynevy földessy sándor yszemelynevy Földessy Sándor yszemelynevy földessy yszemelynevy sándor yszemelynevy yszemelynevy Földessy yszemelynevy Sándor yszemelynevy ykodvegy nagybecskereki ytelepulesy nagybecskerek ytelepulesy nagybecskerek ymegyey torontál megye ykodvegy társulatához. 1903-ban a budapesti Tarka Színpad yintezmenyy budapesti tarka színpad yintezmenyy budapest yintezmenyy budapesti yintezmenyy tarka yintezmenyy színpad yintezmenyy yintezmenyy budapest yintezmenyy ykodvegy szerelmes színésze és rendezője. Onnan 1905-ben dr. xtalanevtizedx 1915 Farkas Ferenc yszemelynevy dr. farkas ferenc yszemelynevy dr. Farkas Ferenc yszemelynevy dr. yszemelynevy farkas yszemelynevy ferenc yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Farkas yszemelynevy Ferenc yszemelynev szabadkai ytelepulesy szabadka ytelepulesy szabadka ymegyey bács-bodrog megye ykodvegy színházához szerződik és ebben a minőségben működik Miskolcon, ytelepulesy miskolc ytelepulesy Miskolc ymegyey borsod megye ykodvegy Temesvárott, ytelepulesy temesvár ytelepulesy Temesvár ymegyey temes megye ykodvegy Győrött. ytelepulesy győr ytelepulesy Győr ymegyey győr megye ykodvegy Igazgatói voltak még: Palágyi Lajos, yszemelynevy palágyi lajos yszemelynevy Palágyi Lajos yszemelynevy palágyi yszemelynevy lajos yszemelynevy yszemelynevy Palágyi yszemelynevy Lajos yszemelynevy ykodvegy dr. Patek Béla, yszemelynevy dr. patek béla yszemelynevy dr. Patek Béla yszemelynevy dr. yszemelynevy patek yszemelynevy béla yszemelynevy yszemelynevy dr. yszemelynevy Patek yszemelynevy Béla yszemelynevy ykodvegy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy jános yszemelynevy Komjáthy János yszemelynevy komjáthy yszemelynevy jános yszemelynevy yszemelynevy Komjáthy yszemelynevy János yszemelynevy ykodvegy és Sebestyén Géza, yszemelynevy sebestyén géza yszemelynevy Sebestyén Géza yszemelynevy sebestyén yszemelynevy géza yszemelynevy yszemelynevy Sebestyén yszemelynevy Géza yszemelynevy ykodvegy akitől akkor kérte szerződése felbontását, amikor Székesfehérvár ytelepulesy székesfehérvár ytelepulesy Székesfehérvár ymegyey fejér megye ykodvegy városa 1915-ben xevtizedx 1915 igazgatóul xtalanevtizedx 1925 megválasztotta. Abban az időben már több cikluson keresztül a Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy igazgatótanácsosa volt. Mint esztéta is elismert névre tett szert, több vidéki újságban állandóan szerepelt színpadművészeti cikkekkel. Két szakmunkája: »A vidéki színészet az állam szolgálatában« ycimy a vidéki színészet az állam szolgálatában ycimy A vidéki színészet az állam szolgálatában ycimy a ycimy vidéki ycimy színészet ycimy az ycimy állam ycimy szolgálatában ycimy ycimy A ycimy vidéki és »Vidéki séta« ycimy vidéki séta ycimy Vidéki séta ycimy vidéki ycimy séta ycimy ycimy Vidéki ycimy séta ycimy ykodvegy címűek feltűnést keltettek. Színdarabjai közül »Mária fia« ycimy mária fia ycimy Mária fia ycimy mária ycimy fia ycimy ycimy Mária ycimy fia ycimy ykodvegy az újpesti Blaha Lujza-Színházban yintezmenyy újpesti blaha lujza-színház yintezmenyy újpesti yintezmenyy újpesti yintezmenyy blaha yintezmenyy lujza-színház yintezmenyy yintezmenyy újpesti yintezmenyy ykodvegy került színre és 1929-ben xevtizedx 1925 jelent meg »Dr. Gróf Balassa« ycimy dr. gróf balassa ycimy Dr. Gróf Balassa ycimy dr. ycimy gróf ycimy balassa ycimy ycimy Dr. ycimy Gróf ycimy Balassa ycimy ykodvegy címen egy 4 felvonásos színműve. Ugyancsak 1929-ben (április havában) Pécsett ytelepulesy pécs ytelepulesy Pécs ymegyey baranya megye ykodvegy bemutatták »Fellegvár« ycimy fellegvár ycimy Fellegvár ycimy fellegvár ycimy ycimy Fellegvár ycimy ykodvegy c. színművét. A Színészegyesület yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy Színésze yintezmenyy színészegyesület yintezmenyy yintezmenyy Színésze yintezmenyy ykodvegy rendezői ösztöndíját 1915.szeptember xevtizedx 1915 havában xtalanevtizedx 1925 kapta meg. De azt megelőzően és azután is éveket töltött Berlinben, ytelepulesy berlin ytelepulesy Berlin yorszagy Németország ykodvegy Londonban, ytelepulesy london ytelepulesy London yorszagy Egyesült Királyság ykodvegy Bécsben, ytelepulesy bécs ytelepulesy Bécs yorszagy Ausztria ykodvegy stb., ahol mindenütt mint rendező, színész, filmdramaturg és filmíró működött. Sok német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy német ynemzetisegy ynemzetisegy német ynemzetisegy ykodvegy és magyar film főszerepét játszotta. 1925-ben xevtizedx 1925 megalakítja és kultuszminiszteri engedéllyel vezeti a Thália drámai staggio-net. 1927. óta xtalanevtizedx 1935 a pécsi Nemzeti Színház yintezmenyy pécsi nemzeti színház yintezmenyy pécsi Ne yintezmenyy pécsi yintezmenyy nemzeti yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy pécsi yintezmenyy Ne yintezmenyy ykodvegy igazgatója. Testvéröccse: F. Andor, yszemelynevy f. andor yszemelynevy F. Andor yszemelynevy f. yszemelynevy andor yszemelynevy yszemelynevy F. yszemelynevy Andor yszemelynevy ykodvegy színész (megh. 1913-ban), egy időben a Magyar Színháznál yintezmenyy magyar színház yintezmenyy Magyar S yintezmenyy magyar yintezmenyy színház yintezmenyy yintezmenyy Magyar yintezmenyy S yintezmenyy ykodvegy működött. szin_II.0052.pdf II

 

 

A szócikk eredeti szövege:

Címszó: Fodor Oszkár - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)

 

Szócikktípus:

FERFINEVCIMSZO SZEMELYCIMSZO

SZULETESIEV 1881

SZULETESIEVTIZED 1885

CSALADTAGJA Fodor Andor

 

A szócikk eredeti képe megtekinthető:

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0052.pdf
https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/II/szin_II.0052.png

Az itt olvasható változat forrása: B Kádár Zsuzsanna - Nagy Péter Tibor: Az 1929-31-es színművészeti lexikon adatbázisa. (Szociológiai dolgozatok No. 8., WJLF, Budapest, 2017) Készült a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóközpont 19-21. századi magyar elitek c. kutatása keretében.

https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/24/24075.htm

Az adatbázis kódja: 1357986421928

 

A szócikk három változatban található meg az oldalon. Legfelül linkekkel kiegészítve; középen, apróbetűvel a keresőmotort szolgáló technikai változat; legalul pedig az eredeti 1929-31-es szöveg.

 

Fodor Oszkár

Szócikk: Fodor Oszkár színész, sz 1881. jan. 4-én, Nagyváradon. Reáliskolai végzettsége után a Rákosi-iskola jeles diplomájával 1901-ben színész lett, Első szerződése a kolozsvári Nemzeti Színházhoz kötötte, onnan elszerződött a Délvidéki színikerülethez, Földessy Sándor nagybecskereki társulatához. 1903-ban a budapesti Tarka Színpad szerelmes színésze és rendezője. Onnan 1905-ben dr. Farkas Ferenc szabadkai színházához szerződik és ebben a minőségben működik Miskolcon, Temesvárott, Győrött. Igazgatói voltak még: Palágyi Lajos, dr. Patek Béla, Komjáthy János és Sebestyén Géza, akitől akkor kérte szerződése felbontását, amikor Székesfehérvár városa 1915-ben igazgatóul megválasztotta. Abban az időben már több cikluson keresztül a Színészegyesület igazgatótanácsosa volt. Mint esztéta is elismert névre tett szert, több vidéki újságban állandóan szerepelt színpadművészeti cikkekkel. Két szakmunkája: »A vidéki színészet az állam szolgálatában« és »Vidéki séta« címűek feltűnést keltettek. Színdarabjai közül »Mária fia« az újpesti Blaha Lujza-Színházban került színre és 1929-ben jelent meg »Dr. Gróf Balassa« címen egy 4 felvonásos színműve. Ugyancsak 1929-ben (április havában) Pécsett bemutatták »Fellegvár« c. színművét. A Színészegyesület rendezői ösztöndíját 1915.szeptember havában kapta meg. De azt megelőzően és azután is éveket töltött Berlinben, Londonban, Bécsben, stb., ahol mindenütt mint rendező, színész, filmdramaturg és filmíró működött. Sok német és magyar film főszerepét játszotta. 1925-ben megalakítja és kultuszminiszteri engedéllyel vezeti a Thália drámai staggio-net. 1927. óta a pécsi Nemzeti Színház igazgatója. Testvéröccse: F. Andor, színész (megh. 1913-ban), egy időben a Magyar Színháznál működött. szin_II.0052.pdf II